Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-30 / 200. szám

Kedd, 1949 augusztus su. 7 A dicsőség a Szovjetunióé! Uj huza'szrgetelőgép a szegedi vilianytelepen szovjet technikusok nyomán Puszta János alig fél éve Jött haza a Szovjetunióból. Mint villanyszerelő, négy éven keresztül dolgozott Zaprozsjeben, egy hatalmas villamossági gyárban. Most itt tekercsel n szegedi Gáz és Villamossági NV egyik műhelyében, fl kiváló szovjet szakemberek között alkalma volt pótolni azt, amit itthon a múltban nem adtak meg neki: megtanult fát és tökéletesen dolgozni. Most éppen egy gép összeszerelésén dolgozik. Kezében gyorsan jár a csavarkulcs és egymás után szorulnak fel a csavarok, amelyek a gépet tartiák össze. Amikor arról érdeklődöm, mit látóit és mit tapasztal a Szovlelunióban — rámnéz és csillogó szeme elárulja, hogy erröt különösen szeret beszélni. Még >oy utolsó húzással megszorilja r csavart, azlán felegyenesedik. Ez a szívlel iízene — Hát arról, hogy mit láttam és mit tapasztaltam — mondja —, napokat lehelne beszélni. Tudj a elvtárs, amikor először bemerte n a .szőv e' özembe. szin»l te nem Is hittem, hogy ez is le- tűk Pestre a Siemensbe, mert az tetséges. Mindenütt modern gé-' az ország egyetlen gyára, ahol pek, jó szakemberek, gy.ors termelés. Ha összehasonlítjuk a Szovjetunió technikáját a mi felszabadulás előtli technikánkkal, bizony nyugodtan megállapithaijuk azt, hogy a mienk még csak utánzata sem volt. Nálunk, az én szakmámban is. sok olyan munka volt, amit kézzel végeztünk el. Ez sok. soksokszáz munkaórába került, mire kész lettünk vele. És mégsem volt mindig tökéletes, csak el volt »fuserálva«. S/ovjst V\mi ?ía3ián — Most — folytatta lelkesen — nézze meg ezt a gépet az elvtárs — mutat rá az előtte lévő, csak részben összcállitoll gépre. — Ennek a tervrajzát a Szovjetunióból hoztam. Ez hu•zalszigetelő gép leSz. A* ilyen gépeket a Szovjetunióban már több, mint egy évtizede használják. — Mi a leégett, villámsujtoit transzformátorok sok kilométer hosszú tekercseit eddig kézzel szigeteltük át, ami sokhónapos munkát vett igénybe. Nem nyertünk időt akkor sem, ha felküld' szigetelő tekercselést végeznek. Éppen ezért ott is sokszor egy félévet kellelt várni a besorolásra. Most ezzel a géppel 55— 40 százalék önköltségcsökkentést érünk el a gyárban. Magi fesü kéne! szína eíní és Pestre küldenünk a leégett transzformátor tekercseket. A máskor sok hónapot igénybevevő munkát itthon, házilag — a géppel — egy hónapra csökkentjük le. És a munka is tökéletes lesz. fl gépet egy 0.9 lóerős villanymotor hajtja meg, melynek az áramfogyasztása fillérekbe kerül. Naponta közel egy kilométer hosszúságú drótot szigetel. — flzzal — mondja tovább —, hogy én fezt a gépet üzembe helyezem, csak a hazámmal szembeni kötelességemnek teszek eleget. A dicsőség nem az enyém. A dicsőség a Szovjetunióé és a kiváló szovjet szakembereké. Náluk láttam ezt a gépet is. Fejleit ioaruknak ez is egyik vívmánya. És hogy ilyen nagy eredményeket tudnak felmutatni a szocializmus építésében, azt mind annak köszönhetik, hogy technikájuk is, világviszonylatban az élen iár... 'Kürti.) ILYEN A KULÁK! Csnlások, ember telemének sorozatát követte el „Cigány" Tóth Pál százholdas kisteleki kulák »Cigány« Tólh Pálnak száz katasztrális hold földje van Kisteleken. Se vége se hosz6z:i azoknak a garázdálkodásoknak, amit ez a minden hájjal megkent kulák elkövetelt. Jaksa Mihály gazdasági tselédiét 1946-tól 1919 januárjáig alkalmazta és a ]egnljasabb módon kizsákmányolta. A szerződést ugyan megkötötte vele, de nem azt a munkát végeztette Jaksával, a- it Papíron le'ekletlek. Harmadoszlálvu munkabért fizetett 6s elsöosztályu munkát követelt. f Hafralí hérom'óí ét el lizenegyin | embertelenül hajszol la és még a kutyájának is jobb ennivalót adott, mint neki. Istállóban allaíta és még annyi időt sem hagvolt neki, hogy rendesen megtisztel kod jók. De nemcsak Jaksa Mihályt, hanem ez év februárjában felfogadott két másik gazdasági cselédjét, Pigniczki Já. nort és Zsólér Sándort is éh. bérért dolgoztatta. Ve'ük még szerződést sem kötött, csak 150 forintot fizetett munkájuk fejében. Mikor Z-étór Sándor felszólította, hogy fizesse ki neki a kollektív munkabért, a legsrem Jelenebb ül kijelentette, hogy | nem ha Imdó fizetni j A ki teleki DÉFÖSz munkaügyi bizottsága kötelezte >Cigány* Tólh Pált, liogy Jaksa Mihálynak 2800 forintot és Zsólér Sándornak 1900 forintot fizessen ki. Feljelentette a DÉFOSz a kulákot azért is, mert alkal. niazollaival embertelenül bánt. A vád bebizonyosodott, és a büntetőbíróság 2000 forintra büntette meg /Cigánv* Tóthot. Még ezzel sem ér véget a kisteleki ku'ák csalássorozata. 1918. tavaszán fakivágásra alkalmazolt néhány munkást. Mikor ezek elvégezték a munkájukat, nem volt hajlandó beszállítani a nekik járó fát Elszámo'áSkor meg kiváló gafta a javát, a vastag fáka* saját magának és a | mon' á^o^na-t crak a sfilei'et| adta. A járásbíróság vizsgálta ki az ügyet és olt is bűnösnek találták a kufákoL De ez még mindig nem minden! A csalások sorozalát elkövető kulák ez év májusáig olvan munkások után vette ki a gabonafejadagot, akik már 1944-ben nem voltak alkalmazásban nála. A többlet fejadag ellenére is azonban nemhogy rendesen el látta volna eleiemmel gazdasági cselédjeit, hanem valósággaJ nyúzta őket. Hiába igyekezett > CigányTóth Pál a falu dolgozó " pa rusztjai e'őtt a legbecsületesebb embernek látszani, a DÉFOSz munkaügyi bizottsága | leráü'o'!a a leplei j aljas garázdálkodásairól. Igaza lelt a közmondásnak, hogy »addig jár a korsó, a kútra," mlg e\ nem törik,* mert Kistelek dolgozó paraszi juj megismerték igazi arcát és gondosokodnak arról, hogy megakadályozzák további embertelen csalásait. Levél Balatonboglárról Szeged dolgozóihoz A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 40-ik sznknsza ezt tartalmazza: a Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és az itdülfalipz való jogát. K jogot a Magyar Népköztársaság a törvényes ninnkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezés8 utj'án valósítja meg. S mindez igy van. Maguk tapasztalják és bizonyítják ezt a szegedi Pick szalámigyár dolgozói is. Levelükben Balatonboglárról ezt irják: A Balaton már valóban a mienk. A felszabadulás utáni négy év harcos munkájának eredménye, hogy mi, a szalámigyár dolgozói is elmehettünk a magyar tenger partjára. ... Elérkezett nyári szabadságunk napja, augusztus 7-e, az indulás napja. Siófokon, Leilén, Bogláron is, ahoí a vonatunk elrobogott, a munkáshatalom őrzi a birtokba vett ápolt villákat, amelyeken már vörös zászló lobog. Kedvesen fogadtak bennünket, mindannyian dolgozók vagyunk, az ország különböző részeiről. A filmgyár, a Nemzeti Vállalatok dolgozóival jöttünk össze. Az ellátás teljes mértékben kielégíti igényeinket Uj otthonunkban hamar feltaláltuk magunkat. A penziónk remek heivre épült. Az ebédlő két kan először nyaralnak — résztvehessünk a vitorlás kirándulásokon ... Napozunk, élvezzük a Balaton jótékony, halásu levegőjét. Tervezünk csoportkirándulásokat hajó vaj Badacsonyba, Tihanyba rándultunk ki, £ hajón vidám énekünk visszazenöi a Balaton hulláma. Igyekszünk két heti pihenőn, ket kihasználni, hogy megpihenve, sokat tapasztalva, gazdag emlékkel hagyjuk cl balatoni nyaralónkat. Közelünkben (Kenésén) nvaral demokratikus szomszédunk Csehszlovákia pihenésre vágyé ifjúsága, négyszázan, akik nem győznek betelni a Balaton gyönyörűségével. Ml dolgozók itt a Balaton partján megfogadjuk, hazaérkezésünk után a gyárban ujult erővel fogunk a munkához hogy meqhá'áljuk ezt a pihenést a Párinak I Soha nem fe'etTkezünk meg arról, mi nyaraló dolgozók, oldala üvegfal, előtte virágos ' hogy mindezt a szépet és nepark, 6 méterre a Balaton part-' mesitőt köszönhetjük felszaba~ ditónknak, a nagy Szovjetuniónak és a Párlnak, bölcs vezetője, Rákosi Mátvás elvtársnak... Mo?t már az alkotmányunk is biztosítja a pihenésre való jogunkat. ja, — Európa legszebb »tengerszome«, mely a nap minden órájában más szinben csillog Fenséges a túloldal, egész közelnek táljuk Badacsonyt, Csobáncot, Tátikát. Reggeli ulán már életre kel a Balaton. Feltűnnek a távolból a fehér vitorlások rajai, alig várjuk megérkezésüket, hogy mi is — akik közül soSzabadság) RösZec. falvi C,kelta, a Pick szalámigyár dolgozói nevében. A mi fiaink9 a mi katonáink e • tegkiválebbakat kü'djük el a Kossuthokadémiára — irlok Farkas e'vlórsraV a szegedi gyufagyár ifjúmunkásat rr| mindezt, amit eddig elértünk. 1 ' B Biztosilani a további épitést.* Igy éreznek a többiek isi * 1TI — A TENYÉSZFORGALMI NV. szeptember 2-án délelőtt 8 órakor a szegedi vásártéren három évtől nyolc éves korig a törzskönyvezett vagy törzskönyvi előjegyzésbe vett kancákat vásárol. A Mezőgazdasági Igazgatóság felhívja a tenyésztők figyelmét a vásárra. x Az Izr. Nőegylet ma délutáni összejövetelére a háziaszszonyok szeretettel meghívják és várják tag- és asszonytársnőiket. Polftár-utca 23. Néhány héttel ezelőtt történt, fl szegedi gyufagyár ifjumunfeásal Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszter felhívását olvasták * . . . 'A dolgozó fiatalok jelentkezzenek a honvéd tisztképző iskolára ...« S a felhívást jól megbeszéliék. Majd levelet irtak. Akaratukat, lelkesedésüket, örömüket tudatták, fl címzés ez volt: Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszternek. És a szöveg: • — Mi, a szegedi gyufagyár ifjúmunkásai olvastuk Farkas elvtárs felhl.árá'. Minden erőnkkel azon leszünk, Ígérjük, hogy a legkiválóbbakat küldjük ec közülünk a Kossuth Akadémiára. Tudjuk, hogy ezzel is erősítjük a Szovjetunió vezette béketábori és biztosítjuk dolgozó népünk szabadságát, országunk függetlenségét. fl felhívásnak a munkás- és parasztfialalok körében ilyen visszhangja támadt egész NagySzeged terüleién. És megkezdődött a jelentkezés a honvéd tisztképző iskolába, flz egyik munkásfiatal mondla, aki kitöltötte a jelentkezési ivet: »Nem a szép egyenruha csábit... A népet akarom szolgálni. Megvédeni i 1949 március. Valahol a budai hegyek között harcászatol tanulnak a Kossuth-akadémisták. Nehéz a terep, de a keménygerincü akadémisták megoldják a feladatokat. Kattog a géppuska. Aáegindul a roham. A géppuskát Vas József kezeli. Nemrégen még a szegedi konzen'gyárban dolgozott, mint udvari munkás. fl hegyekre már leereszkedik a sötét, amikor szállásukra indulnak Vas Józsefék. Vacsora után Vas irni kezd, p>edig fáradt és álmos. A szegedi konzervgyár munkásainak üzen: »... Sokat gondolok rátok, a munkátokra. Kívánom, hegy minél nagyobb eredményeket érjetek el a munkaversenyben, országunk építésében.«. fl konzervgyáriak Így válaszoltak: »A gyár a mienk, a jövőnkért mindent megteszünk/e 1949 julius. fl szegedi konzervgyár udvarában honvédliszti ruhába öltözött férfi halad a munkatermek felé. Vas József, Kossuth-akadémisla. Aa egyik munkás hosszasan nézi és kiált: — Józsi, te vagy? - Én. Kedé lyen ke-e'f-gnek és rgymásbakarolva indulnak tovább, fl munkateremben körülállják Vas Józsefet. Olt az édesanyja is, ö is itt dolgozik, flnyat szivének örömét nem todia magába zárni. Hangosan mondja: * Büszke vagyok rád fiam... A múltban az urak semmibe sem vetlek, most meg tiszt leszel...« Szél Pál Antal Vas felé fordul: Mi a munkahelyünkön harcolunk a békéért. Tudjuk, mirh den jobb eredmény a béketábort erősíti. — A néphadsereg katonái — jelenti ki emelt hangon Vas —, mi vigyázunk arra, hogv nyugodtan építhessünk .,. Aki szabadságunkat, en-Ueri éle'ün kei akarja elvenni, az a halál fia. — Azf Az' — kiáltják a körülötte állók. Németh Istvánná hangja melegséggel teli: vEzek — simogatta meg Vast — a ttii Haluk, * mi katonáink. • Vas Józsefet sokan megállft ják az utcán hazafelé menet, fl legtöbb ifjumunkás. fl katonaé'e'röl érc'e' l"d e'c. Ke'tcnrrl járt kijelentik: dMí is közétek állunk. Megértettük Farkas elvtárs felhívását...« És »a mi honvédségünk, a dolgozó nép honvédsége a béke, a boldogulás hadserege lesz.* fMorvayí