Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-30 / 200. szám

Kedd, 1949 augusztus 3a A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról A Magyar Közlöny augusztus 30-1 száma közli a Népköz­társaság Élriöki Tanácsának 1949. évi 3. számú törvényere­jű rendeletét a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részletei tagosításáról. A törvényerejű rendelet szövege igy hangzik: A mezőgazda ágban az okszerű gazdálkodást sok esetben megnehezíti a birtoktestek széttagoltsága. Az érvényben lévő tagosítás! jogszabályok alapján a földek összevonása nehézkes, bonyolult és hosszadalmas eljárás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dolgozó nép érdekében biztosítani akarja, hogy a birtoktestek összevonása részleges tagosítás utján a legmeg­felelőbb módon IwVchessék. 1. §• 1. Az érdekellek kérelmére a földművelésügyi miniszter me­ző- és erdőgazdasági ingatla­nok (továbbiakban: ingatlanok) részleges tagosítását közérdek­bői elrendelheti. 2. A tagosítás általában egy­egy község határán belül törté­nik, azonban a földművelésügyi miniszter engedélyével be lehet vonni a tagosításba az érdekel­teknek a szomszédos község területén Jévfl ingatlanait Is. 3. A tagosítás során — lehe­tőleg a meglévő dülö-, ut-, Irok- és vízhálózat fenntartásá­val — össze fehet vonni: a) dolgozd parasztoknak ter­metősző vetkezetek (csoportok) alakítására -szánt ingatlanait, b) a termelőszövetkezeteit (csoportok) és c) az állami gazdaságok gaz­dálkodására szolgáló ingatlano­kat. LELI 1. Állami gazdaság céljára ta­fositani lehet az állam (közű­etek) tulajdonában vagy- hasz­lélatában lévő ingatlanokat 2. Terme'őizővetkczet (cso. sort) céljára lagosifani tehet q erme'őzövef kezet (csoport), nlamint annak tagjai és a vc­Bk közös háztarfásban éí-őcsa. várttágok tulajdonában, haszon­élvezetében, vagy használatában Illó összes ingatlanát, továbbá az állam állat erre a célrT át­engedett (közületi, felajánlott) Inga Fanokat. 3. Dolgozd parasztok, terme­lő zövelkezetek (csoportok) ala. kilására szánt ingatlanainak ta­positása során tagosiitani lehet a kérelmezőknek és a velük kö­tós háztarfásban élő családta­goknak tulajdonában, haszon, élvezetében, vagv használatában álló összes ingatlanát, valamint •t állam állal erre a célra ál­engedett (közületi, felajánlott) ingatlanokat. 4. A 2. és 3. bekezdésben fog­lalt rendelkezések nem vonal­kornak a belterületen lévő in­gatlanokra, valamint a ködzir. tokossági erdő- és legelő illető­ségekre. 1. A dolgozó paraszt ingat­lanát, amennyiben a tagosítást nem kéri, csak elkerülhetetlen esetben lehet a tagosításba be­vonni. 2. A tagosítás során a tagori­toft táblákat, a termelés szem­pontjait figyelembe véve álfa­Lábán olyan területen kell ki­alakítani, ahol viszonylag kevés dolgozó paraszt ingatlanának kicserélésére van szükség, ille­tőleg, ahol az állami gazdaság­nak, vagy a termelő szövet ke­fcetnek, (csoportnak) a legfőbb Ingatlan álé rendelkezőére. IZEI ba eső ingatlanait Id fehet cse­rélni. A csereingatlant a tago­sítást kérők olyan ingatlanaiból keli kijelölni, amelyek a táblán kívül esnek. 2. Az ingatlancserénél a dof. gozó paraszttal megegyezésre ke'I törekedni, részére a rendel­kezésre álló csereingatlanokból választása szerint, íehetőfeg azo­nos terü'etü és művelési águ és feltétlenül azonos értékű ingat­fant keh adni. 3. Földműveléssel nem élet­hivatásszerűen foglalkozó dol­gozó kisember, aki földműves­szövetkezetnek tagja lehet, az ingallancserélésnéf a dolgozó paraszttal azonos megítélés alá esik. 4. Olvan parasztbirtokoRok­nak, akik földműveléssel élethi­vatásszerűen foglalkozik, de földmüvesszövetkezeti tag nem lehet, ingatlanáért — íehetőleg azonos értékű — csereingatlant kell adni. 5. Olyan tulajdonosnak, aki fö'dmüveféssef nem élethivatás, szerűen foglalkozik, vagy föld­müve'ésseí élethivatásszerűen foglalkozik ngvan, de nem te­kinthető pnraszthirtokoisnak és földmüvesszövetkezeti tag sem lehet, ingatlanáért, választása szerint, pénzbeli kártalanítási, vagy — Tehető'eg azonos értékű — csereingat'nnt kelf adni, 6. A kia'akitott táblába eső és kicseré'ésre kerülő ingatla­non levő épületért, ha a csere­ingatlanon "épület nincs, vagv nem meigíe'e'ő — az érdekelt kérelmére eseieépöletet, vagv pénzbeli kártalanítást kell ad. ni. A csereépület adásánáf a 2 —5. bekezdéseit ér'e'emszerüeri kell alkalmazni. IZEI 1. Kicseré'ésre kerülő ingat­lanok értékét a fcatasz'eri alap­munkálatokban feltüntetett te­rület, művelési ág és minőség osztá'y alapulvételével kell meg­állapítani, hogy az azonos terü­letű, művelési águ és minőségi osztályú ingatlanokat általában azonos értékűnek kelt tekinte­ni. Nyilvánvaló, e jelentékeny értékkülönbség esetén a külön­bözetet számításba kell venni. . 2. A kataszteri alapműn bála* tokban feltüntetett művelési ág és a tépylegcs eltérés esetén az értékelésnél a tényleges müve. lési ág az irányadó és ennek alapján keh az ingatlant a meg­felelő minőségi osztályba oo. rolni. 3. A tflgosilásba bevont Ingat­lant a kataszteri alapmunkáfa­fokban fe'tün'etett területlel kell számításba venni. sjTj 1. A tagositást ném kérő tu­lajdonosnak a tagpsitott táblá­1. A tagosítás során végre­hajtott irgatlancserék következ­tében beá'Iott változásokat a te­lekkönyvben fel kelt tüntetni, az érdekeltek javára a tulajdon­jogot be kell kebelezni. 2. A csere áltaf érintett in. gatlanokra bekebelezett terhe­ket a tul aj cfonvál tozás telek­könyvi feltüntetésével egyidejű­leg — kölcsönösen át keíl Vinni. 3. Az a dolgozó paraszt, aki a tagosításba bevont ingatlanát telekkönyvön kívül szerezte, a tagositási eljárás során kérheti tulajdonjogának telekkönyvi be­kebelezését, ha kétséget kizáró módon igazolja, hogy az ingat­lan fufajilonát az 1948! évi au­gusztus hó 28. napja előtt sze­rezte. FTj 1. A tagosításba bevont in gjatlanok műszaki fe'mérése ál lami iefadat, ame/yet csak ál­lami szerv végezhet. 2. A tagosítás során felmérést csak a táblák kialakítása, Htető­!K» az ingatlancserék érdekében szükséges megosztások, továbbá r tulajdonközösségek el keni fh e­tetlen megszüntetése céljábóJ lehet végezi) i­8.5. 1. A tagosítást a földművelés­ügyi miniszter az Országos Földhivatal utján hajtja végre. 2. A tagosítás végrehajtása során a megyei földhivatalok, az általuk szervezett ellenőrzési bizottságok és helyi népi bizott­ságok működnek kézre. A bi­zottságok szervezetét és műkö­dését a földmüvelésügyi minisz ter szabályozza. 3. Az ellenőrző bizottságok és a helyi népi bizottságok kőzsl. kalmázásban nem álfó tagjait, ebben a minőségben, fegyelmi felelősség és büntetőjogi véde­lem szempontjából közhivatal­noknak kell tekinteni. Hü 1. A tagosításra a b.tlyi nípi bizottság fesz javaslatot. Javas­latát az ellenőrző bizottság fe. Fül vizsgálja, a felülvizsgált ja. vaslat ialapján a megyei földhi­vatal tagosítást véghatározatol hoz, amelyet az Országos Föld­hivatal hagy jóvá. A tagosítás! véghatározat fe'ekkönvvi beke­belezésre alkalmas okirat 2. A Megyei Földhivatal vég­határozata ellen csak közérdek­ből lehet jogorvoslattal élni. A jogorvoslat tárgyában az Orszá­gos Földhivatal végső fokon ha­tároz. 1. A tagosítás fe'ekkőnyvi vég­rehajtásának egyszerűsítése és gyorsítása Iránt az igazságügy­miniszter intézkedik. 2. A kataszteri alapmunkála­tok aejafaiban a tagosítás követ­keztében történt változások so­ronkivüü átvezetéséről a pénz­ügyminiszter gondoskodik. íi§. 1. A tagosítás költségeit az ál­lam viseli, 2. A tagosifási eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentess*^ a vagyonátruházási illetékre is ki­terjed. 12. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el három évig terjedhető fogház­zal büntetendő az, aki: a) a földművelésügyi minis*, tor engedélye nélkül tágosit, IGY DOLGOZIK A LENINGRÁDI KOMSZOMOL A LENINGRÁDI munkások, mérnökök és tudósok ké) és fél hónappal ezelőtt levelet intéztek Sztálin elvtárshoz. Ebben a levelükben megígérték, hogy a várost a technikai haladás egyik legfontosabb központjává építik ki. A nagyjelentőségű feladatok végrehajtásából komoly rész" vállalt a leningrádi Komszomol. A tudományos kép­zettséggel rendelkező komszomolisták megszervezték a munkásbrigádokkal való együttműködést, amivel nagy­mértékben hozzájárultak n termelékenység fokozásához, a munka minőségi megjavításához. A KOMSZOMOLISTÁK értekezleten vitatták meg, ho­gyan hajtsák végre azokat a kötelezettségeket, melyeket a Sztálinnak irt levélben vállalpik.TamaraIvanova mérnöknő elmondotta, hogy Viktor Kazakov ifjúmunkás brigádját megtanította egy gyorsított villanyhegesztés módszerére. Az új módszerrel sikerült is elérni a teljesítmény 30—5C százalékos emelését. A Kirov-gy&r Komszomol-szervezete nem elégedett meg „ tapasztálatátadási mozgalom bővítésével. Esti is­koláját is kibővítette, hogy minden tanúlnivágyó ifjúnak módja legyen tanulni. Áz esti sztahanovista iskolákat kö­rülbelül 1500 fiatal munkás végezte el. HARCOT INDÍTOTTAK a termelési technológia tö­kéletesítésére.. A tráktorműhely komszomolistái például azt tűzték ki céljukul, hogy a munkapadokat tömegesen átállítják gyorsított módszerekre. A leningrádi gyárak ifjúmunkásai azonban még azzal sem elégedtek meg, hogy az idősebb munkásokkal, mérnökökkel kicserélik tapaszta­lataikat. Ezeket a tapasztalatokat össze is gyűjtik és továbbadják azokon a találkozókon, melyeket a Komszomol szervez az egyes gyárak munkásai között. A kultúrhá­zakban ifjúsági estéket rendeznek, mélyeken a híres lenin­grádi sztahanovisták — Bortkievics esztergályos, Dubinin jelölő munkás, Birjukov oktató — tartanak előadásokat. AZ IPARI szakiskolákban is egyre több lehetőségük nyílik a fiataloknak a tanulásra. A leningrádi munkaerő­gazdálkodási hivatal helyettes vezetőjének javaslatára most valamennyi ipari szakiskolában megnyitják az *ifjú mechanikusok szobáját«, ahol a képzett komszomolisták továbbadják tapasztalataikat ifjú munkástdrsaiknale. b) földmérési munkálatokai törvényellenesen végez, c) a tagosítás, tlleíőíeg a he­lyi népi bizottság, vagv az el­lenőrző bizottság munkáját aka. dályozza, vagy meghiúsítani tö­rekszik, dl) a fágositásba bevont ingat­lan birtokbaadását, illetőleg birtokbavételét akadályozza vagy meghiúsítani törekszik, e) a tagosítás során elhelye­zett határjeleket megrongálja, megsemmisíti, vagy helyéről ©»• mozdítja. 13. § 1. Ez a rendé'et kihirdetésé­nek napián lép hatályba. Végre hajtásáról — a tárcájukat érin­tő kérdésekben az érdekelt mi­niszterekkel egyetértésben — a földművelésügyi miniszter gon­doskodik. A földművelésügyi miniszter a rcndc'ct végrehajtá­sa érdekében annak céljával'é* alapelveivel egyező, a felszaba­dítás után alkotott és érvény­i)cii lévő térvénnyel, vagy kor­mányrendelettel nem ellentétei minden rendelkezést megtehet, amely a tagosításnak a dolgozó nép érdekében való végrehajtá­sát e'őmozdilja. 2. A lagositási eljárást a ter­melés zavartalanságának bizto­sitása érdekében ugy kelt sza. bálvozni és végrehajtani, hogy a tagosítás egy község (város) határában a legrövidebb üli alatt befejeződ jön. |t4§_| E rende'et hatálybalépésévé! a tagosításról szól ) korábbi jog­szabályok ellentétes rendelkező «ei hályukat vesztik. Hárofflszázhafvsisegv Rizsében lesz részleges tagosítás Az érdekellek előterjesztett kérelmére a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának a mező- és erdőgazdasági in. gatlanok részleges lagositásá­ról szóló 1919. évi 3. számú törvényerejű rendelet első paragrafusának első bekezdé­se és ennek végrehajtásáról kiadóit 15.010/1949. fm. szá­mu rendelet első paragrafu­sának harmadik bekezdése alapián az Országos Földhiva­tal utján részleges tagosítást községekben Csanád és Cson­grád megye területén az alább felsorolt kÚ7.sé<jtkben rende­lem el: Csanád vármegye: Battonya, Deszk, Dombegyháza, Földeák, Kaszaper, Kiszombor, Makó Nagykamarás. Csongrád vármegye: Fábián­rel eslyén. Hólmczővá Arhely, Kiskj ályság, Sán o falva. S e­ged, Szegvár, Szentes, Tápé. A 15.010/1919. Fm. számé rendelet alapján a jelen köz­leményben felsoroltakon kí­vül több tagosítást nem enga. délyezek. Erdei Ferenc aki föl dm ü veié*- ü gyí miniszter. A MELEG TOVÁBB TART Mérsékelt szél, kisebb felhő­átvonulások, néhány helyen zá­poreső, zivalar. A meleg tovább tart IFJÚMUNKÁSOK! Gyertek szakérettségire

Next

/
Oldalképek
Tartalom