Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-27 / 198. szám

TIT záróünnep&lyl rendez a MIK >z vasárnap dslelőít a KhuzSMéreii Táj>2 doldozó népe ismerkedik ma a Szovjetunió életével »i. evi. 198. szám. Ara 6ü tilSór 1943 augusztus 27 szombat LEGYŐZHETETLEN ERŐ A béke hiveinek moszkvai össz-szövetségi értekezlete nagy­jelentőségű a békéért vívott küzdelemben. A Szovjetunió ki­tartó, következetes harcot foly­tat a békéért. Vezetője a de­mokrácia és a szocializmus tá­borának, amely a béke ügyét védelmezi a háborús uszítók minden kísérlete ellen. A Szov­jetunió sikerei lelkesitik az egy­szerű emberek millióit az egész világon. A Szovjetunió békepolitikája a szocialista állam természeté­bői következik. A szovjet állam­ban nem lehetnek háborús uszí­tók, mert nincsenek kizsákmá­nyoló osztályok, amelyeknek érdekük fűződnék az imperia­lista rabláshoz, más népek le­igázása hoz. A szovjet állain bé­kepolitikája nemcsak a szovjet emberek érdekeit szolgálja, ha­nem az egész élenjáró emberi­ség érdekeit is. Ezért az egész világ haladó, demokratikus erői helyeslik és támogatják ezt a békepolitikát. Másképp áll a helyzet a ka­pitalista országokban. Az utóbbi idők eseményei, a nyugateuró­pai államok felfegyverzésére irá­nyuló uj amerikai fegyverkezési program azt mutatják, hogy az imperialisták folytatni kívánják bűnös kísérleteiket egy támadó háború felidézésére. Ezért a "bé­kemozgaímat erősíteni kell. Min­den nap és minden órában le kell leplezni a háborús uszitók aljas kísérleteit. Szükség van arra — mondotta. Sztálin elv­társ —, hogy a háborús propa­gandával szemben a béke biz­tosítására széleskörű ellenpropa­gandát szervezzünk és arra, hogy minden háborús propa­gandát visszautasítsunk. Le kell leplezni a háborús uszítókat. A szovjet nép békéért vivott harca a demokratikus erők nö vekedésének jegyében folyik. A hatalmas szovjet szocialista ál­lam az a legyőzhetetlen erő, amely a népek békéjének és biztonságának hatalmas bás­tyája. Á béke hiveinek moszkvai összvezetőségi értekezlete hatal­mas erővel juttatja kifejezésre a szovjet nép akaratát, hogy megvédje a békét. A béke hí­veinek moszkvai értekezlete ha­talmas ösztönzést ad az egész világ népei békcmozgalmának. fi magyar kormány erélyesei*, visszautasba az Egyesült fiflamolc és fiplla ujabfi beavatkozási kísérteiét A magyar külügyminiszté­rium pénteken jegyzéket nyújtott át az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének. A jegyzék be­vezetőben leszögezi, hogy a magyar kormány a békeszer­ződés rendelkezéseit követ­kezetesen végrehajtotta cs végrehajtja. »Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya — hangzik a magyar jegyzék — ennek ellenére a békeszerződés 40 cikkelyére hivatkozva, egy jegyzékben arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy megbízottját küldje ki e cik­kely értelmében létesítendő bizottságba. Azonban —mint ezt a követség jegyzéke is kiemeli — a szóbanforgó 40 cikkely bizottság kiküldetését abban az esetben írja elő. amikor a békeszerződés ér­telmezése és végrehajtása te­kintetében »vita« forog fenn. ilyen » vitáról* azonban — amint az a magyar külügy­minisztérium felsorolt jegyzé­keiből világosan kitűnik — szó sem lehet, miután a ma­gyar kormány a békeszer­ződésben vállalt kötelezettsé­geit a legpontosabban telje­sítette. Tekintettel arra, hogy a bé­neszcrződés kifejezetten elis­merte Magyarország szuveréni­tását és ugyanakkor a magyar kormány kötelességévé tette, hogy a fasiszta jellegű törekvé­sek " ellen megfelelő intézkedé­seket foganatosítson. A magyar kiiIügyminisztérium csodálkozá­sát fejezi ki afelett, hogy az Eszakameritai Egyesült Álla­mok jegyzéke a magyar kor­mánynak olyan intézkedéseit óhajtja vita" tárgyává tenni, amelyek kizárólag a szuverén magyar állam belügyeihez tar­toznak, amelyek egyébként egye­nesen folynak a békeszerződés következetea végrehajtásából. Ezek utáki a magjyar kormány nem értelmezheti máskép az Amerikai Egyesült Államok kormányának jegyzékét, mint ujabb kísérletet a Magyar Nép­köztársaság belügyedbe való beavatkozásra. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya nyilván nyomást ldván gyako­rolni Magyarországra, hogy a magyar kormányt rábírja ar­ra, hogy politikáját az AmerL kai Egyesült Államok kormá. nya törekvéseinek rendelje alá Erre a magyar (kormány nem hajlandó és nyomatékosan ki­jelenti, hogy következetesen demokratikus és a béke meg­védésére irányuló politikáját to­vábbra is fenn fogja tartani Tekintettel a fent kifejtettekre a magyar kormány visszatusitja az Amerikai Egyesült Államok kormányának követsége utján átadott, a Magyar Népköztár­saság szuverénilásába ütköző jegyzéket és kijelenti, hogy Ma­gyarország bizottság alakítását a békeszerződés 40. cikkelyére való hivatkozással indokolat­lannak és céltalannak tekinti és következéskép abban részt nem vesz« — fejeződik be a magyar kormány jegyzéke. Azonos tartalmú jegyzéket nyújtott át a magyar kormány Anglia magyarországi követsé­gének is. A minisztertanács határozata A kormány Dobi István miniszterelnök elnökletével pénteken délelőtt miniszter­tanácsot tartott. A miniszter­tanács hozzájárult ahhoz, hogy a külügyminiszter dr Münnieh Ferencnek és Hor­váth Imrének rendkívüli kö­vetté és meghatalmazott mi­niszterré való kinevezése iránt a Népköztársaság El nöki Tanácsához felterjesz­tést intézhessen. szovfet népnek elegendő ereje yanv hogy megóvja a világ civüheácróját egy uj háborútól Csütörtökön délután öt órákor megkezdődött a Szov­jet Szakszervezeti Központ moszkvai székházának oszlop­csarnokában, a Szovjetunió országos békekonferenciája. A konferenciára számos külföldi ország elküldte képviselő­jét. A magyar küldöttség tagjai: Harusi'yálc József, a Szakszervezeti Tanács elnöke, dr Rusznyák István Kos­suth-díjas orvosprofesszor és és dr Jóború Magda, az MNDSZ főtitkára. A konferencián szovjet írók, művészek, tudósok, szakszervezeti és ifjúsági vezetők, a nőzervezetek küldöt­tei, a szocialista ipar és mezőgazdaság sztachanovistái vesznek részt. Jelen vannak a paroszláv egyház főpapjai is. A külföldi küldöttek közt helyett foglalnak tizennégy or­szág tudományos és művészeti életének, kultúrájának vi­lágszerte ismert egyéniségei. Az értekezletet G r e k o v akadémikus nyitotta meg. A Szovjetunió Himnuszának el­hangzása után az elnökség tagjai elfoglalták helyüket. Közöttüli vannak: Fagyejev, Solochov, Szimonov írók; Va­vilov, Liszenko, Palladin és Volgin akadémikusok; Kuz­nyecov, a Szovjetunió Szak­szervezeti Tanácsának főtit­kára, Sosztakovics zeneszer­ző, Geraszimov filmrendező, Pasa Angelina traktorvezető a Szovjetunió Hőse. tanítók, kolhozparasztok és sokan má­sok. A díszelnökségbe válasz­tották a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártja poli­tikai bizottságát, élén Sztálin elvtárssal'. A terem hallgató­sága felállva tiszteleg Sztálin elvtárs és a Politikai Bizott­ság tagjai nevének hallatára. A megnyitóbeszédet Grekov akadémikus mondotta. Valamennyien készek vagyunk küzdeni a békéért — Valamennyiünket ugyan­az a törekvés hozott ide: mindnyájan azt akarjuk, hogy a béke az egész világon diadalmaskodjék. Valameny­nyien készek vagyunk küz­deni az emberiség békéjének eszméjéért. Ezután Tyihonov költő, az első előadó emelkedett szó­lásra^. — Ma már világos az egész világ népei előtt az angol­amerikai háborús bujtogatok mesterkedése. De mi, szovjet emberek, a béke védelmezői­nek első soraiban állunk és büszkék vagyunk arra, hogy hatalmas országunk mindig készen áll a béke védelmére. Meg kell állapítani, hogy az egész világ békemozgalmá­nak élén a Szovjetunió halad. A Szovjetunió külpolitikája nemcsak hazánk, hanem az egész haladó emberiség ér­dekeit védelmezi. — A világ minden részé­ben szeretettel öveznek egy nevet. Ez a név nagy vezé rünk, szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs neve. Sztálin nevének említése­kor a kongresszus felállva, szűnni nem akaró tapssal hosszú perceken át ünnepelte a világ dolgozóinak vezérét. flz egész értelmiség kötelessége megakadályozni a háborút Ezután Szerge) Vavilov, a Szovjetunió Tudomángos Akadé­miájának elnöke szólalt felt — flz öntudatos és becsületes tudósok és az egész értelmiség kötelessége minden eszközzel megakadályozni, hogy a kapi­talisták a szabad, demokratikus országok ellen indítandó háború előkészítése érdekében leigázzák a tudományt. Leonid Leonov iró a békéért és biztonságért folytatott harc feladatairól beszélt. Vaszlli) Kuznyccov, a Szov­jetunió Közponli Szakszerveze­te Tanácsának elnöke, a szerve­zett szovjet munkások és tiszt­viselők forró üdvözletét tolmá­csolta a küldötteknek és a kül­földi vendégeknek. A szovjet szakszervezetek, a szovjet or­szág munkásai és tisztviselői sokmilliós tömegének akaratát telje ive, mindig liiien küzdenek a békéért és a nének barátságá­ért. A Szlálin-dijas Nikolá) Rosz­szinszkij, a moszkvai Kalibr­gyár neves mestere, arról be­szélt, hogy a Szovjetunió népe a népgazdaság helyreállilásában és fejlesztésében elért sikereivel ls hozzájárul a világ békéjének megerősítéséhez. Grigorij Litovcsenko ukrajnai kolhozelnök üdvözölte az egybe­gyűlteket, ezután Constanlin Partion, a román nemzetgyűlés elnöki tanácsának elnöke szólalt fel. Többek között arról beszélt, hogy a román nép tudja: csak a Szovjetunió nyomában és n testvéri népi demokráciákká cgyütthaladva lehet felépíteni a jobb életet és megszilárdítani a békéért és szabadságért folyta­tott harc arcvonalát. Ezután NIna Popova, a Szov­jet Nők Antifasiszta Bizott á­gínak elnöke mondott beszédet. — AH, szovjet asszonyok — hangoztatta — nein akarunk há­borút, de nem felejtettük el. so­hasem felejtjük el fiaink, fér­jeluk és testvéreink pusztulását. Nem felejtjük el népünk szenve­déseit, nem felejtkezünk meg a falvak ős a városok szél rombolá­sé ró!. A szovjet asszonyokai az egész szovjet néppel egyült az a törekvés tölti el, hogy megaka­dályozzák a hábornt. !ohn«oi é?sei<: Maiy nsg isz'c íelés szánutsksa... flz ülés utolsó szflpofra Hew­lett Johnson Canterbury-i érseki heiynök volt. Tolmácsol!a vnla­mennui haladó angol és különösen a Békéért Küz­dő Brit Bizo'tság tagjainak üdvözleté'.. — Azért jöttünk az értekezletre — mondotta —, hogy hangsúlyozzuk, nem állnak egyedül a békéért és a boldog óiéiért folytatott harcban. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy társaik lehetünk ebben a küzde­lemben. Látjuk a békéért küzdő erőket és szilárd meggyőződé­sünk, hogy az emberi testvéri­ségért folylatott harcban diadal! aratunk. fl Szovjetunió országos béke értekezletének augusztus 25-1 iilé se ezzel befejeződött. A világ dolgozói a Szovjetunióban látják a béke legnagyobb támaszát Moszkvában a Szakszervezc­ték Háza gyönyörűen feldíszí­tett oszlopcsarnokában pénte­ken folytatódott a Szovjetunió országos békeértekezlete. Első­nek az AzerbejdZsan szocialista tanácsköztársaság szónoka szó. Ialt fel s hazájának a szovjet hatalom évei alatt történt ha. talmas fejlődéséről és felvirág, zásáról beszélt. A következő szónok, Jan Dumbowski len. gyei küldött a népi demokrati. kus Lengyelország dolgozóinak harcos üdvözletét tolmácsolta — Egy éve ült össze a Wro­clawi értelmiségi kongresszus — mondtatta. Az azóta eltelt egy év alatt a nemzetközi héjiemoz. galom rendkívül megerősö­dött s- ma jobban mint a nagy októberi szocialista forradalom után bármikor, a világ dolgozót a Szovjetunióban, ebben a ha­talmas és legyőzhetetlen szocia­lista országban látják a béke legnagyobb támaszát. Első gondolajunk mindig a bftks Ezután az üzbég; küldölt is­mertette az Üzbéüjiszlánban fo­Iyó békés alkotó munkát. — E munkánk során — jvuiiri. dotta — első gondolatunk min. dig a béke. Mindannyian békét akarunk, ezért el vagyunk szán­va, hogy megfékezzük a hábo­rús gyujlogatókat. Éljen a nagy Szovjetunió. Éljen hazánk né­pednek eltéphetetlen barátsága. Éljen a bolsevik párt és nagy vezérünk és tanítónk: Sztálin. A hatalmas békeértekezlet résztvevői ismételten lelkei ünneplésben részesítették s világ dolgozóinak nagy ve­zérét: Sztálin generálisszi­muszt és egy emberként tet­tek hitet a népek testvériség* mellett. ' i Horova, a Gruz szociálist* tanácsköztársaság érdeme* népművésze, szólalt fel ez­után: — A Szovjetunió vezetésé­vel százmilliók harcolnák o világon a háborús uszítók ellen. Ebben a harcban min­den békeszerető nép úgy te­kint a nagy Szovjetunióra, mint az igazi demokráciáért, a tartós békéért, a dogozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom