Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-12 / 159. szám

Kedd, 1940 Junus 15. sem fial a kuláksuf fogásra és a dolgozó parasztság saját érdekében lul Is teljesíti a terménybegyöjtést A szekér szaporán döcög ki a deszki termelőcsoport épületének nagykapuján. A bakon Adamov Mihály és Délrány István ül. Szájukban cigaretta füstöl. Amikor kiérnek Deszk halárát®, az ut mindkét oldalán aranysárga, leugő búzatáblák, keiesztberakott árpák fogadják őket. Hosszan gyönyörködnek mind a ketten a jó termést igérő gabonákban. Nem is állják tne-g sző nélkül. — Hagyon jó termésünk lesz az idén — mondja Dékány István. — Sokkal jobb, mint tavaly. Lesz kenyér bőségesen. — Kell is — szólal meg Adamov Mihály, miközben ostorával a szabadon engedett csikót az anyja mellé tereli, mert autó jön. — Kell a gabona, a kenyérnek való nekünk is, meg a gyári munkásoknak is, hogy tudniuk dolgozni, mert mosimár érdemes. Amit csinálunk az nekünk marad és nem Teszik el az urak, mert a dolgozóké már az egész ország. — Az igaz —, erősiti meg Dl Irány elvtárs — mert a népi demokráciában már nem megy olyan könnyen a kizsákmányolás. Mom hagyja roa,ái I már a nép. A I'árt vigyáz az ilyesmire nagyon. A felszabadulás óta a Magyar Dolgozók Pártjanagyon sokat segített a parasztságon, meg a gyári munkásságon is. Tanultunk is sokat, mert a népnevelőkön beresztül oktatott is bennünket. Megtanultuk, hogy miért kell versenyben dolgozni, miért kell becsületesen megművelni a földet: azért, mert mindennek most már mi látjuk hasznátKözben a szekér befordul az egyik tanviába. A földúton nagyokat zökken és amíg be nepi érnek, abbahagyják a beszédet. A lekaszált, megszántott hereföldön Adamov megállítja a lovat. Leszállnak a kocsiról és | szaporán rakják | fol a szénát. — Ebből nem eszik már az uraságok parádéslova — szólal meg Dékany. Ettől is a mi jószágjaink gyarapodnak. — Áz ám, te mikor aratod a búzádat! — kérdezi hirtelen Adamov elvtárs, miközben vasvillájával megigazítja a koután meg ugyanúgy csinálok, mint tavaly. A géptől viszem be azt, amit begyűjtésre kicsin a szénát. — A jövő héten. — Az enyémre is körülbelül kedden kerül sor — mondja Adamov elvtárs. — Cséplés irtak. Sőt a fejadagon, meg a vetőmagon kivül beadom flnspzefeíli mmi Élpzii mimm olt lesinelf, a !?o's?api Éliiiypri összevon! pürínapsn Zöld Sándor elvtárs mond beszédet Holnap, szerdán délután 6 órakor az MDP nagyszegedi Pártbizottsága összevont pártnapot fart a dohánygyárban. Zöld Sándor elvárs, belügyi államitkár mondbeszé"det majd a pártnapon és az Időszerű kérdéseket, tennivalókat ismerteti a dolgozókkal. A szegedi üzemek dolgozói lelkesen készülnek a holnapi pártnapra. Ez a véleményük a pártnapról: — Mindannyiari ott leszünk ... A pártnap utat mutat nekünk. Nemcsak a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai, de a többi pártok és a pártorikívü!iek is nagy érdeklődéssel várják a holnapi pártnapot. Petőfi versei rna már közkézen forognak a Szovjetunióban — Tyihonov PeJőfi Sándorról / Petőfi Sándor nevét fiatal ko rom óta ismerem — irja Nikolaj Tyihonov, a jeles szovjet költő. A világtörténelem mindig térdekéit és ezért moliőn faltam a XIX. századi európai irók minden könyvét, ami csak a Ike. Zembe került így bukkantam riéhány adatra Petőfi Sándorról, a költőről és a katonáról TelSefc-imiitalt sz évek ömikor 1939-ben Petőfi halálának 90. 'évfordulójára válogatott verseit kezdtem fordítani, már Jól ismerlem életét és költészetéi Néhány versét magyar nyelven felolvastam és zenei hangjuk és forradalmi hcvüK lenyűgözött ' ! Petőfi verseiből ismertem )Eneg| a puszla méla buját, a ma. feyar paripák száguldozását, in. lien ismerem parasztjainak egyszerű é letét ,fialnak forradalmi íhevét, de ismerem szerelmes dalait és a szabadságról zengett méltóságos himnuszait is. Versei nemcsak egy komák szólnak, ma isjjtnek" és éltetnek, amikor a vajúdva megszületett Magyarország már újra szabadon 61 Petőfi a világirodalom nagyjai közé tartozik és egy sorban áll Heinével, Victor Hugóval Baronnal, Micklewicz-cel EIpusztithatatllan ifjúság lüktet és pezseg verseiben, dalaiban Költeményei ma már közkézen forognak szerte a Szovjetunióban. Petőfi nem érte meg azt a hőn vágyott napot, amikor népe szabad lelt, de megérték versei és dalai. Petőfi neve ma záloga a mult kisérteleilöl megszabadult és azigazi népi demokrácia jegyébea fejlődő uj Ma. gyarovszáguak — fejezi be cik. két Tyihonov. mind az utolsó szemig. Szép árat kapok értő. Még jutalmat is adnak az árán felül annak, aki becsületesen, Időben adja, be. — Te tavaly kaptál pénzt is, meg oklevelet — szól Dékány. i • Bizony kaptam 150 forintot, meg egy nagyon szép oklevelet. Be is rámáztattam. Ott lóg a szobában odahaza. Tudod, hogy milyen nagy segitség volt nekem az a 16Ö forint A kislánynak tudtam venni egy ruhát meg cipőt Olyan boldog volt, hogy el sem tudom mondám. — A* idén én ií a géptől viszem be — füá tovább a beszéd szálait Dékány István. — Most is kapnak azok, akik időben beszállítják a gabonát igen szép pótlékot Közben az útról Z. G. tart befelé gyalog. Amikor odaér, hangos köszöntéssel üdvözli ° » a két szénarakót — Miről beszélgetnek! — kérdezi kíváncsian. i ' — Azt beszéljük, hogy a géptől azonnal beszállítjuk a gabonát. Nem cipelgetjük jobbra-balra. Ami szükséges, azt természetesen meghagyjuk: a vetőmagot és a fejadagot Z. G. lehajtja, a fejét és elgondolkozik. Ki? idő múlva szólal meg csak. — Mihály bátyám, tavaly én hallgattam a sut fogókra és nem szolgáltattam be időben. Spekulálni akartam, mert egynéhány kulák azt mondta, hosrv he adjam be, mert éhen halok a télen. Maga meg milyen szép összeget kapott érte és még ráadásul áron felül is kapott. 1 ' ' 1 ' — Hát as a helyzet, hogy én ugy gondolkozom I Emléked halhatatlan és gondolkoztam már tavaly is. — beszél meggyőzően Adamov elvtárs —, hogy a fejadagon, meg a vetőmagon kivül nem kell semmi. Az úgyis visszajön hozzánk, amit beadunk. Az eljut az ipari munkásokhoz, azok meg gépeket, szerszámokat adnak érte. így erősítjük a munkás-paraszt szövetséget. — Engem som fog többet félrevezetni a kulák mézes-mázos beszédjével — erősíti meg a mondottakat Z. G. is. — £n is ugy cselekszem, mint maguk, meg a többi becsületes ember. A géptől viszem be a gabonát. Érdemes beadni, mert abból nekünk is hasznunk van, mog az államnak ís. Ezt már | én Is megtanultam | a választások előtt, a kisgyüléseken, meg azóta is többször olvastam az újságban, hogy miért érdemes eleget tenni, még hozzá időben, a terménybegyüjtésnek. A három ember egymásra néz. Nem szólnak egy szót sém, csak állnak mozdulatlanul jődarabig. Adamov elvtárs teszi még hozzá nyugodt hangján: — így kell tenni valamennyiünknek. mert igy épitiük fel mielőbD az orszSgofés így rakjuk le a szocializmus pilléreit. Kürti László KlimenI Vorosilov marsall, a D;mitrov elvtárs temetésén megjelent szovjet küldöttség vezetője a 'temetéseit« köveikest beszédet mondotta: Kedves Elvtársaki Bulgária dolgozói I Testvéri kommunista páltok képviselőit A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövet, sőgének kormánya, Lenin.Sztálin kommunista pártja, a Szovjetunió, fegyveres erőinek ka. tónál, tisztjei, tengernagyai és tábornokai, valamint országunk valamennyi dolgozója a bolgár néppel ás a világ dolgozóival együtt mélységes gyászt éreznek a bolgár nép nagy fiának, harcos elvtársunknak, igaz bajtirsunknak, Georgi MIhajlovics Dimiírovnak halála alkalmival. A nemzetközi munkásmoz'ga. lom kiváló funkcionáriusa, Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanítványa és követője, a bolgár nép vezetője és tanitőja, a népi demokratikus Bulgária megteremtője, a Szovjetunió őszinte barátja, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének rettenthetetlen harcosa távozott el körünkből. Dimitrov ifjú éveitől kezüTve életének ufo'só napjáig minden erqfiét és a forradalmár harcos töriietetllen energiáját a munkásosztály nagy ügyének "áldozta. Dimitrov elvtárs valamennyi forradalmi csatában a súlyos vereségek és a"nagy di. adalok éveiben egyaránt ma. g'asra tartotta a világprolcláriáfus harcainak Zászlaját. Amun. kásosztály ellenségei halálosan gyűlölték Dimitrov elvtársat. A uépfribunt ,a dolgozó tömegek lánglelkü vezetőjét látták benne "és lépten-nyomon üldözték. Bulgária fasiszta uiai kéüzben, 1923-ban és 1926-ban távollétében halálra Ítélték Dimitrov elvtársat. De sem a letartóztatások, sem a halálos Ítéletek nem törték meg vasakaratát és sziklaszilárd lelkét. 1923-ban, midőn Bulgária népi tömegeinek felháborodása a véres fasiszta diktatúra ellen felkelésben tőrt ki. Dimitrov állott a forradalmi főbizottság élére, fi burzsoázia ezt a forradalmi rohamot akkoriban a jobboldali szociáldemokraták és a munkásosztály többi árulói segítségével visszaverte. Dimitrov kénytelen volt külföldre menni, de az emigrációban még nagyobb forradalmi tevékenységet folytatott. Az egész világ emlékszik Dimitrov hősies magatartására az 1934. évi lipcsei perben. Dimitrov elvtárs forradalmi rettenhetetlenséggel mutatta be a fasiszta rablók szeme előtt a bolsevik szilárdságnak és jiz eszme iránti meggyőződésnek felejthetetlen példáját. E perben kijelentette: »/gaz, hegy bolsevik protetárforradalmár vagyok... valóban lelkes hive és csodálója vagyok a Szovjetunió Kommunista Pártjának, mert ez a párt vezeti a világ legnagyobb országát, a fötd egyhatodát és élén a nagy Sztálinnal, hősiesen és sikeresen épili a szocializmust*. Ezekben a szaraiban Dimitrov elvtársnak, az igazi kommunistának és rettcnhetetlen harcosnak nemes arculata tükröződött. Igazi hősként, férfiasan letépte a fasiszta provokatörök álarcát és a világ szemeláttára a szégyenoszlophoz kötötte őket Vádlottból a fasizmus félelmetes vádlójává lett - Nagyok Dimitrov elvtárs érdemel a második világhábora idején a világszerte kialakul hatalmas fasisztaellenes mozgalomban, a nemzeti felszabadít^ harcban is. 1 .-H W fi szovjet hadsereg szétverte a fasiszta Németország fegtfveres erőit és felszabadítókén! lépett Bulgária területére, fi bob bolgár nép IMI szeptember 9in Dimitrov elvtárs vezetésével véghezvitte a forradalmat és kezébe kerítette a hatalmat, fi bolgár nép — élen." a Bolgár Kommunista Párttal — Dimitrov elvtárs vezetésével megteremtette a népi demokratikus köztársaságot. Uj korszak kezdődött Bulgária életében — a szocializmus építésének, a Szovjetunió és a népi demokráciák országainak népeihez füzödö megbonthatatlan barátság korszaka. Dimitrov a gyermekekben és az ifjúságban látta országának jövőjét. Állandóan gondoskodott, hogy közülük a szocializmus tevékeng építői nevelődjenek. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított az uj társadalom építésében a nőknek". Valóra váltotta Sztálin elvtárs szavait, liogj a nő hatalmas erő a szocializmus építésében. 54 proletárjorradalmár egész szenvedélyességével és következetességével leplezte le az nf világháborúra készülődő angolamerikai imperialisták cselszövéseit. Könyörtelen volt a szoeialiát mus árulóival szemben. Mindenki tudja, miiyen nyers elvhüséggel sütötte rá a szegyénbélyeget Titö burzsoá-narionaiista klikkjére, amely elárulta a s/o cializmus ügyéi fi munkásosztály ügyéért folytatott hajthatatlan küzdelemmel Lenin-Sztálin tanításai IránS hűséggel vivta kl a Szovjetunió dolgozóinak szeretetét. A SzoJh jctunió igazi barátja, drága test« vérünk és elvtársunk volt a jer* radalmi harcban, súlyos a ben* nünket ért csapás. fi bolgár nép tanítóját és vezetőjét vesztette el. Dimitrov azonban nagy örökséget hagyott a bolgár népre: a vezetésével megteremtett uj népi demokratikus államot, a szabad Bulgáriát, az általa alakitott Hazafiad Arcvonalat, amely a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal kötött tartós szövetségén alapszik, az általa nevelt és keményre edzett Bulgár Kommunista Pártot, amely továbbra is Lenla és Sztálin utján, a szocializmus építésének utján, azon az utca vezeti a bolgár népet, amelyet a bolgár nép nagy fia, Dimitrri* elvtárs követeti Dimitrov elvtárs koporsója tehogy végig hűek maradnak • lett embermilliók esküsznek^ szocializmus, az internacionálismus ügyéhez, Lenin-Sztálin naq» eszméjéhez. fi világ doigozől a RapitalhÉ mus jármának lerázásáért, Mara Engeis-Lenin-Sztáün ügyének > diadaléért folytatott harcukbal örökké őrzik szivükben Dimitrov a kommunizmus rettenthetetlen nak, a láng lelkű néptribunnak} bajnokának fénulő és nemei alakját. Örök dicsőség nekea, LeniuSztálin ügyének nagy harcos^ Emléked halhatatlan. A Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Páltbizottsága iulios 13-án délután 6 érakor a Dohánygyárban Köznonti előadá: dr, Zö!d Sándor elvtársi