Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-12 / 159. szám

rrTííTtfffi—hu i Kedd, 1919 julias 12. Becsülettel és mtmkástársaím érdekében A mezőhegyest állami gazdaság legjobb dolgozói kerülnek az uj üzemi bizottságba H níez5!iegijesl állami gazda­ÍSSg gépműhelyének udvarán ha­talmas cséplöelevátorok, kazánok is különböző gépek állnak. Köz­tük olajos ruhás munkásemberek Járnak, kezükben kalapács, csa­varkulcs és újfajta szerszámok. Középen az iparvágányon kis bőrmozdony fut nyögve, pöfög­ve néhány megrakott vagonnal, ft műhelyekből gépek egyenletes bugása hallatszik ki. Mellettük Bzorgahnas emberek állnak és hajolnak nagy figyelemmel 8 munka fölé. Az e«ztergamQIie?yl>cn •z egyik esztergapadon Szőregl Qyula dolgozik. Gondosan he­lyezi az anyaghoz az eszterga­kést és közben elbeszélget Bán­kút! Béla elvtárssal, j — Egészen másképp megy itt K munka, amióta versenyben és brigádban dolgozunk. Egymás •tán futnak ki kezünkből a {meg­javított gépek, őszre már dol­gozhat az a 140 kijavított vető­gép is, amit az utóbbi időben Javítottunk meg, annak ellené­be, hogy mi eddig egy kicsit Mostohábbak voltunk, mint a fiőbbi üzemek. Nem volt szak kzervezetünk, pedig sokszor szük­»ég lett volna rá. A Magyar Poloozók Pártja azonban sokat iegitett. Akárhányszor mentünk ti vezetőséghez kérelemmel, vagy panasszal, azonnal orvosolta. — Az bizony igaz, hogg sokat köszönhetünk a Póriunknak mondja Bánkutl elvtárs. Most lehetővé tette, hogy fbyönket a DÉFOSz földmunkás legozata képviselje és rövidesen I) üzemi bizottságot választha­lunk. A bizottság tagjait már ki k jelölte a jelölő bizottság1. A mi •óraiakból választunk olyan bi­zottságot, amely a mi érdekein­ket képviseli. Távolabb hatalmas eszterga fcapad kőzpontfogójában egy pár mozdonykereket fogtak be. Ujréti Antal dolgodk rajta. Szót­lanul végzi munkáját és minden figyelmét csak annak szenteli Csak akkor néz fel, amikor Hor­váth János elvtárs az üzem párt­titkárja szól hozzá. — No, hogy megy a munka? — Jól — feleli Ujréti elvtárs tóközben ismét a munkájára figyelve fajol vissza a gép fölé. — Ke­sével megfogja a kézszabóly­sót és csavar egyet rajta. ! — Vájjon az üzemi bizottság! tagságot is ojyan becsülettel (gyakorolja-e majd az elvtárs, mint ahogyan a munkáját vég­— kérdezi mosolyogva Hor­váth elvtárs. — Természetes — feleH Uj réti, de nem néz fel a munká járói. — Azzal, hogy az fizetni bizottság tagjai közé je­löltek, felelősséget vettem a vál­lamra és azt igenis ugy végzem el, ahogy azt üb. tagnak kell: becsülettel és munkástársaim ér­dekében. Néhány műhellyel arébb a nagy javítóban hatalmas gőzeke­kazánok testén öt-hat ember dol­gozik. Kezükben. szaporán csattog a kalapács I vágó végén. Itt is javítási munkák folynak. Nóránt Pál lent a munkapadon hely végéből Bán Pál ifjúmun­kás szalad hozzá egy percre. Kérdez tőle egyet-móst a* szak­mából Nóránt készséggel ma­gyarázza meg a fiatal leendő szakembernek. — Értetted? — kérdezi Nó­ránt elvtárs. — Iaen, most már megcsíná­lont — Hát tanuld Is meg jól a szakmádat, mert már nem az uri világnak, hanem magunknak dolgozunk. Azt hiszem, hogy megértetted, mit mondanak annyiszor a párt­esték szónokai: »Miínk az or­szág, magunknak építjük*. — De nem csak, hogy mond­ák, hanem ezt mi is érezzük. Uj kollektív szerződést Is irtak a számunkra, amely a mi érde­keinket szolgálja. A DÉFOSz Is h ml ügyünket szolgálja, a leg­többel pedig a Magyar Dolgozók Pártja segit. Nem lesz Itt semmi hiba. Jő szakemberek leszünk és olyan országot építünk a mun­kánkkal, amilyet mi akarunk. — És főként magunknak — erősíti meg Nóránt elvtárs. — Igen — szól ismét Bán Pali és mosolyogva siet a helyére. De nem csak az esztergamü­helyben, a nagyjavítóban végzik ilyen öntudatosan a munkát. A kádármühelyben a György Já­nosok, a lakatosmühelyben a Sie Józsefek, a kazánkovács mű­helyben a Hemzö Józsefek és az udvaron dolgozók is tudják, hogy szép tud lenni a munka, ha a Magyar Dolgozók Pártja meg­mutatatja a célt. Gyorsan dol­goznak, mosolyogva, mert nem­csalt érzik, hanem látják az ed­dig elért eredményekből valóság az, hogy ez az ország a dolgo­zóig hazája^ (kürti.) 1 mvM rádió magyar aisainÉ műsora Mindem nap 18 órakor a 19.78, 25.8, 30.47 méteres hullámhosszon moszkvai saj­tószemle és hírek. 20 órától 20.30-ig a 25.8, 30.8 és a 22.15 méterds hul­lámhosszon hírek, riportok, tanulmányok, kommentárok, szemelvények a Szovjetunió életéből. Nemzetközi tárgyú cikkek vagy szemlék. Hétfői napokon a második adásban kommentár a népi demokráciák országairól Kedden a második adás­ban szemle a Szovjetunió szakszervezeti életéről. Szerdán a második adás­ban tájékoztató előadás s haladó erők békéért folyta­tott harcáról. Csütörtökön a második adásban a Novoje Vremja ismertetése. Pénteken a második adás­ban riport vagy intervju a szovjet sztachanovistákkal akik közük tapasztalataikat magyar munkásokkal Szombaton a második adás­ban tájékoztató előadás a Szovjetúnióról, a Szocializ mus országáról Vasárnap délután 2 órakor a 19.78 és a 25.08 méterei hullámhosszon hangverseny a szovjet zeneszerzők, továb­bá orosz és nyugateurópai klasszikusok műveiből, szov­fl szovjet SDor'olí* 6 iiünsj a!a! több világrekordot áliiioüak tel AB égést világ sportkőzvéle­ményét ggy1"6 jobban foglalkoz­tatják a Szovjetunió sportolói­nak nagyszerű eredményei Nap mint nap ujabb kiváló ered­ményekről számolnak be a szov­jet napilapok és eredményeik következtében a szovjet sport­emberek nevei egyre ismertebbé válnak. A szovjet testnevelési és sport­bizottság most állitotta össze az elmúlt hat hónap alatt felálli­tott szovjet kerületi, országos és világ csúcseredményeket. Ezek szerint a szovjet sportemberek 135 uj országos csúcsot állítot­tak fel, amelyek közül néhányat jet művészek tolmácsolásá­ban. Délután 6 órakor az előbbi két hullámhoszoo, to­vábbá a 30.74 méteren irodal­mi művészeti előadás szov­jet és orosz klasszikusok műveiből illetve tanulmá­nyok és szemelvények. Este 8 órakor a 25.08, 30.8, 11.15 méteres hullámhosszon Dra­jasev nemzetközi tárgyú kommentárjai. Nagyszerű eredmények láttán (t- r>) >Mi minden módot megadunk arra, hogy a pa. rasztság maga közvetlen ta. pasztatata utján meggyőződhes­sen a szó vetkezeti munkának előnyéről Módot adunk arra is, hogy kimenjenek a Szovjet­unióba és ott nézzék meg a kol­lektív mezőgazdaságot.« — Eze­ket a szavakat mondotta Rá­kosi Mátyás elvtárs április 20-i angyalföldi nagy beszédében. Rákosi elvtárs ezt az Ígéretét is valóra váltotta és a magyar dolgozó parasztság nyolcvan, tagu küldöttsége azóta már vissza is tért hathetes tanul­mányútjáról a Szovjetunióból. Tanulni mentek ki és tanitat* jö'fek vissza­at-)f>zó parasztságunk szerte az országban mindenütt óriási érdeklődéssel veszi kö­rül a hazafért küldötteket. En. nek az érdeklődésnek egyik megnyilatkozása volt a nagy­szabású sándorfalvi beszámoíő­gvülés is. amelyen a környező falvak do'gozó parasztjai Is ha. talmas tömedben vetlek részt. A tató kivitelű gépek, kiváló ter­méseredmények, a kitűnő uj nő. vény és álllatfajták. Nem ctír. hetetlenek mindezek otyan or. szágban, ahol a szocializmus rendje uralkodik^ a dolgozó pa. rasztság egymást -egitve, szövet, kezve halad előre. A multunk pedig majdnem közösnek mondható a Szovjet, unió parasztsággáéva!. A Horthy Magyarországra is elmondható az a megállapítás, amelyet Le­nin a cári Oroszországról telt: •Hihetetlenül és sehol-cm lát­ható ínséges félvad és etuia­radott ország volt. Mostoha volt a paraszthoz, úgyhogy a pa. raszt szívesen menekült akár a pokolba is, csnkhogy valaho­gyan munkát kapjon.« A z orosz parasztság a szó. " vetkezés utján, de főként a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának és a munkás­osztálynak vezető segítségével kiemelkedett ebből a sanyarú életből A szovjet parasztság példája nyomán a magyar dol­gozó parasztság előtt is nyitva áll az ut Nekünk könnyebb 9 sándoríaM gyűlés virágdiszes, lelkes, ünnepi felvonulása nem. _,_..„ , ,. ,r. _ csak tanújele vo't * dolgozó! faladat ank- Előttünk ott áfi « parasztság érdeklődésének,' Szovjetunió példája, nekünk vau amellyel a Szovjetunió és an­nak fejlett, a világon fegkor­szeriibb mezőgazdasága felé fordul, hanem egyben tanújele volt annak a mélységes hálá­nak is, amely paraszti tömege­inkben él a Szovjetunió iránt. tálhatlák odakint paraszt­küldöttségünk tagjai, hogv a Szovjetunió parasztságának útja járható at a mi somunkra és a világ minden országának parasztsága számára is. Lát. halták, hogy bármennyire fs csodálatosak, még sem elérhe­tetlenek azok! a szinte etkánrá-­kitől tanulnunk és nekünk már. kialakult tapasztalatokat lehel felhasználni. A Magyar Dolgo­zók Pártja ott áll Seri lő kezé. vei a do'gozó parasztság mel. lett és a magyar munkásosztály is kinyújtja támogató karját. M Szovjetunió tapasztalatai nyo­mán a Párt seyilséfje, valamint a munkás-paraszt szövetség aj a biztos alap, amelyen a ma­gyar szövetkezeti mozgalom is felénülhet és boldog, nyugodt jövőt biztosithat a dolgozó kis­és középpnraszfok legszélesebb jaéfegei számára is. ft A BO TERMESERT . FOLYTATOTT HARCBÓL Irta: T. N. POPOV a Szocialista Munka Hőse 14.2 mázsát is A Szovjetunió Legfelsőbb Tn­náCfta elnöksége 1949. febrnár 11-én kelt rendeletével Timo­fej Nikolájevics Popovot a Krasznodár-vidéken levő Kra~ potkins/k»j« gabonatermő 5 erovhoz munkacsoport vezető­jét, a Szocialista Mnnka Hő­se címmel tüntette ki. Az ő csoportjában kombájn-kezelő, traktor eejrédvezető és a kap­óséit gépek kiszolgáló személy­sete van. A munkacsoport a mezőgazdasági munkák egész körét — a talajelökéezitéetffl a termény betakarításig — végzi. A baladó mezőgazdasági tu­domány követelményei nlapján Popov csoportvezető 35 hold (20 hektár) területen holdan­kint 21-3 métermázsa őszi bú­zát, mig 140 holdon (80 hek­táron) 15 5 métermázsa hol­dankénti terményt takarított be. A bruttó termés 10.644 roétermázsát tett ki. Egv mé­termázsa gabona önköltségi ára majdnem feleannyi, mint a tervszerinti ár. Ez a cso­portnak lehetővé tette, hogy 146 ezer rnbcl terven felüli megtakarítást érj'en el i Alábbiakban közöljük T. N. Popov elbészélését munkájáról: A Bolsevik P.írt, a szov­jet kormány és nagy vezérünk Sztálin, gondoskodva a szo­cialista földmüvelés emeléséről, a mezőgazdaság gépesitóit a Igekorszérübb traktorokkal és egyéb gépekkel, mnnka padok­kal, felszereléssel látták el. A bő és állandó termésért B folytatott harcban a traktoro­dolgozik. Egg hatalmas csavar- hivatalom világrekordnak ismer- g,ok és kombájn-kezelők ig>e. snuába váo ui menetet A mü-'tek el kéznek mindjobban a lehető legnagvobb termelékenységgel használni a hatalmas és "tökéle­tes gépfelszerelést. A gépesi­tőknek az.onabn nemcsak a* a kizárólagos feladata, hogy ma­gas termelést érjenek el. Köte­lességük folyvást fejleszteni a talajmüvelés" minőségét, leg­kedvezőbb határidőben elvégez­ni az összes mezőgazdasági munkálatokat, mindig szigo­rúan szem előtt tartva a had­iadó szovjet mezőgazdasági tu­domány követelményeit. Csakis e feltételek! mellett számíthat tunk bőséges termése. Megtörtént, hogy a traktor­kezelő felszántja' a földet, be­veti — és ezzel elvetette pond­ját. A továbbiakban a szántó­földet a munkacsoportok vet­ték gondjukba, a gépesitők pe­dig félreálltak. Elhatároztuk, hogy megváltoz­tatjuk ezt a szokást. Mikor a mult évben az őszi vetésie ké­szítettük elő a talajt, a szovhoz igazgatója így szólt hozzám: — Nézze csak Timofej Niko­lájevies, maga megfordítja az ugart, megműveli és beveti. Miért ne viselné gond iát a szántóföltéjének és miért ne aratná le róla a terméstl Eleinte nem értettem őt, de az igazgató megmagyarázta: — Álljon a csoport élére. Ma­ga régóta dolgozik, a gazdál­kodási eljárásokat jobabn isme­ri, mint más. Miért ne venné kézbe a dolgot? Az ajánlat kedvemre való volt. Munka utin odamentem az emberekhez. — Tanácskoz­tunk. Elhatároztuk, hogy a re­kord földrészeken husz mázsa gabonát aratnnk holdanként, mig 15b holdon (90 hektár) területen érünk. Hogy ilyen termést elérjünk) alaposan át kellett gondolni a mezőgazdasági technikát. Eb« ben a szovhoz főgazdáaza segú tett. Gondoskodtunk az őszi ve­tések őszi-téli és tavasz-nváij gondozásáról a hó megkötéséi r®, a trápyagyüjtésről és ki­hordásról boronálásról, gyom­irtásról és egyéb munkáról. Főképpen az ugarok előké­szítésére kivánok kitérni. Ha bő termést akarunk elérni, ko rai előszáctással kell kezde. nünk. Áprilisban szántottam amikor a szovhozban már a ké­sői tavasziakat vetették. A má­sodik szakasz kilencedik szántó­ián 100 hektárt szántottam éJ Mária Nikánorovna Járiszova, most már a Szocialista Munka Hőse — csoportja részéra is ugyanannyit. A szántást cso­roszlyákkai végeztem, egyenle­tesen, 25 centiméter mélyen. A! továbbiakban ezen a szántón 697 hold (398 hektár) területen ugy a talajgondozást, mint « vetést, gépeimmel én végeztem. Járiszova csoportja 35 hold (20 hektár) területről 18.5 mé­termázsa biwát kapott holdan­ként. (Hektáronként 32.5 mé­termázsa.) Az én csoportom 39 holdon (20 hektár) 21.3 méter­mázsa búzát, (hektáronként 32.9 métermázsa) 140 holdon pedig (80 hektár) 15.5 métermázsa, eredményt ért el holdanként (hektáronként 27.05 mázsa). Ugy gondoztam a szántást* hogy a gaznövények fejlődéséi! megakadályozzam. Ötszöri meg­munkálásra volt szükség. Há­romszor fogas kulüvátoiiW

Next

/
Oldalképek
Tartalom