Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-05 / 153. szám

Kedd. 1949 julius 5. fiz ül népi demokratikus Magyarországi méltó arra, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének tagja legyen A Biztonsági Tanács nemrég tárgyalta 12 állam, köztük AI­búnia, Bulgária. Magyarország, rtora;'.Dia és a Mongol Köztár­saság felvételének kévdését az Egyesült Nemzetek szervezeté­be. Az amerikai megbízott és az öt engedelmesen követő angol 5s francia küldöttek Magyaror. szág. Románia, Bulgária." Albá. aia és a Mongol Népköztársaság felvétele elíen foglaltak állást és a kérdés tárgyalását bizony­talan időre ismét elhalasztót­iák. •: [ ; I ' , | Drajasev, a moszkvai rádió hírmagyarázója ez/cl kapcsolat­ban utalt arra, hogy cz orszá­gok felvételének kérdése nem ílsöizben vetődölt fel. A Biz­lonsági Tanács már többizben tárgyalta felvételi kérelmüket. de az angol-amerikai tömb kép­viselői meggátolták a kérdés megoldását. Igy tettek most is. Az Egyesült Államok és Ang­lia a Magyaro szaggal. Butgá. riával és Romániával kötött bé­keszerződésekben kötelezték magukat arra, hogy támogatni fo |ák az Egyesült Nemzelekbe való felvételükre irányuló ké­relmüket. A békeszerződések megkötése 6ta már több év telt el, de az Egyesűit Államok és Anglia még mindig nem tet­tek eleget önként vállalt köte­lezettségüknek. sőt a békeszer­ződések rendelkezéseivel ellen­iéiben, mindent elkövettek, hogy Magyaro-szág, Románia és Bul­gária előtt bezárják az ENSz szervezetének kapuját. A Szovjetunió MagyaorszáíT, Bulgária és Románia felvétele kérdésében teljesen más állás pontra helyezkedik. A Szovjet unió kötelezettségéhez hiven változatlanul azt" követeli, hogy ezeket az országokat felvegyék az EXSz szervezetébe. Az Egy e ölt Államok és Ang lia meg akarják akadályozni Magyaro-szág és más népi de mokratikus országok felvételét, hogy ilyen módon nyomást gya­koroljanak ezekre az országok­ra. Ez azonban hiábavaló pró­bálkozás. A szuverén magyar nép ura országának és az uj népi demokralíkus Magyaror­szág méltó arra. hogy az Egye­sűit Nemzetek Szervezetének tagja legyen. Nincs erő, amely meg tudná akadályozni, hogy Magyarország belépjen az Egye­sült Nemzetek családjába. „ftz igazságszolgálfafás keze könyörtelenül sújtson le az árulót* ra 99 flz ország dolgozói egyhangú­lag mélységes felháborodással és gyűlölettel Ítélik el Rajk és tár­sai aiajas összeesküvését. Erről tanúskodnak a táviratok és leve­lek, valamint a határozatok ez­rei, emelnek nap mint nap ér­keznek a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségéhez és a magyar nép nagy vezéréhez, Rá­kosi elvtárshoz* 1 ! . 1 I I »A mnquar nevelök tízezrei pártállásra való tekintet nélkül arra kérik a Párt vezetőségét —irla a maqyar pedagógusok szabad szakszervezete Rákosi elvtárshoz intézett levéltx n —, boqu könuörtelenül sújtson le a munkásosztály, a magyar nép árulóira. | I I 11 I I ígérjük — Írják —, hogy szi­lárd eltökéltséggel, éberen őr­ködünk a köznevelés és kultura frontján, hogy a marxista-leni­nista tudás fegyvereivel harco­lunk a trockizmus, a nacionaliz­mus és sovinizmus, a politikai ás kulturreakdó minden meg­nyilvánulása ellen és egucégesen torakozunk fel a Szovjetunió a Magyar Dolgozók Pártja és sze­retett vezérünk, Rákosi Mátyás llvtárs mögött. i | I • I : fl vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének elnöksége és központi vezetősége a vasmun­kások nevében bélyegzi meg a munkásosztály, az egész magyar lép árulóit. »fl hazaáruló ké­mek példás megbüntetését köve­leijük s egyben törhetetlen ra­gaszkodásunkat fe'ezzük ki pártunk és nagy vezetője, Rá­kosi elvtárs iránt s tnély hálán­kat tolmácsoljuk a hatalmas Szovjetuniónak, amelynek támo­galásával rendíthetetlenül hala­dunk, harcolva a világbékéért a szocializmus felé* — Írják. fl Magyar Jogászszövetség az ország birái, ügyészei, a köz­igazgatásban dolgozók és a Jo­gászok nevében mélyénes meg­vetéssel Ítéli el az aljas kémban­dát, amely az ir----'-'Xták zsoldjában pénzért árulta el a magyar népet, fl magyar jogá­szok kérik — irják —, hogy az igazságszolgáltatás keze könyör­telenül sújtson le mindazokra, akik a dicsőséges szovjet had­sereg által felszabadított magyar népet akarták meafosztani sza­badságától** ' i K Franc a Komnuin'&fa Pár! központ b zolí ságának felhívása a franca n íphez A Francia Kommunista Párt központi bizottsága ér­tekezletének végén felhívást intézett a francia néphez. Megállapítja, hogy a Szovjet­unió szilárd békepolitikája, a népi demokráciák ragyogó sikerei, a kínai néphadsereg világraszóló győzelmei, vala­mint a béke híveinek fellépé­se az egész világon meghoz­ták gyümölcsüket a párizsi négyhatalmi értekezleten, mert meghátrálásra kénysze­rítették a háborús gyujtoga­tókat. Az éberséget azonban fokozni kell annak megaka­dályozására, hogy az impe­rialisták ne bocsátkozhassa­nak háborús kalandokba. A francia dolgozóknak nagy lendülettel kell folytatniok akciójukat, mert csakis a tö­A magyar nép gyásza flz MNDSz 0 bolgár nőszővet­•ighez az alábbi táviratot in­tézte: »fl Alagyar Nők Demokratikus Szövetsége mély megrendüléssel értesült arrót a veszteségről, amely benneteket a nagy ember, Dimitrov elvtárs halálával ért. őszinte együttérzéssel és rész­véttel osztozunk Lenin és Sztá­lin tanítványának elvesztése fe­lett érzett gyászotokban. Dimit­rov elvtárs hősi. önfeláldozó bá­tor élete a magyar asszonyok előtt is örök, követésre méltó példakép*. fl Magyar Újságírók Országos Szövetsége a ke vetkező távira­tot intézte a bolgár újságíró szö­vetséghez: »A demokratikus magyar sajt' munkásait mélyen megrendítette Georgi Dimitrov halála és teljes szivükből osztoznak az önök gyászában, fl bolgár nép nagy vezetőjének elvesztését ugy te­kintjük, mint olyan veszteséget, amely egyaránt sújtja a demo­krácia és a béke minden har­cosát. Megőrizzük munkásságá­nak emlékét és ezt példaképünk­nek fogjuk tekinteni, fl Magyar Újságírók Szövetsége nevében Mihályfi, Száva, Aranyosi.* fl Magyar írók Szövetsége szintén részvéttáviratot intézett a bolgár irók szövetségéhez. fl kelenföldi Goldberger gyár MDP pártbizottsága és oktatási aktivá ja táviratban fejezte ki részvétét a bolgár kommunista póri főtitkárának, megek fellépése szerezhet ér­vényt a nép követeléseinel­és kényszerítheti visszavonu­lásra a reakciósok háborús politikáját. A párt központi bizottsága felhívja a francia férfiakat és asszonyokat, fűzzék szoro­sabbra egységüket a nép és a köztársaság ellenségeive1 szemben, széles egységfronto1 alkotva szálljanak szembe a: Atlanti Szerződéssel, tegye nek hitet békeakaratuk és a szovjet-francia barátság1 szerződés mellett. Ennek a? egységnek nevében készülje nek a július 14-i felvonulásra legyen ez a francia nép ha talmas béketüntetése. M?3?rkü7elt Tiskov, a Szovjetunió u] nagy' övete Tiskov, a Szovjetunió uj bu­dapesti nagykövete hétfőn dél­után megérkezett a fővárosba. | Fogadására a pályaudvaron megjelentek Szmirnov tnnácsos­itsai az élen a szovjet nagykövet­' ség tisztviselői, magyar részről lOtt volt Boldizsár Iván külügyi ' államtitkár, Sebestyén Pái rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter. A különvonatból kiszálló nagykövetet a kormány nevében Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter meleg szavakkal üdvözölte és munkájához sok sikert, ered­ményt kivánt. | Tiskov nagykövet megkö­szönte az üdvözlést, majd gép­kocsiba szállt és elhailatoít A világ haladó érői legyőzhetetlenek Az elmúlt hét folyamán Visinszkij elvtárs nyilat fcozala után, amelyet a Prav dában és az Izveszlijában tel lek közzé, mindenki előtt vég érvénye en be' i onyosodoit hogy a párisi külügyminiszteri értekezleten a hidegháborúra és háborúra spekuláló impe­riali ták, Amerika ve-etéséve' csúfos kudarcot szenvedtek. A szovjet külügyminiszter rámu taloit arra, hogy bár az Egye­sült Államok, Nagybritania é Franciaország kormánya az el­múlt három év alait számtalan intézkedéssel erősítette meg Németország kettészakító át é a nyugati övezetek kizsákmá­nyolását, a tárgyalásokon nagy vonalakban sikerült lefektetni azokat az elveket, amelyek alapján a német kérdést, a bé keszerető népek érdekében rendezni lehet. A szovjet kül­döttség álláspontját Parisban az a törekvés határozta meg. hogy meggyorsítsa és előké­szítse a potsdami elvek alap­ján a német békét, ami az egyik legfontosabb feltétele a nemzetkő/i együttműködésnek A szovjet javaslatokat az im­perialista hatalmak külügymi­niszterei nem fogadták eí, és külön é e ü üg-e et ho tak te', mondván, hogy a már meglévő eljárási tervezet elavult és gyökeres átdolgozást kiván. A nyugati külügyminiszterek kö­zül azonban senki sem tudta megmondani vájjon mit kelle­ne váltóztatni a szovjet javas­laton, hogy az elfogadható le­gyen. De bárhogy tagadja is az amerikai, az angol és a francia külügyminiszter, a meg­egyezéses alapon kiadóit hi­vatalos közlemények, a szov­jet javaslatok szellemében épültek föl. Az imperialista hatalmak visszavonulásának okát Vi­sinszkij elvtárs elsősorban a béketábor megerősödésében é szilárdságában, másodsorban a Marshall-te v si e te'en é élien látja. Ez okozta, hogy a párisi ülésszakon a három nyugati külügyminiszter eltért az ere­detileg tervezett, ugynevezctl »erőskezü< politikától. A külügyminiszterek tanácsának párisi ülésszaka meghozta az együttműködés elvének diada­lát Az angolszászok Németor­szág kellészakitására, a nem­zetközi kapcsolatok kiélezésé­re és a bideghábo" ura i ányul ' törekvése kudarcba fulladt és kétségtelen a sikere annak a politikai irányvonalnak, ame­lyet a Szovjetunió képviselt és amely a nemzetközi kap­csolatok megjavítását, a nem­zetközi együttműködés megva­lósítását célozta. A szovjet külpolitika két­ségtelen sikerét bizonyítja Triimannak és Achesonnak a látszólagosan dicsekvő, de ilapjábavéve a régi amerikai irányvonalat teljesen feladó nyilatkozata is. Az angolszász politikusok között bizonyos fe­jetlenség uralkodik a párisi ér­tekezlet befejezése óta. A Marshall államok e heti érte­kezletén a tárgyaló felek nem tudták megfékezni az angol­amerikai ellentéteket, ame­lyeknek mély gyökerei van-J nak. Az imperialista táborban egyre átbidalhatntlanabb gazd­sági, politikai és társadalmit ellentmondások mutatkoznak. ( A Marshall-tervi c épülő At'anti Szerződést, amelynek, háborús éle nylivúnvaló, nem tudják egy kalap alá hozni, mert a nyugateurópai kereskedelmi nehézségekel nem lehel a Marshall-terv nyomasztó lég­köréhen megoldani. Az angol lapok elkeseredetten írnak na ímerikaiak könyörtelen poli­tikádról. Az a kapitalista el­gondolás, amelyik a dolgozók elleni támadással igyekszik a válságot elmélyíteni, az őrület i kélsé,«l)oesés politikája. Az imperialisták egymás között semmilyen kérdésben sem tud­nak megegyezni. A nyugati ál­lamokban mindenfelé ka­tnsztréfáüs gazdasági válságok előjelei észlelhetők. Amig a világ reakciós fele, a kaoitali tik és a fulla tá. jail csatát csatára vesztenek, ad­dig a Szovjetunió vezette bó­ketábor és a népi demokráciák egyre e ő ö 'ő tá' o a győ e -cl­meskeuik minden akadályon és sikert, sikerre halmoz. A hói folyamán kezdődölt meg Milá­nóban a Szakszervezetek Vi­lágkongresszusa. amelyen több mint ötven ország 70 millió szervezett dolgozójának a kép* viselője tárgyalja meg a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseit és íog< lal állást a világszövetség egy­sége és a béke megvédése mel­lett. A kongresszus időtartama alatt az olasz munkásság so­rozatos tüntetéseken és nép­gyűléseken fejezi ki harcos szolidaritását a nemzetközi munkásegység mellett, az im­perialisták, a kizsákmányolók ellen. A békefront a győzelem frontja, visszaver minden há­borúra uszító reakciós táma­dást és épiti, fejleszti a sza­bad népek barátságát. A héten aláírták a magyar-bolgár kui­lurális munkatervet is, amely megerősíti a két népi demo krácia együttműködését. A világ haladó erőit a Szov­jetunió vezeti. A népek a Szov­jetunió vezetésével vernek vissza és lepleznek le min­den imperialista támadást. A Pravda julius 1-i stztámáhan Marinin elvtárs hosszú cikket irt az Északallanli Szerződés­sel kapcsolatos kérdésekrőL Kifejtette, hogy a szerződés nyilvánosságra hozott szövege nem azonos a szerződés valódi tartalmával. De ebből a szö­egből is látható, hogy aj Északatlanti tömb agresszív ka­tonai szövetség. Sokszor elő­fordult már a történelemben hogy a reakció a külön fél* szerződések bűnös jellegét, a békeszeretetről vallott képmu­tató nyilatkozatokkal álcázta. Az angol, amerikai imperi­alizmus proyagandagépezele most szintén arra törekszik, hogy az Északallanti Szerződés védelmi jellegét bizonygassa. Az antikomintern egyezmény katonai terve azonban a Szov­jetunió ellen és a népi demo­kráciákellen irányul, tehát a tömb szervezői ugyanazon az ulon haladnak, amely a fa­siszták csúfos vereségéhez ve­zetett. A haladó erőket nem lehet legyőzni. Ezt mutatja többek közölt a kinai néphadsereg gvőzelemsorozata is, amely a Kinai Kommunista Tárt veze­tésének, a marxista-leninista elvek következetes alkalmazá­sának az eredménye. A kinai dolgozók egyemberként sora­koznak föl a Szovjetunió ve­zette béketáborba s azok a nagy eredmények, amelyekel a szabadságszerető népek harca­ikkal és munkájukkal elérlek) teljesen megváltoztatják a vi­lág képét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom