Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-05 / 153. szám

Kedd, '1919 julius s. w Három nép művészete Nagy sikerrel szerepel az ujszegedi szabadtéri színpadon a temesvári román tánccsoport A Szegted en tartózkodó ro­lnin vendégek vasárnap dél­előtt a várost tekintették meg. Különösen nagy érdeklődéssel nézték az uj nagy textilkombi­nát építkezését. Jártak a múze­umban is, majd közvetlenül me­leg hangulatban beszélgettek el a József Attila népi kottegfuun fiataljaival. Vasárnap délután az ujsze­gedi szabadtéri színpadon há­rom nép színpompás és tarka művészete találkozott össze, amikor a temesvári és szegedi tánccsoportok, énekkarok, orosz, román és magyar tánco­kat, kórusszámokat mutattak he a több mint négyezer főnyi kö­feönség számára. Az előadás előtt magyar, majd román részről dr. Lőkös Zoltán és Kollo Andrei mondott bevezetőt. Beszédük közben a közönség felállva, hosszan éltette a szovjet-ma* gyar-román barátságot, vala­mint Sztálin, Georgiu Dei és Rákosi elvtársakat. A műsorban a temesvári tánccsoport Szeve­rin megyei legénytáncokat és páros táncokat, valamint az or­szágkülönböző részeinek táncai­ból Készített táncszivliet és orosz táncokat mutatott be. A szegedi Nemzeti Színház balett­kara Bartók: .Román táncai­val*, a Margit-utcai általános iskolások pedig népi gyermek, láncokkal szerepeltek sikeresen. A Bartók Béla Szövetség öt­száztagú szegcdi kórusa Kertész Lajos vezénylésével román nép­dalt, valamint uj mozgalmi in­dulókat énekelt nnfgjq tetszés mellett. Sok tapsot kapott aszc­ís dr. Endrődi Ferenc vezénylő­sével és a MAV szakszervezeti énekkar Kertész Lajos vezény­lésével. A műsor végén szerep­lők a közönséggel együtt éne­kelték el az Inlernacionálét. Fogadtatásunk mélyen őszinte Giorge Niculaj, a román mun­káspárt temesmeggei párttitkára szegedi tartózkodása végén va­sárnap este lapunk számára el­mondotta mindazt, amit szege­di utja alkalmából tapasztalt. — Egészen a határtól kezdve mindvégig nagg örömmel lát­tam, hogy fogadtatásunk mélyen őszinte és mindinkább alátá­masztja a magyar-román barát­ságot — mondotta, — Igen jól esett az a sok ajándék, amit nyomban megérkezésünkkor kap­tunk. Nem is annyira maguknak az ajándékoknak örültünk, mint annak a meleg érzésnek, amellyel átadták őket e-*jszerii, de őszinte szavak kíséretében, | | — Ittlétünk alkalmával — folytatta Niculaj elvtárs — mi magunk is tapasztaltuk azt az óriási befolyást, amelyet a 'Ma­gyar Dolgozók Pártja gyakoról mind az ország felépítésében, mind pedig a dolgozó nép irányí­tásában. Látjuk, hogy az MDP viszi a vezetőszerepet sikeres tervgazdálkodás megvalósításá­ban. Rz ennek nyomán elért nagy eredmények különösen nagy hatással voltak rám. Rendkivül szép élmény volt számunkra át­haladni azon a hidon, amelyet a Párt vezetése alatt álló mun­kásság ilyen rövid idő alatt tu­gedi Altalános Munkásdalegylet dolt felépíteni. Munkások és ontasz'ok szívvel lélekkel követik a Párt által mutatóit utat Hasonlóan nagy élmény volt a József Attila népi kollégiumban tett látogatás, ahol tapasztaltuk, hogy a munkások és parasztok fiai .milyen sziwel, lélekkel kö­vetik a Párt által mutatott utat. Nagyon nagy érdeklődéssel te­kintettük meg az uj textilkom­binál építkezéseit is. Bizfos va­gyunk benne, hogy a munkásság Itt is kitűnően teljesíti* a kitű­zött feladatot a Párt iránymu­tatásával. Niculaj elvtárs a továbbiak­ban kijelentette, hogy a román­magyar barátság ápolását ők is egyik igen fontos célkitűzésűk­nek tekintik, — Otthon, Temesvárott, a dol­gozók széles tömegei számára meséljük el az itt tapasztalt me­leg barátság jeleit és elmondjuk a nagyszerű eredményeket Na­gyon örülnénk és mindent elkö­vetünk annak érdekében, hogy a szegedi elvtársak viszonozzák látogatásunkat. Szeretnénk mi is minél előbb megmutatni a dol­gozók részéről megnyilvánuló szeretet a magyar dolgozó nép iránt, | , dotta. és sofi elmen jrünlt kö­zött szinte válogatni senx tu­dunk. Az a számtalan, spon tán megnyilatkozás, amelyet a legkülönbözőbb helyen ta­pasztaltunk, a két 'nép barát­ságainak legnagyobb biztosi téka. Ugyanígy nyilatkoztak i többiek is és kiemelték, hogy a román népköztársaságban hasonlóképen építik a két nép barátságát. Timár Sándor te­mesvári bőripari munkás el­mondotta, hogy a romániai magyarság ugyanazokat jogokat élvezi, mint a romá­nok. A régi rendszerben szí­tott soviniszta uszítás telje' sen eltűnt és a román mun­kásság vezetésével közösen építik az országot. Neamta Pavel megígérte, hogy otthon faliújságokon és l-i ' i * | || beszélgetéseken keresztül h elmondják mindazt a nagy teljesítményt, amelyet nálunk a munkásosztály végez. Külö­nösen az építés üteme tetszett nekik és ezekre az emlékekre, valamint a szíves fogadtatás­ra fognak mindig visszagon­dolni. ...már ui építkezésekhez is fogtak... — Nagyon meglepték ben­nünket is az itt elért eredmé­nyék — mondotta Barna Ta­mara ésTaub Klára, akultúr­fcsoport két tagja. — Láttuk, hogy nemcsak a romokat ta karították el, hanem már újabb építkezésekhez is fog­tak. Hasonlóképen beszélt kultúresoport minden tagja. Malott Magda textilgyári munkás, George Politzer gu­migyári munkás, Maréul Eugen Szabó és a többiek is. A szegedi találkozó valóban a magyar-román barátság megerősödésének egyik fontos állomása volt. Hétfőn délelőtt a vendégek megtekintették a várost. A kul­III I III— tung&rda tagjai kisétáltok « Tiszapaitra, a vezetőség pedig meglátogatta a Szegedi Kender* gyár és a Dohánygyár dolgozóit* ahol nagy szeretettel éa oszinto barátsággal fogadták a testvér* párt képviselőit A kulturális küldöttség a bora délutáni órák* ban indult vissza Temesvárra, A határig — kiszomborig — a román küldöttséget a Magvai Dolgozók Pártja " Nagyszegodi Pártbizottságának képviselői ki* sérték vissza. A határnál Komó* csin MihSJy elvtárs közvetlen és meleg szavakkal búcsúzott! az elvtársaktól. Nikolaj György elvtárs bu* csuszavaaban mégegyszer megkö­szönte azt a szeretetteljes fo* ga-dtatást, amelyben a szegedi elvtársak részesítették a kül* döttséget. Külön kiemelte a hétfő délelőtti dohánygyári lá* togatást, amely szegedi' tartóz­kodásuk legnagyobb élménye volt. Kérte a szegedi elvtársa­kat, hogy minél hamarabb lá­togassanak el Temesvárra és nézzék meg az ottani dolgozók munkáját és eredményeit. Ezután a küldöttség tagjai beszálltak az autókba és lassan megindultak Románia felé. Már messze jártak a határtól, ami­kor a nyitott autöablakokon, as ajtókon keresztül még mindig integettek egymásnak. Legnagyobb örömöm lesz, ha az MDP jelvény a kabátomra kerül Varga Károly jól megállja helyéi a Dózsa-Termelőszövetkczetbety meg akarja állni a Pártban Is A nagy szocialista Szovjetunió példája álljon előttünk — Végül meg szeretném köszönni ismételten azt a szí­ves fogadtatást, amelyben a dolgozó parasztság is részesí­tett a falvakban, amikor Sze­ged felé haladtunk. Minde­nütt valósággal sorfalat áll­tak és úgy üdvözöltek ben­nünket. Számukra is, az ipari munkásság számára is azt üzenem., haladjanak továbbra Munkáshiány mutatkozik kubikosokban A DÉFOSz megyei szervezte­tének kimutatása szerint Sze­ged politikai területén teljesen megszűnt a mezőgazdasági munkanélküliség. Az elmúlt két hét alatt közel ezer mező­gazdasági munkást és kubikost DÉFOSz szervezet. A munka­közvetített ki munkára a nélküli é et lei e en felszámol­ták és kubikosokban munkás hiány mutatkozik. is a Párt által mutatott úton. hogy a szocialista építés mind sikeresebben haladjon élőre Mi az otthon végzett szocialis­ta munkánkkal támogatni akarjuk a magyar dolgozók munkáját is. A nagy szocialis­ta Szovjetunió példája álljon előttünk továbbra is szocializ­must építő munkánkban. Teljesen ellőni a soviniszta uszítás A román kultúresoport min­den egyes tagja is nagy el­ismeréssel szólt az itt tapasz­taltakról és köszönetét fejez­te ki a szives fogadtatásért. A kultúresoport vezetője, Kol­lo Andrei kijelentette, érzi, hogy a magyar-román barát­ság kérdéséről szinte beszélni sem kell, mert ez annyira ter­mészetes dolog. — Igen hálásak vagyunk a meleg fogadtatásért — mon­Bent a Dózsa György közö­sen termelő csoport árnyékos tanyaudvarán pihenőjüket töl­tik a csoport kérgeskezü pa. rasztjai. Éppen .hogy befejezték ebédjüket. Egyik-másik jólesően nyújtózkodik el az udvar zöld pázsitján, hogy egy kicsit »be. csapja* szemét De vannak olyanok is, mint Varga Károly, aki ilyenkor az iroda hűvös szobájában a KönyveK közölt kutat. — Amióta hazajöttem fogság — mondja csendesen. — Különösen a Bolsevik Párt történetét forgatom sürün. Most is éppen azt keresem, de ugylátom, hogy már valaki megelőzött, mert va­gyunk itt nagyon solcan olya­nok, akik különösen szerelünk olvasni. — Lajos szaktárs! «— kiált hirtelen az ajtó előtt elmenő elvtársnak — nem látta véletle­nül a Párttörténetei!? — Dehogy is nem. Itt van nálam. — Ugyan adja már ide egy kicsit, hadd folytassam, a har­madik fejezetet. Tudja. hogy nem szeretnék szégyenbe ma­radni. Ha már nem tudtam ha­zajövetelem után belépni a Pártba, legalább igyekszem részben pótolni a mulasztotta, kat ! 1 ' I — Azám, magja még nem is tudja — újságolja gyorsan Var­ga szaktárs Lajos Sándor elv­társnak, — tegnap adtam be a felvételi Kérelmemet a Magyar Dolgozók Pártjába­— Ne mond! — nem tudtam róla, — örvendezik Lajos elv­társ. — Örömmel fogadunk ma­gunk közét a mi kommunista családunkba. — Jaj, — bár csak már ott tartanánk. Az lenne életem leg­nagyobb öröme, ha egyszer az MDP jelvény a kabátomra ke­rülhetne és felvennérek tarjelöltnek — Az már pedig odakerül — mondja Lajos elvtárs biztatón. — A DÉFOSz-ban is jómunKát végteztél, — pontosan is fizetted a tagsági dijat, és hát nem utolsósorban dolgbző paraszt­ember vagy, aki rájött arca, hogy a magyar kommunisták­nak köszönhetjük, a jólétet, biz­tonságot és a békét. — Bizony ezt már én is tu­dom — bólogat helyeslőn Varga Károly. Azért is mertem jelent­kezni, mert ugyérzem, hogy a Magyar Dolgozók Pártjában a dolgozóknak van a helye. — Már pedig annak érzem magam — folytatja, — Én, aki világ életemben a gróf Tisza Istvánoknak, meg hozzá hason­ló népnyuzóknak voltam a Iá­bakapcája, saját szememmel győ ződtem meg róla, hogy a népi demokrácia teremtett minden dolgozó szímára emhe.rh** •*»-*' tó életet. — Rájöttem arra is — be­szélt tovább hevesen Varga Ká­roly. — hogy a kommunisták azok, ajtfk1 a Szovjetunió vezeté­sével a tegelszánlabVan harcol­nak a békéért. Én pedig ezért a békéért szeretnék harcolni mert nagyon jól tudom, hogy mit j elent a háború. — Az tény — szakítja me| szavában Varga szaktársat La. jos elvtárs, — hogy mi, amit egyszer megígértünk, az ugy lett. A mi PárlunM, amelyet Rákosi elvtárs vezet, a dolgo* zókért harcol, dolgozik. — Hát én is ezért akaróié küzdeni — lelkendezik újra jfargö Károly, miközben magá­hoz öleli Lajos elvtársat. Erősen megszorítják egymás kezét és büszkén szól oda a körülüld elvtársaknak: — Ezután majd Varg!a szak­társ is ott menetel közöttünk Rákosi elvtárs zászlaja alatt Valóban, Varga Károlybói jő párttag lesz. Ugyanéit érzik!, azok az elvtársak is, akik egy­másután szorítják meg szeretet* tel Varga Rárolv kezét. G-t-'esi Ferenc Szalymaz yezet a szegedkörnyéki mezőgazdasági versenyben Hétfőn délelőtt a Mezőgazdasági Igazgatóság és g DÉFOSz tagjaiból alakult versenykiértékelö bizottság kiéül lékelte az eddig elért eredményeket. A kiértékelést a tavaszi ütemterv teljesítésé, a munka<j latok politikai előkészítése, dülőfelelősök munkája és a d'ütí lök közötti versenyek összehasonlításával készítették el. A^ igy elért eredmények községenként a következők: Szegedi területen: Szatyinaz 1246, Királyhalom 1227,Rí zsajárás 1139. Dorozsmai járásban: Kiskundorozsma 12151 Sándorfalva 1184. A torontáli járásban: Deszk 1229 és Gy" larét 1150 pontot kapott. A további eredmények jóval gyengébbek. A sztegedi belto* rület 993 pontot szerzett. Utána sorrendben ószentiván, ÖV töinös, Alsóközpont, UjsZcntiván, Algyö, Csenje'.e, Táj é, K« bek 1 láz a, Felsőközpont és Ollés község. Üllés község a ver­seny leggyöngébb községe lett 496 ponttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom