Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-29 / 148. szám

Ara 6U fíiiét ftnffcó Annn elvtáramó beiktatta Ördög Piroskát, az 4VJ íoa'statójrít Huszonöt Pjskin-Unnepély leiY a környező falvakban t943 junius 29. szerda TELI TAIKSOLLYAL Több mint ötven ország zászlaját lengeti a szél azon a milánói palotán, a Palazzo del Arten, abol ma kezdi meg tanácskozásait a Szakszerve­zeti Világszövetség II. Kon­gresszusa. Ilclven milliö szer­vezeit dolgozó képviselői ülik körül az asztalokat, bogy meg­vitassák a nemzetközi muiir kásmozgalom problémáit, meg­tárgyalják a munkásság hely­zetét mind az öt világrészen és kinyilatkoztassák az üze­mek-, szántóföldek-,, irodák dolgozóinak álláspontját min­den jelentős kérdésben. A kongresszus olyan pilla­natban ül össze, amikor a ka­pitalista világ a legélesebb el­lentmondó ok há'ó'ában vergő­dik. Akkor, amikor a gazda­sági válság fekele hollója már rátelepedett a kapitalizmus bástyájára, az Amerikai Egye­sült Államokra és a hasonló fekete madarak serege kering Áme'T'ával dollá táncon össze­kötött nyugatcurŐDai államok háza tájékán is. Akkor, amikor a lo-'doni tőzsdén már kilenc napj? meredeken zuhannak az ié folyamok és százmillió fonl­taJ esett az angol állampapi­" ráei értéke órák alatt kongresszus kezdetének időpontjában nemcsak a tci­vilizált: világrészeken vergőd­nek a súlyos ellentmondások harapófogójában az imperialis­ták, hanem messze távol, a gyarmati és félgyarmati or­szágokban is. Ivináról nem be­szélve. Indiában, Vietnamban, Indonéziában, Burmában, Ma­lá.iföldör is már veszélybe ke­rül az eddig szinte kifogyha­tatlan extraprofit. Fényre és szabadságra vágyó uj, öntudat­tól duzzadó munkástömegek jelentek meg Hongkongtól Szín gapurig mindenütt és a barna öklök egyre inkább fegyvert ragadnak, olyan fegyvert, amelynek csövéből n halál le­selkedik a kizsákmányolókra. A vöröstéglás milánói Ta­lazzo del Arte-ban a világ munkássága azonban egy má­sik, igazabb és szebb világról is hirt hallhat már. A világ békefronljának nagy vezetője a szocialista Szovjetunió kép­viselői már beszámolhatnak 'arról a kommunizmus felé ha­ladó társadalmi és gazdasági rendről, amely a dolgozók szá­mára minden szabadságot, jo­got, minden kulturális és szo­ciális lehetőséget biztosit világ egy hatodán. A Szovjet­unió küldöttei mellé már büsz­kén felsorakozhatnak a népi demokráciák, köztük a ma­gyar munkások és dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek képvi selői is és beszámolhatnak ar­ról az eredményről, amelyei a Szovjetunió példája nyomán a szovjet nép utmutatása, se­gítsége révén saját, uj életre karó országukban elértek A magyar dolgozók képvise­lői a munkásosztály nagy nem­zetközi seregszemléjére nem menlc'k üres kézzel. Apró An­tal elvtársnak és társainak utí­tarsolyában számos ajándék volt, amely csak örömet sze­rezhet majd a világ minden szabadságszerető népének. A magyar küldöttek tarsolyában olt van elsősorban a budapesti békekongresszus nyilatkozata, amelyben messze, tengerea túlra, a háborús uszilőik rab­lótanyáihoz átizzö, fényes be­lükkel íródott le a magyar nép kiállása a Szovjetunió, a béke ügye mellé. Igen, Apró elvlársék léte tarsollyal mentek. Viszik a magyar dolgozóik üzenetét Elvtársak, munkástírsakl A mi nagy vezérünk, Rákosi elvtárs szavai erősítsenek benneteket is: >Nem rés, hanem erő: bástya vagyunk a béke front­ján.* Es ebből merítselek hi­tet. lelkesedést, ahogy mi, itt a Duna-Tisza közén mindég öntudatot és erőt merítünk a ti harcotokból, bárhol vívjátok is azt, a bolíviai ólombányák nál, az olaszországi feudális nagybirtokon, a maláji dzsun­gelben vagy a Jangcse pari ján. Ezenkívül más ajándékot i< vittek Milánóba a magyar kül­döttek. Azokat a termelési eredményeket, amelyeket magyar üzemekben elértek kongresszusi felajánlásként. Azokat a feladatokat, amelye ket a magyar dolgozóik s ter­melés növelésénél, az önkölt ség csökkentése terén, a mi nőségi munka fokozatos javí­tásával teljesitellek. Vasipa­runk dolgozói igy több mini 14 millió forinttal növelték ü termelési értéket erte az al kalomra. A textiliparban dol­gozóik majd három millióval A bányászok majd négy millió forint értékkel. Eddig összesen 30 millió forint értékű műit­kával járultak a magyar dol­gozók a ma megnyíló milánói kongresszus sikeréhez. És a makói vasúti műhely a mezőhegvesi gépjavító mű­hely dolgozói, a szegedi vas­ipari dolgozók büszkék arra. hogy az ő munkájuk eredmé­nye is beszámított a 30 mil­lió forintba, csak a vasipa­riak 14 millió forintjába. A Magyar Kender, Szegedi Ken­der, Kunsági, a Nagylaki Ken­der dolgozói pedig örülnek, bogy ők kivehették részükei a textiliparban elért bárom milliós értékű munkából. Dc büszkék a többi szegedi, ma­kói, mezőhegvesi, vásárhelyi üzemek dolgozói is. Büszkék és — az általuk megrakott tarsollyal —• kö­szöntik a világ szervezett mun­kásságiának, a békének és al­I kotásnak milánói seregszem­léjét. N. I ­Az angol-amerikai ellentétek csőtdbevaszik a Marshall-tervet A Marshall-államok pénzügy­minisztereinek párisi értekezlete előtt a jobboldali lapok is kény­telenek beismerni, hogy a helv­zet nagyon súlyos és nyíltan Ír­nak a Marshall-terv válságáról vagv csődjéről. A baloldali la­pok éberségre és a békéért foly­tatott harc fokozására hivják fel a dolgozókat. A Humahité irja, hogy a Marshall-országok pénzügyi értekezlete az Egye­sült Államok és Nagyhritannia között egyre élesedő ellentét 'je­gyében kezdi meg munkálatait. Az imperialista hatalmak csu­pán egy szovjetellenes háború előkészítésében értenek egyet és minél erősebben jut érvényre \ Szovjetunió békepolitikája, annál nagyobb mértékben foko­zódnak az ő táborukban az el­lentétek. A lap idézi, hogy a gaullelsta Páris Presse Crípps helyzetét igy jellemzi: irja a nyugati sajtó A MarshaH-segély nélkül tönkremegyek, a Marshall­Mséllvel és azokkal a fel­tételekkel, amelyeket az amerikaiak ránk akarnak erősznkolni, szintén tönkre­megyek. •Cápák csatája* — ezt a jel­lemző rímet adja a Ce Soir ve­zércikkének, amelyben a kapi­talista államok közötti ellenté­tekkel foglalkozik. Megállapítása szerint az Egyesült Államokban jelentkező válság arra kénysze­ríti az amerikai üzletembereket, hogy az eddiginél is mohóbban keressenek kivezető ntat nehéz­ségeiktől a,zzal, hogy gyarma­tosítják Nyugat-Európát. A Marshall-terv" nem egyéb, mint ennek a politikának az eszköze. Nagyhritannia vergődik. Rajfttmaga tette a kötetet a nyakára azzal, hogy csatla­kozott ii Marshall-tervhez. Ezért van az angol válság­nak ilyen drámai Jellege A gaulleista Paris Presse azi írja, hogy a font-dollár-harc csődbe viszi a Marshall-tervet Még a Figaro is, amely nem­régiben még ünnepelte a Mar. shall-terv első évfordulóját, most a. terv vá]--.ágáról kezd cikk­sorozatot és nem lát kivezet utat a válságból. Táppman a New York Herald Tribüné párisi kiadásában meg­állapítja, hogy a mostani nem­zetközi helyzetet elsősorban a* angol-amerikai ellentét jellemzi. Alapvető igazság, hogy a Mar­shall-terv nem tudja helyreál. litani a világkereskedelmet. A dolgok éppen az ellenkező irány­ban fejlődnek. A piacokért ver­senyző államok egymással foly­tatott küzdelme a nyugatnémef és a japán ipar fokozódó terme­lésével késhegyig menő harcci fog fajulni. S jugoszláv hommuntsiáh magasra emelik a proletár nemzetköziség zászlaját •Tngoszláviát a szovict hnd­cereg szabadította fcfl s éu­éppen ezért Titrék ezovjetcl­'[oSuu ni mupjtepuTíq WI9| amerikai inrpcríálizmns ügy­nökeit létjaU. akik eladh'V or=zígc.k gazdasági és politikai érdekeit s akik n* imperialista háborús uszítók ro+ hamcsapat.ává züllöttek. Célunk, hogy megszilárdítsuk a baráti kapcsolatokat a Szovlefunió és Anglia között fi Szovjetunióban tartózkodó angol nfikiüdöítség nyilatkozata Tiskov a Szovjetunió magyarországi nagykövete A Szovjetúnió legfelső ta­nácsának elnöksége Arszenij Vásni! iavics TiskavcU a SLww­jetúnió magyarországi nagy­követévé nevezte kL A PRÁGÁBAN ÉLÖ JUGOSZLÁV KOMMUNISTÁK GYŰLÉSE A TITO-KLIKK LELEPLEZÉSÉNEK ÉVFORDI Í ÓÍÁN A Tájékoztató Iroáa határo­zatának évfordulóján a Prágá­ban élő jugoszláv kommunisták gvülést' tartottak. NoW, a Ruda Pravo főszerkesztője rámutatott arra, hogy a Tito-klikk az im­perializmus sötét erőinek dédel­getett kedvence és alávaló ügy­nöksége a szocializmus, a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen folytatott harcba,n.' A ti­toizmus nem más, inint a mi időnk trockizmnsa. Szovjetelle­nes elemek egyes népi demo­kratikus államokban igyekeztek befolyásolni a kommunista és munkáspártok politikáját, egye­netlenségeket szita,ni a kommn­nista párton belül, de az im­perialisták érdekeit szolgáló öss­zeesküvés nem járt sikerrel. A népi demokráciák kom­munista és munkáspártfai­nak egysége még Jobban megszilárdult és nz árulást mindenütt etirSjában elfoj­tották. A Tájékoztató Irodának a ju­goszláv kérdésben hozott hatá­rozata megmutatna a helyes utat és segítséget, nyújtott az egész nemzetkőzi forradalmi munkás­mozgalomnak. A gyűlés egyhangú határoza­tot hozott, amelvben rámutat­tak. hogy a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenése óta »ltelt esztendőben a jugoszláv dolgozók igen komoly tamszta­totokat szereztek. A ingoszláv kommunisták elttta«itották a Tito-féle na­cionalista ellenforradalom elméleteit s a legnehezebb körülmények között ls foly­tatják kemény harcukat a Tito-klikk ellen. A jugoszláv munkásosztály meg­győződött arról, hogy a Tito-féle trockisták esküdt ellenségei a szocializmusnak. A jugoszláv fiatalság is fel­ismerte. hogy a Tito-banda az uj nemzedék jobb lövőjének » az ország szabadságának és füg­getlenségének leguagvobb ellen­sége. A jugoszláv hazafiak tud­tok. brterv A szovjet nők antifasiszta szövetsége Moszkvában sajtó­fogadást rendezett a néhány hét óta Moszkvában tartóz­kodó angol nőküldöttség tisz­teletére. A küldöttség vezető­je hangoztatta, hogy a kül­döttség tagjait egy cél hatja át: megszilárdítani és állan­dósítani a baráti kapcsolato­kat a Szovjetunió és Anglia között Ebből a célból jöt­tünk a Szovjetunióba — mondja a küldöttség vezető­jének nyilatkozata. — Meg akarjuk ismerni a Szovjet­únió népeit és meg akarunk győződni békés törekvéseiről. A Szovjetunióban folyó békés építés és újjáépítés lendülete meglepett bennünket. Világos­sá vált előttünk: a háború elképzelhetetlen ott, ahol eny­nyire békés építés folyik. Egy ország, amely háborúra ké­szülődik, nem végez ilyen munkát és nem költ annyit a szociális és kulturális építke­zésekre, mint a Szovjetúnió. ahol az állami költségvetés 70 százalékát fordítják kultu rális és szociális szükségle­tekre. — Meggyőződtünk arról, hoav a nőkkel szemben itt nincsen semmiféle megkülöa* böztetés, teljesen egyenjogú* ak a férfiakkal. A nyilatkozat a továbbiafc ban elmondja, hogy a Szovjet! unióban élő különböző néne! teljesen egyenjogúak. Mél{ hatást keltett bennünk, hog% a Szovjetunióban nincs mui* kanélküliség, a gazdaság élet fejlődése mind töb 1 munkást és szakembert kö> vetél az élet minden terülő lén. Mindenütt megnyilvánít és érezhető a kormányzat éf a nép egysége. Hangsúlyozz! a nyilatkozat, hogy a nőkül* döttség tagjai teljesen sza badon beszélhettek mindenki vei, akivel akartak. flz önök országában tartói, kodva minden erőfeszítésünk arrt irányult, hogy bizonyítékokat sze­rezzünk, amelyek megcáfol iát azokat a propaganda hireszielé* seket, ame'yek a Szovfetanió iránt ellenséges és bizalmatlan hangu­lat ketlésére Irányulnak Egész szivünkből szoros ba rátl kapcsolatokat kívánunk or­szágaink között. Népünk körében hirdetni fogjuk az igazságot a Szovjetunióról és mindazt, amit láttó*, mert hisszük, hogy csak ilymódon lehet kihúzni a talajt a hazua oroD8oanda alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom