Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-22 / 142. szám
Szerda, 1949 junius 32. Megvetéssel gondolunk az árulókra és még hűségesebben követjük Rákosi elvtársat és Pártunkat — mondják a írochista kémbanda árulása miatt felháborodott dolgozók Rajknak, Szőnyinek és gyalázatos trockisla kém bandájukBak árulása hatalmas felháborodást kellett a dolgozók töBiegeilien. Haragot, gyűlöletet srállolt ki mindenkiből ez a gyalázatos árulás és a tömegek *z ország mjnden részében a leghatározottabban kérik a Központi Vezetőségtől, hasson fala, hogy csirájában elfojtsák »z ilyen aljas kísérleteket. Kérik, hogy büntessék meg a iegpéldásabban az aljas árulókat. Igy éreznek és gondolkoznak a szegedi, makói és csanádmegvei dolgozók tömegei is Nincs közlük olyan, aki irgalmat érezne az árulókkal szemben, akik Pártunkba befurakodva tőnkre akarták lenni eddigi épilőmunkúnk eredményeit, az ellenséggel cimborálva az ország megrontására törlek. Akármelyik munkásember véleményét kérdezzük meg Rajk és társainak árulásával .Kapcsolatban, mind egyértelműen, mély felháborodással "ítéli el boldog jövőnk, békénk, Kzabadságunk árulóit. — 0 — Dékány Jánosné elvtársnc fímunkás, a Magyar Kender tzövőnője, így nyilatkozik Rajk László és dr Szőnyi Tibor árulásáról: — Őszintén mondom, hogy Üyen megvetéssel még nem gondoltam emberekre, mint ezekre a sötét, gonosz árulókra. Amikor meghallottam, hogy el akarták adni a mi két kezünkkel felépített orvságot, nagyon kifakadtam. Alig tudtam megértetni magammal, hogy hogyan képes tgy magát kommunistának Valló ember ennyire lealjaSodni. Nem tudtam megértetni, hogy hogyan képes egy ember ilyen hitvány módon elárulni dolgozó népünket — 4s ilyen orvgyilkos módjára hogyan merészelte volna hátbatámadni a magyar népet. En úgy érzem, hogy ezek az árulók olyan bűnt követtek el á munkásosztállyal és annak Pártjával szemben, melyet csak a legszigorúbb büntetéssel — az árulóknak kijáró méltó megtorlássál lehet fujtani. — 0 — Papp István elvtárs, a Maryar Kender dolgozója a kővetkezőket mondja: — Én csak azon csodálkozom, hogy ezek a politikai banditák hogyan tudták olyan ügyesen Álcáz uj piszkos manővereiket. Hogy ezt valaki megtegye, ahhoz hallatlan sötőtlelkil kalandornak kell lennie- Ugy látom, hogy R*jk és szőuyi pedig ezek voitau De hála a rui szeretett vezérhtJKoek. Rákosi elvtársnak. 1 limit áijjfsziiii .lozveíitést ad a magyar koraiáiiyAÜJdöitség prágai (artóz.odásaró! A rádió hangos újságának festi számában naponta helyszíni közvetítést ad a magyar kormányküldöttség prágai tartózkodásáról. A rádió riportere, Molnár Aurél beszá. mol a magyar—csehszlovák Szerződés ratifikációs okmányainak kicseréléséről és szines tudósításokban mutatja be a csehszlovák népi demokrácia életét niegbiusult ezeanek a hazaáruló imperialista ügynököknek a terve. A Párt és Rákosi elvtárs ébersége újra lecsapott a dolgozók ellenségére. Én azt mondom, fcogy Rajk és társai, akiket u mi hatalmas Pártunk, most méltó helyükre, a politikai szemétdombra hajigált, a dolgozó magyar nép megvetését érdemlik ki. Ugy érzem, hogy ennél nagyobb merényletet már el sem lehetett volua követni ellenünk és ezért a bűnért, a nép legsúlyosabb büntetését kell viselniük. — O — Nagy István elvtárs, a makói MAV javítóműhely élmunkásaa következőkéoeu nyilatkozik az árulókról -. — Mélgen felháborodtam, amikor a Szabad Népben először olvastam Rajkék piszkos árulásáról. Sokat beszélgettünk az eselről a műhelyben és társaimmal együtt a legmélyebb megvetéssel gondolunk az árulókra és megfogadtuk, hogg még hűségesebben, odaadóbban követjük Rákosi Mátyás elvtársat és Pártunkat. Hálásak vagyunk Rákosi elvtársnak azért hogy ilyen éber volt és meglátta a sorainkba furakodott ellenséget- Jellemző az árulókra, hogy egy sem volt közöltük munkás vagy dolgozó parasztJó tónulság is volt számunkra ez az árulás, mert a jövőben éberebbek leszünk és jobban fogunk mi tpagunk is vigyáziú sorainkra, mert az ellenség nem riad rtssza 'legaljasabb ravaszságtól sem és ha csak módja van rá, közénk ütteti pusztító ügynökeit— O — Földházi Imre elvtárs a Vénusz cipőgyár üzemi pártszervezetének vezetőségi tagja a következőket mondja: — Talán sosem gondoltam még nagyobb gyűlölettel emberre, mint most Rajkra és áruló társaira. Tudom, hogy minden magyar dolgozó, aki megismeri eddig rejtett múltját az arnlók vezérénes, ai ellenség íőcinkosának — megveti és gyűlölni fogja és követeli a legszigorúbb, irgalouiuélküli megbüntetését. Azt, amit Rajk és társai csináltak, csak a leggonoszabb ember követheti el, hiszen tönkre akarta tenni tőbbmillió ember többéves munkájának eredményét. De ez nem sikerülhetett a gazembernek, mert ott áll a mi Pártunk élén Rákosi elvtárs, aki éberen vigyáz valamennyiünkre. Mi pedig ott állunk Rákosi elvtárs mögött és követjük az 6 példáját és követjük azt a példát, amelyet a felszabadító Szovjetunió kommunistái matatnak nekünkSz összeiiiö második Szakszervezet VJágfeoneresszusnaK ér ás] szerepe van a széfes népiomege^neíi a öékéér v voü Harcában Milánóban június 29-én megnyílik a szakszervezetek második viágkongresszusa — írja a Trud. — Ezt a kongresszust majdnem négy év választja el az 1945. évi párizsi kongresszustól, amely lerakta a szakszervezeti mozgalom szilárd alapját és létrehozta a szakszervezeti világszövetséget. A párizsi kongresszust követő időszakot nagyfontosságú események tették nevezetessé. Az azóta eltelt idő a szakadatlan harc korszaka volt a nemzetközi Szintéren két tábor: az Egyesült Államok és Anglia vezette imperialista, reakciós és a Szovjetunió által vezetett béketábor, a demokrácia és a szocializmus tábora között. A küszöbönálló második világkongresszus napirendjén a munkásmozgalom legfontosabb jelenlegi kérdései, a munkálok gazdasági és szociális érdekeinek fokozott védelme, ipari szakosztályok létesítése, a szakszervezeti világszövetség harca a demokratikus szabadságjogokért, a nemzetközi szakszervezeti egységért és egyéb fontos kérdések szerepelnek. A tárgysorozatba felvett kérdések azt mutatják, hogy a kongresszusnak óriási szerepe van a széles tömegeknek a tartós békéért, a dolgozók demokratikus jogaiért; a munkásosztály nemzetközi szolidaritásáért és egységéért folyó harcában. Az egyez ményt a béke védelme jegyében riuk alá A magyar-.engyel barátsági szerződés fordulójának unnepiéie a Magyar-Lengyel larsasagban ne Henrik, a budapesti lengyel követség ügyvivője emelkedett szólásra. — Egy évvel ezelőtt az együttműködési, barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt nem mások iránti gyűlölet, hanem a béke védelme, nemzeteinknek a békés fejlődéshez való joga jegyében irtuk alá. íme, ebben rejlik a szerződés ereje, innen fakad nemes céljaink elérésének biztonsága. Ha viszszatekintünk az elmúlt évre, büszkén megállapíthatjuk a nagy Sztálin szavainak igazságát: a békét védő társadalmi erők sokkal nagyobbak, semhogy Churchill tanítványai legyőzhessék azokat. A magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény egyéves fordulóját ünnepelte a hétfőn este a Magyar - Lengj él Társaság. Mihályffi Ernő, az egyesület elnöke tartotl ünnepi beszédet. — Mi, magyarok és lengyelek egyek vagyunk abban is — mondotta Mihályffi —, hogy a szabadságot mindketten a Szovjetúnió diadalmas felszabadító hadseregének köszönhetjük. A német fasizmus halálos rabságában vergődő mindkét népnek, lengyelnek és magyarnak egyaránt a Szovjetúnió hozta meg a szabadságot Mihályffi Ernő után dr. Mirr INTO FKSYŰLMEZTETES 1941 juuius 22-e, amikor a német fasiszta csapatok hitszegően átlépték a Szovjetunió halárát, végzetes napja lett Hitler birodalmának. A történelem ugy jegyezte fel ezt a napot, mint a hitleri Németország végének kezdetét A szovjet kormánynak a második világháború előzményeiről kiadóit okmánygyüjtcménye megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy az angol diplomácia a háború előtt céljául tűzte ki, hogy az angol politikával szemben fellétlen odaadást tanusitó kis európai államok rovására együttműködésre lép a német fasizmussal és támadó erejét a Szovjetunió ellen for. dilja. A nyugati hatalmak e politikájának az lett az eredménye, hogy a hitleri Németország majdnem egész Európái leigáz la és óriási koncentrációs láborrá változtatta. Miután majdnem minden európai ország iparát rákényszeriíetle, hogy a német fasiszta hadsereg részére dolgozzék, Hitler kereszles hadjáratot hirdelett a Szovjetunió ellen. A német fasiszták behatoltak a Szovjetunió belsejébe, utjukon mindent kiraboltak vagy megsemmisítettek. Az egész szovjet nép megkezdte nagy honvédő háborúját a fasiszta hőditók ellen. A támadás nehéz pillanataiban Sztálin történelmi felhívással fordult a szovjet néphez Beszédében pontos és világos programot adott a szovjet embereknek a harcra s a győzelem kivivására. — Ennek az egyetemes népi honvédő háborúnak a fasiszta leigázók ellen — mondotta Sztálin 1941 julius 3-án — nemcsak az országunkat fenyegető veszedelem elhárítása a célja, hanem az ís, hogy megsegítsük a fasizmus Igája alatt nyögő európai népeket. A szovjet állam legnehezebb napjaiban Sztálin tehát nagy felszabadító küldetésének teljesítésére szó'itotta fel a szovjet hadsereget Ezekben a napokban nemcsak a hitleri hadvezérek számítgatták Moszkva elfoglalásának időpontját, hanem az angol-amerÍÁai leakciós tollnokok is ugyanilyen fellevéseket hangoztatlak. A valóság azonban teljesen mást hozott; a hitleri hordákat szétvertékt Moszkva alatt. Ma már senki előtt sem titok az a tény, hogy Churchill, az angol nagytőke képviselője szándékosan halogatta az európai második front megnyitását. Igy a német fasiszta hódítók minden erejüket a szovjel hadsereg ellen dobhatiák harcba és előre törhettek a Volgáig. Itt a hősi Sztálingrád falai alatt bonlakozott ki az az óriási küzdelem, amely a második világháború fordulópontjává vált. Csupán akkor nyilt meg emásodik front, miután a szovjet hadsereg három éven át egymagában vivta győzelmes harcát a hitleri hordákkal. Már a háború idején voltak nézeteltérések a hitlerellenes koalíció államai között a háború céljait és a háború utáni békerendezés feladatait illetően. A Szovjetunió a demokratikus rend helyreállítására, a fasizmus felszámolására és a Németország részéről bekövetkezhető ujabb támadás megakadályozására törekedett. Az Egyesült Államok és Anglia; más célokat tűzött maga elé: a versenytársak kiküszöböléséi a világpiacokról és uralmi helyzetük megszilárdítását. A háborús célokban mutatkozó különbség különösen meg nyilvánult Németország meg1 hódolása után. A szovjet hadsereg nem hóditóként, hanem felszabaditóként lépett Lengyelország Magyarország, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria területére. A szovjet hadsereg által a fasiszta iga alól felszabadított országok előtt megnyílt minden lehetőség a szabad demokratikus fejlődéshez. Nem igy tőrtént azokban aa országokban, aho*a angol és amerikai csapatok vonultak be. Franciaországban és Olaszországban az angol-amerikai imperialisták elsősorban a haladó erők elfojtására és a reakció megerősítésére törekedtek. Görögországban monarchó-faslszta rendszert vezettek be és véres polgárháborúba döntötték az országot. Németország és Ausztria nyugati övezeteiben az angol-amerikai megszálló csapatok ngiltan támogatták a fasiszta elemeket A háború utáni európai hetgzetben az óceánontuli monopóliumok és angol és francia kiszolgálóik újból fel akarják eleveníteni a szovjetellenes politikát. Lázas világuralmi terveikben az angol-amerikai Imperialisták német fasiszta elődeik nyomdokai* haladnak. 1941 junius 22-e emlékezetes dátumának komor intöjel gyanánt kell szolgálnia mindazok számára, akik Hitler nyomdokai® akarnak haladni. A szovjet népnek a hitleri Németország felett aratott hatalmas győzelme bebizonyította az Imperialista világuralmi tervek tarthatatlanságát. Egyúttal bebizonyította a szovjet rendszer megdönthetetlen erejét és a szocialista rendszer mérhetetlen előnyét a kapitalista renddel szemben. A német fasizmus ellen vívott véres háborúban győzelmet aratott a szovjet állami és társadalmi rend, a szovjet ideológia, s szovjet hazafiság, a népek testvéri együttműködésének ereje é* Sztálin hadvezéri lángelméje. Európa népei szeretettel és bálával gondolnak a szovjet hadseregre, amely felszabadított* őket a fasizmus alól. Szabolálő cséptögépiulajitéfios dákokat lepleztél te Hajdii megy éta A kulák ság ujabban a cséplőgépek karbantartásának és munkábaááhtÁsának elszabotálásával igyekszik akadályozni a dolgozók ellátását. Kábán három kulák, Bagi István, Székely Miklós és Csukás Béla szétszedte cséplőgépét, hogy ezzel elszabotálja a kisebb hibák kijavítását és a cséplőgépnek üzemképes állapotba hozását. Hajdú megye tiöbb közgégében a cséplŐgéptuiajdouQs kuiákok kijelentették, hogy nem hajlandók elvégezni gépeiken a szüksége*1 javításokat és nem hajlandók azokat üzembe áJLlitani. Hajdúnánáson Cs. Varga Réter 100 holdas, Hajdudorogon Szabó János és Szabó Mihály 60 holdas üulákok gépei a tavalyi csép. lési idény óta sárosan, gondozatlanul vesztegelnek a gépszínben. A szabotáló kuiákok ellen megindult az eljárás.