Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-22 / 142. szám

4 »««iu*, 1*W junius 35L A SZOVJETUNIÓBAN MINDEN HET ORABAN EUV-KUV 1.1 ÜZEMI LŰTESIJL BEREI ANDOR ELŐADÁSA A SZOVJETUNIÓ ÖTEVES TERVÉRŐL Berci Andor külügyi állam­tilk&r a .Magyar-Szovjet Társa­ság ós a Magyar-Szovjet Köz­gazdasági Szemle szabadegye­temén előadást tartott »A Szovjetunió háború utáni öt­éves terve* címmel. Előadásában rámutatott ar­ra, hogy a második világhábo­rú befejezésekor az emberi ha­ladás ellenségei arra számítot­tak, hogv évtizedekig tart még nmig a Szovjetunió kiheveri a háború okozta hatalmas káro­kat ós veszteségeket. A S avjet­unió ellenségeinek ez a szá­mítása azonban nem vált va­lóra Ellentétben a kapitalista államokkal, ahol a termelés átállilása hatalmas megrázkód­tatással járt, a szocialista gaz­daság egységes, tervszerű irá­nyítása lehetővé lelte a béke­gazdálkodásra való zökkenés­mentes, zuvaiTalan áttérést, a helyreállítás leiadatainak gy ors megoldását. A Szovjetunió 1946-han kez. dodött öléves terve mindenek­előtt az ellenséges megszállás alatt álló területek helyreál­lítását tűzte ki célul. Hároin­ezefkétszáz nagyüzem újjáépí­tését, 33 millió négyzetméter reá Ili tusit irányozta elő és összesen 115 milliárd rubel be­ruházást biztosított a német megszállás alól felszabadult területeuen. Dl év alatt >900 uj iizem A helyreállítási feladatok meg­valósításának eredményeképpen a Szovjetunió termelésének há­rom év alatt kellett elérnie a háboruelőtti szinvonalat Ezen­fölül célul tűzte ki az ötéves terv azt is, hogy a Szovjetunió ipari termelése 1950-ben 18 szá­zalékkal meghaladja a háború­előtti szinvonalat 1950-ben az ipari termelés értéke 205 mil­liárd rubel lesz, a mezőgazda­sági termelés értéke pedig 30 milliárd rubel. Az ipari és mezőgazdasági termelés ilyen nagymérvű eme­lése lehetetlen lenne hatalmas beruházások nélkül. Az ötéves terv 250 milliárd rubelt irányoz elő beruházásokra, ebből az osa­szegből 157.5 milliárd jut ax ipari, 40 milliárd pedig a közle­kedési beruházásokra. Az ipar­ban az ötéves terv 5900 uj, vagy tuljesen uijáépitett üzem létesítését irja elő. Ot ér alatt 5900 üzem létesítése azt jelenti, hogy a Szovjetunió területén minden hét órában létesül vala­ki lerjedÓM'i városi lakás hely hol egy uj üzem. U. iparágak, uj gazda sági én kulturális központok ötéves terv 5300 kilométer hosx szuságu vasútvonal villamosítását is előírja. 11,500 kilométer hosx­szuságu u) autóutat építenek. Igeu fontos tényező a beruhá­zások földrajzi megoszlása­Egyrészt az a szempont vezette az ötéves terv alkotóit, hogy minél közelebb hozzák az üze­meket a nyersaiiyugforrtsokhoz és fogyasztási központokhoz, másrészt pedig, hogy az elma­radt területekét kell elsősorban ipart" ítani. A beruházásoknak cz a megoszlása lényegesen meg­változtatja az egész Szovjetunió képét.. Az idíig kevésbbé fejlett területeken uj iparágak, uj gaz­daság. és kulturális központok keletkeznek, egyre kevesebb lesz a különbség a Szovjetunió egyes területeinek fejlettsége között. A Szovjetunió uj ötéves ter­vének két legfontosabb lánc­szeme a DDhézipor és a közle­kedés. A gépipar 1950-ben két­szerannyi értékű gépet fog ter­melni, inint 1940-ben. 1950-ben az egész ipari termelés 10 szá­zaléka a gépiporra esik. 1950­ben 500.000 gépkocsit és 133 ezer traktort gyárt majd a szov­jet ipar. Ujabb hatalmas lépés a gépesítésben Az ötéves terv során négy és félmilliárd rubel értékű mező­gazoaség' gépel bocsátanak a mezőgazdaság rendelkezésére. Az öléves terv arra törekszik, hogg a tengeri és folyami hajózás, va lamlnt a gépkocsíközlekedés fej­lesztésével tehermentesítse a vas­úti forgalmat. Ugyanakkor a szovjet nehézipar 7585 uj moz rior.yt és 477.500 uj teherkocsit gyúrt majd. 7200 kilométer hosz szusárjn ul vasutvo-in! énill Aa. A technika fejlesztésének egyik legfontosabb módja a gépesités Az ötéves terv megháromszoroz­za a szovjet szénbányákban mű­ködő gépi berendezések hatóere­jét és a mezőgazdaság gépesitése terén is ujabb hatalmas lépést tesz, nagymértékben fejlesztik a gépesítést azokon a területeken, amelyek idáig csak kevéssé vol­tak gépesítve. A technikának magasabbfoku érvényesítése az automatizmus, vagyis a gépeknek automatikus berendezés által való irányítása terén is nagyarányú fejlődést biztosit az ötéves terv. Mi a szocialista gazdaság megvalósítására törekszünk Az uj ötéves terv alatt a mun­kások és alkalmazottak létszá­ma több mint liat millióval nö­vekszik és ugyanakkor igeu hat­hatós intézkedéseket tesznek a dolgozók technikai és kulturális színvonalúnak emelésére. Nagy. mértékben emelkedik a szovjet dolgozók élclsziavouala is. A munkabóralap az ötévee terv­ben 56 százalékkal nő, a köz­szükségleti cikkek termelése évJ 17 százalókkal növekszik. Az ötéves terv megindulása óta három ér telt el és megáll*, pilható, hogy a szovjet ipar és mezőgazdaság nemcsak végre­hajtotta az ötéves terv előirány­zatát, hanem azt meg is halad­ta. Ml is a szocialista gazdaság megvalósítására tórekszftnk — mondotta végöl, — Ebben a munkában nagy előnyünk, hogy mi a Szovjetunió tapasztalatai­ra támaszkodunk. Meg kell ta. nulnunk Sztálintól és a bolsevik párttól, hogy kérlelhetetlen, kö­vetkezetes harcot fcefl folytat­nunk a szocializmus ellenséget ellen, mert csak igy tudjuk fel­építeni az erős, jómódú, fejlett szocialista Ma^yarorsaágot — fejczle be hatalmas tapssal kv gádort előadását Berat Állam­titkár. Cyrsnklewícz távirata Dobi Ispánhoz a lengyel-magyar szerződés évtorduiója alkalmából Cyruukicnicz lengyel mi­niszterelnök a következő táv­iratot intézte Dobi István mi­niszterelnökhöz: A lengyel és a magyar köz­társaságok kö/ ölt megkötött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyuj'tási szerző­dés egyéves fordulója alkal­mából kérem Miniszterelnök Urat, fogadja a magam és a lengyel kormány nevében ki fejtett legjobb kivánataimat A lengyel-magyar szövetség, a népi demokráciák éa a Szov­jetunió közötti kölcsönös együttműködésnek ez az érté­kes köteléke állandóan növek­vő hozzá járulás! jelent népeink részéről az igazságos béke megszilárdításához és a hala­dás megvalósításához. Révai József belegsztfbádsága A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A kormány ltévai József nép­müveles miniszternek 3ü nap betogszuNvIsígot engedélyezett. A köztársasági elnök ltévai Jó­zsei betegszabadságának tarta­mára a népművelési miniszteri teendők ideiglenes ellátásával Rákosi Mátyás miniszterelnök­helyettest bízta idcz. A szegedi Vöröskereszt önkéntes ápolónőképző tanfolyamán 150 csongrád- és csanádmegyei dolgozó nőt képeznek ki ct/. termelej jjfaj Szegedi Késárugyár NV... Amig a tőkésé volt az üzom, a fizetésik* sem kapták meg a munkások. Most vlgaa tolylk a munka, háromszorosára ems kedew a termelé3, csökkent a selejt Ax öreg poriásnak szokatla­nul jó a kedve. Tréfálkozik. Nemrégen pedig még szomor­kás volt — Miért változott megl — Menjen csak le az üzembe — mondja — kérdezze meg az ott dolgozókat, majd megtudja. Tiz perc a vállalatvezető iro­dájában. Pintér Mihály elvtárs elmondja, hogy a Barna-fél* késárugyár nemzeti vállattá alakult. A Deák-féle késüzeroet is hozzájuk csatolják. — Most, — mondja a válla­latvezető — husz ember dolgo­zik nálunk. E*év decemberében már százhúsz munkás lesz itt. Érzik, övéké a gydr A saj tolóteremben Molnár János lakatos igy beszél: — A sir szélén volt már es az üzem. A voH tulajdonosai tették tönkre. Hiába dolgoztunk, erőlködtünk, a fizetésünket setn kaptuk meg. — M Sérti — Mert elherdálták a pénzt A legrosszabb minőségi anya­got kellett feldolgozni... De elérte őket a sorsuk. A Csillag, börtönben töltik büntetésüket Mi Ht dolgozó munkások, /morf érezzük igazán, hogg a mienk « gyárt Háromszorosóra emelkedett a termelés Gyorsan forognak a dörza­feövek a csiszolóleremben. Acél­por pénnelex a levegőben. Itt is, mint az üzem többi termei­bem, mosolyogva, jókedvvel dolgoznak a munkások. — Csakhogy eljutottunk idá­ig. Nemzeti Vállalat lettünk — örvend Minyő József. — Régen várluk már ezt Régebben a bicskák exjylk ré­szét az úgynevezett platinát /gyesével reszelték. Akkor huss másodpercig tartott Most vál­toztattak ezen a munkán és ti­zenöt platinát harminc másodperc alatt csiszolnak meg. Régebben száz legyártott bicskábőll husz százalék volt a selejt Most át százalék. Jól megszervezték muukát, a máskor hulladékba i sző anyagot ts felhasználják. A nemzeti vállalattá alakulás óta háromszorosára emelkedett a ter­melés. munka után renábehozzák a gépeket Mohai Ede a bicskák rugóját készíti. — Jól megy itt a munka — oeszéll. — örömmel dolgozunk. Talpraállunk, mert megváltozott viszonyunk a munkához. — igy lesz — szól közue r? <tor Mrl a fúrógép mellől A gyár dolgozói, ha befejezi! a munkájukat, ott maradnak to­vább az üzemben és önkéntes munkával javítják a rossz gépe Jtet, hozzák rendbe a termeket Tovább készülnek a Dicskak, kések, villák. Hamarosan olcsöbl lesz mindegyik, mert a gyár dol­gozói jó munkát víznek. Távozóban az öreg portás megkérdezi: — Na, tudja-e, hogy miért örülök, miért jó a kedve a töb­bieknek? — Igen. Most mér tudom. (Mfi U|í*tfi ihhüí .hevedert fcészit a Magyar Kender A Magyar Kender ujszegedi telepén különleges pamuüicvo­dser kikészítéséhez foglak. Ezl a pamuthevedert idáig Svédor­szágban állították elő. A pa­mutheveder elkészítése igea oebéa s gyártása különleges gépet igényel. Aa ujszegedi gyár szövője az átrendezői folytán azonban ilyen feladato­kat is megoldhat már. A paniuthevedcr készítés® nemzetgazdasági szempontból jelentós, mert igy nemesvaluttt megtakarítása válik lehetsé­gessé. miami ítezeiftsbe veti élv i Tisza milmot A szegeai I isza-malom ipaH és Kereskedelmi Kft állami km zeltsbe került. A vállalatvezető tisztséggel Dobó Miklós elv tát* sat bízták meg. 'A malomban most jelül vizei gálják, átjavítják a gépi bérem dezést, rendbehozzák a helyiséé geket és igy teljesen felkészült nek az uj őrlési szezonra. Gondoskodás történik meg/e*, leli raktárhelyiségekről is, hogy a várható bő gabonatermést t legjobb körülmények között tik rolják az őrlésig. Ötvenhat uj szijvög;? a ián Nagy átalakítási muukáialofe folyna* a Kunsági Szövőgyár* ban. Leszerelik az előkészitl üzem gépeit. Jövőben a Buda­pestről a vállalat központi ii. e­méből a Kittéiből kapják ax anyagot, amit eddig helybea csak hiányosa* tudtak előál­lítani. A leszerelt gépek lie? lyett ötvenhat uj szövőgéppel növelik eddigi gépparkjukat^ amely nagyban emeli majd M Kunsági Szövőgyár termelését? Mosi iiyiiott.tk meg Sze0eden a Vöröskereszt önkéntes ápoló­nőképző tanfolyamát Szegedi, makói, Csongrád és csanádme­gyei dolgozó nők, főleg sze­gényparasztok gyermekei jöttek el a teljesen ingyenes taniö­lyumra. liogy az elvégzése után szolgáiul ludják a nép egészsé­gét.' A hallgulók három hónapon keresztül tanulják az ogészség­védelein gyakorlati és elméleti részét. A most megkezdődött előadásokat ötvenen ballcaliák. Ezévbeu még kót tanfolyamot tart a szegedi Vöröskereszt és igy 150 csongrád. és csanádtne­gyei dolgozó nöt fe-peznek ki Az ápolónőképző önkéntes résztvevői nagy szorgalommal és kedvvel tanulnak. Minaen nappal gyarapítják tudásukat. NEM VÁLTOZIK A HŐMÉR­SÉKLET Mérsékelt, időnként élénkebb észaluigugati, északi szél. Vál­tozó felhőzet, többfelé záporeső, esetleg zivatar. A hőmérséklet alia változik. Megszaporítják az országúti segelyhelyeket Csongrád és Csanád megyében A Vöröskeresztnek Csongrád, Csanádmegyében országúti el­sősegélynyújtó állomása mű­ködik. Nemcsak az országúti Daleseteknél jelent nagy segít­ségei, a környék lakóinak is rendelkezésére áll, A Vöröskereszt a meglévő or­országuti eisősegélyhelyek szá­mát a közeljövőbea megszapo­riiia és ahol szükséges mentő­állomásokat létesítenek. Az o*. országúti segélyhelyek lökéleta. sen fel vaunak szereire gyógy­szerrel és kölszerreL — RÉMHÍREKET térj esz, tett és kormányunk ellen rá­gatott Litanszki Györgj szarvasi lakos. A szegedi nép­bíróság háromhónapi fogház ra Ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom