Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-22 / 142. szám

2 Srerrta, 1«4» Junius 22. ir r » II NEGY KÜLÜGYMINISZTER MEGEGYEZETT azokban a kérdésekben, amelyek eddig akadályozták az oszlrák békeszerződés előkészítését Befeleződöll A kUlügymlnlszlerek tanácsának hatodik ülésszaka A külügyminiszterek tanácsá' nak hatodik ülésszaka Párizsban 1949 május 23-tól Junius 20Ig tartott. Munkájában részlvetl a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere, Andrej- Visinszkij. Franciaország külügyminisztere Róbert Schuman, Nagybritannia külügyminisztere Dean Acheson. Az ülésszakon a német és az osztrák kérdést vitatták meg. A külügyminiszterek tanácsa a kővetkező határozatokat hozta: Nemet kérdés Bár a külügyminiszterek tanácsának ezen az ülésszakán nem lehetett megegyezésre jutni Nénetország gazdasági és politikai egységére vonatkozóan, a Szovjetunió, az USA, Nagybritannia ls Franciaország külüauminisztere továbbra Is lathavetl erejét, hogy elérje ezt az eredményt. Most csak a következőkben egyeznek meg; t. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének folyó évi szeptember havában összeülő negyedik ülésszakán a négy kormány közgyülésbell képviselője utján kicseréli Bézetelt a külügyminiszterek tanácsának a német kérdéssel foglalkozó következő ülésszakának .Időpontja és egyéb feltételei tekintetében. 2. A megszálló hatóságok a minisztereknek Németország gazdasági és politikai egysége helyreállítására Irányuló törekvései szellemében négyhatalmi alapon Berlinben tanácskozni fognak. 3. Ezeknek a tanácskozásoknak fcgyebek között az lesz a céljuk, hogy enyhltség Németország és Berlin közigazgatási széttagoltságának következményeit, különösen az alább felsorolt kérdések tekintetében: a) a kereskedelem bővítése, továbbá pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése a nyugat' övezetek és a keleti övezet, valamint Berlin és az övezetek közölt. b) személyek és áruk forgalmának, valamint közlések kicserélésének megkönnyítése a nyugat! övezetek és a keleti övezpt, Illetőleg Berlin és az Övezetek kőzött. A Berlin négy városrészének közigazgatását érintő közérdekű kérdések megvizsgálása, a varos életmenetének lehető rendezése érdekében. 4. A harmadik pontban körülirt munka elősegítésének érdekében a megfelelő megszálló halóságok német szakértőkei és megfelelő némel szervezeteket hívhatnak meg. Az ilymódon meghívóit németek kicserélik majd a vonatkozó adatokat előkészítik a jelentéseket és miután egymás között megegyezlek, a megszálló hatóságok elé terjesztik a javaslatokat. 5. A Szovjetunió, Franciaor. szág. Nagybritannia és az USA kormánya megegyezik, hogy az 1949. évi newyorki egyezmény érvényben maradjon. Ezen tul. menően az előző pontokban körülirt célok elérése érdekében, valamint a célból, hogy ezt a tervet, illetőleg a keleti övezet és a nyugati övezet továbbá az övezetek és Berlin között lebonyolítandó személy- és áruforgalomra, illetőleg közlekedésre vonatkozó egyéb terveket és megállapodásokat javítsa és kiegészítse, minden egyes megszálló hatóság köteles lesz saját övczeU'brti megtenni a szűkséges intézkedéseket a vasuü, vizi és közúti közlekedésnek személyek és áruk ilynemű forgalmát elősegítő, valamint a posta, távbeszélő, és tivárőöszszekóítelés rendes működésének fenntartása érdekében. 6. A megszálló hatóságok ajánlani fogják a keleti és nyugati övezetek vezető német gaz dasági szerveinek, működjenek közre az övezetek szorosabb gazdasági kapcsolatainak megteremtése, valamint a kereskedelmi és egyéb gazdasági megálla|)odások hatékonyabb végrehajtása érdekében. Az oszlrák szerződés A külügyminiszterek meg Jgyeziek: a) hogy Ausztria határai olyanok legyenek, amilyenek 1938 január 1-én voltak, b) hogy az osztrák szerződés otö fogja irni, hocy Ausztriá. nak biztosítani kell szlovén és horvát nemzeti kisebbsége jo gninak .védelmét, c) hogy Ausztriától nem fognak jóvátételt követelni, de Jugoszláviának joga 'esz, hogv birtokba vegye, visszatartsa vagy felszámolja a Jugoszláv területen található oszlrák talajdont. lógókat és érdekeket, d) hogy a Szovjetunió Ausztriától szabadon konvertálható valutában 6 év alatt kifizetendő 150 miliő dollárt kap, e) hogy a végleges elszámo iés tartalmazni fogjai 1, minden olyan vagyontárgynak, jognak vagy érdekelt•égnek átadását Ausztria «zámára, amelyet mint némel ak tivát visszatartanak, vagy követelnek. valamint az Ausztriában található hadizsákmányként visszatartott vagy követeit haditpari üzemek, lakóházak éa egyéb hasonló vagyontárgyak /ládáját. Ezzel kapcsolatban a helyettesek utasítást kapnak, hogy az s Ausztriának átadandó hadizsákmány fogalmát pontosabban határozzák meg, kivételt képeznek az otajaktivák és a DDSG, Dunai Hajóstársaság vagyontárgyai, amelyeket a Szovjetuniónak átadtak annak a szerződésnek 35. pontja érlelmében, amelyet a Szovjetunió 1918 január 24-i javaslatai tar. lalmaznak. Ezek az olajaktivák és vagyontárgyak azonban általában osztrák jogszolgáltatás alatt maradtak. Ennek megfelelően átadják a Szovjetuniónak a DDSG Magyaországon, Romániában és Bulgáriában található aktíváit, valamint a keleiausztriat Dunai Hajőstársaság aktiváinak 100 százalékát a szerint a jegyzék szerint, melyet a helyettesek megállapita. nak, 2. hogy azon a jogoic, tulajdonok és érdekeltségek, amelyekel a Szovjetuniónak átadnak, illletőíeg azok • Jogok, tulajdonok és érdekeltségek, melyekről a Szovjetunió Auszlria javára lemond a Szovjetunió, illetőleg Ausztria részéről minden megterhelés vagy követelés nélkül adatnak át Ezzel kapcsotatbap szemelőtt tartják, hogy a »megterhelés és követelés* szavakon nemesnpán az emiitett vagyontárgyak, jogok és érdekeltségek felett 1945 május 8-a után gyakorolt szövetséges ellenőr, zésből származó hitelezői igények értendők, hanem minden egyéb igény is. beleértve az adókból származókat. Értendők ugyancsak, hogy a Szovjetuniónak és Ausztriának a megterhelésekről és követelésekről történt kölcsönős lemondása minden megterhelésre és követelésre olyan összegben vonatkozik, amekkorát azok azon a napon kitesznek, amikor Ausztria forma szerint elismeri a Szovjet unió jogait az utóbbinak átadott német aktívákra, illetőleg azon a napon, amikor Ausztriának valóban átadják azokat az aktívákat, amelyekről a Szovjetunió lemond, f) hogy azok a német aktívák, amelyek a Szovjetunió tulajdonába julottak, nein idegeníthetők el a Szovjetunió bele. egyezése nélkül, . g) hogy a miniszterek helyettesei rövidesen folytatják munkájukat, hogy 1949 szeptember 1-nél nem később meg? állapodjanak az egész egyezménytervezetekre vonatkozóan. Egész sor kérdés megoldódott Junius 20-án a külügyminisza terek tanácsa rövid zárt ülést tartott Utána Bevin elnöklésével megnyitották a teljes ülést A miniszterek jóváhagyták a párisi ülésszak jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyvek jóváhagyásával kapcsolatosan Visinszkij emlékeztetett, hogy május 23-án a szovjet küldöttség felvetette a kérdést, tehetséges-e megegyezni abban a kérdésben, mikor ül össze a külügyminiszterek tanácsa Kína részvételével, hogy megvitassa a Jaoárinal kötendő békeszerződés kérdését. Acheson a május 23-i ülésen kijelentette — mondotta Viiinszkij —, hogy feltétlenül gyakorlatot kell szerezni az ilyen jellegű problémák megvizsgálásában és hogy a Szovjetunió küldöttsége által felvetett kérdés megoldásn az ülésszak napirendjén szereplő egyéb kérdések sikeres megoldásától függ. Meg kell állapítanom, hogy bár nem sikerült a Németország gazdasági és politikai egységére valamint a Németországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó alapvető kérdéseket megoldanunk, egész sor kérdés megoldódott. Következés képpen azok a feltételek, amelyekről Acheson beszélt, adva vannak. Hymódon tehát válaszolni lehet a Szovjetunió küldöttsége által felvetett kérdésre, hogy mikor üljön össze a ktilügyminiszte rek tanácsa a Japánnal kötendő békeszerződés megvitatására. Nem csupán a határnapról van szó Visinszkijnek válaszolva' Bevin azt mondotta, hogy a brit kormány pillanitnyilag nem tud megjelölni »olyan időpontot, arníyben a külügyminiszterek tanácsa a Japánnal kötendő békeszerződés megvitatására összeülhetne*. Acheson kijelentette, hogy nem csupán arra vonatkozóan akarja kifejteni kormánya nézetét, mikor üljön össze a külügyminiszterek tanácsa a japán békeszerződés megvita tására. Hozzátette, hogy az USA kormánya nem véli a külügyminiszterek tanácsát •alkalmas szervezetnek* a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére. Az USA kormánya— mondotta — úgy véli, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítését a távolkeleti bizottság tagállamaiból alakult értekez letre kell bízni. > Shumann kijelentette, hogy Franciaország már két esztendővel ezelőtt osztotta az Egyesült Államoknak ezt a véleményét és állásfoglalása változatlan. A nyugati hatalmak kép viselőinek megjegyzéseivel foglalkozva Visinszkij meg állapította, hogy Acheson kiterjesztette a kérdést és már •íemcsupán a határnapról szólott. Az amerikai külügy miniszter érintette az elvkérdést, »alkalmas szervezet-e* a külügymiszterek tanácsa a Japánnal kötendő békeszerződés megvitatására Emlékeztetett arra, a potsdami egyezmény egyenesen kimondja: »Az értekezlet megegyezésre jutott az öt nagyhatalom külügyminiszterei tanácsának megteremtése tárgyában. A tanács feladata a békés rendezés előkészítésé hez szükséges munka folytatása és olyan egyéb kérdések megvitatása, amelyeket a tanácsban képviselt kormányok időről időre átadnak a tanácsnak*. Nincs itt semilyen korlátozás sem — hangsúlyozta Visinszkij. — Nem áll ott, hogy a békés rendezés csak Németországot vagy Olaszországot fogja érinteni, Japánt viszont nem. Japánt talán megfosztották a legyő zött országokat is megillető jogoktól? Nem. És midőn a négy hatalom megteremtette a külügyminiszterek tanácsát akkor meghaározta, hogy annak célja a békés rendezés szükséges előkészítő munkájának folytatása. Vájjon nem .'-övetkezik-e ezekből, hogy a külügyminiszterek tanácsá nak kell végrehajtania a Ja pánnal kötendő békeszerződés üökészítését ? Természetes, hogy nem asupán az USA-t, Nagybritan niát, Franciaországot és a Szovjetuniót érinti ez a fel adat, hanem Kínát is, amel> ugyancsak előírta a fegyver szüneti feltételeket Japán számára. Kinának teljes joga van hogy a japáni békés rendezés előkészítésénél részt vegyen a külügyminiszterek tanácsában. Azt mondhatják nekünk, Kína részt vehet ebben a munkában, mint a távolkeleti bizottsg tagja. Erre ízt válaszolhatom: a potsdami egyezmények Kína részvételét nem a távolkeleti bi'Ottságban írják elő, hanem i külügyminiszterek tanácsában. Követni ke)! azt a rendet, amely megfelel a po sdami döniéseknek A Szovjeluiiiö külügyminisztere emlékeztetett az Olaszországgal, Romániával. Magyarországgal. Bulgáriával és Finnországgal kötött békeszerződés elökészttésének tapasztalatatra. Javaslom — mondotta —, kövessük ezt a rendet, amely megfelel a potsdami döntéseknek és ne vezessünk be másik, a potsdami megállapodások előírásaitól elütő és azokkal ellentétes rendet. Bár a Szovjetunió külügyminisztere ktmeritő teljességgel bebizonyította, hogy a külügyminiszterek tanácsa az egyedüli hivatott törvényes szerv a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére, Acheson továbbra ls tagadta ezt a nyilvánvaló tényt. Újra felszólalt és kijelentette, hogy »a japán békeszerződésről semmi sem áll a potsdami egyezményekben-. Emlékeztetett, hogy az USA kormánya már 1947-ben a mellet* nyilatkozott, hogy a Japán békeszerződést a távolkeleti bizottság készítse elő. Rz USD ervei taríhalaitanok Achesonnak válaszolva Visinszkij több tényt emiitett, amelyek bizonyítják, hogy az USA képvtselöjének érvei teljesen tarthatatlanok. Az a kérdés, részt kell-e vennie Kínának a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésében, minden esetre vitán felül áll. Kína részt vett a Japán ellen vivott háborúban abban az időszakban, amikor a potsdami egyezményt kidolgozták. A nyugati hatalmak képviselői ragaszkodtak álláspontjukhoz, a nélkül, hogy vitába szállottak volna a Szovjetunió külügyminiszterének érveivel. Semilyen határozatot sem hoztak abban a kérdésben, mikor üljön össae a külügymlr|szle ek trnácsa Kína rés» vételével a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítésére. miniszle ek megegyeztek a fö kérdésekben A továbbiakban a külügyminiszterek jóváhagyták a párizsi ülésszak záróközleményét. Acheson ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a külügyminiszterek megegyeztek azokban a. fl kérdésekben, amelyek eddig akadályozták az osztrák szerződéi előkészítését. Bizonyos kérdéseket, amelyeket a szakértüknek kell megvitatniok — mint például a jövedelmek kivitelének kérdését — helyetteseinknek kell átadni. Az ülésszak bezárása előtt ax elaöklö Bevin, majd Visinszkij és Adiesoa köszönetét és háláját fejezte ki a francia kormánynak a vendégszeretetért. Schuman a francia kormány nevében köszönte meg a hála kifejezését. Az egész francia népnek örömére szolgált — mondotta —, hegy az értekezletei Párlzsbaa fogadhatta. A külügyminiszterek tanácsának párizsi ülésszaka ezzel befelezte munkáját.