Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

•Ss 6íercfa 1949 junius I. kéznek ennek a bizalomnak meg lelelni. A választási agitáció so­rán 80.000 kisgyülést tartottunk melyeken a szó szoros értelmé­ben a magyar dolgozó nép min­ién problémájára válaszoltunk. Május 14-1 rádióbeszédemben már rámutattam arra, hogy: a választási harc ezúttal hatalma? politikai véleménycsere volt. va­lóságos demokratikus iskola*. E dl d agitációrkat fölcg az jel lemezte. hogy elsősorban mi be­széltünk a tömegekhez. Ennek a Választási kampánynak az Volt e jellegzetessége, hogy a szó szoros értelmében eszmecserét folytattunk a dolgozó milliókkal. Először közelítettük meg ezzel az l 02 agitációs módszert, amely -annyira jellemző nagy testvér­pártunkra. a Szovjetunió Kom­mu. i ta (bolsevik) Pártjánnktö­megmunkájára s kétségtelen, hogy választási sikerünk nem utolsó sorban ennek is köszön­hető. A tfimertszerví'zMck fs nagyban hozzájárultok a győze emhez — Külön óhajlok kiemelni né­hány uj tényezőt. Az első »a de­mokratikus honvédség jó szerep­lé e a választásokon. Már szól­tam arról, hogy a honvédség is a béke kérdésének összekap­csolása különösen a nők politi­kai fejlődé'ének egyik mutatója. 'A hon \<édség népszerűségének tgyik titka az az óriási ellentét, imely Horthy hadserege és a nép között régente fennállott s amely természetesen ma egyálta­lán nincs meg. Ma a honvédség és különösen a népből való tisz­tikar — éppen o mult katonasá­gával és tisztikarával szembeál­lítva — a legegyszerűbb ember Wámára is szinte kézzelfogható­vá teszi a beállott változásokat. — A 'Alagyar Nök Demokra­tikus Szövetsége is nagyban hoz­zájárult n választások sikeréhez. A felszabadult nök megnöveke­dett aktivitását az MNDSts jó munkája is mutatja. Az MNDSz — mint a választások mutattál? — városban és falun egyaránt mindinkább a dolgozó nők szer­rezeiévé válik. Ennek megfelelő *n most gondoskodni keli arról, hogy — az elmúlt gyakorlattal szemben — a vezetés most mái Itt is mindenütt a dolgozó nők kezébe menjen át. A SzlT mű­ködése is mutatta azt a fejlődést, amelyen ifjuságunk az utolsó két •szlendöben keresztülment. A Sz/T jó választási munkájának eredménye, hogy az EPOSz-t or­szágszerte sikerült talpraállita­ui és megerősíteni. — Jellemző tünete volt a vá­lasztásnak a dolgozó kispolgá­rok aktivitása. A kispolgárság érzi, hogy az egész dolgozó uép felemelkedésééből ő sem umraű ki és megfelelő átala­kulással, be tud illeszkedni a népi demokrácia rendszerébe, Meg kpli emlékezni a pedagó­gusok munkájáról, akiknek túl­nyomó többsége most már lei­késen csatlakozott demokrá­ciánkhoz. Ennek eredménye mutatkozott a pompásan fejlődő úttörő mozgalom lelkes válasz­tási szereplésében ls. — Uj sMn volt ezúttal az állami mezőgazdasági gépállo­mások dolgozóinak választási részvétele. Végül beszélnem kell a falust katolikus papságról is. Általános tapasztalat, hogy a protestáns papok zöme lelkese­déssel támogatta a Népfront választási harcát. De amikor a népnevelőink először kopogtat­tak be a választással kapcsolat­bon a falusi panlakokba. kide­rült, hogv a katolikus le!ké?zke­(16 papság között is szépstám­mai vannak ols-anok, akik a falu népével együtt megértik é? megbecsülik a népi demokrácia eredményeit. — Természetesen, rá kell mu­tatnunk a hibákra is, amelyeket tapasztaltunk. Helyenként túl­szervezték a választási munkát, egy-egy választöt annyian ke­restek fel, hogy az már-már zaklatásnak volt mondható. A választási kampány hibái és tanulságai — Feltűnő volt, hogy ezen a választáson a szakszervezetek munkája nem volt annyira lát­ható, mint mondjuk az MNDSz, vagy a SzIT-é, a DEFOSz pe­dig messze elmaradt a hozzáfű­zött várakozástól. Különösen érezhető volt. hogy a munkás­tagozat. a ml erősségünk n ta­lun még mennyire 'nincsen a PEFOSz-ban kiépítve. Gyakran volt tapasztalható, hogy "a párt és a közigazgatás a falvakban még összefolyik, hogy a község­háza jobb hijján a párthelyiség és a gyülekező hely s hogy a pártutasit&sok a jegyzőn és nem a falusi titkáron keresztül jut­nak el a tagokhoz. A válasz­tású munkában az is kiderült, hogy pártnlap zervez"teink n váróéban és a falun egyaránt tul nagyok. Többszáz főből álló alapszervnél rendkívül nehéz az cgves párttag bevonása a mun­kába. A váia ztás egyik tannl­•Jga, hogy ainpszerveiuket sür­gfaen decentralizálni kell. Ezt természetesen csuk gondos elő­készítés után hajtjuk majd vég­re. A választások tapasztalatai felhívják figyelmünket arra is, hogy a pártunk gyengéje még falusi titkáraink egy részének fejlettlensége. A választási harc megmutatta, hol jók és hol gvengék kádereink. A választási küzdelem egyébként megdöntöt­to azt a legendát is, hogy n paraszt tavasszal nem hajlan­dó párhnnnkát végezni és nem is tannl, cz a választás az ellen­kezőjét bizonyította. A Uépv'$előh 73 százaféha munkás és paras2t Ezek a kétségtelenül megte­vő hibák azonban nem vontak le ahból a megállapításból, hogy a választás pártunknak és a népi demokráciának el­söprő gvőzehiie volt. Fnnek a őzele nneí'c eredményekép­pen mo?t vonul be először a mag var országgyűlésbe a dol­gozó nép ereiének és jelentő­ségének megtelelő képviselete. Rákosi elvtárs ezután arról mertetle az uj országgyűlés szociális összelélelét: a 402 képviselő közül 176 munkás, 115 paraszt, a többi értelmi­sógi. kisiparos, kiskereskedő és egyéb. A munkások aránvn te­hát majdnem 44 százalék, a parasztoké kis hiján 29, együttvéve a munkások és pa­rasztok 73 százalékát teszik ki sz uj országgyűlésnek. A nők •ráma 71, kereken 18 száza­lók A nők száma tehát az el­múlt országgyűléssel szemben ezinle megnégyszereződött és ez ia mulatja, hogy a nők szenátus, ahol tudvalevően egyet­len ipari munkás, vagy dolgozó paraszt sem található. A győzelem kötelez bennünket, hogy eredményeinket rögzítsük Rákosi Mátyás elvtárs a to­vábbiakban rátért a választási győzelem utáni teendőkre. A leg­sürgősebb feladat — mondotta — fellépni minden olyan áram­lattal szemben^ amely a válasz­tási győzelem hatása alatt azt liiszi, hogy most már pihenni, le­het a babérokon, hogy most már minden biztosítva van és enged­ni lehet az eddigi munkatem­póból. Az ilyen felfogással szemben teljes erővel fel kell lépni, mert ha ez tért hódit, azzal a veszéllyel fenyeget,hogy eredményeink nagyrésze elsik­kad. Éppen a győzelem és a ve­'e kapcsolatban jelfokozott fele­lősség kötelez bennünket arra, hogy az eredményt megrögzítsük, szervezetileg szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább. Helyes és időszerű volt a bözépparasziság kérdését napirendre tűzni Vonatkozik ez elsősorban a középparasztságra.- Most a vá­lasztások fényében mutatkozik meg csak világosan, hogy he­lyes és időszerű volt a kö­zépparasztság kérdését az idén tavasszal napirendre tűzni. He­lyes volt elméletben és gva­korlatban leszögezni velük szemben politikánkat, helyes volt egy sor intézkedés, amely kéz/eliogható tettekben mu­latta meg nekik, hogy a sze­gényparasztság mellett falun őket tekintjük szövetségese­inknek és megvédjük a kulá­kok, a falu kapitalista ele meinek kizsákmányolásával szemben. A választás ezt a jó munkát nyugtázza. — De ne higgyük, hogy a sözépparasztság ezzel egvszer­smindenkorra végleg meg van nyerve. A választáson kétség­kívül velünk jött, de ez nem e'.enli azt, hogy nem fog neg­ingadozni, ha nem is az egész réteg, legalább is egy része Nekünk ezt előre kell látnunk Különösen nagy lesz az inga­dozás, amikor a szövetkezés, a lársas Tőldmivelés a jelenteni­nél sokkal szélesebb területre rog terjedni. Ez is előre kell látni. Rákosi Mátyás a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a párt a választásokon tudatosan nem hallgatta el a szövetkezés kér­dését. bár nem volt titok, hogy a középparasztság jelentékeny része még ellenségesen vagy félelemmel vegyes bizonyta­lansággal áll ve'e szemben. Továbbra is törődünk a hözépaarasztsáifjai, küzdenünk kell a kaláhsággai szemben egyenjogúsítása ezen a téren ís folyik. A nők közül 41 mun­kás vagy paraszt. A nők közt tehát a munkások és parasz­tok aránya még jobb mint a férfiaknál. Ez azt mutatja, hogy az egyenjogosítás külö­nösen a dolgozó nőket érinti Az uj országgyűlés korszerinti összetétele: a képviselők fele 20-40 év közötti, szóval a fiatalabb évjárathoz tartozik. Közülük 55 képviselő 30 évnél fiatalabb. Egvetlen országgyű­lésen nem volt még ennyi dol­gozó fiatal. — összefoglalva: az ország­gyűlés számszerűen is visszatük­rözi a nök és az ifjak növekvő jetentőségét a népi demokráciá­ban. Ebből a szempontból sok­kai inkább népképviselet az uj országgyűlésünk, mint a megelő­ző kettő volt, nem is szólva a régi horthysta országgyűlésről, vágy mondjuk olyan •demokra­tikus* voltára büszke képviselet rül, mint amilyen az amerikai Választási sikereink a kő­zépparasztságnál részben két­ség kívül arra vezethetők visz­sza, hogy erről a JÍerdősről nem hallgattunk. A hallgatás félelmet keltett volna bennük és azt a ben omást, hogv szán­dékaink ne n tiszták, e é t bal­galunk róla Ha azt akarjuk, hogy a középparasztságnál az ingadozás és a visszaesés a lehető legcsekélyebb legyen — mondolla Rákosi elvtárs —, akkor teljes erővel -folytatni kell az eddigi politikát, amely felvilágosítással, iskoláztatás, sal, kézzelfogható tényekkel és gazdasági megsegítéssel bizo­nyitja a köztépparasztság felé. hogy továbbra is törődünk ve­le és meg akarjuk erősíteni vele a szövetséget. — Továbbra is szívósan és átgondoltan kell dolgoznunk azon, hogy elválasszuk őket a kulákokLól, szembeállítsuk őket — mint a proletariátus szövetségesét — a falu és a város kapitalista elemeivel. Ez a leválasztás a kulákságról azért is rendkívül fontos, mert hiszen a kulák mindent meg­tesz, hogy minél több szál fűz­ze őt a középparasztsághoz s ezzel nehéz legyen felismerni az átmenetet, a választóvona­lat, ami a dolgozó középpa­rasztot a kuláktóí elhatárolja. — Most a választások alkal­mával is tapasztalhattuk, hogy sok helyütt a kulák tüntetően kiállt a népi demokrácia mel­lett, helyenként külön szava­ziöm-nát követeltek maguknak, vagy erőnek ereiével nyiltan akartak szavazni. F.nnek ered­ménveképpen néhol már újból hallgatjuk »a jó kulák« di­csérelét. Olyan hangokat is hallani, hogy a kulákok között is van »jó is, rossz is* és természetesen >a jót kímélni kell.* A választás prertmínyei ujabb erőfeszítéseket követelnek Pártunktól — Mondanunk sem kell — mondta Rákosi elvtárs —, hogy az ilyen megkülönböztetés, mely eltekint a kulák szociális fűnk­, dójától, eltekint attól, hogy a kulák kizsákmányoló visszakíván­ja a régit, a városi kapitalisták szövetségese és képviselője fa­lun — helytelen. Tekintet nélkül arra, hogy »jó-e vagy rossz^ az egyes kulák, megfelelően küzdeni kell ellenük. Rákosi elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a munkás­paraszt szövetségben minden módon támogatni kell a sze­gény^arasztság mellett a közép­parasztságot. Segitenl kell ne­ki abban — mondotta —, hogy a kulákkal szemben szorosabbra fűzze az ipari munkássággal a szövetséget. Ezért tovább fogiuk növelni a traktoráliomások szá mát, a falu gazdasági megsegí­tését, iskoláztatását és a világért sem elégszünk meg azzal a tény­nyel, hogy a közéoparaszt'ág a mostani választásokon ránk sza vazott. Hasonlóképpen nem sza­bad megengedni, hogy a nők­nél és a fiataloknál tapasztal­ható politikai lendület és felfelé ivelő hullám visszaessen, vagy valamiképpen elakadjon. Ugyan­ez áll az értelmiségre ls, mely nek állásfoglalása uj, bő erő­forrása lesz demokráciánknak feltéve, hogy jól dolgozunk to­vább és nem adunk okot arra, hogg lendületük megtörjön. — A választás eredményeinek 'erőgzitése tehát uiabb erőfeszí­téseket követel pártunktól. Leg­sürgősebben számba kell venni is munkába kell állítani a vá­lasztási kampány folyamán ki­tűnt ió kádereket, népnevelőket, funkcionáriusokat, nem szabad megengedni, hogy újra vissza­csússzanak, eltűnjenek a töme­gekben, hanem gondoskodnunk Kell róla, hogy számbavegytik, munkába állítsuk és foglalkoz­tassuk őket. Ez nemcsak a saját pártunkban feltűnt káderekre, lanem á pártonkivüüekre, sőt a •iás pártheliekre is vonatkozik 1 pártonkívüli fömegek sokat fejlődlek politikailag A Magyar Do',ozók Pártja már annyira az egész nép veze­iőjévé vált, hogy reá hárul a szövetséges pártok fejlődő ká­'ereiérl is a felelősség és ml rajta leszünk, hogg ennek a fel­adatnak is megfeleljünk. — De le kell rögzít énük azt), kaf a munkamódszereket is, amelyek a választóss :l kapcso. Wban kiállták a tüzpróbát. — A választásokkal kaocsoí :tbon kö­lönören tanyákon és faívakou száz és száz alkalommal hall­gatták előadóink és népne*fö­ink a kérést: (Jöjjetek el más­kor is, necsak a választások idején.* Nekünk teljesítenünk ke'' ezt a kérést és nem szab id megengednünk, hogg a ki-gyű­lések, vagg a házi és Cggéni agitádók mint a választási man­kó különleges módszerei ma* radfariak meg. Rá kell térnünk a jövőben is a rendszeres kis. gyűlések tartására. A Függet­lenségi Népfrontnak 402 képvi­selője van. Ezeket a képvise­lőket, akikkel most már a Néo­front rendelkezik, rendszerese* be keli áí itanl arra, hoqv áu 'andóan látogassák a vá'nsztó­kaf, megtartsák velük az ele­ven, szerves kapcsolatot, legye­nek ott az élmunkások a nép. nevelők között és különöse* legyenek élmunkások ezen a té­ren a Magyar Dolgozók Pártjá­nak képviselői. Rákosi elvtárs ezután is­beszélt, hogy a választások al. kaiméval lépien-nyomon lehe­tett tapasztalni: a pártOnkivfít törne ek is rendkívül sokat fej­lődtek politikailag. Ezek a tö­rne most mdr természetesnek ta'álják pártank vezető szere­pét, szívesen követik pártunk utasításait és ' addig is, amíg nem nyílik arra mód, hogy leg­jobbjaik beléphessenek pár. tunkba, gondoskodni kell ar­ról, hogy ezeket a demokrati­kus, öntudatra ébredt dolgozó­kat tömegszervezeteinken ke­resztül lovább neveljük és fog. lalkoztassuk. A fa szárlat junius elsején megszűnik — Pártunkban tudvalevőleg kétaegyedéve tart a tagzárlat. Ez a tagzárlat junius elsejével, tehát a holnapi nappal megszű­nik. Pártunk ajtaján a szó szo­ros értelmében százezrek ko­pogtatnak és kérnek bebocsá­tást. A tagfelvétel. — pontosab­ban a tagjelöltfefvétel — rend­lrivül nehéz feladat, amellyel külön tárgysorozati pontban foglalkozik a központi vezető­ség moslani ülése. Annyit mindenesetre el kell mondanom róla, hogy ezt " feladatot upv keli elvégez*,' hogg megjavuljon általa pár tűrik szociális összetétele, ve c.söklkenien politikai szinonrila. A jelentkezők közül a leglob­bakat. a legóntudatosabbakat­élmunkiásokat, mintagazdákat, a traktoráliomások és ferenc ISszövelke e'ek dolgozóinak színe-javát vesszük fel. hogy igy még jobban növel jük Pár­tunk tekintélyét és vonzóere­jét. Beszélt ezután Rákosi elv­társ a választásokkal kapcso­latban o's^ágsrerle jelentbe'<1 nagy lanulási vágyról és óri­ási kultursz.omjról a politikai önludntra ébredt dolgozó tö­megek részéről. Bejelentette: Rá kerül végre a sor a népi demokrácia egész kulturfront­iának megerősítésére, az iro­dalom, a művészet, a tudo­mány, a filozófia terén egy. aránt. \z eUemégóel szemhen fokozni hell nz éberséget Az ellenséggel szemben fo­kozni kell az éberséget, a pártban és a párton kívül egy­aránt. — Az elvtársaknak meg kell éi teniök — mondta Rá ori e'v* társ, — hogy amikor egy kom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom