Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-11 / 108. szám

4 Szerda, 1949 május 11. MUNKÁVAL Á BÉKÉÉRT Á Ml JELÖLTJEINK Orbán László Országgyűlés' képviselő, az UDP Központi Veze,őségének, m Fügyel len.\ égi Népfront Orsxá'jos Tanácsának tagja. 1912ken szüléét, Nóy/áaverőcén. Tanulmányai; Dada pesten, SzepeJen is Miskolcon végezie. Külföldön, főképpen Ausz'riában is Angliában hosszabb taety lanulmángozta a társadalmi viszonyokat, közvetlenül tapasztalta a nyugati munkásság eln önöd', k z á'.mánUolá át. Fiatalon csatlakozott a munkásmozgalomhoz. /I magyar nép, a Maggar Kommunista Pár! vértanújának, Sáyvári Enarénck kőzve'len munkatársa volt. vele együtt szervezte é* verette az i/jumunkás mozgalmat. Egyik élenjáró szervezőié volt a lli'ierik és cinkosaik ellen irányuló Nemzeti Független igi Mozgalomnak, éle/ét ts kockáralévc ftarcolt a .dőlnötök fe'enrcl' értéséért. ITor'hy pribékjei elöl 1942-ben földalatti munkára kényszerüli Egészen a felszabadulásig bujdokolva élt. Orbán IAszlónak. mint a kommunisták egyik irányítójának, jelentős szerepe van a békéért, a nemzeti függetlenségért folytatott harcban A felszabadulás óta tagja a nemzetgyűlésnek, majd orszáoggülésnek, a Magyar Rommu. nista Párt. majd a Magyar Dolgozók Pártja Propagandaasztálitának vezetője. Tevékenyen és irányilóan vesz részt a <lo'goz6k széles tőmé telnek nevetésében. a kommunista telviIdgositó mynka. a kommunista népnei-elök sze vezésfb n Har col az elmult 25 esztendő maradványai, a reakció népbutilása elten M'nl a propagandaosztály vezetője se<titi a pártot as a dolgozókai mozgósítani az ország előtt álló feladatok végrehajtására Olvasói értekezlet** a mozgokon/vtárs kban Az Orosz Föderáció 24 teti le tón, Kr asznod ártól Szaraimig, faluról-falura járnak i könyvtár-gépkocsik. Min. len ilyen mozgó-könyvtárban -étezer kötet képviseli a legülönbözőbb irodalmi terméeket, van ezenkívül rádióveökészülék és kényelmes olvaóterem. Az idén 55 mozgó;ünyvtár 1700 lakótelepet 1áogatot meg és 204 ezer -önyvet adott ki olvasni. Né nely falut többször is felkerestek és a mozgó-könyvtá aknák már több, mint 40 zer állandó olvasója van. \z egyik krasznodári körzeten néhány hónap leforgása <latt kb. 2 ezer alkalommal dvastak fel különböző köny• eléből és néhány olvasói érekezletet is tartottak. Hyen 'rtekezleteken vita'ták meg öbbek közt Fágyejev »Ifjú rárda« és Pávlenko •Boldogtág* cimü regényeit. AZ IMPERIALISTÁK FÉNYKÉPÉ zeteltirésnek el kell tűnnie nácik és nemnácik között.« Brazília kormánya rendeletet udott ki 1949 áprilisában, mely kimondja: •Brazilja területén minden néven nevezendő békekongreszBZ.US. vagy béketüntetés megtartása és megszervezése tilost. Bra/ilin arai már a látszattal sem fürödnek. Aki békét és szabad-égőt akar, azt bezárják a Ivőrtőnőkhe. Lgv fest egy ország, ahol a/.ok kezében van a kormány, akikre csikós darócruha illene. Mr. Oene Cook, ecz Egyesült Államok egyik déli államának, Georgiának ügyésze, aki rendUvül büszke szónoki képességeire, nagy beszédben határozta meg Georgia politikáját a faji megkülönböztetés tekintetében. *Nekünk nincsen olyan törvényünk — jelentette ki —, amely faji megkülönböztetést rendet el, kivéve a közlekedési eszkőzök használatát, a közoktatást, a szavazati jogot, a házasságot és más hasonló területeket.« Mr. Oene Cook nyilván igen tisztességes demokrata, kivéve azt, hogy fasiszta, hogy gazember és bolond. • • jPUOQBTLBW OiKSZAOBAN - SZABADON VÁLASZTUNK A kJ hazudik- az időnként elvtói ja magát. Régi igazság oz, ma is érvényben van. A* Imperiali-táK elfecsegik néha az Igazságot, egy-egy önkéntelen ifcjtftásukkM leleplezik Igazi szándékaikat. Inte néhány példa: a .4z osztrák kormány közkegyelemben részesítette az SS tagfail, tiszteket és közlegényeket egyaránt. Szabadlábra helyezte a tömeggyilkosokat. A kormány félhivatalos lapja, a *Die Presse« cikket irt a kérdésről. Abból idézzük: »A közós kommunistaellenes arcvona' érdekében minden né. Illyés Gyula, a kiváló író, aki évekkel ezelőtt megírta, hogyan élt az ország népe a Horthy-korszakban, milyen elnyomás, nyomor és megaláztatás volt osztályrésze, Jégutóbb ismét felkereste a Hortobágyi-puss'át. Beszélgetés közben elmondtak neki az egyszerű parasztemberek, hogy most kezdik el épi'eni új lakásukat, már készülnek az új házak, hiszen „négy év óta laknak a régiben", az ütött-kopott falu nyomorúságos kis visltókban. Négy éve — teszi hozzá ÍUyés Gyula — négyszáz éve laknak ezek a cselédek és őseik a viskókban, amelyeket most rombolnák le, de ők életüket most már igy számítják: négy éve. Igen, négy éve. Nemcsák a hortobágyi puszta volt béresei mondják ezt ezzel a hangsúllyal, hanem nagyon sokan mások is, akikkel tulajdonképpen ez alatt a négy esztendő alatt történt, hogy ki. semmizett, lenézett, félretóit kisemberekből egyenrangú polgárok lettek. Szabad emberek, akiknél természetes, hogy beleszólnák az ország sorsának intézésébe, véleményük van és a választáson szavazatuk komoly súllyal esik a latba. Nem minden nép sorsa alakult, fejlődött úgy, mint a magyaré. Vannak országok. ahol a háború befejezése után nem a szabadság következett, hanem az elnyomás. Vannak országok ahol négy évvel a világháború befejezése után nyomor kisemmizés az osztályrésze a dolgozó embernek, És ahogy mi természetesnék tartjuk, hogy minden nap fejlődésünk egy-egy új állomását jelenti, úgy ezekben az országokban minden nap újabb bajokat, újabb nehézségeket, újabb jogfosztásokat hoz a dolgozó millióknak. Azok a magyarok, akik külföldön járnák, akik a nyugati országokban fordulnak meg, tapasztalják, hogy milyen óriási nemze'közi tekintélye van Magyarországnak. Azok a politikusok és tudósok, akik például a párisi békekonferencián Magyarországot képviselték, elmondották hogy Liliében, a nagy francia ipari városban tarto't nagygyűlésen a tömegek szinte itták a magyar szónokok szavait. A világ nagy tudósai és művészei pedig szenvedélyes érdeklődéssel kérdezgették a mi küldö'teinket, hogyan érte el Magyarország ezeket a nagy eredményeket, hogyan vált Hitler utolsó csatlósából a haladás útját járó, világviszonylatban is tisztélt, nagyrabecsült országgá. á És a mi fiaink, akik külföldre kerülnek, bizony ilyenkor kihúzzák magukat és büszkén mesélnek arról a munkáról, ami idehaza folyik. És nyugaton rövid beszélgetés u'án mindenütt kiderül az, hogy az eredményeknek lényegében az az alapja, hogy ki volt a felszabadító. Ahol a német imperialista fegyvereket amerikai, vagy angol fegyverek váltották fel, ott az egyet jelentett a nemzeti függetlenség megcsorbításával. Ott annyit jelentett, hogy miniszterelnök, miniszter tulajdonképpen csak olyan ember lehet, aki hajlandó gondolkozás nélkül az idegen érdekeket szolgálni, aki hajlandó leállítani gyára, kat, kenyértelenné tenni munkásokat csak azért, mert valamelyik amerikai gyáros nem szereti a konkurrenciát. Ma Franciaországban kevés a kenyér, nagy a drágaság, alacsonyak a bérek, — ez azért van, mert ilyen parancsot kapott a megfizetett miniszter. Ahol a Szovje'unió volt a felszabadító, ott más útat jártak az országok négy év alatt. Nyugaton az egyik zsarnokság után a másikat hoz'a a háború befejezése, keleten a zsarnokság után a szabadságot. Nyugaton a tömegek számára csak a szolgaság formái változtak, Magyarországon a szolgaságból függetlenség lett. A felszaba. dúlás nálunk tényleg felszabadulás volt, nálunk tényleg annyit jelentett, hogy függetlenekké váltunk, függetle. nekké a németek1 öl és mindazoktól, akik itt az idegen érdekeket képviselték nagybirtokosoktól, grófoktól, nagytőkéseiktől. A párisi békekomoroucián 600 millió emlrer nevében hallatták hangjukat 72 ország kiküldöttei és szögezték ie álláspontjukat: »A népek képeseb a béke kivivására, kikényszerítésére« Máju3 1-én mindenütt a világon hatalmas tömegek demonstrálták a béke megvédésére irányuló elszántságukat. Ázsiában a kinai néphadsereg nagvszerü egvvertényei. az indonéziai és vietnámi szabadságharcosok küzdelme, Európában a görög uép szabadságharca, a francia és olasz munkások áldozatos küzdelme az imperialisták és saját hazaáruló burzsoáziájuk aljén. . . — de folytassuk-e a felsorolást? Elég ennyi i„ ahhoz, hogy lássuk- a béketábor győzelmes offenzívát folytat, a béke erői hatalmasabbak, meghátrálásra tudják kényszeríteni a háborús gvujtogatóknt. Minket, magyar dolgozókat büszkeséggel tölt el a tudat, hogy hazánk nem rés, hanem erős bástya a Szovjetunió vezette béketábor frontján. Öntudatunkat, örömünket növeli a béketáhor helyzete, amely a világpolitikai események alakulásán keresztül szemléltetően mutatja, hogv bevehetetlen erős fronttá épül, szilárdul a béke arcvonala. A béketábor erejére alapozott nyugodt. derűs optimizmussal nézhetünk jövőnk elé. De nézhetünk-e ugy, mint akinek már zsebében van a győzelem, mint akik már megpihenhetnek balréraikon? Hajthatjuk-e nyugodtan álomra a fejünket abban a tudatban, hogy a béke ügyre véglegesen biztosítva van 7 Semmi esetre sem. »A világ béke frontjának maf

yar bástyáit erősíteni, falait ttörbetetlenné kiépiteni — ez a mai idők döntő feladata" — mondotta farkas Mihály elvtárs május 1-i beszédében. Ennek a nagy feladatnak a megoldása az ország minden dolgozójára Végre a magyar tényleg magyar lehetett saját hazájában. Ettől az időtől kezdve, amit épí'ett, magának építette. A terveket magának szőtte és a végrehajtásból a haszon is az övé lett. Persze, voltak, akik ezt nem jó szemmel nézték. Megkísérelték, hogy ránk is rákényszerítsék a bilincseket, mint ahogy a francia népre vagy az olaszra ráerőszakol'ák. Mi most nagy feladatok elvégzése után vagyunk és új feladatokra készülünk. Rosst rágondolni mi lett volna, ha a magyar nép a kommunisták pártjának vezetésével nem védi meg függetlenségét a nyugati üzletemberekkel szemben. Rossz rágondolni, mi lett volna, ha ebben a harcban, amelyet függetlenségünk védelméért folytattunk, nem áll mellettünk a Szovjetunió hatalma, ereje, nagy tekintélye, a kis nemzetek függetlenségét védő el. szánt akarata. Ma nem ötéves tervről, nem új útakról, új hidakról, iskolákról, lakásokról, nem félmillió rádióról és egymillió varrógépről beszélnénk, hanem a mi szánk is tele lenne panaszszal és a szemünk könnyel, mint nyugaton, a kizsákmányolás, az alacsony munkabérek, a magas Arák miatt. És nem utolsósorban amiatt, hogy saját hazájukban lenézett, megvetett, kisemmizett emberekké váltak az idegen kötelességeket lutrit, a básty* erősítése a kőművesek feladat* is, nemcsak a katonaságé. Világosan kell látnunk, hogy minden dolgozó réteg munkájával komoly segítséget ad a bék* megvédéséhez, lelkiismeretes, jő munkájával erősiti a békefront magyar bástyáit, védi a békét. Az tpan munkásság nemcsak avval kiiz-d a békeért, hogy fegyvereket kovácsol néphad sebünknek, hanem avval is. hogy gépexet ad a falu dolgozóinak, -regiti ezzel a mezőgazdaság felvirágoztatását az ipari termeié® fokozásával növelt a dolgozók jólétét. A dolgozó parasztság szilárd, jó szövetségére, az ip*., ri munkásságra támaszkodva f*. kozza terméshozamai, fejleszti mezőgazdaságunkat, nyersanyagot ad az iparnak, éjeimet a® országnak. Az értelmiség a maga területén segit.i az ipar. mezőgazdaság, kulturn fejlődését A tudósok a tudomány vívmányaival járulnak hozz-í a nemzetgazdasági fellendüléséhez. Tisztán kell állnia annak * ténynek előttünk, hogv mindé* dolgozó, aki jől megállja helyét a munkában, jő katonája, jő harcosa a béke ügyének. Látnunk kell a mindennapi termelő alkotó munka jelentőségét » békéért folytatott harcban. Liánunk kell, hogy az erős, fegyelmezett, jól felszerelt néphadseregünk éa a jólétben, boldog, ságban élő dolgozó nép napjainkban elválaszthatatlanul ösa sze tartozik Május lő-én a békére is szavazunk. Amikor a szavazó nraáfe ©lé állunk, gondoljunk an* i®. hogy a Népfrontra adott szav* zatok az alkotó munka folytató sának lehetőségét biztosítják annak a munkának a lehetősé, gét, amellyel megvalósítjuk Si éves tervünket, biztosítjuk, védiük a hőkőt továbbra is. oetouikodok eio.t. ök, ha választanak, nem szabadon választanak. Ott a népek akaratát meghamisítja a kapitalisták választási törvénye, meghamisítják az idegen urak. akiknek kényelmetlen a nép akaratának szabad érvényesítése. A válasz tás o't annyit jelent, hogg szembe kell szállni a gumibotokkal, a rendőr attakkal ott annyit jelent, hogy « anyákat börtönbe hurcolják, a férfiakat kenyértelenné teszik csak azért, mert szere tik hazájukat, függetlenség*, ket és saját hazájukban emberhez méltó életet akarnak maguknak és gyermekeiknek. Nálunk persze mindez csak rossz álom. Nemcsak azért, mert szorgalmas, dolgos nép vagyunk, amely mögött m munka hatalmas eredményi állnak. Hanem azért is, mert függetlenek vagyunk. Azért ia, mert nem sikerült ránk rakni a béklyókat. Mi szabedon választunk, mi szabadat nyilváníthatjuk ki ákere tunkat, hogy rendet, békét, új, boldog országot akarunk. hogy független hazában akarunk élni a békeszerető népek nagy családjában. És aki május 15-én az urna élé áll, hogy szavazatával résztvegyen hazája sorsának kiformálásában, egy pilla natra gondoljon nyugat félé, ahol talán most is ott csattog a gumibot, talán most k asszonyokat gázolnak a rend. őrlovak. ahol talán most is, ezen a vasárnapon ia saját bőrükön érzik az emberek mit jelent a huszadik század ban rabszolgának lenni.