Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-11 / 108. szám
Szerda. 1949 má jus 11. a A MI JELÖLTJEINK Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1910-ben született Szabadián. Tanulmányait snlyos anyagi nehézségekkel küzködve végezte. Szegedi egyetemi hallgató korában kapcsolatba került néhány fiatal, hal ad6 szellemű értelmiségivel: Erdei Ferenccel, Radnóti Miklóssal. Ezekkel együtt megalakította a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát, amely maga kóré tömöritette a fiatal kaiadó értelmiség egy csoportfát: falukutató munkát végeztek, könyveket adtak ki, elöadásso• rozatot rendeztek. Ortutay később Budapestre fölt t itt egymásután jelentek meg a néprajzzal foglalkozó tudományos könyvei. Ugyanakkor egyre erőteljesebben bekapcsolódott a németellenes politikai mozgalomba. Tagja az emlékezetes Történelmi Emlékbizottságnak, amely az antifasiszta nemzeti összefogás előkészítésén dolgozik. A Független Kisgazdapárt balszárnyán állva, egyik tevékeny híve a munkásosztállyal és pártjával való összefogásnak. A felszabadulás után a Magyar Központi Híradó (Rádió MTI) elnökévé nevezik ki. A rádió demokratikus szellemű műsorának kialakításában ielentös érdemei vannak. Mint kisgazdapárti képviselő, a kisgazdapárti baloldal egyik vezetője. Kemény karcot folytat a Kisgazdapártot népellenes céljaikra kihasználó reakciósok ellen. 1947 márciusa óta kultuszminiszter. Minisztersége Ideién nagy lépéssel haladt előre iskoláink és közművelődésünk demokratikus átalakulása felé. Ortutay Gyula minisztersége alatt lett a földek, a gyárak után az iskola is valóban a népé. Szombaton este nyolc órakor Rákosi Mátyás ©Ivtárs mond beszédet a Kossuth-rádióbar: A oálasziási megnyilatkozó- j választási beszéd. Este nyolc tok befetezéseképpen izomba- órakor a Kossuth-rádióban a ion, májút U-én, « választás d«!?°zó néP ve:éSfe' « M°P ., , ... , • főtitkára, Rákosi Mátyás, a Népmapfának elöesléjén hangzik el front einőke beszél az ország a legjelentősebb, legfontosabb népéhez. Eiőrsiörl a Ma komnuhisla cári a touloai választásokon Touionban a kommunisták és szövetségeseik listája a közégi választásokon a szavazaok 36.44 százalékát kapta és 14 mandátumhoz jutott, mig 1947-ben a százalékarány 31.9. a mandátumok száma 13 volt. A szociálisiák és aMRP közös istája 20.23 százalékot és hét mandátumot kapott az 19-17es 28.4 százalékkal és 10 mandátummal szemlén. B?szüfifetEék a negyedik szőre! srjáénHési és nemzet wMúi fejlesztési kö.csön íegyzését Zverjov, a Szovjetunió pénzügyminisztere hivatalos közleményt adott ki a negyedik szovjet állami újjáépítési és uemzetgazdaságfejlesziési kölcsön jegyzéséről. A jelentés szerint a szovjet dolgozók a 20 milliárdos államkölcsönt 3 milliárd 825 millió 770.000 rubellel jegyezték tul május 8-ig. A Szovjetunió pénzügyminisztere rendeletet adott ki, hogy május 10-én szüntessék be a negyedik állami újjáépítési és nemzetgazdaságfejlesztési fcől csön jegyzé é1. KEGYELEMKENYER HELYETT ŐSZINTE HEGBECSÜLÉS Emberek a homokon Vessze hordja a szél a homokot a falu.jár ók lába alól. Szegedről jöttek, Kisteleken tűi, a nemzetközi úttól jóné\ány kilométerre balra, AlsóCsengéle és Kömpőc-puszta katárainak találkozásán fekvő tanyasoron haladnak végig s közben h-angosan tárgyalják a látottakat, tapasztaltakat. Söld a szemhatár mindenfelé: haragoszöld a semlyékben ssepsredő, rövid, érdesszárú fű, halványabbak a rozsok, valami ezüstbe átmenő árnyalat rezdül a tanyák körül őrtáTló nyárfákon, A szétfolyó homokban álig M-tható csapás vezet a soron következő, ólomszürke vályogból rakott, még tapasztatlan, ée vidám piroscserepes tanyához. Ujgazda család lakik ott, an.elynek a földosztás után nevére került az eddig bérelt nyolc hold homok. A telekkönyvezett földön tágas, takaros házat emeltek, be is rendezkedtek, de még külső vakolásra nem jutott. Majd betakarítás után. A Bodri már messziről jelzi, hogy idegenek érkeznek. Alig tehet lecsillapítani, ahogy a vékony léckerítésajtót beljebb taszítják. A házbeliek jönnének, de hallatszik, hogy valamivel él vannak foglalva. Vé hony, de annál élénkebb sipítczással kisliba-csapat csapóóik az udvarbalépő elé. Napbarnított, pirosarcú, piroskenáőjü lány hajtja őket a tanya sarkán lévő tenyérnyi gyöpre. — De szépek ezek a kis. libák! — mosolyodnak el a fálujárók. — Szépek biz-a! — neveti el magát Vig Margit s barátságosan int a Magyar Kender hét munkásának, — kerülje nek beljebb. Ott, a konyhában vamnak a többiek. Ezek a vá•'osiák rendes embereknek látszanak. Hogy dicsérik, a sár. gapthés apróságokat. A konyhában már főn élé a gazda. Az asszony is feláll a berregő varrógép mellől. Lekezelmek a fálujárókkal és az asszony máris törli a székeket. A falujárók kicsit körülnéznek és elkezdődik a beszélgetés. Arról amit látnak, a homokon élő egyszerű emberek egyszerű életéről. Vigék érzik, hogy a szegediek nagyon közel állhatnak hozzájuk, valahogy ugyanolyan életűek, gondolkodásúak mint ők, csak a zöld overall, a tarkóra tóit simlis sapka különbözteti meg őket maguktól. Margit is hamar önállósítja a kislibákat és odatelepszik anyja mellé a rongypokróccál leborított padkára. Átöleli és hallgatja,hogy apja elsorolja, miként cseperedtek fél az elmúlt évek alatt. Mennyi küszködésbe került, de elkészült a ház. Hogyan borjadzott. meg az UFOSZ útján szerzett tehénke. Mit fizettek a varrógépért. Szines, de itt-ott még szakadozott szőnyegként terült ki a szobában a kömpöcizéli Vigék élete. Az a szőnyeg, amelynek szövésében, javítgatásában, szálainak élrendezésében tevékenyen közreműködött egy,Kömpöcön itt néha kissé még távolinak tűnő kéz — a nép államának, a demokráciának keze, Borbola a fálujáró, felveti a választások kérdését. A választások? Igen, Vigék tud<ák, hogy választás lesz, lehet hogy el is mennek szavazni. Csak ... Csak ... Vig itt egy kicsit szorongva néz a felesé qére: valami aggálya van. Borboláék, mint az orvos a szegedi klinikán, ügyesen szinte kesztyűs kézzel tapogatják ki a z-daganatot«. Vignének valaki Kisteleken bogarat eresztett a fülébe. Ez a választás nem is lesz olyan nagy valami, mert alig indul egynéhány párt. Vigné a kisteleki piaci értesülést hazahozta és most az itt áporítjg a levegőt. Nem vetődik errefelé senki értelmes ember és nem tisztázhatják: igaz-e a választás vagy sem. A két munkás felnevet, amikor hallja a nagy ragályt*. — Ide haMgasson, bátyám! A múlt választáson vagy tíz párt indult. Emlékszik-e f — Emlékezni emlékszem, de már pontosan felsorolni nem tudom, melyek voltak azok... — Én sem. De nem az a fontos... Jó volt-e akkor az a sok párt? ... — Nem tudom? Vigné szorosan odahúzódik emberéhez. Szinte lesi a szót a zszögedi* szájából. — Hát nem volt jó. Kés&rb nagyon szépen bebizonyosodott ... Ezeket a pártokat a választás u'án mind be kellett fogni az ország ügyének szekerébe. Annyian voltak, hogy az oldalhoz és a saroglyához is jutottak. Osz'án volt olyan is, amelynek nem igen volt dolgos szándéka és húzós kedve ... Vig pödörgeti a bajszát. Csillan a szeme, mosoly húzódik már a bajusz alatt: — Tudom már, hogy melyik lóra gondol... .— Ha tudja, akkor érti is! Ez a néhány rossz szándékú, csökönyös ló azután megakadályozta a többieket is. Eleinte majd szétszedték így a kocsit Alig tudta Rákosi Mátyás a bakon egyenesre, jó útra igazítani a szekeret... — Ha így áll a dolog, már be sem kellett volna fogni! — veti közbe Vigné. — No! Itt van a kutya elásva! A mostani válasz'áson már nem lesz széthúzás az M ust, a választások előtt minden dolgozóréteg számotvet a múlttal és jelennel, kutat, néz a jövőbe, hogy meg. állapítása mit hozhat számára A számadásból pontosan kitűnik, hogy a népi demokráciában a dolgozó parasztsággal szövet séges munkásosztály már eddig is teljesen átformálta az ország képét és tovább formálja az 5 éves- terv gigászi mühelvében A munkásosztály és a dolgozó parasztság a jövő mesgvéjéo állva világosan láthatia a határköveket, ameivek a fejlődés útját szegélyezik. A stabil valuta, a gyárak államosítása, a nagybirtokok felosztása, a han. kok államosítása stb. egy-egy mérföldköve az életszínvonal emelkedésének, az államhatalomban való részesedésnek. Az érteimiségi dolgozók számára is meg vannak a fejlődés kétségbevonhatatlan ténvei, ők is lemérhetik megváltozott hely zetüket épp ugy, mint az ipari mtuikások, vagy dolgozó parasztok. Éppen ezért az értelmiségnek is szeraiigvTe kell kell vennie, honnan jött. merre halad s mit jelent számára az ország átalakulása. A múltra emlékezve az ér. tel miségnek t isztán kell látni, hogy helyzete csak külszínre volt más, mint a proletáré. vagy paraszté: a kizsákmányolás és elnyomás rendszere őt is a karmai között tartotta. Igaz, vasalt nadrágban járt. tiszta sallert hordott amikor a munkások és dolgozó parasztok rongyoskodtak. Látszatra tehát az uralkodó osz'ályhoz tartozott de ennek a látszatnak a kedvéért keserves árat kellett fizetnie. Egyfelől önérzetnek megnvomoritásával elveinek feladásával az uralkodó osztályok kiszolgálásával, másfelől a kapitalisták és feudális urak asztaláról hulló morzsák elfogadásával kellett fizetnie a látszatért. Az értelmiség helyzetének pontos magyarázata volt Rákosi Mátvás elvtárs választási beszédének az a része, amikor kiielentette: »a tapasztalat azt mutatja, hogy a kulák, vagv tőkés mindenütt megvetéssel nézi a tudomány és a művészet művelőit és mindazokat, akik nem értenek a harácsolás. a más kizsákmányolásának tudományához*. H a az értelmiség mindezt felidézi, akkor világos lesz előtte, hogy a felszabadulás óta elteit négy esztendő az ő helyzetében is gyökeres változást hozott. Egyetlen mondatban Isszetoglalva az értelmiség kegyelemkenyéren tengődő se ide, se oda nem tartozó rétegből a dolgozók társadalmának megbecsült része lett. Ez a megbecsüLés olyan mértékben erősödött, amilyen mértékben a munkásság és dolgozó parasztság bir. tokba vette az államhatalmat Gondolunk arra hogv a mun. kaverseny kitüntettjei között ott vannak a ^kiváló munkás« érteimiségiek is. Gohdoljunk arra, hogy a Mag var Dolgozók Pártja javaslatára alakult meg a Tudományos Tanács és született meg a tudományos státusz, amely a tudornám-os munkával foglalkozó értelmiségiek ezreinek biztosit gondtalan megélhetést és szabad kutatási lehetőséget. A legnagyobb nem. zeti dij, a Kossuth-dij kitüntetettjeinek javarésze értelmiségi dolgozó. Ezek a kiragadott péí. dák is bizonvitiák. hogy az értelmiség megbecsülése egvenei arányban emelkedik a népi demokrácia fejlődésével. A jövő még biztatóbb képei mutat. Rákosi elvtárs vá, lasztási beszédében megemlék^ zett az értelmiség jövőjéről is: »Nincs hazánkban egyetlen em. ber, legyen az kisiparos, kis. kereskedő, vagy értelmiségi, aki nem taiália meg elhelyezkedését i népi demokrácián belül. Ez a nagy szám eleve visszautasítja azt a rosszindulatú állítást, hogy ezentúl a műveltségből kizárják a középosztályt. Vag! az intelligencia fiait». Az ötéves terv megvalósítási, hoz műszaki és mezőgazdasági szakemberek százezreire vaí szükség. De a közigazgatás, a newelés, az adminisztráció nf szakembereinek kinevelése é» mun ká baál litá.sa is a tervhd tartozik. Az ötéves terv teljesi. tése terén nagy, fontos szerej vár az értelmiségre, amely i munkássággal és parasztsággal vállvetve épiti a nép országát. M ult és jövő mesgyéjén áll va az értelmiség tiszta! láthatja, hogy felemelkedése ed. dig ia szorosan összefüggött * nép orszgáának emelkedésévflf és jövője és jóléte elválaszt ha, tatian a dolgozó nép jövőjétől. ország szekerénél. A Népfront biztosítja ezt! — Az a Népfront, amelyben minden becsületes magyar ember benne van és ahová hátramozdító népséget nem vettünk fél — egészíti ki társa Borbolát. Vig csendesen nevetgél bajusza alatt. Az asszony is nevet, még Margitka is csatlakozik ezüstösen csengő hangjával. Tisztázták a kisteleki dogot*. Most már szavaznak — jó helyre. A falujárók szedelőzködnék Mennek, mert a szomszédai tanyához is el szeretnénst jutni. — Menjenek csak, háth* akad ott is ilyen megbeszélik való — eresztik őket útnaM Margit hátratessékeli a Boát rit, szélesre tárja a léckapuk és megy előre. Uj csapást mutat a vetésben. Most mák hárman mennek a rozson át Németh Lajos