Délmagyarország, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

vasárnap, ivra. niaju.? i. Az ötéves terv érdeke az értelmiségnek is4 I MUNKtS> PARII SZT SZÖVETSÉG eddigi eredményei Népi demokratikus fejlődésünk, eddigi eredményeink és övőbeni sikereinknek alapja a munkás-paraszt szövetség, a váos és a falu dolgozóinak szö• elsége Az MDP politikájának engelyét ez a szövetség képez. • eddig és Cz képezi a jövőben. Mit adblt ez n szövetség eddig i dolgozó magyar népnek és nit adott ezen belül elsősorban » parasztságnak? A munkásosztály nem győzhetett volna Nem semmisíthette volna meg a nagybirtokos osztályt, nem verhette volna le i tőkésosztályt, nem teremthette. volna mag a népi demokratikus államhatalmat, ha ebben a harcban nem segítették, támogatták volna á" falu dörgő, rói Ez a szövetség telte lehetővé azt, hogy a háborúban elpusztított országunk talpraállt, új jáépült — s ma, amikor Nyugaton a tömegek egyre nagyobb nyomorba süllyednek — a mi népűnk gvors ütemben halad előre a felemelkedés, a jólét ulján Ez a szövetség lette lehetővé azt, bogy országunk ne. rsak újjáépüljön, nocsak a bábom okozta sebeket gyógyítsuk be. hanem azt is, hogy ujat építsünk, hogy megvessük az alapjait egy olyan Magyar, országnak, amely gazdagságion, kultúrában, jólétben öszs/'chasonli'tiatatlami/ magasabb színvonalon álljon, mint a régi Magva"o"szág. Ez a szövetség tette lehetővé azt. hogy nccsak újjáépítsünk és ujat építsünk, hanem mindezt a saját erőnkből hajtsuk végre, nz imperialisták • segítsége* nélkül. Anélkül, hogv szabadságunkat, fügi odanségönkot áldozatul kel'e t volna odadobni a: egész világot elnyelni, leigázni akaró amerikai imperialistáknak. Mit adott a munkás-paraszt szövetség a dolgozó magyar parasztságnak? A munkásosztállyal kötött szövetségnek, o Szovjetunió dicsőséges hadseregének köszönheti elsősorban azt, hogy megszabadult a nagybirtokos osztály évszázados el.nyomásától, a csendőrpribékek puskatusától, az uii lakájok lialalniaskodúsálól és a min. ilennapos megaláztatástól. Ennek a szövetségnek köszönheti az a 650.000, többségében azelölt nincstelen -falusi dolgozó, hogy több. mint 35 millió fcat. .4 májusi népszokások ősréjr'efc. liámoi közvetítéssel az úk(>rl Keletiül jöttek Európába. Eredetileg a télnek a tavasz «'fai való legyó.ését jelképezték. .4 népszokások Észalceurópában átokulták kt abb'tn a formában, ahogy Nyugateurópában is nálunk ismerik. Mivel pedig északon május a tavaSz kezdete, lf/y tolódtak el az eredetileg déli márciusi ünnepélyek májusra. A népünnepély főrészét a tél legyőzésének, a sötétségnek és " betegségiü l; kiűzése jelképezi. A tél jelképét, egy öregei át" rázoló bábui, elégetik, fel. akasztják, vagy vizbebajttják. Angiidban és Németország nyttgalt részén a telet jelképező sárkányt kell legyőzni egy ífliolu földel kapott. A parasztság ennek a szövetségnek a munkásosztállyal való szövet, ségének köszönheti, hogy nemcsak földet kapott, hanem azt Is, hogy ez a föM a kezén maradt, hogy a reakció nem győzedelmeskedhetett s nem vehette vissza a földet a parasztoktól A munkás-paraszt szövetség nemcsak biztosította a parasztság számára a föld zavar, talan birtoklását, hanem íehe. tővö tette azt is, hogy gyarapodjanak. Az 1945-ös ujgazdák gyökeret vertek ebben a földben, amit a magyar munkásságtól kapták, s az elmúlt négy év során uj és régi gazdák a munkásosztály segítségével — még a három esztendős aszály ellenére is — egyaránt gyarapodtak. A földosztás során több, mint 300 ezer házhely került kiosztásra, s a kedvezményes épllőanyagjuttatás, építési kölcsön eredményeképen 1015-101 nein kevesctib, mint 150 ezer uj parasztház épült. Dc ugyanilyen eredményei vannak a munkás-paraszt szövetségnek egyéb téren is. Az ingyenes és kedvezményes álKijuttatások révén meginduló állattenyésztés ci edUiényeként állatállományunk' részijén megközelíti, részben túlhaladja a háború előttit. Ez az állatállomány azonban már nem a nagybirtokosok, hanem a parnsztság állatállománya. A 15 holdon aluli gazdák kamatmentes vetőmagkölcsönt kap. lak; 1947-ben 70 ezer mázsa huza és rozsvetőinagol, 1918ban 121 ezer mázsát. A liz holdon nlu'i gazdák kedvezményes áron hj'elbe kaptak műtrágyát. A 20 holdon aluli gaz. dák fejadagja 220 kg-ról 240 kg-ra emelkedett. Mezőgazdaságfcjlcsztósi járulékot csak a 15 holdasnál nagyobb gazdák, nak kelt fizetni a földbirtok nagyságával fokozódó arányim n. A 18 lioldas középparaszt jóval kevesebbet fizet egy hold után, mint az 50 holdas. A kisbériők védelemben részesültek s az 1945—46-os évből származó adósságokat a 30 hokinál kisebb bérleteknél eltöröltük. A nagy haszonliérle'ek igénybevételével 1948-ban 60 eze'r mezőgazdasági munkás és törpebirtokos jutott bérlethez. A junak. a sárkány helyett néhol Angliaiéin május 1-én megtartót I ».\lonisihtnccs-on egy boszorkányt (Bessie) öltek meg jelképesen. A sárkány ölő lovag ünnepe Német országban « Georgjest. Angliában a szabadsarjért küzdő jobbágy felkelők vezére, Robin n0od a központi figura, a sárkány legyőzője. A jobbágy felkelők bekormozott arccal jelennek meg. A természet zsarnoksága elleni küzdelem je/ké/ic ugyanis mindenütt egybeolvadt az emberi zsafnokor: elleni harc szimbólumaival. Ahogyan a sötétségen és a hatriton győzelmet vesz a nép, ugy arat diadalt a népetnyomók felelt is. A május 1. ünnep másik fete a világosság, a tcrmészerzödéses termeltetés uj rendje a dolgozó parasztság számára biztosította a szerződéses termelés minden előnyét. A legfonlosalib segítség, amit a munkás-paraszt szövetség eredményeként kapott a dolgozó parasztság: a gépállomások megszervezése. A hároméves terv megindulása óta 128 gépállomás indult meg 1300 traktorral, 277 cséplőgéppel és 2674 vetőgéppel, valamint a kisebb gépek ezreivel. A gépállomások megszaliaditják a dolgozó parasztságot a kulákok igaerőuzsorájától és ugyanakkor megismerteti velük a gépesített talajművelés előnyeit. Messzemenő anyagi segítséget kaptak a földmüvesszövetkezetek is. 1948-ban az ország 2757 földmű vessző vetkezet 235 millió forint hilett kapott A szociálpolitika terén is jelentősek az eredmények: elsősorban a mezőgazdasági munkavállalók számára, akik ma már szintén kollektívszerződés alapján dolgoznak, munkaidejűk nem látástól vakulásig tart, hanem a legnagyobb dologidőben is 10 óra, október, tői áprilisig pedig 8 óra. Számukra is biztosítva van az évi fizetéses szabadság és a munkaidőn Ini teljesített munkáért a túlóradíj, valamint az OTi minden szolgáltatása. Uj egészségügyi központok épültek a vidéken ós az orvosi hálózat kibővítése ujabb 200 ezer falusi lakos számára biztosítja a rendszeres orvosi ellátást. A munkás-paraszt szövetség ei«dményeképen villanyt, rádiót, te. lefont, bekötőutat, mozit, népkönyvtárat, bölcsődét, általános iskolát, tehát kulturát, cmlierhez méltó életet kap a falu. Az ötéves terv a magyar nép jövőjét, felemelkedésének útját mutatja. Ez a terv a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd, megbonthatatlan szövetségérc épül. Az ötéves tervlzen lefektetett célok megvalósításának legfőltb záloga — ugyanugy, mint eddigi eredményeinknél, a- munkások és parasztok épilő, harcos szövetsége, a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja, amely Rákosi elvtárs vezetésével győzelemről győzelemre viszi a magyar népet. ke nyitó erő győzelme « sötétség és kopárság felett, vagyis a IUmsz eljövetelének ünnepe. A nép, főleg at ifjúság Idvonal az újra zötdelő erdőbe és egy fiolái nyírfái 'is ki. A fa lombjait feldiszi/i és kfirülhordja a helyiségen, majd m főtéren elülteti. Rt a májusfa, mely körül a tánc és egyéb ünnepségek játszódnak te. \ nyírfa eme fiafai agai rgermán nyelven MaJen) adtok a májusfa é.s hónap nevét. A zöld ágakat virágokkal, szalagokkal djsdtik fel, főleg vörössel. A francia forradalom óla a májusfa forradalmi fa és körülötte zajlanak le a forraitioliru ünnepségek. Nyugaton májusfát ültet a május l-re virradó éjszakán a legény a janij ablaka alá. A X VI. század óla e szokás Magyarországon t* ctlericdt. A — állapítja ineg a Népfront választási felhívása. Mindenekelőtt természetesen azért, inert hiszen az értelmiség is élvezi az ország felemelkedésének, gazdagodásának minden előnyét. Senki sem vonhatja ezt kétségbe, akt a hár rornéves terv tapasztalatait veszi figyelembe. Áz az általános életszínvonal-emelkedés, amelynek eredményeképpen ma már 20-25 százalékkal tulhaladluk az 1938-as életszinvonalat s a mely nem kerülte el a tanítók, tanárok, orvosok, mérnökök, tisztviselők házatáját sem. És ha a fejlődés üteme ezen a téren tatám lassub volt, mint más területeken, mégis megállapíthatjuk, hogy az értelmiség egésze együtt fejlődött a dolgozó néppel. Éppen ezért az ötéves terv alkotásai révén fakadó jólét osztályrésze lesz a néphez hü értelmiségnek is. Nem csupán a közvetlen előnyökre gondolunk itt i\ falusi orvosok talán nem látják hasznát annak, hogy az eddigi fárasztó, poros dűlök helyett 2500 kilométer modern i>ekötöuton közlekedhetnek majd? A helyenként még zsufolt tantermekben dolgozó tanitók ne örülnének a kétezer napos, kényelmes tanteremnek? Műszaki értelmiségünk ne látná azt a szinte korlátlan perspektívát, atnelg az ország iparosításának lendülete nyomán nyílik: meg számára? Gondoljunk csak a továbbképzés óriási lehetőségeire, amelyet az olcsó könyvkiadás, aa egyre fejlődő intézményes továbbképzés ie'ent' r\ c riem t'eie : ke /hetünk meg arról sein, hogy az ötéves lerv szinte országutat nyit meg az értelmi; égi pályára lépők előtt. Tanítók, mérnökök, orvosok ezreire, tízezreire van szükségünk. Uj műegyetemet, ipart, mezőgazdasági főiskolák egész sorát létesítjük. Végleg helyreállítjuk egyetemeinket, uj épületekkel bővítjük és korszerű felszeretéssel látjuk el őket. Az ötéves terv kulturális célokra két és félmillió forintot ruház be, akkora összeget, mtnt az »nrt« Magyarország tizenöt év alatt. Ahogy a terv nyomán megujul a magyar nninkásosztálg és a dolgozó parasztság, ugyanugg uj értelmiség is születik. Nem csupán abban az értelemben, hogy sorai felfrissülnek, megizmosodnak a munkások és nr.való éjszakai kivonulás emlékét látjuk Shakespeare Szentivánéjt Átmá-ban is. (Északon tudniillik idővel még későbbre tolódott el az erdei ünnepség.') Ez erdei kivon után emléke ® majális, a népnek kivonulása <* városerdőbe (városligetbe). Május 1. előestéjén a munkásság ezt nálunk évtizedeken át cselekedte- As erdőben a legények zönt lombozatba öltöztek. Ezek közül válogatták ki a nZöld Györgyöt*, vagy a »/<"« Királyt*, i Betek Királyt*. W * nép fiat parancSolók: királyok, vagy grófok lehettek egy napra- Nálunk a királyválasztás már pünkösdre tolódott. A választás előfeltétele lovasjátékban, vagy barom kilerclésl>en nyert elsőbbség volt. A zsarnok ellent tűzdelem m<rradványaként nálunk is, mint rasztok közül Hemelkedcikkv:. hanem ugy, hogy megujul a régt értelmi ég is. Négyéves fejlődésünk során az ország a dolgozói állama lett. Felszámoltuk a fe» d£.tts maradványokat, megdől töttük a nagytőkéseket. Vajjo* ez a? átalakulás nem hozott vájtozást az értelmiség számára ist Kétségtelen, hogy igen. Mindenekelőtt is az urak kiszolgálóiból szabad emberekké tette. Emié kezzünk csak vissza I Hogyan hajbókolt a falusi jegyző a földe* urak előtt, hogyan változtatu meg egy-egy tanító a lelkiismerete szerint rosszabb jegyet. !» a város vagy falu egy-egu "tekintélyesebb* polgárának iseme té;éről volt szó. Hogyan fiiggő* egy-egy orvos jövője, megélhetése a »jó társaság* kegyétől: Ezeken a tényeken még az seo változtatott, ha látszatra >egyen rangúnak* tekintették. M! vo* az alapja ennek az »egycnran guságnak*? az, hogy tudását fti használva — kihasználták. |J ilyen más az az ut, aoe lyet a dolgozó nép te« •járhatóvá az értelmiség számé ra. Kegyelemkenyér, kihasználói hajbókolás helyett — tanult e» bernek járó megélhetés. 1 ecé 7.és helyett — megbecsülés. R* skatulyázás helyett — to\ábbt» nulás. Az urak kiszolgálót he lyett — a dolgozókkal e iyöí fejlődő, együtt élö és érte dol gozó értelmiség. Kossuth-díjas tudósaink, munkás-értelmiségiek egész » ra, a tudósok és az egyetemi tanszemélyzet nemrégiben fél emelt fizetése jelzi azokat a te tietőségeket, amelyeket a báróra éves terv teremtett és az öíév*» terv továbbfejlesztett. Az általános szinvonalenieflra dés, az értelmiség óriási per spektivája és munkájának tt*ar becsülése mellett az ötéves ten azértsis érdeke az értelmiségnek, mert a békét építi. A Ma- N> gyár Értelmirég Népi Bizottság* is »megállj«-t kiáltott a hábores uszítóknak. H: Hattra 1 angját azol ellen, akik uj háborút akarna! -zúdítani fenekellen profitébs* gük, halalomvágyuk kielégllésén a népek százmillióira. Az ötére? terv, a Népfront programja pedig' a legerősebb fegyver a bék» védelmében — elfogadása megváló l:ása szilárd bástya a I éle. mer é 'c éért folyó hantban. Botfin llo"ü idejében, u élbo lövés volt pl. Ilonl-megyében * főatlrokció. Májúi népSzoká, volt még « májusjára való fei mászás, amelyből « pózrutmá szos szokása maradt fenn, m kotis « póznán szalagok ét becses dijak vannak elhelyezve. Történelmi nevezetességéi <*> oiaez Luccn-i takácslegényei 153 l-e* májas 1-i fetvQnabtw mikori* a munkaidő rövidítés érit és béremelésért kdzdOttet A május l-e májas fája ét mája* forrása az egészség *•termékenység jelképe, as H'! győzelme a halálon, mint * karnevál ünnepség * déd né peknéz és egyben « szabadad*, győzelme « zsarnokságon. BT ért választották ezt m mqt* 1839-hon nemzeUröd ünnepük < dolgozói. — Májusi népszokások Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség építő harci szövetségei Szavazz a Népfronlra, a béliére szavazol •