Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-21 / 91. szám

C*»i törtök,, 1949 április ti. 3 Rákosi elvtárs szavára figyelt a város... J^edden este a szegedi kis­emberek, az üzemek munkássága, a környék dol­gozó parasztsága és a haladó értelmiség egy szívvel, egy leiekkel hallgatta meg a Ma­yyar Függetlenségi Népfront tInökének és a Magyar Dolgo­tok Pártja főtitkárának, Rá­kosi Mátyás elvtársnak döntő i lentőségü választási beszé­íA Délmagyarorsz&g mun­itársai megszólaltatták azo­l a kisembereket, akik a pártszervezetekben, a tömeg­; • -rvezetekben, az utcákon a fáknak támaszkodva, vagy a Irhásaikban figyeltek a rádió­ból kiszűrődő hangokra és A választás : alap az ötéves terv v megválás lásúhoz Juhász Sán­dor egyszerű munkáli a lá­dagyárban. A Szakszerveze­ti székház udvarán szor­galmasan je­g-.e gette Rá­kosi Mátyás szávait. Rákosi Mátyás mindig olyan­bor szál » dolgozó néphez — mondja —, amikor fejlődésünk aj szakaszához érkezik. Éppen a választásokról esik szá. ami­kor Juhász Sándor közelebb l.uzódik a világossághoz, hogy pontosan irni tudjon. Most látom csak — mondja —, milyen döntá kérdés lesz a valasztások eredménye! Hz lesz az alapja ötéves ter­vünk megvalósításának! Nem hiszem, hogy lenne ember, aki m látná azt a- hatalmas fejlő­dést, amit az uj, ötéves terv vámunkra hoz. akik maguk is föllelkesültek azon a tapsorkánon, amivel a budapesti munkásság köszön­tötte nagy vezérét. A város minden részéről, Kecskés-teleptől a Kárász-ut­cáig, megtalálja ezen az olda­lon az olvasó azoknak a mun­kásoknak, parasztoknak és értelmiségieknek a véleményét a május tizenötödiki választá­sokról, az ötéves tervről, a békéről, akikhez kedden Ráko­si elvtárs szólott és akik még sohasem csalódtak a magyar kommumisták ígéreteiben. Nos! már világosabban látom mire szavazok... A Kossuth Lajos-sugáruton, a hangszóró közelében a fák­hoz támaszkodva hallgatták az emberek a beszédet. Négyen is állnak egy fa körűi. Mintha megbénult volna a forgatom ís. A villamosforga'om is lát­halöan kisebb. A rókusi párt. szervezel bői már messziről ki­hallatszik a taps. A kultúrte­rem ablakai kivilágítva. A szán­pácon olt áll a hatalmas rá­diókészülék A nézőtéren sürü sorokban ülnek az elvtársak. Vannak, akik künn az udva­ron, a Kellemes tavaszi esté­ben üldögélnek s ugy hallgat­ják a neszédet. l/r edden este megélénkültek a szegedi utcák. A tereken és a főbb útvona­lakon, ahol a hangszórók voltak, rengeteg járókelő verődött össze. A Széchenyi-téren, T. Délmagyarország kiadóhivatala előtt, Alsó­városon, a Tisza Lajos-körúton, mindenfelé ílldogáltak az emberek, várták a nyolc orát, imikor a hangszórókon keresztül felhangzik >iajd Rákosi elvtárs nagyjelentőségű be­széde. öregek, fiatalok, férfiak és asszonyok nettek lelkesen a pártszervezetekbe, a tö­negszervezetekbe, ahol megszervezték a ömeges rádióhallgatást. A kinek otthon is volt rádiója, az már félórával a beszéd közvetítése előtt bekapcsolta a gépet és családjával együtt feszülten, kíváncsian várakozott. Legtöbben meghívták rokonaikat és ismerőseket is, úgy­hogy Szegeden mindenfelé, a nyilvános he­'yeken és a lakásokban, csoportosan haílgat­ták Rákosi Mátyás első választási beszédét, 1 magyar nép felemelkedésének nagyszerű programját. T%7 yolc óra előtt néhány perccel a Dél­l * magyrrrország szerkesztőségében is nagy izgalom támadt. Az elvtársak, a munka­társak szintén belcapcsolták a szerkesztőség rádióját, a legtöbben azonban motorkerék­páron, kerékpáron vagy gyalogosan indultak ki a városba, hogy résztvegyenek a szegedi dolgozók közös ünnepén, a pártszervezetek­ben, a tömegszervezetekben, az utcákon, a tereken: a Rákosi-beszéd közös meghallga­tásán. S zerte a városban és a környék falvai­ban egyemberként figyelték a dolgo­zók a rádiókat, a hangszórókat. Lélekben mindenki ott volt az angyalföldi sporttelepen a pesti munkások között, lélekben mindenki ünnepelte sikeres hároméves tervünket és gazdagodásunk zálogát, az ötéves tervet. Mindenkinek ökölbeszorult a keze, amikor az imperialisták háborús uszításairól és aljas provokációiról hallott és mindenkinek föl-' derült az arca, amikor Rákosi élvtárs be­jélentette, hogy az új választásokkal, az építő munka táborába való fölsorakozással meg­védjük békénket, építő munkánkat minden mesterkedés étlen. Rákosi elvtárs a békéről be­szél Egy anya gyöngéden öleli át ölében alvó gyermekét • Nem akarunk háborút! Meg­védjük a békét!* Az édesanya gyermeke fölé hajol, még job­ban magához szorítja a béké­sen alvó csöppséget. Föl zug a taps, a rókusi párt­szervezet tagjai az angyalföldi dolgozókkal együtt éltetik Sztá­lin és Rákosi elvtársat, a bé­két. »A magyar dolgozó nép, élén nagy pártunkkal, el van szánva arra, hogy ezt a történelmi alkalmat nem szalasztfa el.< Nem és nemi Ezt hirdetik, as elszánlságot és szilárd akarás' sugárzó szemek. Az elvtársak együtt éneklik az Internacio­nálét az angyalföldi dolgozók­kal. Azután lassan szétoszol­nak. Eddig is tudtam mire sza­vazok, de most még világosab­ban látom, miért fogok a há­roméves, ötéves tervre és a békére szavazni — mondja Farkas elvtárs amint kifelé ballag az u'cára. — Rákosi etvfárs beszéde a napnál vilá­gosabban felöli meg az utat o dolgozó nép boldogulása feli. Alig várom már, hogy szavaz, hassak, hogy én is bebizonyít­sam, nem fogjuk elszalasztani ezt ö történelmi lehetőséget.« FelfétSenül hallani akartam Rákosi elvtársat Amit a kommunisták mondanak — beteljesül A ki nyolc óra után pár perc­cel érkezett a Belváros V., VI. kerületének párthelyisé­gébe a csoportos rádióhallga­tásra, annak már csak az elő­szobában jutott hely. Az utol­só elvtárs nyolc óra öt perc­kor érkezett meg. Hiába te­kintgetett jobbra-balra, nem talált- helyet, az ajtóban állt meg. MUNKASOK, ÉRTELMISÉ­GIEK hallgatták feszült ér­deklődéssel a beszédet. A hát­só sorokban ülő idősebb elv­társak tölcsért csináltak te­nyerükből, nem akartak el­szalasztani egy szót sem. A Kelemen-utcán nagy robajjal súgott végig a villamos. Az ablaknál ülő elvtárs megcsó­válta fejét, fölkelt s becsukta az ablakot. Amikor az angyalföldi dol­gozók ajkáról felzúgott az élien s dübörgött a fergete­ges taps, az elvtársak is ha­talmas tapsorkánnal ünnepel­ték Rákosi elvtárs bejelenté­seit. Ezekben a percekben együtt tapsolt és éljenzett az ország dolgozó népe a rádió készülékek mellett. AMIKOR ARRÓL BESZÉLT Rákosi elvtárs, hogy az impe­rialisták acsarkodása nem r.ás, mint eredményeink el­i.merése, büszke öröm sugár­Z"tt minden arcon, az elvtár­s'jk egymásra tekintettek, ösz­zckajoltak s mindenkinek i 'lf valami megjegyzése. *Ez cr: gaz.sáo — mondotta az egyik elvtárs. — Csak acsar­kodjanak tovább, nekünk an­nál jobbít SZALONTAI ELVTÁRS ar­ról beszélt, hogy miért jött el a csoportos rádióhallgatás­ra. *A beszédet olvashattam volna az újságból is. És el is fogom olvasni, nem is egy­szer. De akkor már tanulmá­nyozni fogom. Megrágom ala­posan. Most személyesen aka­rom hallani Rákosi elvtársat. Együtt akarok lelkesedni az angyalföldi dolgozókkal. Nem mindennapi alkalom ez.t A lelkes taps az utcára is kihallatszik. Rádiók, hang­szórók közvetítik a nagy be­szédet. Együtt tapsol és élje­nez az egész város, az egész ország. Bacsó Péteri személyesen is érintette A somogyite­lepi MDP­esservezetben a munkások csoportosan hallgatták Rákosi Má­tyás elvtárs beszédét. Megtelt a nagy előadói terem, a7. elvtársak feszülten figyel­tek, hogy egyetlen szót se .sza­lajtsanak el' a nagyszerű be­szédből. Bacsó Péter segéd­munkás még jegyezgetett is közben. — Azt irom föl, ami engem személyesen is érint — mon­dotta lelkesen. — Az ötéves terv során százezer uj szak­munkásra lesz szükség és én is szeretnék közéjük tartozni. Rákosi elvtársnak, mint min. dig, most is igaza lesz: az öt­éves terv gigantikus méretei minden családot érintenek. A somogyibelepi Bacsó Pétert ugyanugy, mint a dunántuli vagy a pesti munkásokat, ér­telmiségieket és parasztokat- S a mostani választások megvetik •majd a dolgozók szebb és jobb országának alapjait. A mérlegen... Szemerédi József feleségével az egyik Tisza Lajos-köruti ut­cai mérlegre telepedett fe és ugy hallgatta meg a beszédet. — Egy kis dolgunk akadt még a munka után és igy már nem jutottunk el a szakszerve­zetig, ahol az elvtársak csopor. tosan hallgatják Rákosi Mátyás szavait. Menetközben az utcán nem hallottunk volna sok részt. Márpedig most minden szó fon. tos. — Áz úttesten autó rohan el. Szemerédi hangosan fel­szisszen: — Nem tudott ez másfelé mennii! — Amikor a hangszó­róból feldübörög a taps, Szeme­rédiék is együtt, lelkesednek az angyalföldi elvtársakkal, mert azok a szavak, melyek az éter hullámain Szegedre is elértek egyformán szóllak minden ma­ÍZ var dolgozóhoz. VARGA MI­HALY kint, a Kecskés le­lep melletti 1 anyájában hallgatta a beszédet. A kis néprádiót körülülte az egész család, csak az asszony foglala' oskodott még kinlt a konyhában a tűzhely kö­rül. de ő is nyitva hagyta az ajtót. — Minden parasztember lát. hatja már, hogy amit a kom­munisták mondanak, az betelje­sül — kezdte Varga Mihály a beszélgetést és közelebbhajolt a rádióhoz, amelvből R'ikosi elv­társ szava hallatszott — a há­roméves terv során mindnyájan gyarapodtunk. Én lovat nettem magamnak. A család peáig ru­haneműt kapott. A fiam álta­lános iskolába jár, de ha ezt eivégzi. tovdbbtani [tatom. A HANGOK KISZŰRŐDNEK a konyhába is, hol Vargáné mo­sogatott. Az asszony mosolyog, va figyelte Rákosi elvtárs sza­vait, örült az ötéves terv nagy. szerfl távlatainak, az általános életszínvonal emelkedésének és | annak, hogy ma már az ország i fontos hivatalaiban mindenfelé munkások és dolgozó parasztok j ülnek. • — Megvédjük a békénket és a munkánk eredményi! mindenki ellent _ fűzte hozzá Rákosi Mátyás beszédéhez a maga mondanivalóját és tanulságát és munkája végeztével ő maga is beült a szobába a férje és a fia mellé. Minden szó fontos nehé Deák Sándor, az űjszegedi gőzfürész munkása: ő is ah. hoz a hatalmas táborhoz tartozik, mely Rákosi Mátyás veze­tésével sikeresen valósítja meg a hároméves tervet és az uj ötéves terv alapjait fekteti — Mi tisztában vagyunk az».al, hogy a választások eredVné. nyét a reakció le akarja rontani, de ugyanakkor tudiuk azl is, hogy a dolgozók szemét már nem lehet bekötni Mindenki lálja és érzi, hogy milyen eredményeket értünk el! Rákosi elvtárs pedig éppen most mondta, hogy az ötéves terv az or. szág minden dolgozóját közvetlenül is érinteni fogja. Közelebb niegv a hangszóróhoz. Minden szó fontos neki. Lábujhegyen igyekszik utat törnj magának az udvaron álló munkások között, hogy senkit se zavarjon. — Ha megfogadjuk Rákosielvlárs útmutatásait — mondjs halkan, — akkor biztosak lehetünk abban, hogy a választások eredményei számunkra kedvezőek lesznek és minden akadályt el tudunk háritani az ötéves terv megvalósítása elől Mi mim kások egy emberként állunk a Függetlenségi Népfront mellé és becsülettel végezzük munkánkat, ugy, ahogy azt a mi nagy vezérünk elvárja tőlünk. Az utolsó szavaknál együtt tapsol 5 is az angyalföldi dolcozókkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom