Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-21 / 91. szám

Szárnyra toM Két hét múlva az Országos Xagyar Repülő Egyesület megnyitja kapuit a repülni vágyó ifjúság előtt. Rövid idő múlva felébresztik téli ilmnkból a >Kevélyi-eket, M. 22*-eseket, hogy a tavaszi szelekben új, nagy teljesítmények születhessenek. A tavalyi tapasztalatokat leszűrve készülnek az új feladatokra, hogy ifjúságunknak előkészítse a helyet a meginduló tanfolyamokra, és ezekkel népi repülésünk ügyét előbbre vigyék. A repülőiskolák is lázas iramban készülődnek az új növendékek befogadására és kiképzésére. A pilótaotthonbam serény munkáskezek dolgoznak, hogy szépen kifestve és kellően felszerelve, időben készenálljon a repülőiskola megindulására. A hangárokban és a műhelyekben az isholán használatra kerülő géleket javítják és készítik elő u repülömunka megindulására. Május elsején, a dolgozók nagy ünnepén indul meg az elet a repülöiskolákban. Munkás és paraszt fiatalok jönnek, hogy elsajátítsák a renüiés tudományát és ezen keresztül — ha sziileség lesz rá — népi demokráciánkat védelmezzék. Magyar fiatalok! Munkás, paraszt, értelmiségi ifjak! Jöjjetek repülni, hódítsátok meg a magyar légteret! Várnak benneteket az OMRE jólfelszerelt sportrcpülöiskoIái. NYÁLLAL SZÖVI háli'iját a pók, amelybe áldozatát gabalyitja. Csendesen ül egy sarokban, hogy alkalmas pillanatban a húJo foglyára rontson és kiszívja vérét. A háló szövésének sok módja van. Bizonyára akad, amelyik először hosszában szövi meg a szálakat, van amelyik keresztbe. Van amelyik tartós fonalat tud sodorni, van amelyik gyengébbet. Az azonban elsőrendű feltétele vadászszerencséjének, hogy csendben maradjon, hogy az áldozatok ne sejtsék meg a tervét. Marshall rossz pók, ai Atlanti szerződés rossz pókliáió. Nem a nyállal van a hiba. A nyálat bőven fröcsköli a világ mind a négy tája felé, de elfelejti, hogy a póknak csendben kell maradnia. A pénzmágnások lapjai és rádiói telikiabáljúk az utcát és a levegőt Marshall tervévei és akiket áldozatoknak szánt, a népek milliói már nagyon is megtanulták a pók nyelvén érteni. Tudják, hogy a háló ezüstös ragyogása, az. újságok mérföldes vezéreikkei mögött ott áll a kövér, társaik vérén dagadtra hízott pók, aki napról-napra falánkabb l-s® és akinek nemcsak vérük, verítékük is csemege. « Napról-napra fogy a zsákmány, egyre elkeseredettebben szövi a hálót- Csakhogy a hálóualí síimnek kell lennie, 'frumauék hálója [Cüig veszedelmesen ritkul. Egyre nagyobb Ij-ukak tátongnak " ra jta. Kgymasutáu ütnek rajta rést Kinábon és Görögországban, Vietnamban és Indonéziában és hiába szőtte át A háló Európa jelentős részét, a fonál szálait egymásután szaggatják el a francia bányászvárosok és az olasz iparvidék szabid urct akaró elnyomottai. A pókháló szakadozik és a dolgozók, akiknek a vérét akarta a pék kiszívni, nemcsak kiszakítják magukat a iráló foj. fogató öjtae.-eooi, de összefognak valamennyi áldozatnak szánt társukkal és a világ valamennyi sarkúból kitisuii.ják a pókliiílókat. OriltörtMt,, rrmr oprüte Megjelent íüse* fonna R í ©sí Máiy ín elvtársunknak HM MDF fflb. ponti Vezetősége 1949 március 5-i ülésén megtartott beszámolója Pár iuaH feladatai címmel. Rákosi elvtárs hatalmúi uAmutató beszédében i mutatott a Függetlenségi Népfroo* megalakulásának nagy ja lentőségére, a Népfronton beiM a munkásosztály ós a Magyar Dolgozók Pártja vezető z.erepére. Uj adatokkal támasototta alá, hogv Mindszenttr az imperialisták legveszedelmesebb ügynöke. Rámutatott a magyar munkásosztály ere jenek." áldozatkészségének és politikai öntudatának megnövekedésére. Megjelölte i írtunk parasz tpol i t iká j inak fel n<latait. Felhívta a figyelmet az uj, ötéves tervvel kapcsolatos fontos tennivalókra amelyek liazánk gazdasági és knl turális színvonalát eddig soha uem látott színvonalra fogják emelni. Végül rámutatott, hogy e feladatok megoldását csak pártunk növekvő ereje tudja biztosítani. Olvassuk, tanulmányozzuk és terjesszük Rákosi elvtárs be szódét, mely utat mutat a r egéss magyar dolgozó nép számára. AaisziiMf: A szeciaiisla ínazéfizdis^ gázsira? Aniszimov könyvében ism«T teti a szovjet mezőgazdáján fejlődésének útját és gvőeel mét. Vidéki pártfunkcioná riusok. szövetkezeti vezetői, és agitátorok számára igen fentos tanul mán v • DqrntoYés széles árkok (ön. t<bőcíaloivnák) között vezet ar. ut az Októberi Korradalom XII. év-fprciulQjSról elnevezett kolhozhoz. A völgynek terülnek <v a kolhóz földjei és a begy hibáig buzidnak legelői. Az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság nyugati ré cin Jévő gazdaságok egyikének megszokott képe. A kolhózimk kb 500 hektár nagyságú szántóterülete van. amelynek nagyrészét a sok munkát ad ) gyapjuültctvények takarják. Huszonöt hektáron •szöllőgazdaság létesült. Az állalgazdaAÓgban többszáz tehén és juh van, a lóistálltákban tizesdvcl állDnk a fnjlovak. Gazdasági építkezésekre több mint félmillió rubelt költöttek. Az. imént felsorolt gazdaság az Alundzsla nevű kollektivÁ nag függött. Előfordult, bogy semmisem termelt, minden erőfeszítéi hiúbavaló volt. Bizony önállóan gazdálkodó paraszt egyedül és védtelenül állt a természeti erőkkel szemlén. Más a helyzet tna a kolhozban. Vegyük példaképpen a* elmúlt évet. Mirzaiijev é3 a jelenlevő kolhozisták bizonyítják, milyen kedvezőtlen volt az időjárás az elmúlt évben ezen a helyen, tavasszal forróság, nyáron szárazság. Ennek ellene re a kolhoz termelése meghaladta az állam által előirányzott termelési szinvonalat. AZ őrniény-s-zovjet köztársaság »z uj gya !* n egyedül 85 parasztgazdaság tartozéka. A termelőszövetkezet kezelő"•:én őrzött számadatok bizonyítják, hogy a kolhoz gazda•ága évről-évre növekszik, gazUaaági ereje fokozódik. A toru •"le szövetkezet elnöke, Mnmed Mirzaiijev, e/eket mondotta: — Valamikor,' amikor nem .oitak még kolhó/ok, mindenki nHga művelte kis földréazecskévt és minden a szerencsétől ik kolhozában betakarítják pjnteruiést. — Nem is lehelett másképp. — mond ja meggyőződéssel Mirzalijev. — Miért? — Az Októberi Forradalom XII. évfordulójáról elnevezett kolhoziKiii, valamiut a többi koihozUin szigorúan betartják a löl-l s/örös füves vetőforgó eljárói előírásait. Gépesítették a legtöbb mezei munkákat, öntőz.őrendszert létesítettek, biztosi, tolták ültetvények vízellátását. A vetés kiváló minőségű magvakkaj történik, amelyekét laboratóriumokban lelkiismeretesen ellenőriznek. Gyakran trágyázzák a földeket. Az emberek célszerűen használják fei eszközöknek azt a gazdag tárát, amelyet az állam juttat a szovjet parasztoknak. Mindezeket megerősíti a termelőszövetkezet vezetőségének beszámolója is, amelyet nemrég vitattak meg a kolhóz.isták közös gyűlésén. A beszámoló feltárja azokat a bermelé»i sikereket, amelyeket az elmudt 6vl>en értek el. Á száras évjárat ellenére a fcolhoe legkiterjedtebb tennelvénye a gyapot termelés, 70 százalékkal multa fcliil az 1910-es, 28 százalékkal az 1947c» évek termelési eredményét. Átlagban a beültetett területekről 30 mázm gyapotot gyűjtöttek össze hektáronként. A szomszéd kolhozok közül igen sok jobb eredményt ért el, igy például a Kari Marxróf elnevezett termelőszövetkezetben hektáronként 42 mázsa gyapjút termeltek. .16 volt « szöllŐberméi az Októberi Forradalom XII. évfordulóiáról elnevezett kolhozban, növekedett, a tejtermelés ós a gvapjuhozam. Ennek eredményeképpen a kolhoz tievétele az. elmúlt évre' szemben 30o ezer rnliellei emelkedett. A bevétel emelkedését a közös gazdaság általános fejlődése okozta. Kétszer nagyobb területet vetettek lie lucernával, ami 120 ezer rubel bevételt, jelentei t. A kolhoz biztosította a legkiválóbb füves vefőforgóhoz szükséges fiirnagmennyisé- íet, az összegyűjtött magvaknak nagy részét pedig, mint fölösleget eladta. Kiterjesztették x szöllőgazdaságot és a saederiiltetvényeket. Hogyan tudta kiterjeszteni a kolhoz a ve tő területeket megjavítani a földművelési eljárásokat. hiszen ugyanannyi munkáskézre] rendel kenet á mint 1917-ben? A gép- és traktoréi Ion ások segítségével Képesítetitek H mezei munkák 8a százalékát. Azáltal jelentős mérték Ion fokozódott a kolhoz is ták niunkatermelékcuysóga. Ujabb építkezések — lóistálló, garázs, gyapotszáritö, gabouaraktár építése — járultak hozzá a szövetkezet gazdaságához.. Ujabb területeket tis»titottak meg és uj villanytelepet létesítettek. Ujabb gépket vásároltuk a föld megmunkálására, a tenyésztelepekct pedig tenyészállatokkai látták el. Az elmúlt évben megkezdték a régi telep átépítését. As épitkc-zés a kolhoz úttas meghivott ta őket és hosszasan elbeszél mi tett velük azokról az agn. technikai eljárásokról, amelye* segitségé'vel kiváló gyacjiii-r meiést értek el a szárazság elte né re. A koihozisták lie számot lak » elmúlt évlren végzett muuk.v jukról, de közben nem feledkos tek meg szemrehányásokat tea ni a vezetőségnek.' Az eredmé nyek még kíválóblxtk lettek vró na, ha minden lehetőséget, mm den termelési tartalékot fel használtak volna a termefőstó vetkezet munkájálioa. Eblien u éviién a veaelA ségnek teljesítenie keli ktváu ságaikat — mondotta beszéde t>en Zejnalov brigádvezető. Gazdasági indexünknek jelenté kenyen magasabbnak, kell len nie. Aratő-csőplőgépyel segitík mnnkájában m »*t>vj?t panuaiov épitészek és mérnökök feiv* szerint történik. 1949-ben négy traktorvezető, két agrotechnikus, nyolc állattenyésztő, két kertész, nyolc öntözési szakértő és öt villanyszerelő tanult kütönltöző iskoláklan f-s különböző kurzusokon. A kiváló termc-nek uj mesterei v ojtek — Sovkat <'rudz.-ov, Guiaval Guszcjnov, Itassiára Alijtv, Zejnnt Zejualov. A köztáraadig földmüvelésügyi minisztere "nemrég vendégül iátA br;gádvezető ta összes kol • Kóristák vé)«Dénvét fejenfa ki Mint ax eHőtd évek!sut, ai elmúlt évbea i® növek.eiett » kolhoz gazdasága. Minél ft j tettebb a kőrös gazda an nál jobb * gazdasági helyié ana.il kiemelkedőbb a koJhzisfák jiiléte. Arról, hogv init adott ** cl mult év a kolhőc-esaíáóiiak " Gktólieri Korrodálom Xlf. forUulójáról elneverelt teru lőizövetkczetboa. a követ'.. '•> levélben ízámofmik 1*.