Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

DELM AQYAKORSZAQ Ma délután 5 órakor béke-nagygyiiiés a Nemzeti Színházban II. evi. 76. szam. ­Ara 6(1 tillór 1949 április 1, péntek Háromszázmillió nevében... A Novoje Vremja » Terjed a békéért folyó küzdelem« című cikkében részletesen be­számol a világszerte megnyil­vánuló békemozgalom hullám­veréseiről. Miközben az ame­rikai imperialisták és nyugat­eúrópai csatlósaik hivatalos formába igyekeznek önteni a támadó jellegű északatlanti egyezményt, a népek béke­szerető erői világszerte egy­ségbe tömörülnek az új vér­zivatar megakadályozására­A párizsi békekongresszust előkészítő bizottsághoz érke­ző jelentések szerint a kon­gresszuson több mint 300 millió ember képviselteti ma­yát. A most befejeződött new­yorki békekongresszus hatal­mas sikere óriási mértékben előbbre vitte a világbéke arc­vonalának megalakítását, az amerikai vezető köröltnek p kongresszus munkája ellen irányuló erőfeszítései elárul­ták azt a félelmet, amelyet a népek hatalmas békemoz­galma az északatlanti egyez­mény alkotóiban keltett. Sem a washingtoni diplomaták és nyugateurópai csatlósaik hit­vány alakoskodásai, sem s>, reakciós sajtó elferdített hi­reínek áradata nem titkolhat­ja el az északatlanti egyez­mény igazi jelentőségét. Az Egyesült Államok és Anglia mostani vezető köreinek szov­jetellenes politikája egyálta­lán nem véletlen. A Szovjet­úniónak a népi demokráciák és minden ország széles tö­megeitől támogatott követke­zetes békepolitikája áthatol­hatatlan akadálya az USA­vezette angol—amerikai im­perializmus őrült világuralmi terveinek. Ezért tanúsítanak a brit és amerikai imperialis­ták oly határtalan gyűlölete* a Szovjetúnióval' és általában a szocializmus és a demokrá­cia imperialistaellenes táborá­val szemben. A béketábor azonban legyőzhetetlen, ütő­képessége napról-napra foko­zódik. Egyre újabb ember­millók csatlakoznak a béké­ért folyó küzdelemhez. A nép­tömegek visszautasítják a brit és amerikai monopóltőke háborús uszításait, amely csak busás haszon után sóvá­rog az emberek tíz- és száz­millióinak leírhatatlan szen­vedései árán. A átlagember szilárd meg­győződése szerint a háború elkerülhető. A béke erői meg­hiúsítják a háborús uszítók bűnös terveit. A legfonto­sabb, hogy a béke hívei fo­kozzák szolidaritásukat *« éberségüket. A hatalmas és valóban népi békemozgalom figyelmeztetés arra, hogy e népek szigorú megtorlást kö­vetelnek azokkal szemben, akik sorsukkal játékot űznek és akik létérdeküket, vala­mint életüket teszik kockára. A szovjet íffuság a legnagyobb telheseddéssel épiti a kommunizmust A KOMSZOMOL XIV. kon­gresszusán a kiküldöttek fel. szólalásai uj, lenyűgöző pél­dákkal egészítették ki a köz­ponti bizottság titkárának je­lentését, Ivei li onyilják, hogy a szovjet ifjuság a legnagyobb lelkesedéssel épiti a kommu­nizmust. A kiküldöttek sok javaslatot tettek a KOMSZO­MOL tevékenységének tökéle. tcsitésérc. Ziíenek Gcisler n cseh ifjúsági liga központi bi­zottságának elnöke a cseh­szlovák ifjuság üdvözletét tol. mácsolta a kongresszusnak és az. egész szovjet ifjúságnak. A: után az ut'ö ők egy csoport, ja vonult a terembe vörös se­lyemzászlókkal. Lenin és Sztá­lin arcképeivel. A kongresz. szus résztvevői hatalmas taps­viharral fogadták a fiatal le­ninistákat. Az úttörők nevében Zsitszova a szovjet gyermekek boldog életéről beszélt és kö­szönetet mondott a nagy Sztá. Unnak, a KP-nak és a KOM­SZOMOL-nak a gyermekek iránt tanúsított gondoskodásá­ért I j . t Mry a Szovjetunió hőse, Észtország kiküldötte ismer­tette az észt szovjet közlár. saság ifjúságának az ötéves terv idó előtt történő teljesí­téséért kifejtett erőfeszítését. A francia ifjuság nevében f.eo Figuere a francia ifjúsági liga főtitkára üdvözölte a 'Kongresszust A kongresszus el nöke azután bejelentelte, hogy a világ minden részéből szám­talan üdvözlő sürgöny érke­zik a kongresszushoz. Eddig 450 millió ember csatlakozott a párizsi békevilágkongresszushoz Wallace országos békekör útra indul Wallace sajtónyilatkozatá­ban bejelentette, hogy áprilie 26-tól május 6-ig terjedő idő­ben országos békekörútra in­dul az Egyesült Államok te­rületén. Kíséretében lesz a francia parlament három tag­ja is, köztük Pierre Cot voít légügyi miniszter. Minden nagyobb amerikai városban tömeggyűléseket rendeznek, amelyeken a felszólalók s> tartós békéért, a nemzetek együttműködéséért és azért szállnak síkra, hogy mielőbb eltűnjék a szakadék kelet és nyugat között. Afiatatt a washingtoni kor­mány és nyugati csatlósai az at­lanti egyezmény aláírására ké­szülnek, a béke hívei millió­számra csatlakoznak a Párizs­ban tartandó béke világkon­gresszushoz. Az eddigi jelenté, sek szerint már 450 millió em­ber sorakozott fel a béke hatal­mas táborába. A franciák kiállása a béke mellett, bizonyltja, hogy ófran­cia nép megértette: a béke ma mindennél fonfosább. A fran­cia szervezett dolgozók az élen járnak a küzdelemben, de a bé­kemozgalom még Pdiizs legna. Pgyobb polgári negyedeiben is erőteljesen tért hódit. Szerte a világon Idzatl lé. szü/ődés folyik a kongresszusra. Az olasz KP választmánya két­napos vitát folytatott Togliattit főtitkár jelentéséről, amelynek címe.- küzdelem a békéért. "Er­zsébet belga királyné, első Al­bert özvegye, elvállalta <J belga asszonyok békeszervezetének diszelnöki tisztségét. Viharos tüntetés a norvég parlamentben A norvég storting március 29-én vitatta meg Norvégiának az északatlanti egyezményhez történö csatlakozását Bár a norvég dolgozók széles tömegei tiltakoztak, a storting szótöbb­séggel hozzájárult á csatlako­záshoz és felhatalmazta a kor­mányt a szerződés aláírására. A parlamenti vita közben a közönség a karzatról három ha­talmas transzparenst "eresztettt le a terembe a következő fel­iratokkal: »Nem akarjuk ar. at­lanti paktumot. Nem kérdezték meg a nép véleményét. Az ifjú­ság nemet mond.a Ugyanakkor röpiratok töme­gét dobták le a terembe: A* atlanti pakfnm annyi, mint áp­rilis 9-lsc. (Norvégia megszál­lásának napja.) A parlament elnöke ft tüntetések miatt ki­ürítette a karzatot. Az ország minden részéből érkeznek a til­takozások' a parlament elnöksé­f éliez. Az egyik ilyen tiltakozást 8-000 norvég asszony irta alá. Az olasz szocialista párt népszavazást kiivetel az Atlanti Egyezmény kérdésében Az olasz szocialista párt par­lamenti és szenátusi csoportja megvizsgálta az Olaszországban az atlanti szerződéshez való csat­lakoz's megszavazása után beál­lott politikai helyzetet. Határo­zati javaslatot fogadtak el, mely­ben az olasz szocialista párt a köztársasági alkotmány szelle­mének tiszteletbentartása végeit szükségesnek tartja, hogy az egész országot szavaztassák meg: hajlandó-e csatlakozni az atlan­ti szerződéshez. A párt kíméletlen harcot fog folytatni az atlanti szerződés megerősítése ellen. Salazar és Franco az atlanti Egyezmény körül Piere Courtade a Humanlté csütörlökl számában írja: Sala­zar elhatározta, hogy Portugá­lia csatlakozik az atlanti szerző­dés! ez. Sckumau, amikor egy új­ságíró megkérdezte tőle, vájjon Portugália demokratikus állam­nak tekinthető-e, ezt felelte -.fel­fogás dolga. Salazar azonban politikai beszédei gyűjtemények előszavában már annak idején megirla: parlamentellenesek, de­mokráciaellenesek vagyunk. Ez természetesen netn zavarja Schu­man urat, hogy aláírja Francia­ország nevében az atlanti szerző­dést, anélkül, hqgy előzően ki­kérte volna a nemzetgyűlés vé­leményét. Salazar csatlakozását az atlanti egyezményhez rövide­sen Franco Spanyolországának j elv étele követi. Az amerikai szlávság élesen szembe­helyezkedik az Atlanti Egyezménnyel Rz amerikai szláv bizottság egyhangúlag hozott határozatá­ban elítéli az északatlanti egyez­ményt, mint a háború eszközét és felszólítja a szláv származású amerikaiakat, hogy az Egyesült Államok más demokratikus erői­vel egy tt támogassák az egyez­mény ellen Irányuló küzdelmet. Rz amerikai külügyminisztérium állítása, hogy az egyezmény meg­szilárdítja az Egyesült Nemze­tek szervezetét és ilymődon elő­mozdítja a világbékét, valamint a nemzetközi biztonságot, az ál­szenteskedés csucsfoka és clwk az amerikai nép megtévesztésé­re szolgál — mondja többek kö­zött a határozat. Az amerikai szláv bizottság a párizsi világ­békekonrresszuson is kéoviseltett magát. Franciaország és Anglia behódolt amerikai „szövetségesének" Franciaország és Anglia kép­viselői hat hónapja húzódó tár­gyalások után szerdán London­ban közölték, hogy lemondanak 155 németországi ipari üzem le­szereléséről. Londonban ameri­kai győzelemnek tekintik ai egyezményt. A Daily Telegraph kiemeli, hogy a megkegyelme­zett gyárak közül több, mint száz az aggol övezetben van éa csupán négy található az ame­rikai övezetben, a többi a fran­cia övezetben. A mostani döntés azt jelenti, hogy a gyárleszere­lések tű'a;dánképpen réget értek Nyugatnémet országban. A néme­tek kétségkívül az angol és fran­cia politika súlyos vereségeként és a német törekvések diadala­ként üdvözlik ezt a megoldást Demokratikus kormány felállítását határozta •! a kinai kommunista párt központi bizottsága A kinal Kommunista Párt köz­ponti bizottsága befejezte nyolc­napos tanácskozását. A bizottság határozatot hozott, amely szerint demokratikus koalíciós kormányt állítanak fel. A béketárgyalás pénteken kezdődik Pekingben. A klnat néphadsereg 120.000 Jangce folyón. A párizsi rádió jelenlése szerint a néphadsereg csapatai általános támadásba kezdtek a Jangce északi part­ján, a Nanking és Hankau kö­zött lévő Kuomlntang-hídfő el­len. Ugyancsak támadják a katonából álló oszlopa átkelt a Cssng-Csengnél lévő hídfőt ts. Taft szenátor éles támadása Anglia ellen Taft szenátor, a köztársasági párt vezére a szenátusban újból támadta a Marshall-segélyt, fő­leg annak angol részlegét Tá­madta a túlzott állami kiadáso­kat, majd Anglia ellen intézett éles támadást. Anglia amerikai segítséggel fejleszti termelőké­pességét, hogy azután döntő ro­hamra indulhasson az amerikai kivitel ellen. v A vita során Wileg szenátor sürgette az amerikai kormányt kövessen végre »komény politi­kát* a segélyezett európai or< szűgokkal szemben, főként azok­kal szemben, amelyek vámso­rompőkat emelnek az amerikai áruk elé. Á béke megvédéséért a francia munkásosztálynak egyesülnie kell A Humaniléban Fajon elv­társ többek kőzött azt irja, hogy de Gaulle célja a nemzetgyűlés feloszlatása, ezt kővetően pe­d'ig uj nemzetgyűlés összehívd, sa olyan választási törvény se­gítségével, amely »kommun'sta­men!es« törvényhozást biztosi, lana de Gaullei számára. De Ga­ulle és a kormányon lévők nem első izben hozakodnak előily«n erőszakos tervvel. A belügyminiszter egymás, után ltocsátja el állásaikból a munkásosztály képviseletében hivatali teendőket gyakorló tisztviselőket. Ez annyit jelent, hogy maholnap minden kom­munista, vagy demokrata ma*, dátuma ki lesz szolgáltatva U első jött-ment rendőr provoká­cióinak. A cikkíró nem tételezi fel, hogy ezt az eljárást a szo­cialista dolgozók helyeselnék és figyelmeztet arra, hogy a szo­cialista párt 150 mandátumot vesztett a járási választásokon ős e veszteségből csak a reakció emberei húzták a hasznot. El­következik azonban a nap, ami­kor a reakciósok kifacsart cit­romként fogják félredobni a szocialista vezetőket ts. A tzo. cialista dolgozók nem helyesel­hetik ezt a politikát, a közös eszmények, közős érdekek év elsősorban a béke megvédésé ­ért a munkásosztálynak sürgő­sen egyesülnie kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom