Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

T Péntek, 1949 április l. \ R „Szabad Nép házára Népbolt NV 928 forint KlOSz 80 forint Párthírek Április 1-én. pénteken dél­után negyea G- órabor a bolse­vik párt-történeti egyévé9 esti tanfolyamunk tanfolyamgyülés lesz az iparostanulóiskolában. A lánfoiyamhallgatók pontosan je­lenjenek meg. A régi egy íves egyéni tanulók konferenciája vasárnap, 3-án lesz megtartva a Klauzál-gim­náziumban reggel fél 9 órakor. Április 2-án azon elvtársak részére, akik a középfokú egy­éves párttörténeti konferencián nem vettek részt, pótkonferen­ciát tartunk az oktatási oszlá­ryon délután 3 órakor. Felhívjuk összes alapszerve­zeteink figyelmét, hogy április 10-ig a sajtóosztálynál fenn. álló összes tartozásaikat rendez­zék. Március flO-tél kezdve alap­szervezeteink az összes oktatási és propngandaanyagokat a he­lyi íSz,ikfa«-lerakattól (Kárász­utca 5) szerezhetik be. A párt­központ sajtóosztályán semmi­féle anyagbeszerzés nem eszkö­zölhető. Fels fi város II. szervezete szom­baton fél 7 órai kezdettel rend­ki. üli taggyűlést tart. Kérjük a tagok pontos meqjelenését Ró­mai körút 22. Pártszervezet. FALUSI PARTNAPOK Pintek: Kiibekháza este 7 órakor: Zsótér András. Szőreg este 7 órakor: Turi József. Deszfc este 7 órakor: Ambrus István. Oszentiván este 7 óra­kor: Farkas Sándor. Uiszcnt­Ivün este 7 ómkor: Nyitrai Tmre. Párfnapi beosztás Pénteken, l-én: Kunsági Szüvőiizem délután 2 óra; Sallai Fcrencné, Viz­mütelep délután fél 3 óra: Früslök Györgyné, Köztiszta­sági iclep délután 3 óra: Mi­son Gus/.láv, Picii szalámigyár délulán 3 óra: Simon Béla, Varga kötél gyár délután fél 4 óra: Olajos Gyula, Szőregi pet­róleum délután 4 óra: Retkes István, Rendőrség délután fél 5 óra: Simovics Mihály. A nehéziparért! f Felhívás az összes szemináriumokhoz! A most futó szemináriumok anyaga: Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén el­mondott referátuma, valamint azok a hozzászólások, rnelge­lyeket fel kell dolgozni az 'összes szemináriumokon, meg­érkezett a helyi »Szikra« le­rakathoz, ahol a jövőben min­den oktatási anyag átvehető. Az összes oktatási bizottságok, szemináriumi bizalmiak gon­doskodjanak az anyag sürgős átvé'e'ér.M. Oktatási osztály BELVÁROSI leírton 40.^ 12. Mindennap szerdáig: Hatalmas mexikói filmalkotás Rio Escondidó (Ktlldctés) KOR ZO Telefon A ut.: 33-44 212. bérlet­Mindennap szerdáig: Idegen Nikötő Dnnzic 19' 9. évi feszült hely­zeterői, ököllel a terror ellen' Aionk/vfíl a lr;n|gbk H!r«rtó. sZtCHElMYl Telefon Aut 34-77 413/e hér et. Mától vasárnapig: Cofaifútc.'fonú cmerilr oi x Hugi Hm.' Hel.yFicItl és Sacliary Scoll kiváló alchilásával K BirtsnsiAVii fcenvé' ' «<';• tso< 4. fi és 9 ónkat. Az Űjszegedi Gőzfűrész és Ládagyár dolgozói befejezték napi munkájukat. Mosolygó ifjú arcok tűnnek elő t> munkatermekből. Itt-ott a gyár udvarán négy-öttagú csoportban fojtott izgalom­mal folyik a vila. Nem más, mint a MÁVAG ifjúmunkásainak versenykihí­vása foglalkoztatja a láda­gyári »ifiket«. Melyik brigád lesz az első? Ez itt a kérdés. — A MAVAO ifjúmunká­sainak felhívása nálunk is visszhangra talált — mondja Kendrusz Ferpnc, az ifibri­gád vezetője. — A brigád tagjai, Nővé Elek, Kiss Ro­zália, ifj. Batta József első­nek hívják ki Szeged dolgő­zéit, diákjait, úttörőit erre a nemes versenyre — meséli büszkén Kendrusz elvtárs, akinek mellén ott ragyog a jelvény, melyet a Duna—Ti­sza csatornán végzett Jó munkájáért kapott. Az ifik élen fórnak De im, itt van a gyűlés ideje. Emberfolyót képezve indulnak az üzem dolgozói az előadói terembe. A padsorok megtelnek. Lányok és ifjak télekzetvisszafojtva hallgat­ják Kendrusz elvtárs szavait: — Nekünk ifjaknak kell elsősorban felsorakoznunk az ócskavas gyűjtési versenyre — mondja. — Fel kell is­mernünk az országban a ma még ócskavasként szerte he­verő nyersanyagéríékeket. Or­siágunk alapja a nehézipar h Űjszegedi Gtiziürész ifjúmunkásai écskavasgyiijiö versenyre hívták ki Szeged dolgozóit — folytatja — és ezt nekünk erőnkhöz mértein erősítenünk kell. Bekapcsolódunk.,. — Az ócskavasgyüjtés csa­táját meg fogjuk nyerni, mert ebben a munkában nem va­gyunk egyedül. Velünk van minden dolgozó... A ládagyári munkások: idősek és ifjak csillogó szem­mel hallgatják az ifivezetőt. Szemük csillogásán látszik: megértették, tudják, hogy 130 ezer tonna vassal gazdagszik nehéziparunk, ha sikerül az akció. És egy emberként mondják: — Bekapcsolódunk, verseny­re hivjuk a többieket. A lemenő nap pirossal hinti be a termet. (g. f.) Emil Krotkij: Riport Amerika felfedezéséről Bankot alapítani, áruházat nyitni és aj világrészt felfedezni idejében kell. Lám, Kolumbusz Kristóf értette a dolgát: ponto­san a történelemkönyvekben megjelölt határidőre fedezte fel Amerikát, 1492 október 12-én. Ha azonban nem sikerült pon­tosnak lennie és mondjuk 455 évet késik, 1947 októberében kö­rülbelül igy játszódott volna le a dolog: Négyszáz és ötven­öt évig hányódtak hajóink az Atlanti­óceán mérhetetlen vizein, míg­nem különböző jelek kétségte­lenné tették, hogy földhöz köze­ledünk. Az árbockosárban ülve, éies szemem egy bádogdobozt pillantott meg a hullámok tete­jén, Ismeretlen nyelvű felirat­tal. Agyam azonnal kapcsolt. — Segélykérés! S. 0. S.l — mondtam Kolumbusznak. — Zá­tonyra futott valartfi hajó és nem lehet messze a föld. Kolumbusz feszülten nézte a hullámokon ringatózó bádogdo­tozt. — »Pork« — fasírozott disz­nóhús — fordította le konzerv­nyelvről spanyolra. Egyre több és több jele, hogy földhöz közeledőnk Dobozokon tehenek úsztak fe­lénk, melyek szabott árért kon­denzált tejet adtak; tyúkok,me­lyek tojásport tojtak; losangelesi pálmák és newyorki bőrzeujsá­gok megsárgult levelei. Kolumbusz éber szemmel ku­tatta a messzeséget. — Ugy érzem, azonnal fel fo­gom fedezni Amerikát! — mond­ta meggyőződéssel. Nem tudtam megérteni, mi­ről érzi ezt, mig csak meg nem szólalt az egyik kihalászott do­bozban a rádió. Ismert énekes az »Atomtitok«« cimü ujkeletü, de kevéssé népszerű dalocskát énekelte. Ut^na a bemondó ol­vasta fel egy néger értekezé­sét a Lynch-biróság óriási fölé­nyéről Kelet-Európa elmaradott ira:sáqszo'g Ita á ával szem' en. Kolumbusz arca felragyogott: — Megismertem! — kiáltotta diadalmasan. Ez „Amerika hangja" — Fölfedeztem! A felfedezet! kontinenssel azonban mindjárt meg is tör­tént az. első összeütközés s ez kissé megkeserítette diadalmas örömünket. Ugyanis alighogy partra tettük lábunkat, óriási plakát állta el utunkat: i>Ameri­ka földjére lépni tilot«: 1. a há­ború ellenzőinek, 2. antiimperia­listáknak, 3. nem lojális külföl­dieknek, stb„ stb. Mindazonáltal a benszülett hatóságok képviselője rendkí­vül barátságosan fogadott ben­nünket. A kézéit, mister — fordult Kolombuszhoz, Kolombusz lelkesüllen nyúj­totta feléje mind a két kezét. Félreért uram — magyarázta ridegen a benn­szülött —, csak az újlenyoma­tára van szükségem, ön ugye­bár nem amerikai születésű? Kolombusz beismerte, hogy nem, s hogy jóval szülelése után fedezte csak fel Ameri­kát. — No láljal — mondta elé­gedetten a hivatalnok. így hát mint külföldi ügynököt ve­szem önt nyilvántartásba. Honnan jön? — Spanyolországból. Felragyogott a hivatalnok arca. — Mr. Francotól?! Kolombusz hallgatott és ér­telmetlenül nézte az ott he­verő különböző ládákat, rejté­lyes rendeltetésükkel: »New­York, francot és «Franco. — Madrid*. Igazán furcsa. — Ahal — komorodott el a bennszülött. — Ön tehát a nemlojális spanyolok közül va­ló? Ebben az esetben... És egy papirivet lett a Nn|gy Tengerjáró elé, amelyen előt­te már sok nemlojális »vörös külföldi* volt köteles otthagy­ni ujja nyoma L A kikötőben zajlott az élet még pedig a csere élet. — Cserétek békét háború­ért! — üvöltötte százemeletes viskója ajtajában állva egy kövér őslakő­— Adok szuverénitást köl­csönéli! — igyekezett őt túl­kiabálni egy nemrég érkezett török. Atomenergiától duzzadó, gyanús külsejü öregurak apró alombombákkal hadonásztak. A sajátos bennszülött szoká­sok egynémelyike egészen el­képesztett bennünket. Például nem győztünk csodálkozni afö­lött, hogy a partról zsákszám­ra öntölték a babkávét a viz­he. — Ez a kávéfőzés amerikai módja — oktatott bennünket Kotembusz. Százezer zsák ká­vé egy óceánnyi vizl>e,., Érdekes volt az is, hogy miközben a kávé nagy. ro­bajjal esett a vizbe, az alatt az ára szép csendesen emel­kedett : .Továbbmentünk. — Kristóf — kiáltottam fel egy váratlan látványosságtól elbűvölve. Mondd, mondd, ki ez? Gigantikus nőalak emelkedett a kikötő fölé, kezé­ben harciasan bunkószerü fák­lyát tartva. — Ez, — adta meg a választ Kolumbusz, — az amevikai Sza­badság. — Szabadság? Ilyen'nagy? tünödlem hihetetlenül, visz­szagondolva mindarra, amit partralépésünk óta átéltünk és láttunk. — öli, óh, ezt a sza­badságot a szobrász nem a ter­mészetes nagyságában ábrá­tolta, a (valóságban sokkal kisebb.,. Nem fejezhettem he a mon­datot, mert a szobor ütésre emelte a fáklyát... Többre nem emlékszem. Az amerikai szabadság ütésétől az Újvilág elhomályosult a sze­mem előtt. Csak Európában tértem magomhoz, ahová ben­nünket Koliimbusszal együtt, mint »nemkívánatos idegene­ketn totoncoUak. Kolumbusz azonban nem rendült meg a fölfedezésébe ver lett hitében. — Ami tőrtént, megtörtént — monata. — Visszacsinálni nem lehet. Amit egyszer fölfedez­tünk, az marad fölfedezve. (Batos Imre forditása.) Sztálin és Rákosi elvtársak arcképkiáliitása a müzenntiiaii A város pályázatot Irt kl Sztálin (s Rákosi elvtársaid arcképének megfestésére. AI szegedi festőművészek köztit igen szép számmal indultáig ezen a pályázaton. A« elkós szült festményeket kiállításon! mutatják he Szeged közönség Igének. A kiállítás vasárnapi délelőtt 10 érakor nyílik ün-j nepélyes keretek között a nuH zeum kupolacsarnokában. AI festményeket öttagú bizottság bírálja felfii. Ennek tagjai* Szőke Mihály muzeumiga»* gatö, Rajnai Sándor színházt díszlettervező, Sebestyén Ká­roly főmérnök. Kopás'* Márt* íparmfivfe-znő és Kiss Károly, kulturtaiiAcsnok­Szinpadavalás Madarason Madaras községben vasár­nap avatják fel az ÉPOS* uj színpadát. Ez az ünnepség az egész község számára jelen, tős, mért Madarasnak eddig még nem volt rendes szín­pada. Az uj színpad megépí­tése több mint 15 ezer forint­ba került A szükséges összeg előteremtéséhez a község rlo'.­go ói já .utak ho zá. A: EPOSí ifjúság rohammunkával segi­tett a színpad megépítésében. A színpad külön beépített ze­nekari páhollyal és komoly díszletekkel rendelkezik. A va­sárnapi avatás alkalmával estet 8 órakor a Kossuth-díjas Ger­gely ífc'mdor .Vitézek és hő­sök* cimü nagysikerű színda­rabját mutatják be. - Mi tesz 10-én a Belvárosi Moziban9 X —SZABADEGYETEM. A S a. badmüve'ődési Tanács szabad­egyetemén ma este G órai kez­dettel »Nyelvészet és mate­rializmus* címmel dr. Erdőd! József főiskolai tanár tart elő­adást az egyetem aulájában!; (Dugonics-tér). Belépő iij n'ncs Mindenkit szívesen lát a ren­dezőség. x Vasalásién minden ineny­nylségben kapható S/enesinól, (Vitéz) Partizán-utca 28. — FEKETÉN.VÁGOTT ser­tést Mészáros Antal tápai la­kos. Kéthónapi fogházra és szűz forint pénzbüntetésre Ítélték. x OS/tálvsors'e'yct Osválll Istvántól Szeged, Tábor-utca 3. (Városi adóhivatal) VESSEN MAGÁRA, ha nem vesz Osztálysorsjegyet, mert most f^inden sorsíegynver Enélkül nincs remény, nincs FŐNYEREMÉNY! Sorsjegyek kaphatók: OSVUTH LOSZLÚ főárusitőnál, Kállay (volt HidVulca K Ma délelőtt nyílik meg ct népfürdő Alig két hete íejezlék be a Fertőtlenítő Intézetben a nép- és iskolafürdő épitkezési munkálatait. Több mint száz­ezer forintos költséggel har­minc zuhanyt építtetett a vá­ros. Az udvaron ártézi kutat fúrtak, amely meleg vízzel látja et a zuhanyokat. A fürdőt ma délelőtt nyit­jálc meg. Közegészségügyi szempontból igen jelentős afi újonnan épített népfürdő. A! dolgozók és gyermekeik né­hány fillérért felüdülhetnek! majd s zuhanyok alatt A népfürdő létrehozásával Sze­ged uj szociális intézmény­nyel gyarapodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom