Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-17 / 63. szám

IMAGYAKORSZSG Nagy flnnepslgak Szegeden március 15-én ii. tvi. 63. szam. Ara 60 tiüór 1949 Március 17, GsütürtBk Rákosi elvtárs nagy beszéde Magyar Függetlenségi Népfront országos kongresszusán Március idusán tartotta első kongresszusát a Magyar Függetlenségi Népfront a Sportcsarnok ünnepi díszbe öltözött nagytermében, amelynek falait nemzetiszínű zászlókkal övezve Lenin, Sztálin, va lamint Rákosi, Szakasits éa Dobi arcképei díszítették. Feliratok hirdették: „Éljen a Magyar Függetlenségi Népfront és vezére, Rákosi Mátyás." A kétezer kiküldött soraiban jelen volt az ország valamennyi vidékének képviselője. Az elnöki emelvényen fog. laltak helyet: Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Molnár Zoltán elvtársak, Dobi István és Erdei Ferenc. Ott voltak teljes .iámban a bolgár kormányküldöttség tagjai. A küldöttek tomboló lelkesedéssel ünnepelték Rákosi cs Szakasits elvtársat és Dobi Istvánt. A tapsvihar rfülrével megválasztották a kongresszus elnökségét., majd Dobi István miniszterelnök megnyitó beszédében utalt arra, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront mintegy megtestesítője lesz a dolgzó magyar nép törekvéseinek. — Ma már — mondotta az alapvető kérdésekben megértjük egymást és valamennyien elfogadjuk fejlődésünk élenjáró osztályának, a MDP-nak vezetését. Igy kerülhetett sor arra, hogy Rákosi Mátyás irányításával megalakíthassulc a Magyar Függetlenségi Népfrontot. Viharos ünneplés közepette emelkedett szólásra Rákosi Mátyás ekkor. Mindenekelőtt megállapította, hogy a Függetlenségi Népfront megalakítását a magvar dolgozó nép országszerte megértéssel és lelkesedés cl fogadta. Kicmctte azokat a történelmi érdemeket, amelyeket a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front a második világháború szörnyű pusztításai után hazánk taipraállitása és felemelkedése körül szerzett, majd felsorolta a négy esztendő óta elért nagy eredményeket, amelyek eléré évet végül rátértünk a szocia'izmus építésére. Rámutatott a külpolitikai téren elért sikerekre, megemlítette a felszabadilónkkal cs mcgsegitOnkkel, a nagy Szovjetunióval ("viharos, lelkes tapsi, valamint a népi demokráciákkal kötött Megemlékezett a bolgár kormányküldöttség látogatásáról. (A kongresszus résztvevőd hoszszantartó, lelkes cljenzéssel ün-nepellék IMmitrovot és a magyar-bolgár barátságot.) A magyar népi demokrácia — folytatta Rákosi elvtárs — éppen most fejezte bo a megegyezés és megbékélés sok türelmet és megértést követelő müvét, északi szomszédunkkai és barátunkkal, a csehszlovák köztársasággal, amellyel a következőkben szintén megkötjük a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A román és lengyel népi demokráciákkal kölött barátsági egyezmények után a csehszlovák szerződéssel még erőteljesebbé válik a szabadságukat és függetlenségüket védő népi demokráciák frontja, a világurabaráts&gi és kölcsönös segély- í lomra törő, háborúra uszító nyújtási egyezményeket. imperialistákkal szemben. A február havi befektetés elérte a 300 mitliót Kitért azután Rákosi elvtárs a hároméves tervre, amelyet 7 hónappal a kitűzött idő előtt fogunk befejezni. Az ercdcli'eg 6.5 milliárd forintra tervezett tőkebefektetést járni tul fogjuk hal •Ut IV. Már eddig 4610 millió forintot fektettünk be. Februárban a havi befektetés elérte a 300 mil'iót, czév végéig pedig 3700 mil'ió forint ujabb befektetésre kerül sor. A háta és köszönet szava"va] emelte ki Rákosi elvtárs a magyar munkásosztály elévülhetetlen érdeme t. A munkásosztály az elmvll négy esztendő folyamán* m:ndcn alkalommal bebizonyít olt a, hogy meg van benne a politikai tudás, szervezettség, fegye7e:n, áldozatkészség és htvaiolls'ág, hogy mint a magyar dolgozó nép vezető osztálya megtudjon felelni a történelemtől rárótt feladatoknak. Ara már senki sem vitatja, hanem mindenki elismeri: ennek az országnak vezető ereje. motorja és irányítója a kommunista vezetés alatt dolgozó munkások osztálya. A magyar ipari munkásság — folytatta — szoros szövetségben volt a dolgozó parasztsággal a múltban és lest a. jövőben is. Ez a legnagyobb biztosítéka annak, liogy dolgozó népünk érdekében felvetett minden célkitűzésünket meg is valósítjuk. A dobozó parasztság magáénak vnlifa a demokráciái A legnagyobb elismeréssel kell szólni a magyar dolgozó parasztságról is, különösen a kisparasztokról, akik a felszabadulás utáni rendkívül nehéz viszonyok közepette szorgalmukkal, kitartásukkal és szaktudásukkal helyre tudták állítani a magyar mezőgazdaságot. A munkás-paraszt szövetség a reakció minden támadását \1szsza tudta verni és ebben nem kis része van annak, hogy a dolgozó parasztság magáénak vallja a demokráciái és a munkássággal vállvetve küzd annak megerősödéséért. Ezután megemlékezett Rákosi elvtárs a dolgozó kisemberekről, kisiparosokról, kiskereskedőkről és fő'og a hatadó értelmiségről, akiknek segítsége és munkája nélkül nem tudták volna ilyen gyorsan talpraálliíani az országot. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar népi demokrácia fejlődésében most végre eljutott oda, hogy tudósaink és tudományos munkásainak anyagi helyzetét megjavítsa. Ez is bizonyltja, hogy a tudomány megbecsülése nálunk élő valóság. A&i a Fíi^fJcííenségi Népfronfcit bivül murád, ezzel maija jelenít hí, hodv nem a kar részt venni oz országépitésben Mindez azonban — folytatta — csak a kezdéit. A magyar demokrácia még csak most kezd lendületbe jönni. A nagy feladatok még előttünk állanak. A hároméves tervet követő öléves leru olyan nagy célLi'üiés, amilyenre népünk — soha történelme folyamán még nem vállalkozott. Éppen ennek a feladatnak elvégzése követeli meg parancsolólag a népi demokrácia erőinek átcsoportosítását, a Magyar Függetlenségi Népfront megalakítását. Nyugodtan ellehet mondani, hogy a magyar demokrácia minden használható ereje a Függetlenségi Népfronton belül van. Aki most Idvül marad, ezzel maga jelenti ki, hogy nem akar résztvenni az országépités nehéz munkájában. Hangsúlyozta Rákosi elvtárs, hogy a népjogok kiterjesztése, a dolgozó nép bevonása a kormányzás minden ágában, nemcsak azt követeli meg, hogy régi alkotmányunkat a magyar nép poii ikai ós társadalmi vívmányainak megfelelően újjáalakítsuk, de azt is, hogy megszilárdítsuk a demokrácia jegyeiméi, megszüntessük a pártversengést. A szoros fegyelmet parancsotokig megköveteli az, hogy az .ellenség feltétlenül törekedni fog, hogy potí'ikai'ag befolyási gyakoroljon a Népfrontra és ezen túlmenően szervezetlen i» megkísérli a behatolást. A harcol a reakció befolyása és behatolási kísérletei ellen a Népfrontban Is (oly. tatni keli. Az ötéves terv hatalmas befektetései és távlatai Rátért ezutáu Rákosi elvtárs a tervgazdálkodásra, amely a legjobb eszköz arra, bogy a magyar nép gazdasági, kulturális és politikai életszínvonalát a leggyorsabban, az eddiginél hasonlíthatatlanul magasabb fokra emeljék. Ezzel kapcsolatban a most kidolgozás alatt álló ötéves terv néhány számadalait ismertette. Az előzetes adatok szerint ő/év alatt 33 milliárd forin. lot fogunk befektetni. Ez dollárban Is csinos szám: 3 milliárd1 dollár és minden érvnél csattanósabban mutatja, hogy- helyesen jártunk cl, amikor a saját gazdasági erőforrásainkra vettünk irányt. ölév alatt 50 százalékkal kívánjuk emelni a nemzett jövedelmet, ame'ynek megjelelő részét a dolgozók élet szirtvonalának további emelésért fordítjuk. 300.000 uj ipari munkásra van szükség A nehézipart, a vaskohászatot, a vaSj fém és gépgyártást, a Lémiar ipart, a ruházati ipart megakarjuk kétszerezni. Olyan vidékeken, amelyek eddig kizáSztálin generalisszimusz távirata a mimszieretaükhöz A március i5-i szabadiságünnep alkalmából Sziáin, a Szovjetunió miniszterelr.öke a következő táviratot intézte Dobi István miniszterelnökhöz : „Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából kérem Miniszterelnök Ur, fogadja üdvözletemet. Kiváltok a magyar népnek, kormányának és Önnek személyesen további eredményeket a magyar demokraiihus köztársaság megerősödésének utján. J. Sztálin ¥ A magyar nemzeti iinnncp alkalmából Svernik, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Szakasits Árpád köztársasági elnökhöz intézett táviratában legmelegebb üdvözletét küldte a magyar népnek. Gottwald csehszlovák köztársasági elnök ugyancsak Szakasits Árpádhoz intézett üdvözlő táviratot. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere Rajk László külügyminiszternek küldött táviratot .amelyben azt a kívánságát fejezte ki, hogy a két nép barátsága tovább erősödjék. ' Clementis csehszlovák külzgvminiszter szintén táviratilag küldte jókívánságait Rajk László külügyminiszternek. rólag ga7daságl jellegűek voltak, hatalmas gyárakat létesítőnk. Az ipari munkásság száma Icga'ább 300.000-rcI fog nőni és igy a: ország mezSgatdas-t-d la ko ssá'/mak nm'il. ás jel esi ege elhelyezési nyer. Feliárjuk a föld méhének Kincseit. Az uj nagy ipartelepek körül u| városok, vagy városrészek fognak keletkezni, élesztendő a'alt hazánk iparosodd mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vallóik. iO.OOO mérnök, 12.000 tanár a munkásosztály és a dolgozó parasztság sornihó! E tervek népünk szociáli® körúlménvett is lényegesea megjavítják. Tízezrével kell építeni az uftipusii mnnkáslakásokai, nt egészségügy állami szerve etét ki kell építeni, icga'ább S IO.OOO mérnököt 10 12.000 lauárt kel! a mim-, kásoszlály és a dolgozó parasztság soraiból kinevelni Egész sor olvan ipardkk termelésére lé'ünk rá, amelyeket nyelőit Magvarors/ágou nem állítottak elő. 21.000 uj traktor Nem kevésbbé gyökeresek s mezőgazdasági termelés és « falut érintő változások. MásféhrM!!ó fa'us1 lakos kap villanyt, -i illami traktorok száma 21X00re emelkedik.