Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-17 / 63. szám

z crtrairnj*, isis tnarcms ir. A mezőgazdaság gépesítése 50 ezer munkás beállítását köve­teli. flz ország csapadékban legsze­gényebb területein 200.000 holdat veszünk öntözés alá, ebből több mint 120.000-et a Tiszántúl, flz uj kulturák fokozásával többek között n gyapotot 100M0 holdra akarjuk emelni. 6 m'llió métermázsa műtrágya flz utolsó tervévben több, mint 6 millió métermázsa műtrágya áll a mezőgazdaság rendelkezé­sére. Talajjavításra, vetőmagja­xitásra, az állatállomány emelé­sére, gazdasági építkezésekre, er­dősítésre, fásításra több, mint 6 milliárd forintot, bekötőutak építésére 300 mil­lió forintot állit be a terv. Rámutatott Rákosi elvtárs, hogy a fejlődés mindenütt a vi­lágon azt mutatja, hogy a me­zőgazdasági lakosság aránylag fogy és az iparban foglalkozta­tottak száma nő. 1920 és 1941 között Magyarországon az ipar­ban, közlekedésben és kereske­delemben foglalkoztatottak szá­ma több mint tízszer olyan gyorsan nőtt, mint o mezőgaz­dasági lakosság. Hasonló, de sokkal gyorsabb a fejlődés Íra­tna a Szovjetunióban. Fejlett ipari országot akarunk hazánkból — a falusi dolgozó parasztság javára is fl Szovjetunió Iparosodása a parasztság életszínvonalának az emelésével jár. fl kapitalista or­szágok iparosodása ezzel szem­ben azt eredményezte, hogy a paras?tság jórészc tönkrement, fl parasztokból béresek, vagy vá­rosi napszámosok lettek. Mi ha­zánkból — mondotta — fejlett, gazdag ipart országot akarunk teremteni anélkül, hogy a falusi dolgozó népnek mindazt végig kelljen szenvednie, ami a ka­pitalista országokban osztályré­széül jutott. Azt akarjuk, hogy élvezhes­se a szövetkezés utján mind­azokat az előnyöket, amelye­ket a nagyüzemi mezőgazda­sági termelés nyújt. flz ötéves terv ezzel is hozzá­járul. hogy a falu színvonala egyre közelebb jusson a városé­hoz. Szeged kiépítésére is sor kerül Bejelentette Rákosi elvtárs, j megkezdik a földalatti vasút épl­hogy az ötéves ter során felépl- tését, megépül a 100.000 fő befo­tlk az uj Nemzett Színházat, I gadására alkalmas sportpavil­Ion, megkezdődik a budai vár modern tervek szerinti helyre­állítása s az elhanyagolt vidéki v&ro sok: Miskolc, Szeged, Debre­cen kiépítésére is sor kerül. flz uj hidak egész sorát épít jük. fl terv építkezésekre 15 mil­liárd forintot kiván fordítani, fl közlekedési hálózat kiépítése so­rán 428 kilométer uj gazdasá­gi kisvasutat építünk. Megjavit­ija a terV a falu elmaradt egész­ségügyét, százával építjük az egészség­házakat, orvosi lakásokat, el­sősorban a falvakban és ta­nyaközpontokon. Kultúrpolitikai befektetésekre 2.300 milliót szánt a terv. A boldogulás minden előfelté­tele megvan a felszabadult ma­gyar nép számára, ha békén, a termelő munkának élhet —foly­tatta Rákosi elvtárs, fl magyar népi demokrácia nemcsak azért támogat a béke megőrzésére irá­nyuló minden törekvést és for­dul élesen szemben minden im­perializmussal, mert az egész­séges fejlődés ezt biztosítja, hanem azért ls, mert a ma­gyar dolgozó nép egy ember­öltön át két Ízben szenvedte el egy szörnyű vesztes háború minden következményét. A magyar nép békét akar Utalt arra, hogy az idei nép­számlálás első adatai szerint a háborús kiesés 600.00 föt tesz kl, Fml több mint akár Anglia, nkár az Egyesült Államok hábo­rus""embervesztesége. E mellett a háború elsősorban a férfiak, még pedig éppen n legmunkaké­pesebb, a katonai szolgálatra al­kalmas férfiak között pusztítod, flz országban 300.000 a hadigon­dozottak száma. lla hozzávesszük a szőnyü anyagi pusztítást, nem kell so­kat magyarázni, miért utasít­ja el minden hazáját szerető magyar egy harmadik szörnyű világhálói u hirdetőit. Ez a békevágy a katolikus re­akció elleni harcban Is megmu­laikozott. fl széles tömegek meg­értették, hogy Mindszenty ujabb véres világháborúra alapozta ter­veit. Ezért helyeselték és fogad­ták megnyugvással még a val­lásos katolikus tömegek ts a magyar demokrácia kemény és meg nem alkuvó fellépését. fl magyar nép békét akar és ezért harcol a magyar demo­krácia a sovinizmus, a faji gyű­lölet minden megnyilvánulása el­len és tesz meg mindént, hogy szomszédaival a legjobb viszonyt alakítsa ki. Nem rajtunk múlott, hogy ez a viszony Jugoszlávia jelenlegi vezetőivel, akik elárul­ták a béke és a nemzetközi pro­letárszolidaritás frontját és egy­re inkább átállanak az imperia­listák táborába, megromlott. De tudjuk, hogy Jugoszlávia dol­gozó népe kalandor vezetőinek minden csalárd árulása ellenére velünk egy fronton áll, a béke fenntartására Irányuló küzde­lemben és előbb-utóbb vissza­tér a népi demokráciák bókét védő, az emberi haladásért harcoló családjába. Amikor ennyire aláhuzzuk bé­kevágyunkat, rögtön hozzá kell tenni, nem vagyunk pacifisták. A békéért nemcsak a szellem fegyvereivel •Ijarco'unU, hanem gondoskodunk arról, hogy demokráciánknak erőleves, a dolgozó népet védő hadserege legyen fl békéért nemcsak szellemi fegyverekkel vagyunk készek harcolni, hanem gondoskodunk arról, hogy demokráciánknak erő­teljes, a dolgozó népet védő had­serege legyen. Ez a hadsereg a békét védi . Ma, amikor az Imperialisták bűnéből a világ újra két tábor­ra oszlott, amikor az állig fel­fegyverzett világuralomra törő töke szerte a földgömbön hábo­rút készít elő, egy fegyvertelen ország való­sággal csábit a kalandokra. És ezt ml nem akarjuk, hogy hazánk Imperialista kalandorok játékszere legyen, hadseregün­ket éppen a béke érdekében igyekszünk olyanná tenni, hogy dolgozó népünket szövetségese­inkkel vállvetve meg tudja vé­deni. A békéért folyó harcban nem vagyunk egyedül. Mellettünk Alt a hatalmas Szovjetunió. velünk vannak a népi demokráciák. Ebben a táborban vannak a kinai kommunista párt veze­tésével a felszabadult kinai dol­gozók százmilliói, a gyarmati járom ellen küzdő népek. Mel­lettünk állanak A Marshall-terv 19 országa közül hasonlít 19 vízbelullóhoT, aki mind a másik hátán remél szárazra iutni a kommunista pártokkal nz élükön a hatalmas francia munkásosztály, az olasz dol­gozók és szerte a világon mindazok a mnnkások, pa­rasztok. értelmiségiek mil­liói. akik gyűlölik a háborút és a békét követelik. Ezzel a békefronttal áil szem­ben a világuralomra törő ame­rikai imperializmus, amely a német fasizmus örökébe lepett — az Egyesült Államokat a hadianyaggyárosoknak az alcso­portja vezeti, amely a meg­előző két világháború szörnyű vértengeréből sok dollármillió hasznot tudott kihalászni és már most a békében is számlá­latlan százmilliókat vág zsebre a háborús uszításból. E csoport kezében van nemcsak a közvé­leménv befolyásolásának és irá­nyításának minden eszköze, de a Marshall-terv révén kiter­jeszti befolyását a többi kapi­talista államra is, gondoskodva arról, hogy ott is az amerikai tőkecsoportok érdekeinek meg­felelően írjon a sajtó, szóljon a rádió. Az Egyesült Államok ez év­ben majdnem 15 milliárd dol­lárt fordítanak fegyverkezés­re, aminek zömét a hadiipar kapja. Az amerikai municiógyárosok­nak azonban mindez nem elég. A könnyű profit hajszolja őket, hogy szerte a világban szítsák a háborús gyűlöletet. A világuralomra törés egyik eszköze a Marshall-terv, amely gyarmattá akarja süllyeszteni az általa /segélyezett* országo­kat és amerikai ágyntöltelékké változtatja azok lakóit. Kezdet­ben a segély ürügyével gazda­sági függőségbe hozzák ezeket az országokat és utána bele­kényszeritik őket az atlanti pak­tum és hasonló szerződések ré­vén az amerikai világuralmi tervekbe. Ezért érthető az a vontatottság, amellvel az at­lanti paktum létrejön. A Marshall-terv záldásaibam része-ülfl országok dolgozó né­pe elkeseredetten küzd elle­nük. Hogy a reakció hangulata sem világos ezektón az orszá­gokban, arra idézte Rákosi elv­társ Reynaud volt francia mi­minisztereluök parlamenti kije­lentését: a Marshall-terv 19 or­szága hasonlít 19 viztófulóhoz, aki mind a másik hátán reméJ szárazra jutni. Az United States News folyóirat a többi között azt irta: »\ kapitalista Enrópa beteg... A Marshall-terv éppen csak egy kis adrenalint fecskendez bele, hogy egy kevés ideig még életben tartsao Ezt a hangulatot nem enyhíti a közelgő gazdasági válság, amelynek előfutárajként az Egyesült Államokban február folyamán 700 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A mi táborunk nem rés a világ béketábora frontján, hanem erős bástyája Megállapította Rákosi elvtárs, hogy az imperialisták támadó, agresszív politikája eleve el­utasít minden olyan lépést, amelynek célja a béke. Ezért igyekeznek kikerülni, elhárítani tainden megegyezéses együttmű­ködést a béke hatalmas őrével, a nagy Szovjetunióval és a vi­lág demokratikus erőivel. Idézte a Szovjetunió bölcs vezérének, Sztálinnak kijelentését: »A háborús gynjtogatók. akik uj háborút akarnak kirobban­tani. mindennél jobban félnek a Szovjetunióval való meg­egyezéstől, mert a megegyezés politikája aláássa a háborús gynjtogatók poziciőját és ha­tástalanná teszi ez nrak tá­madó politikáját;!. A demokrácia világszerte nö. vekvő erői mindent megtesznek a béke megvédésére, de óriási hiba volna, ha a saját növekvő erejük és igazuk tudatában le­kicsinyelnék azt a veszélyt, me. iyet a mindenre elszánt hábo­rús uszitók jelentenek. Ezért szorosabbra kell lognl nemzetközileg az egyes or. szágokban a demokrácia erőit, mozgósítani kell világszerte a béke híveit és ezzel kell mez­érfetnl az Imperialista reakció­val, hogv minden szándéka hajótörést szenved a béke lia­toná'nak elszántságán és meg­ingathatatlan frontján­A magyar demokrácia feladata, hogy a maga szakaszán bizto­san és megingathahitlanu! áll. jon, hogy az ellenség megértse, liogy a mi országunk nem rés a béke frontján, hanem erős bástya. A magyar nép végre tagja lehet a szabad nemzetek nagy szövetségének Megállapította ezután Rákosi elvtárs, hogy a magyar nép szinte minden évszázadban el­vesztett egy szabadságharcot és minden magyar szabadságharc elbukása visszavetette a ma­gyar népet fejlődésében és bol­dogulásában. Először fordult elő — mon­dotta — modern történelmünk folyamán, hogy a magvar dol­gozó nép végre hozzájutott a régvárt szabadsághoz. Évszázadok óta először rendel­kezett szabadon gazdaságával, munkaerejével, kultúrájával ós évszázadok óta először felemel­kedését nem gátolják, hanem támogatják a szomszédok, elő­segíti a nemzetközi helyzet. A magyar nép harca önálló, ságáért, gazdasági, kulturális újjászületéséért, mint törté­nelme legfényesebb napjai­ban, njra egybeesik nz egész haladó emberiség küzdelmével. A magyar dolgozó nép végre tagja lehet a szabad nemze­tek nagy szövetségének. Mi élni akarunk ezzel a történelmi lehetőséggel, tudatában va­gyunk ennek a lehetőségnek és el vagyunk szánva, hogy nem fogjuk elszalasztani, ellenkezőleg minden erőnkkel, minden ideg­szálunkkal megragadjuk. A Magyar Függetlenségi Néplront országos kongresszusáról mondunk u'ra köszönetet felszabadítónknak, a hatalmas Szovjetuniónak és bölcs vezérének, a magyarság nagy barátjának, Sztálinnak A magyar nemzet először él­vezi történelme folyamán hn-' sanmosabb ideig a szabadság izét- í Ez az iz tetszik neki és nem is kíván leszokni róla. Ez nyújt külön friss erőt a magyar népi demokráciának és ft Magyar Dolgozók Párt­jának. Minket nemcsak nemzetünk je­leue, de múltja és jövője kö­telez, hogy ezt a történelmi alkalmat minden történelmi le­hetőségével dolgozó népünk ja­vára és boldogulására megra­gadjuk. Ezzel kapcsolatban in­nen, a Magyar Függetlenségi Népfront országos kongresz­szusáról mondunk újra köszö­netet felszabadítónknak, a ha­talmas Szovjetuniónak és bölcs vezérének, a magyarság nagy barátjának, Sztálinnak, akik annyi évszázad után végre leverték kezünkről a Kolarovi Bulgária lerakja a szocializmus alapjait bilincset és megnyitották előt­tünk a szabadság, a;, újjá­születés útját. (Szűnni nem akaró tomboló lel­ke3 éljenzés és taps.) A Magyar Függetlenségi Nép. front tudatában van ennek a történelmi lehetőségnek, ez te­szi lehetővé, hogy végre egy frontba tömörülj in minden magyar hazafi, akt hazáját valóban szereti és valóban szabaddá, boldoggá, függetlenné akarja tenni­A magyar dolgozó nép minden fia egvemberkőnt álljon száz. lónk "alá és tömör sorokban megingathatatlanul kövessen bennünket a népi demokrácia utján, ujabb sikerek, ujabb győ­zelmek felé. A kongresszus kétezer kikül­döttje leírhatatlan lelkesedés­sel, tombolva ünnepelte Rákosi elvtársat beszéde befejeztével. Rákosi elvtárs után KoJarov bolgár külügyminiszter, a bol­gár kormányküldöttség vezetője Bulgária dolgozói, a Hazafias Front és Dimitrov miniszterel­nök üdvözletét tolmácsolta. Rá­mutatott arra, hogy Bulgáriá­ban gyökerében változtat ja meg a falu gazdaságát, a szövetke­zeti rendszer, amely egyre nép­szerűbbé lesz a bolgár parasz­tok körében. A* ötéves tervben Bulgária lerakja a szocializmus alap­jntt* A népi demokrácia azonban nem tetszik az angol és amerikhi tőkéseknek. A Bulgáriában le­leplezett minden összeesküvés, minden terrorisztikus cseleke­det és szabotázsra irányuló terv hátterében külföldi beavatko­zási kísérlet, a nemzetközi re­akció húzódik meg. Népeink nem nyugodhatnak bele, hogv az angol-amerikai imperialisták a megszállt Gö­rögországban polgárháborút szítanak és agressziós politikai célt szolgáló földköziteugeri szö­vetség összetákolásávai "próbál­koznak. Megelégedéssel tapasz, táljuk, hogy a kapitalista or. szágok munkássága, parasztsá­ga és a néphez hü értelmisége nem hisz azoknak a rágal­maknak. hogy a Szovjetunió, onietv felszabadította Euró­pát. szabadságukra és függet­lenségükre törne. Meggyőződesünk, hogy a kom. mnnista pártok £s nem a Rln. mok, Saraiatok és Oharchillek, a.z amerikai kapitalista ügynn. kök képviselik ezektón az or. szágoktón a dolgozók igazi aka­ratát. A bolgár nép telj® támoga­tásban részesiti kormányának szovjetbarát politikáját. Jelenlétük ezen a kotigresz­Bznson legyen köztársaságaink kormányai békeszerető politi­kájának megnyilvánulása. A bolgár miniszterelnökbe ­lyettes beszéde után a Népfro; r küldöttei percekig éltették Sztá­lint és a bolgár nép nagy vezé­rét, Dimitrovot. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom