Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

TWM, 1949 m'türcTul Négyszáz munkás- és parasztfiú lette le a tiszti esküt a Kossuth Skadémiáu »A néppel tűzön-vízen dl* ' — jelszó mellett Kossuth hatai­Piros- és nemzetiszínű zász­lók lengenek a Kossuth Akadé­,, „ _„, „„, mas kéne emlékezteti a honvé­' a nagjteten sorakoznak!,^ ^ h<jgy kővetői meg. egymás mellett az Akadémia őrzői az 1948—49-es szabadság­három ezredének alakulatai. harcosok hagyományainak. A dolgozó nép négyszáz tisztjelöltje — Én, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Köztúrsaságnak, nőphzdsere­Srabsibs Árpád beszéde Az előtérben a négyszáz uj, munkásból és parasztból lett tisztjelölt, akit ma d.'lelőtt avat­nak. Uj egyenruhában várják az ünnepélyes p'l'anatot. Mögöttük a háttérben Kossulh Akadémia lovasai, fü­zérei, a gyalogság, a páncélo­sok, a repülők alakulatai, a nagyrét hátierében egymásmel­let sorakoznak a harci kocsik. Negyed kilenc felé egymás­után érkeznek a kormány kép­viselői Dobi, Farkas, Gcrő, Rajk, Ortutay, Vas, Olt mi­niszterek. a Magyar Dolgozók Párijánnk képviselői. Kovács István, Marosán György és fél ki'cnc elölt néhány perccel a nézők lelkes tapsa közepette Rákosi Mályás elvtárs. Fél kilenckor kürtszó jelzi Szakasifs Árpád köztársasági elnök érkezését. Meq'ipTilődik 07. ünnepség Fehér kantárokkal diszitett gyönyörű fekete paripán lép a tüzérparancsnok a Kossuth Akadémisták elé: — Kossuth Akadémia, lA­gyázz! Jobbra tisztelegj! Megvillannak a kardok, Ré­vay Kálmán vezérőrnagy, a Kossulh Akadémia parancsno­ka, váglafva érkezik lován az Akadémisták elé: — Jő reggelt! — köszönti a katonákat. — Erő!, egészséget! — hang­zik a katonák válasza. Révay Kálmán vezérőrnagy kíséretével végigvágtál a tere­pen, köszönli a harci kocsik előtt vigyázzban álló Kossuth­Akadémistákat, majd jelentke­zik Farkas Mihály honvédelmi miniszternél és engedélyt kér az ünnepség megkezdésére. Felhangzik a lHmnusz. Révay vezérőrnagy, a Kossuth Akadémia parancsno­ka üdvözli az avatandó tiszte­ket: — A mai évforduló megün­neplése — kezdte beszédét — az 1818-as forradalom és sza­badságharc nagyszerű hagyo­mányaihoz, szabadságunkhoz, f ügge tlen ségün khőz, szocialista építésünk békéjéhez való el­szánt ragaszkodásunk, a Szov­jetunió vezette bekétábor feltét­len győzelmébe vetélt bitünk és a Magyar Függetlenségi Nép­front megalakulása jegyében történik. Ezen az évfordulón teszik le a honvédtiszti esküt azok a munás-, paraszt- és ér­telmiségi ifjak, akik a honvéd Kossuth Akadémia tisztképző iskoláját sikeresen elvégezték. Kiemelte, hogy ezek az ifjak a dolgozók jogaínak és szabad­ságának védelmezői. Útmutatást adott a haza, a munkásosztály, a Szovjetunió szeretetére. — I.cgyc!ck méltó vezetői dolgozó népünk öklének: nép­hadseregünk csapatainaki — mondotta befejezésül. En, a dolgozó magyar nép fia A beszéd ulán megvillannak a kibukkanó nap fényében a tisztek kardjai, az akadémisták szuronyai és miközben szólnak • kürtök, előrehozzák az aka­démiai zászlót. A négyszáz alhadnagy esküté­lele következik: günknek fyűséges katonája le­szek, a köztársaság alkotmá­nyához, törvényeihez és törvé­nyes rendeleteihez híven, be­csülettel teljesítem kötelessége­met, elöljáróim és feljebbvaló­im parancsainak engedelmeske. dem ... Az eskü után háromszor négy ágyúlövés jelzi, hogy a Kossulh Akadémia négyszál hallgatójá­ból tiszt lett. Az uj tiszteket Szakasits Ár­pád köztársasági elnök üdvö­zölte: — Mindig lebegjen szemelek előtt annak a lobogónak a ké­pe, amelyre esküt tettetek. A népből, a munkásosztályból, a paraszti földből jöttetek s a onéppcl tűzön-vizén át* men­tek a felszabadító szocializmus felé. A ti kötelcsségtek, liogy hazátokat, hazátok szabadságát és függetlenségét, honvédhaj­társaitokkal együtt megvédel­mezzétek szellemi, erkölcsi és fegyveres erőtök végső megfe­szítésével minden támadással szemben. — A dolgozó nép magasra emelt benneteket. Tisztelet és szeretet övezi a honvédséget. Sztálint és Rákosit kövessétak — A magyar honvédségre nagy és súlyos feladatok hárul­nak. Ezeket a feladatokat csak akkor képes az egész dolgozó nép javára teljesíteni, ha híven követi Sztálin hatalmas gondo­latait: az épités, a stratégia sztálini tudományát, ha rendit­hetetlenül követi a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatá­sát s eszményképül választja azt a Rákosi Mátyást, akit sem testi kínzás, sem lelki meggyö­törtetés nem törhetett meg, mert életének legnehezebb, leg­veszedelmesebb óráiban sem fe­ledkezett meg a munkásosztály­ról, a dolgozó magyar népről, amelynek szolgálatába állította életét. — Ez az igazság védte és szabadította meg Rákosi Má­akar-badságöt, békét, jólétet nak. . — Mi is békét akarunk, de tudjuk, hogy ezt nem érhetjük el érzelgős pacifista frázisokkal, hanem csak védelmi erőnk leg­magasabb felfokozásával. Fegy­vertelen ország, véderő nélkül álló nép kész prédája az Im­perialista agressziónak. fl do!go?ókat mlnds^i ollsaság eiíen me^vádlfik — Nos, mi arra törekszünk és véghez is visszük, hogy or­szágunk kapujának «célpán!ján semmiféle támadás erőt ne ve­hessen. Ez a páncél: fegyvere­ink ereje, rendithetetlen baráti hűségünk a Szovjetunió iránt és kölcsönös barátságunk a né­pi demokráciákkal Ez a pán­cél védelmezi országunkat, dolgozó népünk munkáját, asszonyainkat és gyermekein­ket minden belső és külső el­lenséggel szemben, A köztársasági elnök beszé­dére a felavatott tisztek rang­elsője: Egyed Jenő hadnagy válaszolt: — Mi, a dolgozd nép fiai, ma életünk legszebb napját ünne­peljük: a magyar népköztársa­ság hadseregének tisztjet let­tünk. Azt, hogy ma itt állha­tunk, a dicsőséges Szovjet Had­seregnek köszönhetjük, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezérének, Rákosi Má­tyásnak s a munkásosztálynál:. A magyar népköztársaságot é« annak minden vívmányát, a dolgozó népet minden ellenség ellen megvédjük. Fogadjuk és hogy felépíthesse hazánkban szocializmust. tyást, ez az igazság vitte gyű- Ígérjük, hogy biztosltjuk dol­zelemre Sztálingrád hőseinek gozó népünk nagy munkáját, fegyvereit. Ezt az igazságot tűz­zétek ti is szuronyolok hegyére. Növekszik a békefron! ereje — Az imperialisták béke­bonlók, csatlósaik és ügynöke­ik elkeseredett gyűlölettel tá­madják a Szovjetuniót és a népi demokráciákat a legszcm­te'.enebb, leggyalázatosabb fegy­verekkel: rágalmakkal és ha­zugságokkal, összeesküvések szervezésével és háborús pro­pagandával. Tehetetlen dühük és fegyverkező őrületük egye­nes arányban növekszik a nem­zetközi békefront erejének nö­vekedésével és a szabadságért harcoló elnyomott népek győ­zelmeivel. A dolgozó tömegek, a gyarmati és függő oi'szágok­beli népek felzárkóznak a Szov­jetunió mellett a nemzetközi békefronton. Mert a népek nem A Nagyütős rendőr, én meg a kulák Tudnivaló, hogy Ut, a tanya-'Igen kiművelték e fejét aa ta­világban igen elmaradott népek kólán a kommunista tudomány­iaknak. Én már nem vagyok ban, olyan elmaradott mert ha csak & yd fl fd( csak tehetem újságot is olvasok. Én . a mk mlkúf „ „ N már azt ls tudom, hogy kicsoda m$ piJ(a misikkal befor­itt erre felénk a kulák azelőtt M a (dha_ Köszönök é$ « tudtam, csak nem találtam (mdM mgrt oMon h wU megfelelő elnevezést az én Okos- na m{ £ol QSZt al Tapp János batyámra, akinél (ls p nem d Qk esztendőt kínlódtam végig sze- „aJk mennek b f lé% D, gény kis feleségemmel. Hol nap- mdf/ön fel{j~k úm0kos.parp számos hol beres, ex volt a ml ^ a nagyfam feiesége, aszt vl­sorsunk a kis aranyvirágommal. gyorognah ám, a randa, csem­Bele is soványodtunk, hele is sze- dja [á k kdl,ti wagái gényedtunk, bele is családosod- a rend5röknek> beszÉlnek, ken­tünk a kény elenségbe | veskeánek nekik, hogv majd a, Dehat a kommunisták kitalál- eL VJszik be Bket ták azt, hogy kulák és ez Igen a szohába< ahonnét egés2 ho,. jó név. Elmondtam többször, zdmdzik a jó malaCpnprikát sza­Okos-Pappot szembe is gazem- ^ monáom keserilen> et „ nek emberkinzonak, zsirbajul- koraM, hog a sze gény nek nem ladtnak, harisa;parasztnak és .. ^ egyebeknek — amit tisztesség ne '' essék, nem írok ide -, de eze-' De egyszer csak hiv a nagv­Jien 6 csak nevetett és a rötyö- lány ebédelni. N fene — mon­gésének nem használt a demo- dom és megyek. Bent igen nagy krácia se. De ezt a szót, hogy a csend, akkora hogy hirtelen y>kulák*, sehogy se birja és ha nem is merek az evéshez hoz­va la ki kiejti a száján, akkor záfognl. — Egyen csak — mond­Okos-Papp falsak megy diih'ben. ja Nagyütős —, isz a gazduram A minap is valami gyűlésről szeretettel meghívta, szereti t jött vissza és igen méltatlanho- a munkásait. Így va ngnzdaram* dott s azt mondja: »Egyenesen —Ugy — bólint rá Okos-Papp. lekulákoltak azok a kutya kom- Én meg hozzáfogtam az ebéd­munisták.* Mondom neki: . fiez, a rendőrök nem ettek, csak »Miért?* -»Az igazságomért* — engem biztattak. Jókcdwrl voU rázta a tokáját —, hát minek ne- tak, Okos-Papp is nevetett, pé­künk, gazdaembereknek a terv- dJg láttam rajta, hogy igen ne­vetés, kl parancsolhatja nekem kezére esik. Evés után Nagy ütés azt, hogy ennyi, meg ennyi szá- plajbászt vett elő és azt mona­zalékát a földemnek, ipart nő- ta, hogy Okos-Papp uram ősz­vénnyel vessem be? í sze kívánja számoltatni as év Én csak nevettem, mire fl napszámjalmat, meg as Okos­ujabb dolgokat parancsolt mér- Papp szántási dijait, Itt a tör-, gesen és nekem csinálni kellett, vény előtt, mert Ckos-Papngazd. Mikor már kiganéztam, akkor uram nem szereti a hamisságot, meg fát vágatott velem a kam- Hát én minden napom jelszó­ra előtt. Mert hogy mindenki mo'.tam és minden munkát Okos­tudja, nem tudtam én megsza- Papptól és igy jött ki 150 nap badulni Okos-Papptól a földosz- mult tavasztól. Nagyütős ezi tás után se. Iliába van hat hol- mind összeszámolta és a szántá­dam, mégis, mindig tartozok ne- som, fuvarok hivatalos dijait ts kl, fene tudja: hol szántásért,' és járt nekem a s:ámadás s*erlnt hol fuvarért, hol emezést, hol 800 forj„t okos-Papptól. Aztán amazért. Szóval mindent megcsl- csak tovább vigyorogtak a renA­nálohnell, ilyen *>k s munkákat; Brg/l> de Okos-Pappék már nem. amiket ka jód összeszámlálok, fél- ps akkor irat:ak vele egy nyng­esztendöm oda van. ] tát SOO-ról, hogy a »szlniga»­De máma még más it tetézte ság« hivatalos is, meg törvényes Okos-Papp bánatát, én erről a ka- ís legyen. Én azt a nyugtát zzeb­ro lebeszélni. A szegedi isko- revágtam, neveltünk, de Okos­Iáról Szék-sásra helyezték Nagy- 1 papp nem nevetett. Nagyütős­ütős Pistát, az nf rendörörspa-' sel karonfogva ballagtunk kt * rancsnokot. Ez olyan magunkfaj- tanyáról, ahonnét Nagyütős még ta emberből leit rendőr, aztán vjsszaszóU Okos-Pappnak: Soha nem láto't méretekben és tenyészálíafvásár Hözinséesiícere — Aztán nem muszáj ám pénz­ben fizetni, gazduram, leszot­. .... „ . .......... gálhalja azt a pénzt természet­banfakozik Hi a mezdgazitesag? kialhlás ^ ^ «*»t^M J mig Gválán meg nem indul • trahtoi állomás. Aztán ne merjen yhn a DÉFOSz megkerülése néU kül napszámost fogadni, mert ugy nem ;>hivatalos* ám. Igy mentem Nagyütőssel, aki veregette a hátam és arra bln­látott, hogy lépjek be • DÉFOSz-ba. A árcius 23-ln Budapesten megnyíló Mezőgazdasági Kiá'llt­íásá és Tenyészállatvásár láto­gatotttága messze túlhaladja a vrckozásokot. A hazai szakem­bereken és érdeklődőkön kívül Csehszlovákia. Rmánia. Bulgá­ria, Lengyairsziég, Olaszország, Ausztria és még gy egée ser úl'iam mezőgazdái jMentették be részvételüket a kiállf'.áron. Az édeklődcfl teljesen indokolt: ez gazdálkodás s a vele összefüg­gő ipa és kereskedelem, vala­mint a tervszerű mezőg&zdátko­, M, . , • dást pegítő hatóságok csodálato­akamak háborút. A népek sza- finn Knzdng felvnúlása lesz. A Gppliiszüvet iiegyScaresIcedelii Nemzeti Vállalni Kárász-u. 14. SZEGEDEM Kárász-u. 14. jövő héten MEGNYITJA «. sz. Ft óh ját ahol nagy raktárral, fokozott udvariassággal áll a szegedi és szegedkörnyéki kiskereskedők rendelkezésére Hirdetéseinket kísérje figyelemmel t váárigazolvánnyal járó kedvez­mények is igen jelentősek: fém­áru utazás Budapestre ésvlsz­siza, 33 százalékos le.rgcdniény a Budapestről vidék felé irányú­ló kirándulások alkalmából és ármérrók'lés a főváros élvonal­beli fürdőhelyein, szálpdáibnn. szó: kozóhelyeii? és színházaiban. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel a kiállítás sajtószolgálata rádión keresztül is sugározza a fon osabb tudniv-lókat. Mondom otthon az asszony­nak: r>Igy asszony csak megyünk ám majd valamire, ha a tör­vény, meg a rendőr is mellet­tünk van. Bajai anyakönyv! hirek Szúlettek: Aczél Pál és Er­délyi Bertának Márta, Keszthe­lyi István és Pigniczky Rozáliá­nak Éva, Németh Julián és Wingeubock Ilonának Gyula, Kovács János és Keresztes Er­zsébetnek Anna, dr. Révész Kál­mán és Szentlentl Leonénak Judit, Dobszai András és And­rás Erzsébetnek András, Rácz István és Kállai Veronikának János, Ribár József és Polyák Katalinnak Zsuzsámra, Kollár Mihály és Horváth Máriának István, Szalai Mihály és Geiger Máriának Erzsébet és Ilona (ikrek), Ilódi Tibor és Szabó Margitnak József nevű fiuk, il­letve leányuk. Házasságot kölöt'ek: ITorvá'h Ferenc Mezei Erzsébettel, if;. Csonka János ördög Emercn­c iá val, Rajai Győző Varag'v Erzsébettel, ifj. Lorsányl Pál Kitáb Máriával, Kovács Jő<s t F.rsi Katalinnal, Markő Já. os Oláh Eszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom