Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

6 Kedd, 1949 márcfus lő. így harcol! az ország első üzemi bizottsága a tőkésekkel, munkasárulókkal, jobboldali szociáldemokratákkal U:cmi bizottsági választásokra készülődnek a szegediggávk és üzemek, dr hasonló munka folyik az ország ixila. fiennyi üzemében is. Az uj üzemi bizottságokban a ciolgotók legjobbjai n termelés fokozását, a jobb és többterme£st, a sdejfcsökkentést, a tervszerű munka pontos bcíartá1át segítik eló. A munkásoké a gyárak, maguknak dolgoznak fenne és ezt a munkát irányítják és vezetik az üzemi bizolttágok. Nehéz, küzdelmes utal kelleti fzonhnn megtenni idáig. Az állunositás előtt az üzemi bizoltfágok kemény harcokat vi\tak a •ekésekkel, akik népi demokráciánk érdekei helyett továbbra te csak a saját kapitalista érdekeiket nézték. Igen jellemző noída erre a felszabadult or«zág első üzem! bizottságának «n?idája, amelv nyomban a felszabadulás utáni első napokban, október 22-én alakult meg a Szegedi Kenderfonógyárban. Egv miét né'kiil indul az Szem — Először üzem! tanácskén! alakultunk meg és csak később az országos intézkedések során veti ük fel az üzemi bizottság nevet, — gondol viszsz.a o ma már szinte történelmi eseménnyé nőtt tettekre Strack Adám elvtárs, az akkori GB elnök. — A kendergyár minden vezetője elmenekült és a pénztárton egy fillért sem hagytak. Mégis megalakítottuk az üzemi tanácsot és a munkásság támogatásával három napon belül már tizembe U helyeztük a gyárat. Akadályaink voltak, de kemény erőfeszítéssel leküzdöttük ezeket és attól kezdve egy napra scin állt Ic a termelés, sőt az akkori nehéz gazdasági vlszonvok közölt Temesvárról élelmiszert és gépalkatrészeket Is tudtunk szerezni a városnak. a régi arab It hetézneh a mukásoh bőrére Budapest felszabadulása után azonban lassan kezdtek i*ss:aszállingózni a régi urak, — folytalja emlékezését Strack elviárs. — A gyár négv főrészvényese, — akik azelőtt korlátlan urak vollak, — akarták ismét a kezükbe ragadni n vezetést és a kendergyár munkásainak nehéz munkával elért eredményeit saját hasznukra akarták fordítani. Természetesen ez éles harcra vezetett az üzend bizottság és a gvár régi urai, elsősorban a négy főrészvényes: Bárkány Frigves, Raeh Bernát, Slrasser Herbert és Sininncslcs bankigazgató között. F.zek az urak a kendergyár termékeivel feketézni akartak. Pestre vitették az árut, hogy » feketepiacra dobják be. Tőkétek ét Jobboldali szociáldemokraták bűnszövetsége Maga Valentiny Ágoston az akkori igazságügyminiszter is a lelietó legerélyesebben a lökések pártjára állt ós a hozzáforduló GB-nek kijelentette, hogy ne rendelkezzenek az üzem termékeivel, hanem bízzak azokat a gyár részvényeseire. A helyzetet súlyosbította ínég az, hogy lián Antal a jobboldali szociái''emokraták másik fő képviselőié, az akkori iparügyi miniszter lextilgazdasági irodát álliott fcJ Budapesten. Ide kellett ladnl a termelt áruk legnagyobb részét, mintegy 75 szá' lékát. Az GB nzonban lálta, h igy ezen keresztül ismét csak a feketepiacra jutnak a gyát termékei. — — Jellemző eset volt például a következő. A dunai kishalászok szövetkezete közvetlenül az üzemi bizottságtól hálófonalat Igényelt és azt meg is kapta. Két héttel később mégis kiutalás jött Budapestről öt mázsa hálófonalra a kishalász szövetkezet számára. Amikor az OB utánajárt a dolognak kiderült, hogy erről a kiutalásról a szóvetkezet egyáltalán nem is tudott, tehát ez a mennyiség nyilván a feketepiacon kerüli volna forgalomba. A tőkések zSt'esztenek, de az öntudatos munkások dolgoznak Ez az állandó harc, magával a kormányzattal is, amelybe befurakodtak a jobboldali szociáldemokraták képviselői, természetesen erősen gátolták a termelést. A gyár dolgozói mégis hősiesen végezték a munkájukat. A régi tőkések mindent elkövetlek, hogy bomlasszák a munkafegyelmet és a nyugatról lassan visszabátorkodó régi híveiket ültették a dolgozók ngakára. Igy például Révész Miklós gyártásvezető elégületlenséget akart kelteni a munkások között, szét akarta zülleszteni a gy árat, sőt az a veszély is fenyegetett, hogy a gyártási terveket külföldön értékesíti. Az ő mesterkedésein is az ÜB látott át, leleplezte szándékait és sikerült eltávolítani a gyárból. A keserűség és az elégületlcnség a tőkésekkel szemben egyre jobban fokozódott a munkásság körében, különösen az egyre inkább kiéleződő harc során, amely az ÜB és a gyárvezetőség között folyt. Már majdnem arra került sor, liogy leállítják a (ennelést és ezzel figyelmeztetik a tőkéseket. Az öntudatos kommunista munkások azonban belátták, hogy ezzel csak a tőkések malmára hajtanák a vizet, ezért megfeszite't erővel továbbfolytatták a munkát. Az egységes munkásosztály rendet tofeml Strack Adám elvtárs ma már nyugodtan gondol vissza ezekre a nehéz időkre és biztos öntudattal mondja: — Ezeknek at áldatlan harcoknak a munkásosztály egységes pártjának, az MDF-nek megalakulása és ennek ered_ ményeként az államosítás vetett vé-et, A Szegedi Kendergyár dolgozói azt a Iclkcsüllséget és hősi erőfeszítést, amelyet annak idcjínn az üzemi bizottság harcainál kifejteitek, most a szocialista munkaversenybeu fejthetik ki és kell is, hogy a szocializmus é] Lésében bizonyítsák be a munkásosztály alkotó erejét. Tőkések, jotiboldali szociáldemokraták és kiszolgálóik ma már valóban nem ülnek ott a dolgozó nép nyakán. Az üzemi bizottságoknak nem h?!l a velük való küzdelemben fecsérelni erejüket, hanem mindenben a d.l o.ók jólétét szolgálhatják. A Szegcdi Kendergyár üzemi bizottsági irodájában Török Gábor elvtárs, a mostani Üli elnök már lzoldogan mesélheti azokat az eredményeket, amelyeket a népi demokrácia segítségével elérhettek. 0,-t>o>i rendelő, bölcsőde, üdülő, kulfara... — A legmesszebbmcnöen tudunk gondoskodni dolgozóink egészségvédelméről is, — mondja. — Minden dolgozó TBC-szürővizsgán ment keresztül, ezenkívül állandó fogorvosi és orvosi rendelő áll díjmentesen rendelkezésükre. Bölcsöd étik és ngpköziotlhonünk van, ahol ugyancsak díjtalanul rcggetii, uzsonnát, ebédet kapnak dolgozóink gyermekei. Nógrádi erő. cén modern üdülőt lélesitcttünk és a mult nyáron 25G munkásunk üdült ott. Azok akik 25 éve dolgoznak az üzemben, vagy kiöregedtek a munkából, jutalomban részesülnek, kegydijat kapnak, összesen 170-en kaplak már üzemünkben ilyen jutalmat 32.400 forint értékben. Külön üzemi könyvtárat, kultúrtermet létesítettünk, rádiót szereztünk Igv segíti az OB a dolgozók munkáját és ez megmutatkozik a tennrlés eredményességében is. Nem véletlen, hogy Gáspár István elviárs, a tervmegbizott büszkén mutalja az öihónapos munkaverseny eredményei/, amelynek során 19 százalékkal teljesítették tul az előirányzatot. Atllrg 123.4 százalékos eredményt érlek el és most még nagyobb lendülettel fo tnk lioz/á az uj munkaversenyhez. Harc helyett igy válik egyre inkább a termelés, az országépítés az üzemi bizottságok feladatává. Mégis kemény küzoelemre van még szükség és élihez a küzdelcmhoz a munkások tömegei adnak erői, biztos alabe. Sportolóinknak feisZreH-, P* » hátságoknak. seket biztosítottunk. I (lőkös) Éljen a világbéke élharcosa, a magyar nép nagy barátja, a bölcs Sztálin I NEGYEDSZÁZAD ELET 1924 augusztusában született. A napra sokáig nem emlékeztek ponlosan, mert a bibliát, ahova beírta az anyja, bevitték a törvényszék bűnjelkamrájába. A bajt ö zúdította a házra már magával a születésével. Igen rosszkor jött. Az anyja ugy érezte már, hogy meghal, de nem hagyhatta a munkát. A tavaszi kis szántásuk jejében robotolt Baloghéknak, a 2C0 láncos szomszédnak. Kétszer is összeesett a töreklukban, de nem mert hazamenni. Félt. A többi szólt Baloghnak, de az csak gúnyosan végignézte és odabökte, hogy amagy is van már négy, nem baj, ha elpusztul az ötödik, minek a kóáusnak annyi. Estére megszületett, de az anyján csak az orvos és a drága patika segíthetett, iga nélkül, trágya nélkül azonban semmit sem hozott az öt hold szikes s nem tellett miből. Baloghot mintha megszállta volna a szent, igaz, hogy csak váltóra, de mégis adott pénzt. Persze visszafizetni nem tudták. Az anyja hónapokig feküdt, nz apjára dupla robotrész jutott s a keresetből még kemadárért titokban kapott belőlük kölcsön. Később béres lett, aratolt, szántott, csépelt, A gépet nagyon szerette. Ha rnriazás után v.:llásba ment, mindig ott csodálta a szíjat forgató traktort. A városból jött gépészt is szerelte, aki undorodva köpött minden nagygazda után s olyanokat mondott, hogy jön még a kutyára dér, meg a fiakat azzal biztatta, hogy lesz idő, amikor saját földjükön dolgozhatnak s nem lesznek a nagygazda rabszolgái. 1945-ben megvalósult, amit a gépész mondott. Földet kapott, megnősült s teljesült egv régi vágya. Ha sem is sokat, de olvashatott. 4 főiddel ő is nehezen boldogult. Az öreg Balogh fiától, akit kezdtek hutáknak nevezni, attól kellett igát kérnie. A negyedik évben, amikor megjött a második gyerek s már kétségbe esett, hogy az egész robot rámarad s nem tud végezni a sajátjával, a harmadik faluban gépállomást avattak. Hozzájuk is eljött egy zöld traktor. Amikor. nyírre sem igen futotta. Kértek haladékot, de az ő kis földjét szántották, egész nap a gép nyo• Balogh nem adott. Kis házuk udvarán meg- mában ballagott. A traktorista hasonlított a régi perdült a dob. Balogh bejött a szobába s gúnyosan szólt oda siró anyjának. Ugy-e mondtam, most aztán menjenek az isten hirivcl a lenébe. Nem fizettek, jó lesz pénz helyett a házuk. gépészre, aki megjósolta nekik, hogy igy is lesz egyszer. Sokat beszélgettek és estére magukhoz invitálta aludni. A traktorista egész éjjel beszélt az uj világról. Azt is elmondta, hogv A biblia ott feküdt az asztalon. Az apja néhány év múlva százával lesznek az országelkeseredett dühhel nézte kemény, fekete fedőlapját .Balogh aztán még valamit mondott, amire apja markos kezével felkapta az aranykeresztes jeketeséget s egyenesen az uzsorás orrának vágta. Néhány pofon is csattant, de aztán bejött a csendőr. A törvény szigorú volt, Igazságtalan. Nyomorogtak, éheztek, szinte csoda, hogy valahogyan mégis megmaradtak. Hatéves korában beírták az iskolába, de csak addig járt, amig lehetett mezítláb. Négy év ban gépállomások és azokhoz uj traktorlslákra van szükség. Azzal búcsúztak, hogy valamelyik gépállomáson majd találkoznak. Még aznap megírta jelvételi kérelmét a gépvezetői tanfolyamra. Amikor az életrajzát irta, sokszor elkomorodott az arca, de az utolsó sorokba egészen belepirult. tCsászár Sándor, aki mindig nehezen éltem, most szeretnék traktoros lenni, hogv a gyermekeimnek és minden olyannak, aki én Mialatt megtanult irnl, olvasni. Tízéves korában az gyok s munkával keresem a kenyerem, a iővőapja elvitte egy távolabbi tanyába. Ott maradt j ben könnyebb, jobb legyen az élete s ne tuo/on nkrsszógának*. Amikor betanult s megszokta a többé sanyargatni a kulák« — fejezte he torpofont, kanász lett. A gazda fiainak voltak \ -vényét s nagyot pattintott örömében tintás uijaikönyvei. Sípért, magajaragta bugócsigáért, kis- wl. (p. s.) fi bolgár kormányküldöttség látogatása Rákosi Mátyás és Szakasits elvtársaknál Szakaslta Árpád elvtárs köz. társasági elnök hétfőn dé'etőtt fogadta a Budapestre érkezett bolgár kormányküldöttség tagjait. Kolarov külügyminiszter, a küldöttség vezetője tolmácsolta a köztársaság vezetője, nek a bolgár kormány üdvözletét, amit Szakasits Árpád elnök szívélyes szavakkal viszonzott. Á köztársasági elnök ezután hosszabb szívélyes meg. beszélést folytatott a küldöttség tagjaival. A küldöttség tagjai hétfőn délelőtt ugyancsak meglátogatták Nagv Imre elvtársat, az országgyűlés elnökét. Ezután a küldöttség Dohi István miniszterelnököt kereste fel, aki Losonczy Géza elvtárs, államtitkár jelenlétében fogadta a bolgár vendégeket é9 szívélyes baráti eszmecserét folytatott velük. A bolgár delegáció tagjai ezután Rákosi Mátyás elvtársnál, az MDP főtitkáránál tettek látogatást, akivel hosszas baráti beszélgetést folytattak. II dán munkásság tillakozik az Illant! Egyezmény ellen A dán munkásság felemelte szavát az atlanti egyezmény ellen. Az egyes gyárak munkásai határozatokban tiltakoznak Dániának az atlanti egyezményhez való csatlakozása ellen és felszólítják a kormányt, kövessen el minden tőle telhetőt a béke megőrzésére. fl gruz táncegyüttes vidéki körútja belejezodiiti A gruz táncegyüttes vasár, nap a diósgyőri vasgyárban vendég szere [-cl t. Ezzel befejezte niagyarországi vidéki körútját. Bacharjev, a Szovjetunió mii. vészeti tanácsának képviselője a táncegyüttes magyarországi vidéki útjáról szólva hálásan állapította meg, hogy a magyar uép mindenütt nagy lelkesedés, sel fogadta az együttest, melynek szereplése nagyban hozzá, járult a Szovjetunió és Magyar, ország népei közötti barátra® elmélyítéséhez.