Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-08 / 32. szám

Kedd, 1949 február 8. DELMAGTAHORSZAG A nemzetközi reakciós hadjárat minden tervét összezúzta Mindszenty beismerő vallomása A küVöldi tudósítók közös nyilatkozata a nyugati sajtó• rágalmakkal szemben A nyugati államok reakciós sajtója és rádiója a Mindszen­tig-per kapcsán rá,alomhadfáratot indított Magyarország ellen. Valótlan híreket terjed ted arról, hogy a külföldi tudósítók nem közölhették az igazságot, hogy Magyarországon cenzúra van, n levelezőknek céltudatosan tomácsoltak és csak a kommu­nista újságírókat, vagy a velük egyettérzöket bocsátották be a tárgyalásra. A tárgyaláson résztvett külföldi tudósítókat ezek a valótlan hirek annyira felháborították, hogy a Reuter iroda budapesti tudósítójának javaslatára közös nyilatkozatban fog­1 attak állást a nyugati sajtó és rádió rágalomhad járatával szemben. Ebben kijelentik, hogy újságírói hivatásuk és becsületük elleni támadásnak tekintik a híreket és határozottan megcáfol­ták ezeket. Megállapítják, hogy a táviratban vagy távbeszélőn tovább'iott tudósítások felett semmiféle cenzúrát nem alkal­maztak, hogy a fordítások, a tolmácsok semmiféle toriitás­sal nem vádolhatók* s nem igaz az, hogy csak kommunista vagy kommunistákkal rokonszenvező tudósítók kaptak a tár­gyalásra beutazási engedélyt, illetve belépőlegyet. Ezi a nyilat­kozatot aláírták a Szovjet, <* francia, az angol, az otasz, az osztrák, a cseh, a rcmárz, a lengyel, a svájci és az amerikai la­pok Illetve távirati irodák Budapestre küldött munkatársai. A Reuter iroda tudósilója bu­dapesti jelentésében egyébként megállapítja, hogy megfigyelők véleménye szerint Mindszenty viselkedése a tárgyaláson, az a •-iláeosság. amellyel beszélt, a hosszas kihallgatás alatti fó erőbcn'éte, megcáfolt min­aen olyan feltevést, amely s-érint Mindszentet vkinoz­ták«. vagy tkábitószerrel el­bóditották* volna. A tárgyalás első két napján Mindszenty mindenkor teljesen nyueodlnak látszott. Lassan és értelmesen beszélt, nagyjából ugyanolyan tónusban, mini •zeotleszédeíben. AH alánosság­ban arra számítoltak, hogy a bíboros egészen másként fog a tiiró/ág előtt viselkedni, sőt azt ts féltelezléb, hogy nem fog be­ismerő vallomást tenni. Ehe­lyett Mindszenty ismételten kije­lentette, hogy megváltoztatta álláspontját a köztársasággal kapcsolatban és az egyház és az állam közötti megegyezés ügyében is. A Pravda tudósilója a Mlnd­s enty perről szóló beszámoló­jában közli, hogy a három napos bírósági tár­gyalás teljes fényt derített a magyarországi katolikus ki­rálypárti összeesküvésre és Mindszenty bűnössége telje­sen bebizonyosodott. Az összeesküvést a nép akara­ta felszámolta. A perlren sze­replő bizonyilékok, különösen Mindszenty utolsó üzenete Cha­pin amerikai követhez, megmu­tatták, hogy a magyar összees­küvők milyen szoros kapcsolat­ban álltak Washington hivata­los képviselőiveJ. Az összeesküvők részesei a harmadik világháborút előké­szítő imperialisták általános tervének és e terv fő irányí­tója az amerikai imperializ­mus. Az összeesküvők tevékenysége egyáltalán nem bozliatö össze­függésbe a /vallásszabadság* védelmével. A vallásszabadsá­got a magyar köztársaságban nem korlátozták, az összeeskü­vők a nép és annak intézmé­nyei ellen folytattak küzdelmet. Krusinszkij, a Pravda küiön­tudósitója a következőket irja a Mtndszenly-perről: Mialatt a népbiróság a bű­nösség fokának megállapításá­val foglalkozik, Budapest és egész Magyarország demokrati­kus közvéleménye már levonta a per tanulságiat. Mindenki egyetért abban, hogy a nemzetközi reakciónak a Mi na s zent y perrel kapcsolat­ban felkavart hangos hü-hója végleges kudarcba fulladt. Az imperialista sajtó azt az uta­sítást adta Min lS7entynek, hogy a perben /mártírként* tüntesse fel magát, Mindszenty beismerése azon­ban összezavarta a. nemzet­köd reakciós hadjárat ter­veit. Az areol lapok csalódott han­gon írnak Mindszentynek a tár­gyaláson tanúsított magatartá­sáról. A jobboldali konzervatív Yoiishire Post kelletlenül kény. te,'en megállapítani: világos, a kormány azt mondhatja, hogy az egyház vezetője, ez az /erős ember* mégsem olyan erős é3 a bűnvádi eljárás során bekö­vetkezett megtörése mutatta, hogy gyenge jellemű ember. Az Observcr megállapítja, hogy e bíboroson nyoma sem volt bármiféle külső behatás­nak. A Reynolds News kiemeli, hozy Mindszenty maga választ­hatta meg védőügyvédjét és azt a koiábbi jelentésekkel ellen­téttón nem a bíróság jelölte ki. • Mindszenty Cliapin körethez irt levele, amelyet eredetiben közlünk, igy hangzik: /Követ ur' Csütörtökig kell valóban cselekedni. A tárgyalás kész, a tárgyalás Amerika ellen van kiélezve és azt kívánják igazoltatni, hogv Amerikától titkokért pénzt kaptam. Autót és repülőt kérek. Más kibon­takozás itt nincs. Kiváló meleg üdvözlet: Mindszenty. — 1.23. u. i. Kérem Koozak ur azonnali intézkedését, hoj/y a tevélvivő­vel még ma találkozzék minden megbeszélésre. — U. i. A piló tának ígérjenek az ügy érdeké­ben 4 ezer dollárt, amit én majd téritek. Mindszenty.* AZ UJ VILÁG HA1GOSA1 ^^f ti 7 fc/tJUzJ&vf /• / • Szombaton este néhány ki­sebb csomagokkal megrako­dott ember igvekenett át a hí­don. Az ívlámpák fényében vissza-vissza néztek az uj­szegedi oldal fe'é, ahol életük legszebb, leghasznosabb hó­napját töltötték... A délutáni órákban még vagy harminc elvtárssal ott ültek együtt az egyhónapos pártiskola záróvizsgáján. Hallgatták a búcsúztatókat, a szavalatokat s a Pártiskola vezetőinek buzdító szavait s arra gondo'tak, hogy miiven nagy munka vár most rájuk, ha visszakerülnek otthonukba. A szegedi mintagazda, Nyitrai Antal elvtárs, az átokházi 20 éves Császár Im­re, a szatvmazi Csézy Fe­renc, Csernyus Sándor 48 éves dolgozó paraszteml/er Algyőről. Vidéki Imre Do­rozsmáról, a tápéi Szám fira György és elvtársaik munkás­flntudatukhan megerősödve, az elméleti tudás fegyverével felvértezve hagyták el az is­kolát, hogy az itt szerzett ha­talmas értékeket továbbad­ják és felhasználják munká­jukban. A tanu'ást természetesen tovább kell folvtntniuk, mert az elméleti tudá nak csak az alapjait szerezték meg az egy hónap alatt, amelvnek segít­ségéve! most már gyorsan ín­du'hatnak tovább a fejlődés ut án, hogy erős, megbízható harcosai és vezetői legyenek nz uj vi'ág megvalósításáért folytatott harcnak. A Pártiskola épületébe, ahol megszerezték a jó mun­kához szükséges tudást, most uj elvtársak költöztek, liogy egy hón-írig a legbensősége­sebb szettemben élve, meg­ismerjék feladataikat, megis­merkedjenek a marxl-íeninl tamásokkal, Pártunk ideoló­gjá'ával. A Szovjet kuitura hónapja SZEGEDEN 40 tagú gruz ének- és tánccsoport érkezik a hónao végén Mlnd®?eDry sajátkezű levele Cliapin USA-követUcz, amelyben szökéséhez — január 23-dn fta/őt fes repülőgépet kér, a pilótának pedig az /ügy érdekében* Bégyezer dollárt ígér, Február 19-én, a Szegedi Ál­lami Nemzeti Színházban a Ma­gijai országon tartózkodó szovjet művészek vendégszereplésével kezdődik Szegeden a szovjet kuitura hónapja. Az estén Galina Szergejcvna Ulánova, a régi klasszikus hagyományokból meg­újhodott szovjet balett legkivá­lóbb, az egész világon legelső primabalerinája, a Moszkvai Ál­lami Akadémiai Nagyopera tag­ja és a nemkevésbbé világhírű partnere, Gabovics vendégszere­pet két és fél óra hosszás mű­sorral. A szovjet művészek Pro­kofiev: Romeo és Júliájából, Csajkovszkij: Hattyus tavából, Adaaa: Zsizel) c. darabjából és Bachcsí Szaralyl: Szökőkút c. balettjéből mutatnak be részlete­ket. Február 25-én Musszorgszkij Hovancsina c. operáját mutatják be a Szegedi Nemzeti Színház­ban. Az előadáson megjelenik Csulakl M„ a Szovjet Zenész Szövetség titkára, zeneszerző, akinek két balettjét játszák nap­jainkban a leningrádi Kisoperá­ban. Csulaki február 26-án elő­adást tart Szegeden a szovjet zenéről. Ugyancsak lelátogat Szegedre még ebben a hónapban Jelena Dimitrijova Krugllkova, a Moszkvai Állami Akadémiai Nagyopera szoprán trű.észnöja és rendkívüli sikereket drató hangversenyé íekrsnője. Vele ér­kezik városunkba Dávid Alexan­drovics Gamrekeli, akt szintén a Moszkvai Allamt Nagyopera művésze. De Szegedre érkezik majd a Ksukázus r.éneinek mű­vészetét, sajátos táncalt és dalait bemutató 40 tagu gruz férfiakból és nőkből álló csoportja ls. Ez a csoport majd ének- és tánc­számokkal szórakoztatja a sze~ gedi közönséget. Mit láttam Lengyelországban? Nagy Sándor Baumgarten-difas irö előadása Pi Dolgozók Klubjában vasár­nap délután Nag.^ Sándor elv­társ, Baumgarten-dijas iró, a »Délmagyarország« munkatársa számolt be lengyelországi útjá­ról, a lengyel társadalmi és iro­dalmi viszonyokról. Nagy Sán­dor a lengyelországi írókon­gresszusra kiküldött magyar iró­delegáció egyik tagjaként vett részt ezen a kongresszuson, mely egyúttal a népi demokráciák és a Szovjetkőztársaság irodalmi életének találkozója ls volt. A kongresszus a harc jegyében folyt le, melyet a marxizmus­leninizmus ideológiája és eszté­tikája vivott a még jelenlévő burzsoá irodalmi irányzatok el­len. Sezecslnböl — ahol a négy­napos kongresszus lefolyt — Varsóba utiztak az Írók, ahol mód nyílott arra, hogy megbe­széljék a harc közös problémáit. Ezután sokkal eredményesebb együttműködéssel veszik fel a harcot a polgári exiztendaliz­muz, neotomizmus u) szellemi mérgei ellen, melyek a nyugati irodalmakat fertőzik s nálunk is akadályozzák az egészséges ki­bontakozást, a szocialista rea­lizmus megvalósítását az Iroda­lomban. Nagy Sándor előadását fe­szült figyelemmel hallgatták vé­gig. majd vita következett, me­lyen az iró és közönsége Irodal­mi problémákat beszéltek meg. w 426ÁRUDA tít ihíhófov íém*

Next

/
Oldalképek
Tartalom