Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

un.5! ahyahdkszao Vasárnap, 1949 február 2t. KarisnpgpfeÉ eredményei és tervei IlurisnyngyárlÁsunk föfcladaín a felszabadulás után --- hasonlóan többi iparágainkhoz — az volt, hogy n belső szükségletet fedezze! Ezt annál eredményesebben elérhette, mert a divat is segítségére sietett. Nyáron a nők nem hordtak harisnyát, igy n selyemliarisnyagyártás feladata lényegesen könnyebb lett, A pamutharisnyában i* kisebb volt a kereslet a vártnál. \z első tervévben legyártott 1,675.000 tucat harisnya — pamut és selyem harisnya vegyesen — fedezte a szükségletet. 4.675.000TU C AT PAMUT fi SELYf M HARISNYA I9'l7-d8 tr^tytit!^ i icn itifcilfrtu dlnll náb iii z&lmrm mdrkmw |4762.000 tucat pamth . 49^9hv8£« 752.000 tucat sfiyemharisnva A dolgozók élefezinvonnlának njabb emelkedését jelenti, hogy ennek ellenére a hároméves terv utolsó esztendejében fel kellett emelni a hari nvagvártsis előirányzatát. 1949-ben 1,772.000 tucat pamut- és 252.000 tucat selyemharisnyát fogunk gyártani. Amennyiben azonban nagyobb szükséglet mutatkozik, akár a belföldi fogyasztás, akár az export terén, azt is ki tudjuk elégíteni, mert harisnyagyártó iparunk ugy van méretezve, hogy még ugrásszerű termeléseniclkedést is megenged. A jelek arra mutatnak, hogy ezt a kedvező helyzetet ki kell majd használnunk. Sikeres kísérletek folynak ugyanis a magyar iiylonharisnyagyártáB terén. Ha az eredmények alapján megindul a gyártás, nemcsak a belföldi kereslet emelkedik jelentősen, hanoin óriási exportlehetőségek is nyitnak, ugy hogy harisnyagyáraink és üzemeink sokkal nagyobb teljesítményére lesz szükség. A meglevő gépi berendezések segítségével nem lesz probléma ennek eleget tennünk. Az uj munkaverseny előtt A Szegedi Orvos Egészségügyi Szakszervezet műsoros l&nceslet rendet március 5-én 9 órai kezdettel a Hungária összes termeiben a közös központi székház atapia javéra, melyre Szeged társadalmának minden tagját szívesen látja a rendezőség. Jegyek Dr. Veress Elemér (Nőgyógyászati klinika) kaphatók. Az ÜZEMEK szervezett dolgozói az egész országban, igy Szegeden is hatalmas és nagyjelentőségű feladatok megvalósítása előtt állnak. Az öthónapos munkaverseny átlageredményei igen szép sikereket mulattak és elérkezett az ideje, hogy további eredményes eszközökkel dolgozzunk az ország gazdasági erejének növelése és ezzel általános életszínvonal még fokozottabb emelése érdekében. Négy csoportba sorolhatjuk azokat a legfontosabb lennivalókat, amelyek a szakszervezetek és az üzemi dolgozók tömegei előtt állnak. Első helyen említjük az uj kollektív keretszerződések bevezetésével kapcsolatban a normarendezés szükségességének tudatosítását, a normák alkalmazása terén mutatkozó esellcges liibák, nehézségek kivizsgálását. Hasonlóképpen fontos a diósgyőri vasgyár munkaverseny Felhívásához való csatlakozás és ennek nyomán az uj munkaverseny. Ehhez a két fontos tennivalóhoz járul az iparági szervezkedések megvalósítása és az uj üzemi bizottsági választások. Mindezek a feladatok és (ennivalók szorosan összefüggnek egymással, az egyik a másikból következik és kivétel nélkül mindegyik végrehajtása elengedhetetlenül szükséges. A normák rendezése feltétlenül kívánatos volt már, mert a munka termelékenységének gyorsütemű növekedése következtében, de ezenkívül a technika fejlődése cs az ipar átszerveTF n a S ervszeruseg—tudomány | » második j világháború mérhetetlen pusztítást okozott a Szovjetunió hatalmas állatállományában. A megszálló német fasiszták mindent elraboltak, ami koziik ügyébe került. Amit ncra tudtak magukkal vinni, azt elpusztították. Igy a Szovjotunio egyes nyugati részoia, Ukrajnában, Bjelorussziában a, háború alatt a szarvasmarha ál. lomíiny egyharmada, a juh és kecakeAllomány egynegyede és a sertésállománynak közel háromnegyed része elpusztult. Az a csodálatos épitó mun. ka, inely azonnal a háború beíejezése után megkezdődött a Szovjetunióban, újjáteremtette nz állatállományt is. A megszállós során különösen nagy kárt szenvedett Ukrajna szarvasmarha állománya uirtr elérte, nprőjószíigűlloniánya pedig míir tul is haladta a háború előttit. A C'Iiazak köztársaságnak 1918 októler elejére majdnem másfél, szer annyi tehene volt, mint a háború előtt 1940-bcu. 1 B iászáuAllonfeny | különösen az elmúlt esztendőben szaporodott ugrásszerűen. 1948 első tíz hónapjában a Szovjetunió szarvasmarha állománya 22, a sertésállománya pedig több mint 70 százalékkal gyarapodott. A növekedés majdnem kétszer ak. kora, mint ugyanezekből az állatfajtákból a háború előtt egy. egy évben volt. 1918 végén már több Szarvasmarha éa jnh volt a Szovjetunióban, mint 1941. elején. Ez azt jelenti, hogy a leglényegesebb haszonállatokban a Szovietunió már elérte a háború előtti szinvonalat. A fejlődés nemcsak menvnyiségi. minőségi Is. A Moszkva környéki kolhozok tejtermelése pl. az 1947 érihez viszonyítva több mint 40 százalékkal növekedett. Számos helyen egy-egy (tehén 8—10.900 1 tejet i't ad Jé ven Le A tudomány uj áUatiajtáhat teremt Mi lelte leirrtóvá I a Szovjet unió jószágállományának ezt a hihetetlenül gyorsütemű ujjáteremtését? Mindenekelőtt áz a tervszerűség, mellyel a Kommunista l'őrt és a szovjet kormány az állattenyésztést irányította. "Már a háború alatt komoly kutatómunkát folytattak uj ál. latfajták kitenyésztésére. A háború utáni években nyolo uj állatfajtát nemesítettek. A* uj állatfajtákat a haladó niiesurinl biológia követői nemesitették, bebizonyítva ezzel, hogy a tudomány segítségével az állatokat ts"meg lehet változtatni. fl smíet | állattenyésztés sikerét a tervszerű és helyes ta. karraánygazdálkodás is " biztosítja. Á Szovjetunióban évrőlévre nagyobb területeken vetnek takarmáuynövén yeket. 194 l-ben a takarmánynövények vetésterülete 8- 9-°zer akkorára növekedett, mint amekkora a mcz.ő.gazdaság kollektivizálása előtt volt. A gabonatermelés fejlődése és as abraktakarmány készletek növekedése szintén hozzájárult a szovjet állattenyésztés sikereihez. A kolhozok gazdaságaiban emelkedett a munka kulturális színvonala is, ami szintén egyik magyarázata a szovjet állattenyésztés sikerének. Egyre több tukarmányelőkészitő, elektromos mosó- és fejőgépet használnak a kolhozokban. Javarészt gépekkel végzik a szénakaszálást, silózást, olajpogáesadarálást és számtalan más munkát. flz óriási lendület, melyei a "Szovjetunió népe hozzálátott országa felépítéséhez, és a háború előttinél ís gazdagabbá, tételéhez, hatalmas eredményeket hozott az állattenyésztés számára is. A munka természetesen pillanatig «em szünetel. A Szovjetnnió állatállományának további fejlődése tovább emeli a dolgozó nép életszínvonalát. Egy Chnrkov vidéki kolhozban a marhaállomány állandó ál. latorvosi felügyelet alatt van. A képen: az állatorvos éa egy AlhUUaiyétető viasgáiaU célra téti "jy tekéntól. zése miatt is legtöbb helyen a normák meglazultak, elavultak. Igy azután akadályozták a termelés fejlődését, vagyis a szocializmus építésének elengedhetetlen feltételét. Uj NORMÁK AT kellelt tehát megállapítani, olyanokat, amelyeket minden szorgalmasan dolgozó, becsületes, átlagképességű munkás, egészségének veszélyeztetése nélkül teljesíteni tud. Az uj normák megállapítása a legerkölcsösebb és igazságosabb szempontok szerint történt és véget vet annak az igazságtalanságnak, hogy némelyek kevesebbet dolgozva jogtalanul több bért vegyenek fel) mint a becsülelcsen dolgozók. A reakció természetesen nem nyugodott a normarendezés során sem és Igyekezett elégedetlenséget, nyugtalanságot elhinteni a dolgozók között. Ma már megállapíthatjuk, hogy ez bizony az első időben erősen éreztette hatását és nem egy helyen megzavarta a kevésbbé öntudatos munkásokat. Igy azután a normarendezés utáni első héten kisebb visszaesés mutatkozott a termelésben, nemcsak Szegeden, de országosan is. Ez a visszaesés azonban csak rövid ideig tartolt. Megindult a fefvilágosiló munka és az üzemek dolgozói megértették, hogy a normarendezés az ő érdeküket szolgálja. Megértették és fokozott erővel láttak munkához. Ennek következtében még az addiginál is jobban fellendült a termelés az országban, de hozzátehetjük, Szegeden is. A NOItM ARENDEZÉS el" ső hetének visszaesése után például a Kunsági Szövőgyár termelése nyolc százalékkal emelkedett egy hét atatt, az ujszegedi kendergyáré pedig 11 százalékkal. A DÉMA cipőgyár is 392 párral termelt többet egy hét alatt, mint máskor. Kimutathatóan szervcsen összekapcsolódott egymással ez a kettő: felvilágosítás és termelés. Amint ugyanis egyre inkább megértették a dolgozók a normarendezés szükségességét és helyességét, ugy emelkedett fokról-fokra a termelési eredmény is. Í-'jNNT.K AZ örvendetesen fellobbant termelési kedvnek adott ujabb, kedvező lökést és egyben biztosította tartósságát, a diósgyőri vasgyár munkásainak versenyfelhívása. Mindenütt lelkesedéssel találkozott ez a versenyfelhívás, ezt bizonyítja az a tény is, hogy már a felhívás utáni első napon az üzemek egész sorának dolgozói fogadták el röpgyütéseken, tómeggy üléseken a versenyfelhívást. Mi szegediek sem maradtunk le ezen a téren. A •Szabad Nép«-ben vasárnap jelent inog a felhívás és másnap, hétfőn már korán reggel csatlakoztak elihez a vasút szegedi dolgozói, mégpedig a forgalmi dolgozók kezdeményezésére a fűtőház és az oszlálymérnökség dolgozói is. Azóta már majdnem minden jelentősebb szegedi üzem csatlakozott a felhíváshoz és a március elsején induló uj munkaverseny körvonalai jóformán ruár Id is alakultak. ilAKOM LEGFONTOSABB pontja vau a diósgyőri felhívásnak és áltatában a most induló munkaversenyeknek. Ex elsősorban is az önköltség csökkentése, továbbá az államot illető nyereségrészesedés luÜizetése és a munkafegyelem megszilárdítása. Rendkívül fontos, — ha egyáltalán szabad megkülönböztetést lenni, akkor a legfontosabb a bárom közül — az önköltség csökkeutése, mert ez teszi lehetővé az árak leszállítását « vele az életszínvonal közvetlen emelését, ugyanakkor ez biztosítja a beruházások növelését, gazdasági életünk továbbfejlődését, végül pedig a felsoroltakhoz tegyük hozzá azt is, hogy a legkisebb megtakarított összeg is terveink végrehajtását gyorsítja. Ezért olyan nagyjelentőségű az önköltség csökkentére, amelyei céíüdalos szervezőmunkával, a munka termelékenységének emelésével, de nem utolsó sorban anyagmegta karitással, se 'ej tcsök ke 11 léssel lehet elérni. Az elmúlt üthónapos munkaverseny során azok • szegcdi üzemek is, amelyek az előirányzatot túlszárnyalták, elsősorban azért érték el, mert sikerült nekik az önköltséget csökkenteni. Igy például, hogy csak egyet emlilsünk: a Szegedi kenderfonőgvár átlag 123.4 százalékos termelési értéket ért el az öthónapos munkaverseny során, de hozzá hasonlóan túlszárnyalta Szegeden az előirányzatot a Lemezgyár, a Kunsági Szövőgyár, a dohánygyár és a gázgyár is. SZOCIALIZMUSUNK építésében döntő harcot vivunk a termelés vonalán. Nagyon nagy feladat vár itt a szakszervezetekre a munka helyes megszervezése és lebonyolítása terén. Éppen ezért jelentős az ipari szervezkedés helyes és zökkenőmentes lebonyolítása, mert az iparági szervezet a szakszervezet magasabb formáját jelenti és a fejlődés további nagy távlatait nyitja meg. Eddig már tiz szakmában hajtották végre sikeresen az iparági szervezkedést és Oz a munka Szegeden i» jó eredménnyel folyik már január óta, amikor elsőnek nz élelmezést ipari szervezet megalakulása történt meg. Iparági szervezkedéseinkkel függnek össze a márc. 7-t® meginduló üzemi bizottsági választások is. A szakszervezetek üzemi szervezetei és az uj üzemi bizottságok a termelés lehetőségeinek és körülménycinek megváltozása, fejlődése következtében uj szabályzattal in dúlnak meg. Ez a szabályzat ugyancsak ujabb lépést jelent szocialista építésünk szakaszán, Ax uj üzemi választások során a legmesszebbmenőkig kidomborodik majd a szakszervezett demokrácia képe és a legképzettebb, legbecsületesebb, legönfeíáhlozóbb dolgozók kerülnek majd tilkos választás utján az üzemi bizottságok megtisztelő, de Igen nagy felelősséget jelentő munkakörének vezetésébe. NEM KICSIK tehát azok a tennivalók, amelyek ránk várnak, amelyeket minden öntudatos, szervezett dolgozónak végre kelr hajtania. Nem kicsik, d<s nem is megvalósithalaHunok. Meg keli ezeket valósítani, in int ahogy a népi demokrácia dolgozóinak ereje sokkal nagyobb Feladatokat is megoldott inár. Ez* a munkát siker fogja kisérni, mert olyan erős párt segíti a szervezett dolgozók küzdelmét, mint az MDP és olyan ügyért folyik a küzdelem, amely minden dolgozónak érdeke: a mégjobb életszínvonalért és ezen túlmenően az osztálynétiküii társadalomért. L. Z.