Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

Vasárnap, 1949 február 27. DELMAOYAKCmSZAG SANTHANÉ naplói ir Szürketábtás, vonalas, isko. lásfüzet. Több más társával egját1 ott sorakozott a kőny. vesboll polcán és várta, hogy valaki majd megvásárolja. Vidám diákgyerekek is tolongtak körülötte, füzeteket, könyveket vetlek, de <5 nem hozzájuk ke. rült. Fiatalos arcú munkásnö emelte fel s vitte magával. A szűrketáblás fűzet messzire elkerült, de. nagy megbecsülésben lett része. Gondosan papírba burkolták, nehogy bepiszkolódjék, az elejére meg ráírták s ép nagy betűkkel . Brigádnapló. Éttől kezdve nagy események kerültek lapjaira. A lemezgyár h.'rno óbrtgád iának története, napi problémái, termelési eredményei, sikerei, de sikertelenségei is belekerültek. cAz első lapon mindjárt ez állz19íS. Ml. 10-én alakult meg a hámozóesoport 37 tagú brigádja: a Kossuth Zsuzsanna brr á l, Mé'tő harcos utódai séreinén'; lenni ennek a nagy asztzonynak. De mi harcunkat nem véres ütközetekben, hanem a $épek mell tT, forradalmi eszmékkel, békés u(on akarjuk és fogjuk megvinni, összetartásban az erő. — erröl győződtünk meg mi ts hámozósok, amikor brigádot alapito'lunk. Nemcsak papíron, hanem valóban egymást ki próbálva, egységes akarattal jutottunk el idáig. Tud. jak, hogy munkánkkal népünk és ezért saját jólétünk emelését segítjük elő.« Sántha Györgyné elvtársnőt, a Kossuth Zsuzsanna brigád vezetőhelye! lesét valami különös, boldog öröm töltötte el kis dorozsmai lakásukban, amig ezeket a sorokat leírta. Vasárnap délután volt. ilyenkor jobban jut idő arra, hogy hozzáfogjon az íráshoz. Visszaemlékezett hát a tegnapellőtli eseményekre, kegyesre faragta a tintaceruzát és folytatta az írást. Mellette kiien'chónapos kislánya csillogó, érdeklődő szemmel nézegette a sza" porodó sorokat, mintha ő is Úrlent, hogy milyen nagy dologról van szó." Sántha elvtársnő megigazította rajta a kis babaruhát és hálásan gondolt a femezgyári napközi otthonra, ahol ofyan jól gondját viselik egész héten át kislányának, hogy pirosló arcocskája majd kicsattan az egészségtől. Megelégedetten kanvarilott ki ezután egy nagy C befűt, hogv leírja a brigád célkitűzéseit. »Célkitűzésűnk az önköltség csökkentése, — került a papir. ra. — Racionálisabb munkabeosztás állal máris négy munkerő szabadult fel és azokat más munkahelyre tudtuk beosztani. Munkájuk elvégzése után az ollósok nem hagynak vissza rollnit, hanem azt még munkaidőn tul« rohammunkával feldolgozzák. A brigádnak mintegy 35 tagja van, egymást kollektív munkával segítik ki ahol a munka összetorlódik ol\ minden segitség nélkül elvégzik csoportos rohammunkával. Másnap az üzemben helyesió bólogatások között olvasták a sorokat. — Igen, Igen, ebben állapodtunk meg, — mondogatták — de uzután mindezt be is kelt tartanunk. A napló fehér lapjai ezentúl kat. Jó kedvvel végű a brigád mindannyiukat erre a célkitűzésre figyelmeztették. »Nehogy szégyent valljunk, ha valaki elolvassa* — gondolták magukban és még keményebbre fogták a munkát. Pedig nehézség sokszor akadt. Itt vqn például december 20-a. Éppen ennél a napnál az irás is változik a naplóban. Ezeket a sorokat Juhász. Mátyásné eivtársnő, élmunkás, a brigád vezetője vetette papirra. sFél hatkor indultunk volna, — számol be a váratlan akadályról — de re>,g l a nagy hideg miatt nem tudtunk megindulni. A daru lefagyott. te kellett seperni róla a zúzmarát, mire leseperték újra tele lelt. Igy ment fél 10-ig, míg az iaő kissé nem engedett.« Bizony nehéz, fárasztó munka volt ez igy. Dc sikerült rá megoldást találni, ha egy kis áldozat többlel fáradság árán is. Erről azt mondja a napló: » 7.943. Ml. 21. A nagy hideg miati a fürészes és darus félórával hamarabb jön, hogy a darut letalraritsák a fagytól és mire a gép megindul, a munka rendesen tudjon menni. Rendes, meleg fával dolgozunk, igy Selejtünk sokat csökken.« cMilyen boldog nap azután az ilyen, amikor ez kerülhet naplóba: /7949. I. 5. Mai napi termelésünk általában több és jobb volt a többi napiénál. A gépeink jól mentek, semmi fennakadás nem vott. Jó meleg fával dolgoztunk egész nap, igy selejtünk sokkal Levesebb volt. mint máskor.« Még nagyobb volt az őröm január 22-én, amikor visszapillantottak az efmnlt hét teljesítményére : >Egész héten jól haladtunk. Jól mentek a gépek, nem voltak csuszla'oll fák. igy a pépek tudtak haladni. Az előirányzatot mindennap túlteljesítettük. Százalékban elértük a 109 százalékot, ami azt felenli, hogy mostani haladásunkat 12 Százalékkal teljesítettük fuC* Mennyire lelkesek azok a sorok, amelyek ujabb eredményekről számolnak be s büszkén adják indiai, ha a brieád még többletmunkát is vállal. »19i9. II. 16... A fürészesek és darusok a mai napon egy vagon fát ts kiürítenek, mint brigád tagok a rendes erős munkájukon felül. A brigád tagfai megérlelték közös célúnBELVÁROSI Telefon • 7. kértet. Ma és mindennap! Az eltopott halár Hogyan kiezltelték rlö a nácik Csehszlovák a megszállását Elfiadáso'i fél 4, léi 6 és léi 8-fcar korzó Telefon Ó24 205. bérletMa és mindennap: Ecjv ifíBz ember Ebadasok fél 4, fel 6, fél 8-lmr SZÉCHÉNYI Telefon 490. 403/c Héra! Szombattól hétfőig! Pamiri sakáfok Előadások tél 4, fél 6, fél 8-kor. minden tagja munkáját, kollektiven, közösen a szocializmus felé. Mint valami családi napló, olyan ez a kis füzet. Szépen, pontosan belekerül minden. Az üzem nagy családján belül egy kisebb család a brigád, ameíy szeretettel köszönti, ha af jövevény érkezik. Nézzük csak, hogy is volt február 16-án. »A mai napon alakiüt még egy brigád. A fahajót ók és fürészesek külön brigáaban dolgoznak. Kívánunk nekik sok szerencsét és boldogulásta Ez az igénytelen külsejű kis napló érdekesebb és izgalmasabb, minden egyéb nnplófélénéi, amelynek pici lakatjai alatt érzeigő leányszivek ti! kai lapulnak. Ebben a naplóban és a szegedi üzemek, az ország üzemeinek száz meg száz brigádnaplójában nincsenek tiíkok. Munkában megkeményedett, kicserrpesedett, megedződött férfi és női kezek írják ezeket a naplókat, számolnak be napról-napra az elért munkateljesítményről vagy esetleges panaszokról, hibákról. A jó brigádnapló hozzá tartozik a jó termeléshez. Tudják ezt a Sánthánék, Juhásznék, meg a többiek, ezért hajolnak ezrek és tízezrek napi munkájuk elvégzése után, egyszerű munkáslakásokban tollal, ceruzával a kezükben, a papiros fölé. (tökös) A kulákok szahotálása sem tudta megakadályozni, hogy szappangyártásunk fedezze a szükségletet A háború után szappangyártásunk erősen visszaesett, gyáraink ugyan nem Szenvedtek számottevő károkat, azonban nagy nyersanyaghiány lépett fel. A szapj)angyártáshoz szükséges zsiradék tekintélyes részét azelőtt külföldről hoztuk be, a mag beszolgáltatásánál igyekeztek megrövidíteni az illamol, ami csak kis mértékben sike. rült ugyan, de mégis meglát. szot{ az eredménye. A föidmivelésügyi minis:tórium összeesküvői hamis jelentéseket adlak te az olajosmagvak vetéslcrüle. -ISH9 7 5. Z^'.v^i. háború után pedig külföldön ts nagy hiány mutatkozott zsiradékban. De ettől eltekintve sem akartunk zsiraáékbehozatalt igénybe venni. Inkább az volt a cél, hogy hazai nyersanyagokból biztosítsuk szappangyártásunk nyersanyagszükségletét. Az aszályos évek rossz ola. fosmag termését megsínylette az első tervév eredménye, amikor nemcsak a háboruelöttv termeléstől maradtunk el, hanem 9500 tonnás ieljesUménnyel az előirányzat 10.000 tonnáját sem értük el. Ennek azonban már nemcsak gazdasági, hanem po. llilikai okai is voltak; a Lulá. kok és a földmivelésügyi mi. nisztéiium összeesküvőinek sza. botálása. 4 kulákok az olajos• leiről és igy vezették félre a terv kés-Mőit. Ma már eredményesen halad a falun a kulákság hatalmának megtörése, a falusi kizsákmányolók kiszorítása. A földmivelésügyi mtnis térium is más, mint tavaly volt. A napraforgó vetési erúlelét 500.000 holdra emelték, minden remény meg van tehát arra, hogy az 19iT előirányzott 13.000 tonnás teljesítményt nemcsak elérjük ha. nem tul is szárnyaljuk. Az eddigi eredményeket sem kell azonban lebecsülni, hiszen a szükségletet fedezni tudtuk vele. Ezt ler,jobban az a tény bizonyi'ja, hogil el Ichelclt tőrölni a szappan jegy el. Kora reggel van. Vastag zúzmara borítja a fákat, csípős hideg huzat nyilai át néha a pongvasátron. Teherautónk már a felsőközponti tanyák között fut. Néhol a lehajló ágak karcot, fák a ponyva külsejét. A nemzetközi útról balra lekanyarodunk egy homokos kis őszeSzéki dülőutra. A nagy pornál különösebb látványosság nem igen akad itt. (ezt a port is a mi autónk verte fel.) Hosszít vöröscserepes tanyák nagy aktok, düledező alacsony istállók, rozoga kukoricagórék a tanyák körül. Egy oag'J két kis rongyos kanászgyerek vergődik a sok jószággal. Mikor megérkeztünk az iskolához, minden, ki megkapta a maga dűlőjét, elindultunk a tanyák között. Az előbb, amikor jöttünk a tanyák udvarán a nagy fehér meg hamuszínű kutyák még a kötélen rángatóztak, veszettül ugatlak, de mostmár szabadon pajzdnyan sétálnak az udvaron. Fél kilóméterről rohanják meg az embert, ha meglát, ják. A kiskanász is messzire kihajtotta már a disznókat tzsiokáztatni*. Ila megkérdezi az ember tő" Egy> falujáró feljegyzései le, itihon vannak a gazdáék — ijedten oo" rösödik el, dadogva mondja ni-in-csennek — látszik rajta,shogy ki van oktatva. Na de minek menjünk ilyen helyre; hisz mondanom sem kell, hogy ezek cgytőlegyig kuláklanyák. — De van itt a halár, ban alacsony szalma" födeles házikó is, egy egész csomó, ahol szívesen látnak bennün. ket. A picike kis négySzögletes ablakon eleven apróságok tekin. getnek kifelé, a ház végén meg a gazda áll, csit'iigatja a mérgeskeaő kutyát. — Az apróságok most elugranak az ablaktól — ketten márman is kiáltják — anyukám itt vannak a falu járók! Messziről köszön a gazda — szabadság elvtársak, hát kijöttekf Azután beme. gyünk a konyhába — később bekerülünk a Szobába. Sajnálkozó hangon megkérdezi a gazdaasszony — nem fagytak meg az uton f Sietve kell elmondani, hogy ml újság a városban, meg hogy fii" tunk-e, mert már a gazda kezdi is fejte" getni, hogy — hogy is van az... — Éppen ilyen fogadtatás, ban részesültünk Ta. nácséknál is, ahol azt is megtudtuk, mit őriznek a nagy tanyaudvarokban, a vhoppász« kutyák. — Kulák gazdáik huncutságait, gazemberségeit, őrzik Fór" geteg József őszeszéki nyolcvankétholdaS kulák kutyái is. — Ne tegye ide be egy /éhenkórászt várost sem a lábát, mert ha me ;harag'tanak, véletlen olyant mondok, amit most i>nem szabad.« De nézzük meg közelebbről ezt a Förgeteget. Mint megtud" juk nemcsak a füle mögött, de a lelkén is *Szépz dolgok szárad" nak. De nem száradnak Tanács József béresgyerekének száján, aki elmondja, hogy mi bérért nyúzta, haj• szólta őt Förgeteg ur egy évig. Három mázsa búzáért, 300 pengőért egy öltöny felsőruháért, egy kabátért, két pár alsóruháért, egy pár cipőért — kitöltöttem az évemet az utolsó napig. Förgetegnek én sohasem gijő. lem eleget dolgozni. De ez még hagyján. Azt hittem, hogy -zgavaHér« tesz, ha fizetni kell, de nem lett az. Annál nagyobb vott a száfa, mikor csekély béremet méz te kifelé. .4 három mázsa búzából egyet lefogott, a pár cipőt ts Jefózta, minden megokolás nélkül. — Nyilván azért járt olyan sokat a templomba, hogy tmádkozza ezt a bűnét a jó Istennél * Förgeteg ur deres fejében özönével szü. letik mindenféle disznóság és gazemberség, mindenre tud kifo'.ásl, de azt még nem mond. ta meg nyíltan, hogy miért nem adta meg, Tanács József egéss bérét. — Hát azért, mert zsaroló, kihasználó kulák. Még azt hiszi, hogy a két cséplőgépT je mellé smóvásalt zsirján egy harmadikat is fog• szerezni. — Förgeteg ur maga nagyon téved, — megsúgjak magának, hogy maga már igy nem szerez semmit. Kösse meg a kutyáit és hallgassa meg a fatufáró. kat, akkor majd megtudja, hogy hol tar. (unk, amit még eddig nem tudott —a demokrácia ötödik évében... ArIeaiállKés! LUCZ4 Kelmefestő — vegyllsztltó Tábor-utca 4f Kazinczy-ulca 14, Hle&e'sbsrg-tár 3. (volt Gizella ler) x A Szegedi Zsidó Hitköz. ség dísztermében ma 7 órai kezdettel /Hangverseny*. Eon. dazöség. x Batyubál kedden este V6nekinél.