Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

Vasárnap, 1949 február 27. DELMAOYAKCmSZAG SANTHANÉ naplói ir Szürketábtás, vonalas, isko. lásfüzet. Több más társával egját1 ott sorakozott a kőny. vesboll polcán és várta, hogy valaki majd megvásárolja. Vi­dám diákgyerekek is tolongtak körülötte, füzeteket, könyveket vetlek, de <5 nem hozzájuk ke. rült. Fiatalos arcú munkásnö emelte fel s vitte magával. A szűrketáblás fűzet messzire elkerült, de. nagy meg­becsülésben lett része. Gondo­san papírba burkolták, nehogy bepiszkolódjék, az elejére meg ráírták s ép nagy betűkkel . Bri­gádnapló. Éttől kezdve nagy események kerültek lapjaira. A lemezgyár h.'rno óbrtgád iának története, napi problémái, termelési ered­ményei, sikerei, de sikertelen­ségei is belekerültek. cAz első lapon mindjárt ez áll­z19íS. Ml. 10-én alakult meg a hámozóesoport 37 tagú bri­gádja: a Kossuth Zsuzsanna brr á l, Mé'tő harcos utódai sé­reinén'; lenni ennek a nagy asz­tzonynak. De mi harcunkat nem véres ütközetekben, hanem a $épek mell tT, forradalmi esz­mékkel, békés u(on akarjuk és fogjuk megvinni, összetartásban az erő. — erröl győződtünk meg mi ts hámozósok, amikor bri­gádot alapito'lunk. Nemcsak papíron, hanem valóban egy­mást ki próbálva, egységes aka­rattal jutottunk el idáig. Tud. jak, hogy munkánkkal népünk és ezért saját jólétünk emelését segítjük elő.« Sántha Györgyné elvtársnőt, a Kossuth Zsuzsanna brigád ve­zetőhelye! lesét valami különös, boldog öröm töltötte el kis dorozsmai laká­sukban, amig ezeket a sorokat leírta. Vasárnap délután volt. ilyenkor jobban jut idő arra, hogy hozzáfogjon az íráshoz. Visszaemlékezett hát a tegnap­ellőtli eseményekre, kegyesre fa­ragta a tintaceruzát és folytat­ta az írást. Mellette kiien'chó­napos kislánya csillogó, érdek­lődő szemmel nézegette a sza" porodó sorokat, mintha ő is Úr­lent, hogy milyen nagy do­logról van szó." Sántha elv­társnő megigazította rajta a kis babaruhát és hálásan gon­dolt a femezgyári napközi ott­honra, ahol ofyan jól gondját viselik egész héten át kislá­nyának, hogy pirosló arcocskája majd kicsattan az egészségtől. Megelégedetten kanvarilott ki ezután egy nagy C befűt, hogv leírja a brigád célkitűzéseit. »Célkitűzésűnk az önköltség csökkentése, — került a papir. ra. — Racionálisabb munka­beosztás állal máris négy mun­kerő szabadult fel és azokat más munkahelyre tudtuk be­osztani. Munkájuk elvégzése után az ollósok nem hagynak vissza rollnit, hanem azt még munkaidőn tul« rohammunká­val feldolgozzák. A brigádnak mintegy 35 tagja van, egymást kollektív munkával segítik ki ahol a munka összetorlódik ol\ minden segitség nélkül elvég­zik csoportos rohammunkával. Másnap az üzemben helyesió bólogatások között olvasták a sorokat. — Igen, Igen, ebben álla­podtunk meg, — mondogatták — de uzután mindezt be is kelt tartanunk. A napló fehér lapjai ezentúl kat. Jó kedvvel végű a brigád mindannyiukat erre a célki­tűzésre figyelmeztették. »Ne­hogy szégyent valljunk, ha va­laki elolvassa* — gondolták magukban és még keményebbre fogták a munkát. Pedig nehézség sokszor akadt. Itt vqn például december 20-a. Éppen ennél a napnál az irás is változik a naplóban. Ezeket a sorokat Juhász. Mátyásné eivtársnő, él­munkás, a brigád vezetője ve­tette papirra. sFél hatkor indultunk vol­na, — számol be a váratlan akadályról — de re>,g l a nagy hideg miatt nem tudtunk meg­indulni. A daru lefagyott. te kellett seperni róla a zúzmarát, mire leseperték újra tele lelt. Igy ment fél 10-ig, míg az iaő kissé nem engedett.« Bizony nehéz, fárasztó mun­ka volt ez igy. Dc sikerült rá megoldást találni, ha egy kis áldozat többlel fáradság árán is. Erről azt mondja a napló: » 7.943. Ml. 21. A nagy hideg miati a fürészes és darus fél­órával hamarabb jön, hogy a darut letalraritsák a fagytól és mire a gép megindul, a munka rendesen tudjon menni. Rendes, meleg fával dolgozunk, igy Se­lejtünk sokat csökken.« cMilyen boldog nap azután az ilyen, amikor ez ke­rülhet naplóba: /7949. I. 5. Mai napi terme­lésünk általában több és jobb volt a többi napiénál. A gépe­ink jól mentek, semmi fennaka­dás nem vott. Jó meleg fával dolgoztunk egész nap, igy selej­tünk sokkal Levesebb volt. mint máskor.« Még nagyobb volt az őröm január 22-én, amikor visszapil­lantottak az efmnlt hét teljesít­ményére : >Egész héten jól haladtunk. Jól mentek a gépek, nem vol­tak csuszla'oll fák. igy a pépek tudtak haladni. Az előirányza­tot mindennap túlteljesítettük. Százalékban elértük a 109 szá­zalékot, ami azt felenli, hogy mostani haladásunkat 12 Száza­lékkal teljesítettük fuC* Mennyire lelkesek azok a so­rok, amelyek ujabb eredmé­nyekről számolnak be s büszkén adják indiai, ha a brieád még többletmun­kát is vállal. »19i9. II. 16... A fürészesek és darusok a mai napon egy vagon fát ts kiürítenek, mint brigád tagok a rendes erős munkájukon felül. A brigád tagfai megérlelték közös célún­BELVÁROSI Telefon • 7. kértet. Ma és mindennap! Az eltopott halár Hogyan kiezltelték rlö a nácik Csehszlovák a megszállását Elfiadáso'i fél 4, léi 6 és léi 8-fcar korzó Telefon Ó24 205. bérlet­Ma és mindennap: Ecjv ifíBz ember Ebadasok fél 4, fel 6, fél 8-lmr SZÉCHÉNYI Telefon 490. 403/c Héra! Szombattól hétfőig! Pamiri sakáfok Előadások tél 4, fél 6, fél 8-kor. minden tagja munkáját, kol­lektiven, közösen a szocializ­mus felé. Mint valami családi napló, olyan ez a kis füzet. Szépen, pontosan belekerül minden. Az üzem nagy családján belül egy kisebb család a brigád, ameíy szeretettel köszönti, ha af jövevény érkezik. Nézzük csak, hogy is volt feb­ruár 16-án. »A mai napon alakiüt még egy brigád. A fahajót ók és fü­részesek külön brigáaban dol­goznak. Kívánunk nekik sok szerencsét és boldogulásta Ez az igénytelen külsejű kis napló érdekesebb és izgalma­sabb, minden egyéb nnplófélé­néi, amelynek pici lakatjai alatt érzeigő leányszivek ti! kai lapul­nak. Ebben a naplóban és a szegedi üzemek, az ország üze­meinek száz meg száz brigád­naplójában nincsenek tiíkok. Munkában megkeményedett, ki­cserrpesedett, megedződött férfi és női kezek írják ezeket a naplókat, szá­molnak be napról-napra az el­ért munkateljesítményről vagy esetleges panaszokról, hibákról. A jó brigádnapló hozzá tartozik a jó termeléshez. Tudják ezt a Sánthánék, Juhásznék, meg a többiek, ezért hajolnak ezrek és tízezrek napi munkájuk el­végzése után, egyszerű mun­káslakásokban tollal, ceruzával a kezükben, a papiros fölé. (tökös) A kulákok szahotálása sem tudta megakadályozni, hogy szappangyártásunk fedezze a szükségletet A háború után szappangyár­tásunk erősen visszaesett, gyá­raink ugyan nem Szenvedtek számottevő károkat, azonban nagy nyersanyaghiány lépett fel. A szapj)angyártáshoz szükséges zsiradék tekintélyes részét az­előtt külföldről hoztuk be, a mag beszolgáltatásánál igyekez­tek megrövidíteni az illamol, ami csak kis mértékben sike. rült ugyan, de mégis meglát. szot{ az eredménye. A föidmi­velésügyi minis:tórium összees­küvői hamis jelentéseket adlak te az olajosmagvak vetéslcrüle. -ISH9 7 5. Z^'.v^i. háború után pedig külföldön ts nagy hiány mutatkozott zsira­dékban. De ettől eltekintve sem akartunk zsiraáékbehozatalt igénybe venni. Inkább az volt a cél, hogy hazai nyersanya­gokból biztosítsuk szappangyár­tásunk nyersanyagszükségletét. Az aszályos évek rossz ola. fosmag termését megsínylette az első tervév eredménye, amikor nemcsak a háboruelöttv terme­léstől maradtunk el, hanem 9500 tonnás ieljesUménnyel az elő­irányzat 10.000 tonnáját sem értük el. Ennek azonban már nemcsak gazdasági, hanem po. llilikai okai is voltak; a Lulá. kok és a földmivelésügyi mi. nisztéiium összeesküvőinek sza. botálása. 4 kulákok az olajos• leiről és igy vezették félre a terv kés-Mőit. Ma már eredményesen halad a falun a kulákság hatalmának megtörése, a falusi kizsákmá­nyolók kiszorítása. A földmive­lésügyi mtnis térium is más, mint tavaly volt. A napraforgó vetési erúlelét 500.000 holdra emelték, minden remény meg van tehát arra, hogy az 19iT előirányzott 13.000 tonnás tel­jesítményt nemcsak elérjük ha. nem tul is szárnyaljuk. Az eddigi eredményeket sem kell azonban lebecsülni, hi­szen a szükségletet fedezni tud­tuk vele. Ezt ler,jobban az a tény bizonyi'ja, hogil el Ichelclt tőrölni a szappan jegy el. Kora reggel van. Vastag zúzmara bo­rítja a fákat, csípős hideg huzat nyilai át néha a pongvasátron. Teherautónk már a felsőközponti tanyák között fut. Néhol a lehajló ágak karcot, fák a ponyva külsejét. A nemzetközi útról balra lekanyarodunk egy homokos kis ősze­Széki dülőutra. A nagy pornál különösebb lát­ványosság nem igen akad itt. (ezt a port is a mi autónk verte fel.) Hosszít vöröscse­repes tanyák nagy ak­tok, düledező ala­csony istállók, rozoga kukoricagórék a ta­nyák körül. Egy oag'J két kis rongyos ka­nászgyerek vergődik a sok jószággal. Mikor megérkeztünk az iskolához, minden, ki megkapta a maga dűlőjét, elindultunk a tanyák között. Az előbb, amikor jöttünk a tanyák udvarán a nagy fehér meg ha­muszínű kutyák még a kötélen rángatóztak, veszettül ugatlak, de mostmár szabadon pajzdnyan sétálnak az udvaron. Fél kilómé­terről rohanják meg az embert, ha meglát, ják. A kiskanász is messzire kihajtotta már a disznókat tzsi­okáztatni*. Ila meg­kérdezi az ember tő" Egy> falujáró feljegyzései le, itihon vannak a gazdáék — ijedten oo" rösödik el, dadogva mondja ni-in-csennek — látszik rajta,shogy ki van oktatva. Na de minek menjünk ilyen helyre; hisz mondanom sem kell, hogy ezek cgytől­egyig kuláklanyák. — De van itt a halár, ban alacsony szalma" födeles házikó is, egy egész csomó, ahol szí­vesen látnak bennün. ket. A picike kis négy­Szögletes ablakon ele­ven apróságok tekin. getnek kifelé, a ház végén meg a gazda áll, csit'iigatja a mér­geskeaő kutyát. — Az apróságok most elug­ranak az ablaktól — ketten márman is ki­áltják — anyukám itt vannak a falu járók! Messziről köszön a gazda — szabadság elvtársak, hát kijöt­tekf Azután beme. gyünk a konyhába — később bekerülünk a Szobába. Sajnálkozó hangon megkérdezi a gazdaasszony — nem fagytak meg az uton f Sietve kell elmondani, hogy ml újság a vá­rosban, meg hogy fii" tunk-e, mert már a gazda kezdi is fejte" getni, hogy — hogy is van az... — Ép­pen ilyen fogadtatás, ban részesültünk Ta. nácséknál is, ahol azt is megtudtuk, mit őriznek a nagy ta­nyaudvarokban, a vhoppász« kutyák. — Kulák gazdáik huncutságait, gazem­berségeit, őrzik Fór" geteg József őszeszé­ki nyolcvankétholdaS kulák kutyái is. — Ne tegye ide be egy /éhenkórászt várost sem a lábát, mert ha me ;harag'tanak, vélet­len olyant mondok, amit most i>nem sza­bad.« De nézzük meg közelebbről ezt a För­geteget. Mint megtud" juk nemcsak a füle mögött, de a lelkén is *Szépz dolgok szárad" nak. De nem száradnak Tanács József béres­gyerekének száján, aki elmondja, hogy mi bérért nyúzta, haj• szólta őt Förgeteg ur egy évig. Három mázsa búzá­ért, 300 pengőért egy öltöny felsőruháért, egy kabátért, két pár alsóruháért, egy pár cipőért — kitöltöttem az évemet az utolsó napig. Förgetegnek én sohasem gijő. lem ele­get dolgozni. De ez még hagyján. Azt hit­tem, hogy -zgavaHér« tesz, ha fizetni kell, de nem lett az. Annál nagyobb vott a szá­fa, mikor csekély bé­remet méz te kifelé. .4 három mázsa búzából egyet lefogott, a pár cipőt ts Jefózta, min­den megokolás nél­kül. — Nyilván azért járt olyan sokat a templomba, hogy tmádkozza ezt a bű­nét a jó Istennél * Förgeteg ur deres fejében özönével szü. letik mindenféle disz­nóság és gazemberség, mindenre tud kifo'.ásl, de azt még nem mond. ta meg nyíltan, hogy miért nem adta meg, Tanács József egéss bérét. — Hát azért, mert zsaroló, kihasználó kulák. Még azt hiszi, hogy a két cséplőgépT je mellé smóvásalt zsirján egy harmadi­kat is fog• szerezni. — Förgeteg ur maga na­gyon téved, — meg­súgjak magának, hogy maga már igy nem szerez semmit. Kösse meg a kutyáit és hall­gassa meg a fatufáró. kat, akkor majd meg­tudja, hogy hol tar. (unk, amit még eddig nem tudott —a demo­krácia ötödik évében... ArIeaiállKés! LUCZ4 Kelmefestő — vegyllsztltó Tábor-utca 4f Kazinczy-ulca 14, Hle&e'sbsrg-tár 3. (volt Gizella ler) x A Szegedi Zsidó Hitköz. ség dísztermében ma 7 órai kezdettel /Hangverseny*. Eon. dazöség. x Batyubál kedden este V6­nekinél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom