Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

BOLDOG ÚJÉVET VI e¥i. 1. szám. Ara 60 (iilér Szened, 1349 Január 1, SízmW. Minden év végén és egy újév kezdetén visszatekintünk a meg* lett útra, számbavesszük az el* elért eredményeket és az élőt* tünk álló fetiulalokat A z 1918-as esztendő végén i"\ és az 1319-es esztendő elején jócslúui van számbaven­ni való mindkettőből. Az 1947­es év, a fordulat éve után gyors egymásutánban következtek a magyar népi demokrácia győ­zelmeit, eredményeit jelentő események. Ezek közül jelentőségében leginkább azok az események emelkednek ki, amelyek a ma­gyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép vezető pártjával kapcsolatosak. Mert hiszen az eredmények Idharcolója, fejlő­désünk előrcvivCJn n Párt, a na pártunk, az ország vezető pártja. A júniusban mcglaríoü egyesülési kongresszuson létrehozták3 az egységes marxista-leninista alapon áitó munkáspártot, a Magyar Dol­gozók "Pártját. Az egységes párt létrehozásával lehetővé vált, hogy a dolgozó tömegei? figyelmét fokozottabban ráirá­nyitsuk az ujjáépitő és ujal­-ípitő feladatokra, az ország gazdasági és társadalmi rend­jét átalakító feladatokra. K özvetlenül az egyesülés! kongresszus előtt a gyá­rak államosításával a magyar nemzetgazdaság szerkezetét döntő mértékben átalakítottuk. Az államosítások révén a ma­gyar dolgozók túlnyomó több­iige többé nem a kapitalista érdekeket szolgáló gyárakban, hanem a munkások vezetése alatt a nép tulajdonát képe-őr gyárakban végzi termelő mun­káját. Ezzel és számos más ténnyel a dolgozók eröft vég­kép bebi'onvosodott, hogy övék az ország, maguknak építik. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják azok a tények, me­lyeket a termelés fejlesztése te­rén a miuikaversonyek révén elértünk. De a dolgozók erőfe­szítései nem is voltak hiábava­lók, mert az elért eredmények lehetővé tették, hogy célul tűz­zük ki — és keresztül is vi­gyük — a hároméves terv 2 év 5 hónap alatt való elvégzését. Rs a dolgozóknak közvetlenül ís jelentkezett — aprópénzre váltva — az eredmény: 1DM folyamán sikerüli a dolgozók élets-vnvqnalát átlagosan a békebeli fölé emelni és nagyvo­nalakban ezen a Téren már most elérni azt, amit a három­éves terv végére, 1950 augusz­tusára tűztünk k< F ezekből az eredményekből * nem maradtak ki a .sze­gedi dolgozók sem. Szeged ősz­*zes jeleniősébb üzemeit álla­ínositottnk és élükre a szegedi munkásság harcedzett fial ke­rültek. Ennek eredménye meg Is rnu'atkpzott a tmunkaverseny­nél, melybőt a szegedi dolgo­zók is kivették alaposan részü­ket. Ezt bizonyítják nrm egy üzemünk kapufa fölött és szá­mos fizikai szettemi dolgozónk mellén csillogó élmunkás jel­vények. De az életszínvonal te­rén sem maradt az országos átlag alatt a szegedi munkás­ság azdasági téren elért ered­y ményeink mlellé méltóan Sorakoznak annak nem kis r&zben etósegitői, a politikai Irta : líj. KOMÓCSIN MtHÁLY téren elért eredményeink. A Pfciífér pártnak, mint a reakció fellegvárának felszámolása után, döntő csapásokat mértünk az egyház palástja mögé bujt re­akcióra, a felekezeti iskolák ál­lamosításával a klerikális reak­ciót egyik leglényegesebb mű­ködési területéről szorítottuk U és a fótit, a gyátr után a nép lutajdonába adtuk az iskolát is. Ezzel kulturális téren is < utat nyitottunk a fejlődésnek. A fc­lekezeli iskolák államosításával és egyéb tanügyi reformokkai emeltük népoktatásunk szinvo­nalat és megnyitottuk az utat a dolgozók fiai előtt a maga­sabb képzettséget nyújtó isko­táfc felé. A klerikális reakció elleni harcban az ország katolikus társadalma —, élükön a néppel tartó papokkal _ mögénk so­rakozott fcL Már ez is előre­vetette a kícrikális reakció ve­reségének árnyékát. A reakció vereségeihez tartozik az a tény is, hogy a dolgozd tömegek elsősorban a munkásosztály be­folyása megnőtt az államhata­lomban, az államapparátuson beiül annak legfelsőbb szervé­ben, a kormányban is. Az, hogy a miniszterelnöki ós földműve­lésügyi tárca a dolgozó kispa­rasztság következetes képvise­lődnek kezében, a belügyi, had­ügyi és a legfontosabb gazda­sági minisztériumok a munkás­osziáty fiainak kezében vannak, fényes bizonyiSélc erre. A rcakció elleni harcban az 1948-as esztendőben nem Szeged volt ftz utolsó. A felszabadulás előtt különösen, de niog a felszabadulás után is Szegedet tekintették az ellenfor­radalom, a reakció legfőbb bástyájának. Ennok meg is volt az alapja, mert Sulyoicék, Pfeifferék és kezdetben Mind­szentyék számára is itt mutat­kozott a legjobb talaj. A reak­ciósok azt remélték, hogy Sze­gedről melynek ellenforra­dalmi tradíciói vannak — elin­díthatnak egy ujabb ellenfor­radalmat. Szeged dolgozói azonban, élükön a komnmnts­tókkal, átgyúrták, megművelték Szeged talaját a népi demoizrá• cfa számára. Amt sikerült Su­lyoknak, Pfeiffernek — és císŐ idől>en ném'ieg Mindszentynek, hogy bizonyos mennyiségű tö-' megeket vonultassanak fel re­akciós politikájuk mellett, az később ellenkezőjére sikerült Mindszcnty szegedi híveinek, mert a tömegek nem mellettük, hanem ellenük fordultak. Sze­ged politikai arculata is átala­kult és erro ís a népi demokrá­cia nyomja már rá bélyegét P litikai eredményeink kö­zött, nem Kis jelentőség­gel birnai? külpolitikai vonalon elért eredményeink. 19-18 fo­lyamán megszűntettük külpoli­tikai elszigeteltségünket; baráti szerződést kötöttünk a nagy szocialista Szovjetunióval, a béke őrével és a szomszédos népi demokra'ikus államokkal. Ezzel felsorakoztunk a béke és haladás mindinkább erősödő táborába, melynek olyan erős bástyái vannak, minta gazdasá­gilag, politikailag és Icatonailag legerősebb hatalom, a Szovfet­uniőr mint a népi demokráciák. Ö sszegezve;politikai téren szétvertük a reakció leg­főbb hadállásait és hozzáfog­ta Á megsemmisítéséhez. Gazdasági téren országunk ban szétvertük a kapitalizmust és ráléptünk a népi demokrá­cián keresztül a szocializmus építésének útjára. Az elért eredményeinknél még nagyobbak az előttünk álló feladatok. Mint eredményeink számbavételénél, itt is elsősor­ban, mini legfonlosabbal, pár­tunkkal kell foglalkozni Mi­lyen feladataink vannak pár­tunkkal kapcsolatban? Min­denki előtt ismeretes « Politi­kai Bizottság szeptember 2-1 halároznta, melynek célja, hogy megszüntessük a párt összetéte­lében mutatkozó hibákat ós el­tüntessük a párt élcsapat jelfa­gének elmosódását. Képessé legyük pártunkat az clqíle álló megnövekedőit feladatok, így elsősorban a szocializmus épí­tésének .megvalósítására. A Polilikal Bizottság határo­zatának végrehajtása terén már nagyjelentőségű lépéseket tet­tünk, A pártappatáiüsbaa dol­gozó elvtársak, a pártvezetősé­ge k és a pártmunkások felül­vizsgálásával, pártszervezett életünk fejlesztésével. A határozat végrehajtása te­rén jelentős eredmény, hogy párttagságunk széles tö­megei aktivizálódtak a párt­munka végzésében* • a párttag­ság mind nagyobb tömeget kap­csolódnak be a tanulásba. Előt­tünk áü azonban ezea a téren mondhatjuk a legnagyobb fel­adat. El kell végezni a párttag­ság hatalmas tömegének felül­vizsgálását Ki kelt emelni a párttagság tömegei közíV a párt­ba nem való elemeket, felszínre keli hozni mindazokéi a jó ká­dereket, aWcet eddig még nem ismertünk meg. Tovább kell favtlant pártszervezeteink mun­káját és a párttagságot aktivi­zálóé. E< a feladat nem köny­nyüj, s a feladatot jói elvégezni csak ugy tudjuk, ha a Jolülvfcs­gátó bizottság tagjai, de ezen túlmenően minden egyes plrU funkcionáriusaink, pártmunká­saink komoly, lelkiismeretes munkát végeznek és pontosan betartják aa illetékes pártszer­vek utasításait A felülvizsgálás folyamán meg keti javítanunk pár­tunk szociális összetételét, ha­tározottan M kell domborítani pártunk proletár Jellegét, ugy a vezetésben, mint a párt ösz­szetétetében. S ezt a nem lás mun1?át viszonylag rövid idd alatt Január és február hóna­pokban el kelt végezni, hogy a Politikai Bizottságunk határo­zatának megfelelően a tagsági könyvek átcserélésére március hónapban sorterülhessen. Na sy szegedi viszonylatban 18—20 ezer párttagot kell (az eddig felülvizsgáltakon kivid! a bizottsám'nknak felülvizsgálni. A bizottságok jó munkát csak ugy ludnak végezni, Iia mim* kájukbaaff^Sjopban a p'ártbi­/r ^ zahniak, de az egész párttagság komoly támogatását élvezik. Párlbizalmiaink feladata, hogy tízes csoportjuk tagjait előké­szítsék a felülvizsgálásra, fel­világosítsák őket a Politikai bi­zottság határozatának jelentősé­géről és a felülvizsgálás fon­tosságáról. Felvilágosító mun­kájúkon«túlmenően részt vesz­nek a tízes csoportjukhoz tar­tozó tagok felülvizsgálásában. Párttagságunk feladata, hogy segítségére legyen a bizottsá­goknak, az osztáhjidegen, a pártba nem való elemek lelep­lezésével E zen túlmenően a tagság­nak fefadaía, hogy a tag­gyűléseken aktív részvéteiévei biztosítsa a felülvizsgáló bi­zottságok helyes javaslatainak — a pártdeniökrácia szabályai­nak megfelelően — gyakorlatba való átültetését, határozattá való emelését, cseüog helytelen javaslatoknak a javítását. Min­den egyes kizárásra, vagy visz­szaminŐsitésre javasolt párt­lap ügyében a párt tagsága dönt­A PoTiHkal Bizottság határo­zatának "helyes végrehajtásával nemcsak a párt, nemcsak a párttagságunk érdekelt, hanem az egész dolgozó msgyar nép érdekelt szolgáljuk, mert erős, egységes kommunista párt gyorsabb ütemben tudja előre­vinni a szocializmus építését, 0 dolgozó tömegek gazdasági és kulturális felemelését. Politikai vonalon sem kis feladatok állna!; előttünk. Azt, amit az 1918-as esztendőben megkezd lünk, a reakció felszá­molásul, az 1919-es esztendő­ben be is kell fejeznünk. Mind­szcnty letartóztatásával a kle­rikális reakció felszámolása még nem történt meg. Ennek a fel­adatnak a megváló Itás* még előttünk ált P ártunk álláspontja, minta felszabadulás óta min­dig, most is az, hogyt a magvai népi demokrácia és a katolikus egyház kőzött lévő függő kérdé­seket békés tárgyalások utján oldjuk meg. Természel csen a kérdések megoldásához hozzá­tartozik az is, hogy a klerikális reakciót maradéktalanul fel­számoljuk .E feladat megvaló­sításában ugyanugy, mint a Mlndszenty-elienes harcban ve tünk vannak a széles katolikus dolgozó tömegek és a néppel érző és tartó katolikus papok is. Feladatunk, Iiogy Mindszcnty és a klerikális reakció népcflc­nes hazaáruld üzelmeit felfed­jük a még, a Mlndszenly álh-J félrevezetett katolikus hívok előtt Ezeket is magunk mellé állítva segítsük a katolikus egy­ház vezetőinek demokratikus részét a problémák megoldá­sában Ki kell azonban hangsú­lyozni ha'ározottan. hogy ne engedjük, hogy a reakció rém. hirterjesztései és provokációi érvényesüljenek és esetleg heiy­tclen szinben tűnjenek fel azok az in'ézkedések, amelyeket de­mokratikus kormányzatunk tett ennek a kérdésnek megoldása terén. N e engedjük, hogy a reak* ció ugy aUitsa be, mint­ha itt a vallás, vagy az egyház ellen folyna a liarc. Mindenkor KI kell hangsúlyozni és dombo­rítani munkánkban, hogy w;i engedünk vallás -és egy házéitr. nes harcol, de igenis harcolunk — és méghozzá keményen hur­colunk — a katolikus enyhít palástja mögé bujt reakció eU i len• A kommunisták vezetésé* vet a magyar dolgozó nép mcfj fogja védieíft a inindszenlyst a reakciósok ármánykodása cíle* nére hazánk függetlenségét,né* púnk békéjét és népi tlcraokrá* dónknak a nép érdekeit gáló vívmányait. Politikai feladatainknál m-m kisebbek a gazdasági téren elől­iünk álló feladataink sem. 1949-os esztendőbenV ugy kell dolgoznunk1, ugy \jfcelt te . mctnüuk. liogv a hároméves terv 2 év 5 hónap alatt való befejezését biztosítani tudjuk. Hogy ezt a feladalot vatölvm teljesíteni tudjuk, ahhoz szűk* séees Ipari munkásságunk ön* tudatos felsorakozása a terv megvalósí f ác;ára. Nemcsak ar* rőt vau szó, hogy mennyiséé'* h-> emeljük és minőségileg/fa* vitsuk ipari term-lésünket, ha* nem arról is, ami ma az egyik legfőbb sremoont, — hogy oU csóbbá tegyük termelésünket. Tpanmk továblví fejlődé í nek alepia a termeiékor", -•ég na " úiéríákö. növelése. Kfd* kereskedelmünk csak ugy tudj*, biztosítani az ipar számára nélkülözhetetlen külföldi nvr-s­anyagoknak a behozatalát, ka olcsóbban tudunk termelni. A macryar dolgo-ók éleV'.'n­vonalának lováW4 emelés'-t csak ugy tudjuk biztositani..ba olcsöbbau termelünk, ha növel­jük a lennc'ékrnysé-et fpr l munKássáninknak niindínká' •!» áí kell érezni, hogy az ország vezetése na -- '-h frlelősséé'» Kíván mwüi:ari munkásságunk­tól is, a szocializmus éní'ése nagyobb követelmén vek elé ál­Ütja. Bi/tosak vagyunk l:ogy a magyar ipart munkás­ság" úrr körte a szegedi ipari dolgozók Is meg fognak felelni a kővetelménveknck. • Aa clőtlünk'ál!ó.fetádttlok kö­zül nem Kis jeleni őséggel Mr « szorializmíis építésének mp"­gvorsiíása falun, a mezőtíttzda­sAif területén. A té'i hónapok alatt széleskörű nevelő munká­vat kell képessé tennünk r?a­rasz!sáíunkat az etöfte álíó fci­adaiok megvaíö-i'ásáral A jf i már a parasztság ntind • í nnauobb tőmearl léd fák. boyt; boldogulásuk utj-i az a: rrf, amefyei a Manyar Döiyo ó" Párila mutat számukra. Mind nagyobb tömeg, l WhV.', hegy a Magyar Doho-ók Pártja azt akarja. hrxai kiküs-öböljük « fala e(marado'há'át> a i*lro-;S I szemb n Bizlodfsnk a fáin né­ne s-ámára is m'nd azt a k:•!­hirálh. enisziégügyl és egu'b ' tehet őréneket, nmeinek a i»iros nobro ó' számára már bht'-.ríf­va vannak, s horpi a falut is a rázóssal ecnült v'gvttk előre a ieílődés utján a s-.0i*nltzm->* felé. •i újesztendő küszöbé" ereket az e?'ed'r élinek : feladatokat kell szá-abávennün'-. ozeknek a fcladatoimak a m-•• valósítására kell aa 1919 cs c ­tendőben Íolioíakoznunk fr A •yW 1 ^ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom