Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

2 DEl.MAOYAUORKZAO Bzotitoac, i94t» -tarif(/tr i. is lenne a közős táblán dol­gozni. Í948 nagyjelentőségű év volt a magyar falu dolgozói szá­mira. Az osztályharc súlypontja áthelyeződött a faiura s ko­moly feladatok megoldását rótta a dolgozó parasztságra. Az ejiész dolgozó -parasztság, éppenugy a szeged környéki is meg­értette a harc fontosságát, öntudatra ébredt s a munkásosz­tállyal vállvetve, a muukásosztály hatalmas segítségével sorra aratta győzelmeit a reakció, a falu kizsákmányoló!, a kulák­«ág felelt. Az 1948-as év falusi oszlálybarcának naplójában égymás mellett sorakoznak a komoly győzelmekről szóló be­jegyzések. A knlákság mindenegyes támadására ujabb és ujabb csapással válaszoltak a dolgozók. Visszaverlek minden tini adást s győzelmeikkel mindjobban megerősítették a szocia­lizmus falus! csirái), mindjobban rávezették a dolgozó pa­rasztságot a boldogabb jövő felé vezető ulra. /I falusi osztályharc naplói jónak győzelmi bejegyzé­sei egyben Jelei annak, hogy az 1948-as év a fordulat éve volt • magyar falun. Nemcsak a dolgozó parasztság hatalmas tö­megei ébredtek politikai őntu­de'ru, de a fejlődés útjára lé­pett elmaradt mezőgazdaságunk is- A Magyar Dolgozók Pártja pártprogramjának egyik leg­fontosabbik feladatául lüzle ki a magyar mezőgazdaság egész­séges alapokra való helyezését, hogy megvalósíthassuk a dol­gozó parasztság élctszlnvona­tóuak fuleineiését s mezőgazda­aégunkat ugyanúgy, mint ipa­runkat a nagyüzemi termelés színvonalára emelhessük. Egy­más után kapta a fala a gép. állomásokat, egymás után kap­ta a dolgozó parasztság a kor­mány legkülönbözőbb segítsé­géi. A deszki, hanlhűzi és e többi gépállomás tra' torol nyo­mán megindult a fejlődés s a dolgozó parasztság megtette az első lépéseket a magasabbren­dú termelési forma, a azövet­ke/cll gazdálkodás felé. első győzelmi he­egyzése a tavaszi mun­kák sikeres bevégzése. A föl­deken már sárgállik a gabona C tu egyik jüütiTsi hajnalon WegMiiian a szalyroazi Fehér Iatváu és a kübekházi Zsólér András élcsrefunt kaszája s le­dől az eliő rend a földre. Ide­jében kezdik az aratást, hogy ideiében végezhessék. Yigyáz­X L'jszegedi Vigadó töi he­lvlségsj uiognyiit. Zamatos bo tok. .ló «<*:télí. HUSFCSTÖLÉST . srnUeicrü.-ti Vattátok ÜRMÖS hentes Lond. nM;5riit (a IYiai.gil»n. tarok uak nehogy kiperegjen a szem, mert kell a nagyobb darab ke­nyér minden dolgozó asztalára. Az eredmény nem marad eL 104S-ban négy és fél millió má­zsa gabonával arat többet a magyar dolgozó paraszt, mint 1947-ben­A cséplés sikeres elvégzése ** és a kenyérgabona be­szolgáltatás 100 százalékon fe­lüli teljesítésű a kővetkező győ­zelem. A reakció izgat a be­szolgáiátús ellen. A kulák el­rejti a gabonát, de fl gajgonyai Lippai Jánosok, a csengelci 'fisóczkik és dolgozó társaik 200-300- 400 százalékban tel­jcNitik a beszolgáltatást Szeptember 18-án Bakacsi­** né megveszi az első sza­bad kenyeret, a falusi osztály­harc ujabb győzelmi jelét Fel­e@ 9 szabad kenyeret Az amerikai rádió nemrég még azt kürtölte a világba, hogy Magyarország éhen pusztul a Marshali-segély nélkül. JZtf egkezdíldnck az őszimun­kálc. A reakció megindít­ja legerősebb támadását jövő évi .kenyerünk ellen. A kulákok óraláncot Ülyegtetve sétálgat­nak. Szabotálják a szántást, ve­tést Cres vetőgéppel járnak a földre s elrontják traktoraikat, hogy ne kelljen azzal a kispa­rasztok földjét felszántani A JJ eccinber 19 én megala­^ kult a Dolgozó Pa­rasztok és Földmunkások Országos Szövetsége. Az uj. hatalmas falusi tömegszer­^ vezel közös frontba tömő­dőigozók "azonban"* résen" van"! "Ü 3 földmunkást- az liÍSaz­nak és mindenütt megtörik a ísa középparasztot. Kő emelték a kenyérié í mázsaszámra süuk szalmtázst. A szabotáló Szügyi Péter Páll és kuláktársait bör­tönbüntetésre, vagyon és trak­munfcás­parasztságnak hatalmas segítségére van­nak a gépállomások. Nem keh robotért a kulák igája. Nagy Imre négy holdját felszántja Deszken a traktor. Patyik, a traktoros és Nagy az uigazda vállvetve dolgoznak. Harcolnak a kutók ellen, leleplezik a szn­bolálól&t s a mezőgazdasá­gi munkaverseny jó eredménye­ivel biztosítják a jövő évi ke­nyeret Ef iába járjá'ki a reakció ügynökei. Mindszenty »dülőatyái« és falujáró ke­rékpáros apácái a sándor­falvi és pusztamérgesi ha­tárt. Hiába izgat Milos Zita Sándprfalván az őszi mun­kák elvégzése és a kol­lektív gazdálkodás ellen. A volt nagybérlők földjén 02 kérgeskezü megvalósítja parasztember a magasabb­rendű termelési formának, a boldog jövő zálogának kezdeti formáját. C—egeden az 55.110 hold helyett 71.000 katasz­trális holdat szántanak fel. Az ország minden részében magasan túlteljesítik a szán­tási előirányzatot és 100 szá­zalékon felül a vetésterüle­tet. Biztosítva van a magyar dolgozók jövő évi kenyere. A szatvmazi Koza Imre azon gondolkodik, miközben az! utolsó barázdát szántjafölti-1 jen. hogy mennyivel jobb 1 FELÜLSZ JS9LST nrtpi kérdéséi A i. számú bizottságok mun­kájánál nem ált rmJrlkehre mm/t segítő amfng rkér<iőio} önéletrajz), nvnt a korábbi bi zotlsá,oknál Ezért a btzoltsO­7ok tagfiinak komoly, bőséges jegyzeteket keh készíteniük, bog:/ fa" xltm'at mc- f lelően üátámas (hassák. Ilt is hang­sntr/o-zuk, bogy ez k a fefize­lek és m'n<1"n anyag, amely a feliltnizs<álrt lefolyásával és a javaslatokkal kancsolafos, — szfgoru pár !t', tokként kezclen­dö. * A faTTyü! éheken necsak a ki­zárási és visj.-aninésitésl ja­va latokat Ismerteik. hanriu azas neveit t*. akikot a blzott­•é.ír fnnkcirttOan mrírtyMrrott. hosv a tnar-ég o'yan a7no>'''lvek­re i« é</.revAt>lt tesz- akik a liizott>',1ff a/iirőj<'n A'o-asz-ak. Ti»y lehet a fntr é-sot fokozottan hevoiini a PoMtikot Ttízoit^ág határozatának végrebajtít'ilha. hoz vezető igazi ulüil. a szö­vetkezeti termeléssel, amely a végső győzelemhez vezeti őket És biztosak abban. zős erővel, a munkásosztály támogatásával most még ha­talmasabb csapásokat mér­hetnek a kizsákmányol ókra. Az ui tömegszervezetben ... ,, „ , -, „ minden dolgozó paraszt ta- A }'f7T , s , kcn'tntl>c" nul. FeMlágosiló munka és ^ b'-o t áab-á ásra fevr.sot jó példák segítségével meg- 9!f "T 0 ismerkednek a boldogulás- t* *f rérf ,nrm végez pá-tmanbát. Ez a f-*vizs­lat (ermés-ctescn -^helyt"len. Ilyen favasta'ok mia't vant-fik­sé.7 arra, hogy a nárt*-ervrzr.­lek Vezetőséget kii'önös gond­dal vl-Sgálják felöl az ipari mrm'dsokra ronalko fi favasta­to'zat és ne vtryék addig tag­gyűlés elé. amíg a hibákat ti : nem jivilot'ák. Az Wvlk hndaí kórházban Bt pórtia?ot jova'oHak k;z1ráwa. STé»-y BÍzárÁ«i javaslattal n tns­p-yfiléa oKvetértctt. aT B'iklikot nem helyaaelte. A rtártsz-rve­zct titkára — ekeivelt. hogy egyenkint szavaztatott volna a kizárási javartuíok fo'.ett. a rcg­gytilés tlltakczása etlen 'rc minő az őt javaslat, fslett, Oírvs/rrro szavaztatott. I<?y képvszPrltet­tf> ki, hogy a tasgvfilée elfo­:m'1ja n holytclernek talált ki­zárási javaslatot is. F,z az eset a pátion belüli demokrácia t.W­iyos magsártéüét jelenti. hogv 1919-ben a falusi osz­tályharc naplóját még több győzelmi bejegyzés díszíti. (p. 8.) Is!v!ta darazsául nrom és §é?ho!das gazdái Klskundorozsma község kép- átengedte, visetötestülelének közgyűlése | A közgyűlés előtt vette át több fontos ügyet tárgyaik Tu- Balogh István három és fól­domásut vette, hogy a Kisgaz- holdas kiskundorozsmai kispa­d.ipérl dorozsmai szervezete Ko- raszt Dobi István miniszterelnök: csis Sándor helyébe Juhász Au- díszoklevelét és azt a 200 fo­rintos jutalmat, melyben azért részesült, mert bár hét tagu családjáról is kell gondoskod­nia, beszolgáltatás! kötelezett­ségében az előírtnál jóval na­gyobb mértékben tett efégct ét ezzel ragyogó példáját sulla a közösség iránti kötelességérzet­nek talt küldte be a képviselőtes­tületbe. A közgyűlés a Szeged—Fel­sőkőzpont, Forráskút, Zsombó —kislemptomtanyal bekötőutak kövezéséhez 55000 forin'.tai já­rult hozzá. A község tulajdo­nát képező három helyiséget a tüdőgondozó számára díjtalanul SZÁLLODA-ÉTTEREM N VŐ 5 KOMFORTOS OLCSO HALADNI A TEBVVEL - KOBKAU Kalánkánál: savéi, espsessoybl Szemben a híddal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom