Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-09 / 282. szám

2 DELMAOYARORSZAO Csütörtök, 19Í8 december9. D FELÜLVIZSGÁLÓ! HARCI KÉRDÉS r rá utaltunk már ^ orra,' hogy a Magyar Dolgo.ók Pártja Polilikai Bi­zottságának szeptember 2-i ha­tározn'a nemcsak pártunknak, hanem az z orzág életé­nek. népi demokrá iánk fejlő­désének. a vocia'i'mus építé­sének egyik ig n fontos moz­zanata. Nem közömbös a pár­tonkivüliek, a velünk együtt haladó koalíciós pártok tagjai számára sem, hogv a szocializ­mus építését vezető párt, a ha­ladás élén járó cvnpat milyen mértékben élcsapat, liogy en­nek a pártnak tagjai, furlkeló. n.áriusai, vezetői, hogyan áll ják meg a helyüket az előttük álló — és mindi > növekedő — feladatok elvégzésiben. párttagságunk nagyrésze de a párion kivül lévő becsületes, demokratikusan ér­ző és gondolkodó dolgozók tö­megei is őrömmel fogadiák n Politikai Bizottság határozatát a tagzárlat elrendelését, a tag. revíziót Kőzve'len a tagság fc­lülvizs tálalónak elrendelése ntán több szegedi és szegedkör. nyéki alapszervezet tagságával beszélgettünk, akik a helyeslé­sen luimenve, konkréten — egyes helyeken, főleg fa­lusi szervezeteinknél — sze­mély szcrinl is megjelölték már akkor azokat, akik gálolják a párt munkáját, sokszor basás­kodó. helyenként korrupt ma gatarlásukkal elidcgenilik a nárltól nemcsak a ingókat- d­a becsületes — párton k f-l' "haladó é$„ pártunk polili' ájá hon bizó púrloiki üliekel is. <0 lagrcyi: ió tehát n mellett hogv pártunk ügye ­országos ügy is, a melleit, hogy* a párt érdekeit szolgálja — szolgálja az egész magyar népi demokrácia érdekéi is. Termé­szetes tehát, hogv mindenkit érintőit, akit csak érint Magyar­ország ügye a szocializmus felé haladó ország bármely kérdése. nem szabad elfelejtenünk , sohasem, hogv Magyarország ügye, a szorinli -,mus értésének ügye. nemcsak bennünket kom­munistákat, nemcsak a becsü­letes párlonkivüliekct és a más pártok tagjait érinll, hanem érinli — és mondjuk meg — kellemetlenül érinli a reakciói. Aki szeptember elején ala­posabban belenézett a szegedi reakció csatornáiba, meggyő­ződhetett arról, hogy a Politi­kai Bizottság határoznia ala­posan felzavarta a reakció kö­reit. A határozat — mondhat­juk, — nemcsak a mi párttag­ságunkul aktivizálta. serken­tette n jobb munkára, hanem aktivizálta és >munkára, ser­— Elveszett egy z.TŐ Munká­ért«-jr!v<tá.v szerdán a déli óráklmn. valószínűleg nz. Uj­•zepedi Kende rpyár területén. Á becsületes megtaláló juttassa el a Délmagyarország kiadóhivata­lé ha. akit ki árnak a pártból, kivétel nélkül mindet elküldik munka­helyéről is. D ebizonyosodott tehát, ö hogy a tagrevizió kérdé­se kétszeres harci feladattá vált — alapjábanvéve azonban egy közös ellenség ellen. Elő­ször is a tagság felülvizsgálá­sán kérésziül megkezdtük a harcot — és folytatjuk tovább­ra is — azért, hogy a pártunk­ból eltávolítsuk az oda nem való elemeket, — ugyanakkor a tagrevizió harcot jelent a pár­ton kivül lévő és éppen a tag­revizióvaí kapcsolatban magát ismét nyíltabban megmutató reakció ellen is. Harcot jelent ezek ellen, de egyúttal veresé­get is jelent számukra. Veresé­get, amely tulajdonképpen már l>e is következett — bár még ez a liarc koránt scin ért véget. A felülvizsgáló bizottságok eddigi munkájából megállapít­hatjuk, hogy ezt a harcot jól vitték, — áltálában jól dolgoz­tak Nagy szegeden. — A múltbeli taggyűlések megmulatták, javaslataik helyesek voltak, sehol sem mutatkozott, hogy akár volt szociáldemokrata elvtársakkal, akár értelmiségiek­kel szemben igazságtalan, elfogult szempontot alkalmazlak votna. A bizottságok tagjai, — amint a hetenként megtartott értekezleteken felszólalásaikkal bizonyítják — látják és a gya­korlati munka tapasztalatait, hibáit és pozitívumait felhasz­nálva egyre tisztábban látják a felülvizsgáld i munka helyes szempontjait és nagy jelentőséget. Az általános jó munka mellett azonban egyes esetekben tapasztalható hiányosságok a bizottságok munkájában. kenlettc a reakció párttagsá­gát* is. ®Ji tudtuk, hogy a reakció BT" szeptember elejei bi­zonytalansága után kialakítot­ta, »kikristályositotta« állás­pontját a Polili .ai Bizottság ha­tározala'nak ké désében és fel­építette a maga taktikáját1 is. Elgondolása az volt, hogy pár­tunk tagjainak felülvizsgálása kiváló alkalmat nyújt arra, liogy egyenetlenséget szítson a pártban, elválassza egymástól a volt szociáldemokrata és kom­munista tagokat, éket verjen az 'rtetmiségi és munkás tagjaink közé. Elterjesztette a rémhíre­ket, hogy a pártban folyik az •rtclmiséglck, volt szociáldemo­kraták »kinylrása«, sőt para­zita propagandájában tovább vetemedett és elhintette a dolgozók közt azt a liirt, hogy Több helyen láttuk, hogy a bizottsági tagok kérdései sok esetben sablonosak, egy kaptafára készültek. A múlt héten — többek között az egyik kerületi pártszervezet­ben elvegyültünk a felülvizs­gálásra vár áldozók között.' Mikor egy-egy elvtárs kijött a bizottság szobájából, a vá­rakozók körülvették és szám­talan kérdéssel halmozták el a benti dolgok lefolyásáról. A harmadik kilépő elvtárs előadása ulán a várakozók már — látatlanul ís — pon­tosan ismerték a bizottság tagfait, tudlák, hogy naz a fekete a kályha mellett — <i Z. elvtárs — rámenőst, Ide emellett azt is Hullák, hogy feltétlenül a proletárdiktatú­ra és a népi demokrácia kö­zötti különbséget firtatja minden egyes esetben. F.gycs bizottságaink még nem sajátították el kellőkép­pen a »kérdezés tudományát*, nem tudják még alkalmazni azt az irányelvet, hogy a kérdések mindig az egyénre, a fölül­vizsgálandó elvtárs speciális körülményeire legyenek szabva. Bár azt mondtuk, hogy az értelmiség ellenességet nem ta­pasztaltunk bizottságunk mun­kájában — van azonban hiá­nyosság nz értelmiségi elvtár­sak felülvizsgálásával kapcso­latban is. Két irányban halad ez a hiba, de közös alapból indnl ki: az értelmiségiek hely­zetének és szerepének meg nem értéseiből. Néhány bizottságunknál ezzel kapcsolatiam azt tapasztaltuk, liogy értelmiségi elvtársaknak különösen nehéz, komplikált el­méleti kérdéseket adnak fel. Az volt a benyomásunk, hogy itt valamilyen vizsgáztatás fo­lyik, még pedig erősen »meg­izzasztói célzattal. Amikor n bi­zottság tagjaitól érdeklődtünk módszerük felől, így magyaráz­ták meg a kérdést: Az értel­miséginek, aki járt gimnáziu­mot, egyetemet, feltétlenül ma­gas elméleti tudásának kell lennie és ebből továbbkövetkez­tetve — ha nincs magas el­méteti tudása, nem jó párttag, nem való a pártla. Először is ezek a bizottságok Dió, mák, halfélék. Káposzta 1 kü. 60 f II. Munkásszövetkezeinét Tlaza Ln |os-k(f rut -49. Fiókok: Újszeged Ved res-u. c­Pusztaszeri u. 21., Kossnlli Lajos-sugárut 9"». Pécsi dlókoksx Dorogi Tatai pécsi kokszbrikett „TÜKER" szegedi szésileraVata Boidoqasxxcnv-suqérui 17. nem veszik figyelembe, hogy azok az iskolák, gimnáziumok és egyetemek, ahova értelmi­ségi elvtársaink nagy része járt — a céltudatos butítás, eliep­lezés eszközei voltak. Olt nem volt szó marxizmusról, leniniz­musról, vagy ha volt — elfer­dítve, bemocskolva, mint a leg­veszedelmesebb )t.ívtant? ismer­tették a tanulókkal — kőztük a bizottság előtt iilő értelmi­ségi elvtársakkal is. Ha a bizottság tagjai ezektől az elvtársaktól — csak azért, mert értelmiségiek — a marxiz­mus-leninizmus ismeretének ma­gas fokát követelik, amellett, hogy helytelenül értékelik az értelmiségiek "általános képzelt­Libahúst májat, hájat, csemege­árut, italt Fodornétát Kárász-u'ca s László Imre Sziv Küldi szívnek ESTJE 12.én, vasárnap, esle fel 8-kor Tisza Jegyek a Tisza hall­jában. 2-től 8 forintig. gaink munkáiban egyes helye­ken tapasztalható másik hiá­nyosság: az értelmiségiekkel kapcsolatos smegért >s«, túlzott engedékenység, a túlbecsülés egy másik formája, ami, ha elhampódzik, átcsap a rodhadfc liberalizmusba. Több eset fordult elő, ami­kor értelmiségi tagok magatar­tásukkal, feleleteikkel a leg­vissza taszítóbb polgári jellem­vonásaikat tárták fel a bizott­ság előtt. Bebizonyosodott, hogy pártmunkát — a legkülönfé­lébb kifogásokat felhozva — nem végeznek, nem tanulnak, a marxizmus, leninizmus leg­alapvetőbb kérd'-seii>en is tel­jesen tájékozatlanok. Ilyen tago' at azzal nz indo­kolással, hogy tekintetbe kell venni a polgári társadalom ál­tal beléjük nevelt csükevényo­nyeket — egyes bizottságok túl­zott engedékenységből — nem­csak, hogy nem javasolták ki­zárásra, de még olyan eset is előfordult, hogy hivatkozva a tag elméleti járatlanságára' pártiskolára ajánlották, liogy. megszerezze a kellő marxista, leninista tudást. Helytelen tehát, ha az értel­miségiektől tul sokat követe­lünk, de még helytclenehb, ha nem követeljük meg akárme­lyik értelmis'égitől is azt, amit) munkás vagy paraszt elvtár­sainktól megkövetelünk: a párt munkájában való odaadó rész­vételt és a párt ideológiájának ismeretet az illető pártiag kö­rülményeinek megfelelően. Ha a nagyszegedi felülvizsgáló bizottság munkájában na­gyobb hibák nincsenek is, az említett és az ezeken kivitt még helyenkint felmerülő más hiányosságokat «* ki kell kü­szöbölni. A tagrevizió — mint mondottuk — barei k'rlés. A tagreviziónnk már eddig Is komoly eredményei vannak: uj káderek bnkkantak fel. fokozódott a tagság aktivitása, ideoló­giai színvonala, fokozódott barei készsége, de eredménye — és nem lebecsülendő eredménye — nz is, liogy n reakciónak a tagrcvizióvnl kapcsolatos lamndá«a npni tudott kibontakoz­ni — már az első megmozdulásai alkalmával vereséget szen­vedett. Ezt a vereséget pedig elsősorban a felülvizsgáló bi­zottságaink jó. munkája idézte elő. A körültekintő, afapos""*és éber feMttviz-pálási munka fo­kozott mértékben emeli ki az uj kádereket, fokozott niérltt­ben tisztítja meg pártunkat a® országra is káros elemektől és továbbra is biztosítja, sőt mindinkább szilárdabbá teszi a reakció vereségét minden vonalon. « ségét*, amit a mult iskoláiból hoztak magukkal — még egy ennél is veszedelmesebb útra lépnek. Végső fokon leliecsiilik a marxizmus-leninizmus tudo­mányát. Elfelejtik, hogy ez a tudomány elsősorban áz osz­tályharc vezetésének és az osz­tályharc megvívásának tudomá­nya — elsősorban a proleta­riátus tudománya — és amely elsősorton nem tantermekben, iskola padoki ián, hanem munka­termekben és munkapadoknál sajátítható el. Hogy ma már az iskolatermekbe is egyre in­kább behatol ez a tudomány, ez annak eredménye, hogy a munkaterem »tanulói«, az osz­tálytudatos munkásság a fel­szabadulás előtt is, de főleg a felszabadulás ulán a feladato­kat, a földosztást, a gyárak, bankok, bányák, iskolák álla­mosítását és még számos "lec­két* jól megoldott — és te­gyük hozzá, hogy jó osztály­zatot kapott. Az értelmiségi elvtársaktól tulmagas színvonalú marxista, leninista tudást követelni te­hát egyrészt az értelmiségiek helyzetének helytelen szemlé­lete — a marxizmus, leniniz­mus felé haladó értelmiség erő­feszítéseinek lebecsülése — ugyanakkor végeredményben túlbecsülése is az értelmiség­nek. Es ide kapcsolódik bizottsá­Tc e!on: 3-65 A szegedi ügyvédi kamara Írógépet vásárolna Ajánlatokat délelőtt 10 órától 12-ig kérünk Dézsa György-u. 14. sz. alatt (Folytatás az I. oldalról) val ejívüll harcolnak a hé-1— fejezi he beszédéi Chahis kc védelmében. 'elviársnő. Halározafi javaslat Mindszenty e len — a békéért Az asztalnál ülő magyar asszonyok ezulán sorra ölel­keznek a szovjet, hindu és francia küldőitekkel, a kö­zönség ismét helyéről fel­állva élleli a világ asszo­nyainak összefogását a tar­tós béke megteremtéséért. Ezután Döbrentei Károly* né elvtárs, aki eddig a be­szédeket tolmácsolta, ismer­teti a világkongresszuson el­fogadott határozati javasla­tot és kiáltványt a világ de­mokra'ikus asszonyaihoz. Ezután Lengyel Mária elv­iársnő balározali javaslatot tár a nagygyűlés elé. — A világkongresszus meg­mutatta az ulat, amelyen ha­ladnunk kell — mondja a többi között a határozati javaslat. — Nekünk hazánkban is harcol­nunk kell minden reakciós meg­mozdulás ellen, elsősorban a papi talárban megbúvó ellen­ség elten! 'Percekig tartó tün­tetés Mindszenty elten.) Köve­teljük, hogy Mindszenty azon­nal hagyja eí a lielyétI Mi nagyszegedi a szonyok Ígérjük, hogy üzemben, földeken, iro­dában munkavcrscnnycl ve­szünk részt hazánk újjáépíté­sében, növekvő bátorsággal küzdünk a békéért, gyermeke­ink boldogságáért. Ezért a vi­lágkongresszus minden határo­zatát magunkévá tesszük. Úljcn a világ dolgozó asszonyainak harcos összefogása, éljen a vi­lágbéke! A jelenlévők a határozati ja­vaslatot egyhangúlag elfogad­ták, majd a Szózat hangjaival és az Internacionálé eléneklé­sévcl lelkes hangulatban ért ve­get a nagygyűlés. A szovjet, francia és hindu delegátus beszédének résttetes ismertetésére következő szá­munkban visszatérünk, ugyan­akkor közöljük azt is, amit a külföldi vendégek a Délma­gyarországon keresztül üzennek • Szeged dolgozó asszonyainak. x Kardigán-puilover, kötött­ruha, raackókötös mérték után. Keichel gépkötőipar, Margit­utca 30. x Könyvet ajándékozzon Ka­rácsonyra. Tekintse meg kira­katainkat. Szűkíts könyvesbolt, Kölcsey-utca 1. PRAKTIKUS ksrücsomi njfiüdéx női és férfi fehérnemű, fűző K ARASZ­UTCA 10. Pau'usztól Karácionyra legalkalmasabb ajándék rftdift. kerékpár, vi'lamjlöjö, v llanwas»lí részletre Is Máncilior rA<110 12 havl kaphatók Hallos! 1CI részletre k/f a 1*1/ ákyffr^c autó-műszaki üzletben (VI ic Mk • fi^C^ Ttera Laios-körul 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom