Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-09 / 282. szám

Csütörtök, 1913 december9. DELMAOYARORSZAQ A gyutogyár dolpzé] az életszínvonal jelentős emelkedéséről munkabérünk tabb mint üzszerese a háború előttinek A gyufagyár emeleti mártógcpiermében a nagy zajban alig értik -Ti dolgozók egymás szavát. Pedig jgen lélénk megbeszélés folyik Rákosi elviárs legutóbbi beszédének időszerű részletéről: az életszínvonal problémájáról. Elérlük-e az 1938-as életszinvonalat? — vetődik fel a kérdés. Amig a két máriógépen százezrével ké ízűinek a gyufaszálak s a másik teremben a gépek szédületes gyorsasággal ragasztják, formázzák n dobozokat, cgv megbeszélés keretében tisztán áll előttünk, hogyan is állunk nz életszínvonallal a szegedi gyufagyárban. Ábrahám Anial üb. elnök megjegyzi, liogv a gyufagyár ezen a téren egészen kedvező helyzetben van. Ilakosi elvtárs beszédében megállapította — mondja —«. liogy van a munkásságnak olyan rélegc is, amelynél az életszínvonal emelkedése 1 ISIS!1 százalék. Nekünk rendelkezésünkre á'lanak az 1938-as bériegvzékek s ezek alapján világos képet alkothalnnk magunknak arról, mennviben javult dolgozóink életszínvonala. 1:31-tan heti 16 penyö I)e erről már Csamnngó Istvánné etvlársnő, élmunkás számol be, aki elmondja hogy 1914 óta dolgozik a gyufagyárban. — 1938-ban heti 10-11 pengőt kerestünk — meséli —. De mennyit kellett szenvednünk ezért a fizetésért! Erről könnyen fogatmat alkothatunk. ha figyelembe vesszük, hogy a gép mellett most négyen dolgozunk, akkor pedig kelten Iátluk el ugyanazt a munkát. Ma már egy gépnél dolgozó nőkónynven megkeres heti 130 forintot, de előfordul, hogy 170-ct is. Nem is lehet számokban kifejezni, hogy milyen segítséget jelent száinunkra az üzemi konyha. föS^^S^ £ Hatvan fillérért főzeléket, vagy lészlát és gyümölcsül kapunk. Persze ezenkívül meg számos egyéb nem pénzbeli juttatásban részesülünk. Munkabérünk még ezeken kivül is több, mint lizszercsc a békebelinek. Szirovicza Péterné elvtársnő, tizes csoport vezelő elmondja, hogy a mult rendszerben nemcsak hogy ttcin fizették meg, hanem agyondolgoztatták. ötször esett össze a gép mellett a megerőltető munkában. — Akkor ötvenül kiló voltam, ma pedig hetvenegy — teszi hozzá mosolyogva. Hojyaii számol a? öntadatos dobozé? Dc nem hallgatnak az elvtársak sem. Nekik is vnn mondanivalóink, ők is szép eredményekről számolhatnak be. Szekeres János elvtárs, aki n márlőgépnél dolgozik elmondja, liogv jelenleg két gép dolgozik. Amikor 1938-;42-ig túltermelési yége/lek, reggeltől esligdolgoxlak és csak nagy harcok árán sikerült kiliarcolni« k l() százalék emelést Ma már a túltermelési beszámítják a munkabérbe. Ha két gép dolgozik, akkor 110 ha bárom, akkor 120 százalékot kapnak. — Én 193S ! a 1 12—15 pengőt kerestem, ina 200 forintot belenként — mondta Szekeres eb tár: — H i most a munkabér cmclUc Vsét összehasonlítom az áremelkedésekkel. azt lálom. hogy li munkabérek sokka'la nagyobb arányban növekedtek, mint a szükségleli cikkek árai. De én még a munkabérbe számiinni be példán' a bakancsot és a munkaruhát is, amit nemrégen kaptam. És minden öntudatos dolgozónak igy is kell lennie. Kiüdt nki egy Tálecéuyen Elmondják a dolgozók, hogy a gyárban minden munkás mcgértelle Rákosi elviárs beszedet, a fontos kérdéseket s ez annak köszönhető, hogy a szemináriumokon, pá' trapokon n'apo a i meg.rlal'ák a kérdést. Sőt ezen túlmenően egyénenkéul tárgyalták meg szeminárium hallgatói a munkásokkal Rákosi elvtárs n n gv ie!cnt ő-égft beszéd é l. Csamnngó Istvánné olvMrsnő és a többiek is. megállapítják. a gyár dolgozói a legnagyobb bizalommal viseltetnek az üzeni vezetősége iránt. Minden kérdést megtárgyalnak, a dolgozóknak döntö szavuk van nz üzeni ételének irányításában. Amig én vagyok a prímás, én Ingeiéiül! — Nem ugy, mint a mult rendszerben — leszi hozzá Csamangóné elvtársnő. — Az akkori vezérigazgató kidohln azonnal az elégedetlenkedőket és azokat, akik valamilyen munkásszervczclbe tartoztak. Amig én vagyok a prímás, addig én hegedülök — mondotta többször. Azóta azonban m • más Tanon cmfculás Uj otthonokban boldog ürömmel rendezték meg Mikulás-délutánjukat a Petőfi Sándor tanonc-otthon fiataljai. a műsort az iparostanonciskola SzITcsoport jávai közösen rendezték és osztoztak örömükben a tanoncotthon vendégei, a meghívott, tauoqei°kolai tanárok, SzIT-vezetők és a Kossuth Zsuzsanna népi kollégium tagjai. Balta János igazgató és Sági Mihály SzIT-titkár mondott beszédet, majd jó hangulatban vették át a tanohefiatalok a Mikulás ajándékait és még sokáig együtt maradtak. nóta járja, a prímások világa letűnt. A gyufagyárban a munkásság megelégedett, életszínvonala jelentősen emelkedett, kedvezőbb munkafeltételek mellett dolgozik. Heves harcok PehSng r fWI* ( | •• Hl es Ttett'Csm kora! A kinai hadsereg a Jangce 'olyó északi partján előkészületeket tesz az átkelésre. Peking és Tiencsin körül heves harcok folynak. A néphadsereg oslromgvürüvcl vctlc körül Pekinget. Ticncsinből érkező európai menekültek elmondották, hogy a Mukdenből visszavonuló kormány hadsereg katonái az éhbalállal küzdenek. Csingtauból Sanghajba amerikai lengerészkatonák érkeztek, hogy segRíteie't a Kuonii- laag-rcndőrségnek a demokratikus erük elnyomásában. Dél-Korea lakossága továbbra is tiltakozik a báb-nemzetgyülés határozata elten, amelyben az amerikai megszállás fenntartását kérték. Több helyen sztrájk is volt fi szatócsüzlettől a szövetkezeti gazdálkodósig KÉt évvel ezeléti 1946 nyarán szinte esténként volt valamilyen. összejövetel az algyői kocsmákban vagy egyik-másik Traktort kér Algyő dolgozó parasztsága, mert rájött, hogy a kötlektiv gazdálkodásé a jövő hanem gyaltak. Kezdetben kevesen vol tak, akik ezzel a gondolattal foglalkoztak és még kevesebb volt a pénzük, amivel megindíthatták volna a szövetkezetet. Hosszas tanácskozá.sok után, amikor már 63-an vallották magukénak a szövetkezet megalapításának gondolatát meg ís alakult a szövetkezet, igaz, hogy csak papíron. I szövetkeze! megalakulásáról szóló jegyzőkönyv már megvolt, volt 53 szövetkezeti tag is, de azt, hogy milyen is lesz a szövetkezet, vágy lesz-e egyáltalában, azt. a tagok maguk sem tudták. Gúnyolódtak és nevettek is eleget a falu reakciósai, de 1917 őszén mintha elvágták volna gúnyos mosolyukat. A kárörvendők látták, hogy a szövetkezet nem csak papíron létezik, megkezdi működését is. Kezdetben a dolgozó parasztok nem sok hasznát látták ugyan a szövetkezetnek. Fejépült a szövetkezet szép saját háza, berendezte a Szövetkezet a falu legszebb »szatőcsüzletétr, ahol minden árut meg lehetett vásárolni és minden olcsóbb is volt valamivet. de a dolgozó parasztság legfontosabb kérdésével, azzal a" kérdéssel, nmnly tulajdonképpen a. szövetkezet' legfontosabb feladata, a termeléssel, a szövetkezeti gazdálkodással nem foglalkoztak. Oz iiziet virágzott. Áruforgalma napról-napra nőtt, de a vezetők, Vártok József, Mester Miklós és társaik, valamint a tagság nagy része kezdett rájönni arra, hogy ez a szatócsüzlet még nem szövetkezet. A szatócsüzlet olcsóbb áruhoz juttathatja a falut, jövedelmezhet is valamit, a tagoknak, de nem segíti -elő a dolgózó parasztság felemelkedését, nícrt cHajó fia fagy - vasárnap korcsolyázunk Róhammnttkával építenek ko c tolyapá'yá a városi dolgozót A VAOSz szegedi csoportja elhatározta, hogy rohammunkával korcsolyapályát létesít a Korzó Mozi volt nyári helyisége területén, ahol a felszabadulás előtt ugyancsak jégpálya volt. A városi alkalmazottak már a mai napon önkéntes rohammunkával hozzáfognak a dologhoz és az a céljuk, hogy minél több ember számára tegyék lehetővé ezt az egészséges sportot, amely a baj megelőzésében is jelentős szerepet játszhat. A dolgozók számára ezért olcsó áron igyekeznek biztosítani ezt a szórakoztató sportot. Szakszervezeti tagok számára a havibérlet 14 forint, a napijegy pedig egy forint, másoknak a liavijegy 40, a napijegy pedig 2 forint 50 fillér lesz. Ha az idő megengedi és jön a fagy, akkor vasárnap már siklanak is a betegségek, különösen a tüdő- koresolyák a VAOSz-jégpályán. Párt- és végrehajlóbizotfsági tagok, oktatási felelősök, pártíunkcionáriusoh! OLVASSATOK az Országos Oktatási Osztály havonként megjelenő folyóiratát, az „Anyag- és adatszolgáltatás"-! A lap fontos segítőeszköz mindennapi munkátokban, mélyíti tudásotokat, szélesíti látókörötöket, mivel állandóan tájékoztat a Szovjetunió gazdasági, politikai életéről, a népi demokráciák gazdasági, politikai problémáiról, a nemzetkOzi munkásmozgalommal kapcsolatos kérdésekről, a haladó és reakciós erők küzdelméről. Megrendelhető: Az MDP Propagandaanyag Elosztónál, Budapest, VITI. Gyulai Pál-utca 14., és minden Szikra bizományosnál és könyvkereskedésben. A Szakszervezeti Szabadegyetem keretében szombaíon este 6 órakor a szakszervezet! székházbon fi szovjet szakszervezetek szociális munkája cimme1 a MSZT kiküldöttje tart e'őadást. Mül* Hcíváros IV. és a o. Honvéd K«*r.ilet jhdp pártszervezete Decembsr 11 én esíe 8 órakor U! " ifi ők karácsonti fe segélyezésé e Urána reggelig tánc. Belépődíj 2 Ft. rendez. műsoros estet nem folyik bele a termelési kérdésekbe. Látták, hogy mennyivel inkább szolgálják a dolgozó parasztság érdekeit azok a szövetkezetek, amelyek nem szatócskodnak, hanem a termeléskérdésével foglalkoznak. Az idán nyáron nagv váito. zásokon ment út a szövetkezet. A szatócsüzlet működött tovább is, do nem ez volt a szövetkezet lényege. Nagy snívt fektettek a tennelési kérdésekre. Algyőn kevés volt az igaerő. Érintkezésbe lépett a szövetkezet vezzetőségo a hnntházl traktorállomással. Kaptak is egy traktort és négy vetőgépet. Á termelési szerződéseket is állandóan propagálta a szövetkezet és aa ő munkájuk eredménye az is, liogy Algyő határában nem vetettek csávázatlan Uuzút. Mos! traktoréi cmáslkérnelt. Ez legnagyobb vágyta ' minden dolgozó algyői parasztnak és a szövetkezet miudep,, hqyának. A szövetkezet irodájában sokszor mondogatják jécsai Antalnak, hogy de jó Is lenne itt Algyőn az a tíz olajzöld traktor." A földhaszonbérleti rendelet sorén a nincstelen parasztok kczéli® került 398 holdon meg lehetne kezdeni a kollektív gazdálkodást flmig teljesül kifánságuk, addig sem hanyagolják e,l a termelési kérdéseket. A tél folyamán az iskolán kívüli mezőgazdasági szakoktatásra helyeznek nagy súlyt és előadásokat, tartanak a szövetkezeti gazdálkodásról, hogy megismerjék a dolgozó parasztok. Felvilágosító munkájuknak meg is lesz az eredménye. Jövőre több kenyér terem az algyői határban. több szövetet, töhh edényt és több pár cipőt vásárolnak majd a dolgozó parasztok a szövetkezet szatócsboltjában is. abban az üzletben, amelyről kozdetíien tévesen sokan azt hitték, hogy az a szövetkezet. Magyarország népe tiltakozik Franca véres terrorja eWen A Magyar-Spanyol Társaság és a Szabadságharcos Szövetség december 9-ére tiltakozó nagygyűlést liivolt egybe* Budapestre. A nagygyűlés keretében a magyar nép minden rétegének képviselői tiltakoznak az ellen a véres fasiszta terror ellen, amelyet Franco mindjobban fpkoz Spanyolországban, de lillakoznak«KVuItal az angolszász dollárdiplomácia ellen is, amely megakadályozza, hogv a békeszerelő népek tagjai lehessenek az UNO-nak.Francot azonban mindenáron be szeretné oda csempészni, A csütörtöki nagygyűlés* szónoka Münnicli Ferenc altábornagy.