Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)
1948-12-05 / 279. szám
Elvtársi Ma vart az utolsó nap a névjegyzék megtekintésére! v. évi. 259. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1948 Oecsmlisr 5, Vasárnap Át kell szervezni a magyar paraszti, kisbirtokos mezőgazdaságot, hogy lehetővé váljék falun is a fejlődés a szocializmus felé Révai elvtárs beszéde a nagyszegedi kibővített pártválasztmány előtt Szombaton délután két óraikor a Nagyszegedi Párlvátaszt. inány tagjai, a nagyobb üzemi, kerületi és falusi pártszervezeteink titkárai összegyűltek az MDP Kálvin-téri székházában, liogy meghallgassák Révai elvtárs beszámolóját a párt Központi Vezetőségének üléséről. A kibővilctt vájnszl mánvi ülését ifj Komócsin Mihá'lf elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság lilkárheiyellese nyitotta meg. Üdvözölte Révai elvtársat és a jelenlévőket, majd felkérte Révai elvtársat beszámolójának megtorlására, amelyet napirend szerint vita követ. A napirendet a jelenlévők egyhangúan elfogadták. Tisztelt Elvtársak! Központi Vezetőségünk ülése — kezdte beszédét Révai elvtárs —, amelyről be akarok Számolni ma a szegedi pártmunkások ülésén, ui helyzelben ült össze, uj kérdéseknek a tisztázására. Ezért nagyon fontos. Jiogy minden pártmunkásunk pontosan tisztában lcgveu az olt hozott határozatok jelentőségével, Hiba volna abból kiindulni. .liogy Központi Vezetőségünk politikai irányvonalának alapgondolata az elért eredményekre való rámutatás és az e fölölt való büszkélkedés volt. Központi Vezetőségünk kiemelte és aláhúzta azokat az eredményeket. amelyeket párlunk vezetésével a magyar demokrácia gazdasági sikqji elért és Rákosi elvtársnak minden oka meg lett volna rá, hosszasan időzni ezeknél az eredményeknél. Még sem időztünk hosszasan, gyorsa n kereszt ü 1 ni e n l ti 11 k rajtuk cs Központi Vezetőségünk ülésének nem a nitt'l eredményei, hanem a jövő feladatai' álltak hofbtokieréhen, ezek képezlek^ Rákosi elvtárs referátumának. Központi Vezetőségünk halárözatainak központi kérdéseit. Kiindulva ahhúl, hogy egy párt. egy ország, amelv a szncia'izinus felé halad, ha megáll, akkor leniarad. Mi nemefak a ho napi napra, % hanem e őre gondolpnk . A feladniuk, nmolvck előliünk állanak — folytatta Révai elvtárs — sokkal nagyobbak, mint eddig elért eredményeink. 1919-re. tehát a jövő esztendőre a hároméves terv második évében 4.2 milliárd forintot kell beruháznunk iparfejlesztésre, u i ipari épilkczésekre. a mezőgazdaság gépesilcsére, egyszóval a szocializmus alapjaínak további lerakására Nem kis gond. honnan vesszük ezt a 4 milliárd 200 millió forintot, mert valahonnan elő kell teremtenünk. (Jond az is. honnan vesszük azt az 1 milliárd 200 millió forintot, amit jövő évi költségvetésünk hon hadseregünk felszerelésére. felfegyverzésére, megszervezésére kell fordítanunk Eguni liárd 200 millió forint nem kevés, de nem is túlságosan sok. ha tekintetbe vesszük. Iiogv egv demokratikus államnak. amely ad valamit a maga függetlenségére, kötelessége önmaga iránt, szövetségesei iráni és a nemzetközi békefront iránt, hogy komoly hadsereggel rendelkezzék. Mi ezen a téren' leniaradtunk. Bulgária szegényebb ország, mint Magyarország, Románia kcvésbhé fejlett inari szempontból, mint Magyarország. de a bolgár népi demokrácia és a román népi demokrácia előbb vclle észre azt, hogv egv népi demokráciának ülő' épes.erős komoly hadsereggel kell rendelkeznie, ha komolyan veszi azt a szempontot, hogy megvédi függetlenségét. Mi nemcsak a holnapi napra, a jövő esztendőre gondolunk, hanem előre gondolunk. A tervgazdálkodásnak ez a lényege. Nemcsak azon kell törni a-fejünket. honnan vesszük a jövő évre szükséges 4.2 milliárdot beruházásra, 1 milliárd 200 millió forintot hadseregfejlcszlésre. törni kell azon is a fejünket, honnan vesszük azt a 25 milliárdot, ainil előreláthatóan be fogunk ruházni a hároméves terv után végrehajtásra kerülő ötéves terv során. A szociaMzmust csak komolv nehéziparral tehet épifeni Ezután Révai elvtárs rámutatott arra, hogy a szocializmust csak komoly nehéz iparral lehet épiteni. Nekünk ezt a nehéz ipart kell megteremtenünk, ezek a feladatok állnak előttünk. Most már értik az elvtársak — folytatta beszédét —, miért mondottam azt, hogy Központi Vezetőségünk tanácskozásainak központjában nem az elért eredményekkel való büszkélkedés állolt, hanem az előttünk álló igen nehéz feladatok megoldása. Rt engedjék meg mindjárt. ljogy rátérjek Rákosi elvtárs referátumának arra a részére, amely a pártban, de általában a munkásosztályban élénk vitát váltolt ki országszerte, az életszínvonal kérdésére Az életszínvonal további alakulása, az élelszinvqnal emelésének további irama, tempója a legszorosabb öszszefüggésben áll. azokkal a kérdésekkel, amelyeket az előbb vázoltam. Rákosi elvtárs kimondotta azt. amit ki kellett mondani, Központi Vezetőségünk hangsúlyozta azt. amit ebben a helyzetben, ezen a fordu'ópónton hangsúlyozni kellett. kimondotta és hangsúlyozta tekintet nélkül arra. liogy ez népszerü-e, vagy nem népszerű. ^ Ali nem a népszerűséget ha jhásszuk, hanem az igazai akar juk a magvar dolgozóknak, elsősorban a magyar Ipari munkásoknak megmondani. És meg kellőit mondani azt. hogyha az életszínvonal emelkedése ebben a gyors tempóban megy tovább, mint ahogy ment 1919 augusztusa óla. akkor nem fog sikerülni előteremteni azokat a hatalmas összegeket, amelyeknek befektetése nélkül puszta szóbeszéd a szocializmus építése Magyarországon. Megállapította Rákosi elvtárs, liogy az életszínvonal emelkedése (elment azon az előirányzaton, amelv a hároméves tervben szerepeli. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta Központi Vezetőségünk, liogy meg kel! magyarázni a magyar dolgozóknak cs nem utolsó sorban, hanem elsősorban a magyar ipari munkásságnak, néni szocialista politika egy olvau politika, amely ahltöl áll, hogv m egészszűk ma lövőnket. Nem szabad a jövőt elfogyasztanunk. Fel kell használnunk a Bolsevik Pári • t v Ezulán Rcvai elvtársi rámutatott arra, hogy a 30-as évek elején a Szovjelunió is hasonló kérdések előtt állóit. Olt is voT'nk, akik Buchnrinnal élükön azt tanácsoltok az orosz népnek, hogy azonnal emeljék az életszinvonalat. hozzanak külföldről élelmiszereket, ne nehézipari üzemeket építsenek, hanem elsősorban textilüzemeket, élelmiszergvá rakat. Ezzel Szemben az orosz pártnak a döntő többsége, Szlálin clvlársék azt mondották: »ha szocialista és független, az imperialistáktól független országol akartok, akkor nem fogyasztási cikkek behozatalára, a fogyasztási ipar fejlesztésére kell elsősorban előirányoznunk a rendelkezésre álló tökéket, hanem elsősorban arra, hogv nehéziparunkat fejlesszük./ Azt hiszem — folytatta Révai ehíárs —, hogy a második világháború eredményeinek fényében ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy ebben a lárgvhan kinek volt igaza. Ha nem Sztálin elvtors álláspontja diadalmaskodik. akkor a Szovjelunió nem tudta volna megállni győzelmesen a helyét Hitler hordáival szemben. Megállni győzelmesen csak azért tudta helyét a Szovjetunió, mert Sztálin elvtárs álláspontja diadalmaskodott és mert a szovjet állam hatalmas hadiiparral rendelkezel', amelynek alapja tudvalevően a nehézipar. Azonkívül nekünk azért is I kötelességünk felhasználva I orosz testvérpártunk tatapasztalaialt pasztalntail n jövőre gondolnunk. növelni ipari beruházásainkat és megspórolnunk szájunktól azokat az összegeket. amelyek ehhez szükségesek, meri Magyarország komoly iparosítása, további iparosítása nélkül nem tudjuk a szocialista fejlődés vágánvára átállítani J falul. amiből következik, hogy áldozatokat kell hoznunk az iparosításért. Szsmben?»ünk a reakció érve ve' Szólott Révai elvtárs arról is, hogv a klerikális reakció a Központi Vezetőségnek az életszínvonallal kapcsolatos megállapításait igyekszik kihasználni. Mivel agitálnak a reakciósok a munkások között? — folytatta. — Két .dologgal első orban. E ő;zör azt mondják. a kommunisták néhány év előtt, a hároméves terv megindulása előtt megígérték, hogv állandóan emelni fogják riz életszinvonalat, íme. ezt az Ígéretüket most visszavonják. Ez az egyik, amit mondanak. A másik: nem igaz a kommunistáknak az az állítása, hogy a munkások reálbére, életszínvonala túlhaladta a 38ast. Kitérni ez elöl a két dolog elöl nem helyes. Szemükbe kell ezeknek az érveknek nézni. Továbbra is emeljük az életszinvonalat Hogy is állunk azzal, hogy mi állítólag megszegtük tett Ígéretünket. Mi azt ni ondot luk, hogy egy népi demokrácia, egv ország, amely a szocializmus felé akar* haladni, nem lclict el anélkül, hogy ne emelné állandóan n dolgozók életszínvonalát. Érvényben van még ez az állításunk, százszázalékra érvényben van.. Rákosi elvtárs nem azt mondotta vezetőségi ülésünkön, le kell egyálla'áu szállítani az élclsziuvonalunkat, — erről s/ó nincs, hanem azl mondotta és ez Pártunk álláspontja. liogy lassítani kell a szorialb' nms jövő épilése érdekéhen azl a temoót. amelvbeu eddig ez alatl az utolsó másfél-két esztendőben az életszínvonal emelkedése folyt. Igenis, továbbra is azt vallja a mi pártunk és nemcsak vallja, hanem megvalósítja, hogv az életszínvonalat emelni kell. Most azonban elérkeztünk egv olyan időponthoz. amikor uj, nagy feladatok felmerülésével hizonvos értelemben változtatni kell ezt a temnót, csökkentenünk kell az iramot. Tisztán ke I látnunk A második évre .azoknak, akik Rákosi elvtárs állításait nem fogadják el az,_ hogy nem igaz, hogy a mai bérek a 38-as reálbérek fölött vannak. E körül folyik a munkások között is a legtöbb vita. Döntő fontosságú, hogy pártaktivánk teljesen tisztán lásson ebben a kérdésben, fel legven fegyverkezve a tényekkel és továbbítsa a mi igazunkat párttagságunk és a munkásosz