Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-05 / 279. szám

2 PEí.M AG YA HORSZAG Vasárnap, 1948 december 5. ^ál.y szí'cs lömeg; iliez. Ilogv áll ez a dolog? Mik a lények? Rákosi elviárs arról beszéli, ihogy a mai bérek, reálbérek á 88-as reálbérek 115 -120 százalékát teszik ki. Mit jelent ezt Azt, hogy az egész magyar munkásosztály .állagában, hangsúlyozom állagában, ez a helyzet. Mit jelent fiz, liogy átlagában. Azt jelenti, vannak munlá Ua egóriák. amelyeknél a reálbér színvonala fölülte. van ennek a 110-120 százaléknak a 38-ashoz visznnyl.wi lés tonnák más rnunkáskalrgóriák, amelyeknél a reálbér Blatla van ennek a számnak. Mely inun" árkategóriák azok, amelvck fölölte vannak az átlagszámnak? A bányászok, a: fpilCmnnlások zöme, a textilgyári mániások zöme, a téglagyári munkások és nem utol. só sorban a légi Magyarország legnyomorultabb, legelesettebb, (egein '/omoltabb mnnkásrélegr. a föl Imunlások, a mezői,a;iia\á)i munkások. Ha megnézik ezeket a nmnkáskategóriákat, rájönnek arra, milyen Iónényszerű ségrőI van itt szó. Mely miinl-áskaiegóriák azok, amclvek kiugrottak, amelyek a lobbi szakmák előrehaladási tempóját messzp felülmúló iramban menlck előre- A régi rendszernek a lege/nyomor lal b. leg'.iuzso áznllabb mnn" kdsrélegeiröl ton ilt szá. Mindenki tudja, hogy a Horthyrendszerben nem rilka, hanem álialános volt, hogy a textilmunkások kaptak 10—15 és rilkábban 20 pengőt egy hélcn Mi számit még a bérbe? Második csoportba azok a munkásrétegek tartoznak, amelyek ez alatt az átlag alatt maradnak. Vannak munkásrétegek, amelyek jelentősen alatta maradnak és vannak munkás, rétegek, amelyek csak néhány százalékkal maradnak ei Bz állag alalt. Ezeknél is ton emelkedés, azonban kötülbelül csak abban a tempóban, amrlyet a hároméves terv előirányzóit. A továbbiakban rámutatott Révai elviárs arra, hogy sok munkás nem hajlandó beleszámítani a reálliérébc másl, mint ázt, amit a zacskóban a hét végén pénzben kézhezkap. De ez nem felel meg a tényeknek és ezt nekünk a munkásoknak meg keli mondani. Nemcsak abból áll a reálbér, Smil a bélvégi elszámolásnál megkapnak, van ezenkívül is Olyan julla'ás. ami belelartozik VréáIhéfbc. Mik ezek a juttatások? Először is az, hogy a bábó" ru előtt az OTI járulék a bérek 12 százalékát telte ki. Ma fez a tétel felemelkedett 18 száralékra. A háború elölt a 12 Százalék felét tehát C százalékot levonlak a bérből, ezt mindenki tudja. Ma az egész 18 százalékot a vállalat, az üzem. az áll un fizeti. A háború előtt 3 százalékot telt ki a munkás kereseti adója, ő maga fizette. *Ma nem ő fizeti, hanem az üzem, a vállalat, az állam. Azonkívül van egy egész csomó szociális juttatás^ ami része a reálbérnek. Fizetett ünnepnap ma 8 van, azelőtt egv sem volt. A fizetett szabadság, amely 8—24 napig terjed és állag évi 18.napol ér el, a munkásgyermekek üdültetése és mindenféle kulturális kiadások. A Gyáriparosok Országos Szövelségének statisztikája szerint 1938-ban az átlag órabér kb. 49 pengőfitlér volt. 1948 novemberében az ipari átlag órabér 2 forint 91 fillér voll. Ez majdnem hatszoros emelkedése az órabérnek. Ugyanakkor az árak átlagos emelkedése négy és félszeres. Meg kell, hogy magyarázzák pártunk aktivistái a munkásoknak, hogy ez a helyzet. A takarékosság jelszavát adta ki Központi Vezetőségünk. Takarékoskodnunk kell ahhoz, hogy .előteremthessük szt a sok.sok milliárdot, amire szükségünk van. val, mi nagyon jól tudjuk azt, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődése csak a legszigorúbb paraszti önkéntesség v alapján meliet előre. Rákosi elvtárs és ezt Központi Vezetőségünk határozatra emelte és ai egész párt számára irányvonallá tette, hogy fordul utot kell végrcliaj tatamink az úgynevezett kolhozkérdó-shen. Mi eddig valahogy szégyenkezve hallgattunk a dologról. Nem mi beszéltünk erről, hanam a reakció. Annak megmagyarázását, hogy mi is a kolhoz a Szovjetunióban, szinte rábíztuk az ellenségre. Ennek véget kell vetni. Ne a papokra bízzuk annak megmagyarázását, mi is az a kolhoz á Szovjetunióban, nekünk, magunknak kell megmagyarázni. Rá kell mutatnunk, hogy a Hitler elleni háróruban a Szovjetunió nemcsak a Vörös Hadsereggel győzött, nemcsak a« ágyukkal és repülőgépekkel, nemcsak a nehéziparral, a Hitler fölótt aratott diadal egyben a szocialista szovjet mezőgazdaság, tehát a kolhozok diadala is volt. Szocializmust csakszQvelkezoti földműveléssel lehet elérni Mi tisztáhan vncvnnk azzal, hogy nem tartunk" ott, ahol a Szovjetunió tart, háromszáz termelőszövetkezetünk van egyelőre az egész országban és ezek 1 nem kolhozok, még messze vagyunk attól, hogy azzá váljanak. Ki kell állnunk, elvtársak és meg kell magyaráznunk nekünk és nem a reakciósoknak, hogy mi is az a kolhoz. Meg kell tudnunk magyarázni, hogy a szocializmus nemcsak a munkásság, hanem a dolgozó parasztság létérdeke is. A szocializmus azért kell, hogy jobb életmódot biztosítsunk, kultúrát biztosítsunk, nemcsak a városi dolgozóknak, hanem a falusi dolgozóknak is. Ezt másként elérui, mint lái-sa-s, közös, szövetkezeti földmüvelössel, nem lehet. A dolgozó parasztság ma válaszút előtt áll. Vagy továbbra is olyan életmódban, olyan életszínvonalon, olyan embertelen körülmények között akar élni, viszonyítva a város életkörülményeihez, ifiint ahogy eddig élt, akkor nincs szüksége a szocializmusra, akkor lemondhat erről, de akkor le is mond egyben felemelkedéséről, emberi életéről is. Mi liiszszük azt és nem ulolsó sorban rajtunk, a mi munkánkon múlik, hogy a parasztság sem akar tovább ngy élni, mint ahogy eddig élt. Ali hisszük, hogy bármilyenek lesznek is eleinte nehézségeink. a falu aiAlliti'-ávnl a ezocialutá fejlődés vágányára, végiilis együtt, a parasztsággal karöltve é« vállvetve lekilzdjiik ezeket é» nehézségeket és úrrá leszünk felettük. A klerikális reakcióval szemben vége a kesztyüskéz politikának Nem engedhetjük meg a normák Fazifásá* magyar paraszti kisbirtokos, törpebirtokos parcella-gazdaság hallatlanul drágán tud csak termelni. Ez igy tovább nem memet, feltétlenül Í

övedebnezó mezőgazdaságot ;ell teremtenünk, hogy a fáin, o mezőgazdaság ne maradjon le a város, az ipar mögött. Ebből kiindulva tértünk rá és most Központi Vezetőségünk ülésén különös eréllyel hangsúlyoztuk, hogy rá kell térnünk egy olyan útra, amely a magyar paraszti, kisbirtokos mezőgazdaságot átállítja, átszervezi ugy, hoey lehetővé váljék a mezőgazdaságban is a fejlődés a szocializmus felé. Ezt az átszervezést csak a magyar dolgozó parasztság zöméVei együtt, vele karöltve és váll•etéses, deficites gazdálkodás. A vetve lehet megoldani. MásszóFoglalkozolt ezután Révai ^Ivlárs a normák kérdésével. Megállapította, hogv- uj technikát kell adni a gyáriparnak is természetesen napirendre kerül az uj normák bevezetése is. Nekünk szembe kell teáUni minden ol.van öntudatlan kisérleileY, melv a mostani normák meglazitákát célozza. Y Ezután Révai elviárs a *fai lu, a magyar mezőgazdaság | axocialisia fejlesztésének kér' öésével foglalkozott. A mai kis Upró parcellákon — mondotta — túlnyomóan törpebirtokokon épülő mezögazdaságunkS

il a lermelés fokozását elérni hetetlen. , Kevesen tudják, hogy a mi Őgazdisági termelésünk ráfi 3t'i Népszuper rádióra V4ISet't.vSf Legújabb rádiók, kerékpárok, varrógépek n F H V Dr.KissM.-u. 3. lómUhely ** m-/ M Telefon; 741. sz Árverési hirdetmény Éllam] Zálogház és átverés! Csarnok N. V. fiókja (fzeged,. OROSZI.AN-UTCA 4., árverési csarnokban) a legközelebbi árverését 1948 december lö-én délelőtt 10 órakor tartja. Árverésre kerülnek nz 1948 október 30-ig lejárt, de nem rendezett ékszer és'ingó zálogtárgyak. A kényszcrfirveréssel egyidejűleg árverése kerülnek az önkéntesen felajánlott különféle tárgyak. Tárgytclyétel naponta 8—3 ig. Az árverésre kerülő tárgyak az árverés nap iá,n'8 és 10 óra között megtekinthetők. Az egyházi reakció kérdésével foglalkozva. Révai elvtárs megállapította, hogy csak a katolikus egyházzal, tehát a legnagyobb magyar egyházzal nem sikerült megegyezni. A katolikus egyház az eszlergomi érsek vezetése alalt most be próbálja tölteni azt a Szencpet, amelyet nem engedtünk betölteni annakidején Nagy Ferencnek, Sulyokoknak és Pfeifféréknek. Nem fogjuk ezt megengedni Mindszenty Józsefnek sem. Rákosi elvtárs is kijelentette, vége van a kesztyűs kéz politikájának ezzel a társasággal szemben, a törvénysértőkkel, a demokráciákkal szcmhrhclyczkcdőkkcl szemben, akár kis káplánok, akár esztergomi ersekek és bihornokok, ezentúl alkalmazni fogjuk a törvény teljes szigorát. Ma sem mondjuk azt. és sosem mondolliik. hogy Mindszenty azonos a katolikus egyházzal, hogy Mindszenty ellen fellépve, az egész katolikus egyház ellen akarunk fellépni. Nem. Továbbra is megegyezési akamnk, de megegyezést nem Mindszcntyvel. hanem Mindszenty nélkül, mert vele nem lehet megegyezni. Ez ellen a fekete reakció ellen 60 éves Szakasifs Árpád elviárs A Magyar Köztársaság meleg szeretettel ünnepli elnökét, a munkásmozgalom kemény harcosát, akinek harcokban gazdag élete azt az elismerést vívta ki, hogy nemzetünket a köztársasági elnöki székben képviselhesse. Minden magyar dolgozó köszönti Szakasits elvtársat ezen az évfordulón és további munkájához kommunista erőt kíván. Uj irónemzedéhet várunk ... Amikor a »CsilIagt folyóirat meghirdette országos novella- és irodalmi riportpályázatát, a , pályamüveknek százai érkeztek be a szerkesztőségbe. Fiatal és tehetséges írók bukkanlak elő a dolgozó nép soraiból és kitűnt, hogy a pályázat ilyen módon a tehetséges, de eddig még nem szerepelt irók tömegét dobta az irodalmi élet felszínére. A »Tiszatáj* szerkesztőségét az a megállapítás vezeti a pályázat megszervezésekor. liogy a népi demokrácia által adott tanulási és fejlődési eredmények kezdik szellemi téren is meghozni eredményüket. Tény. hogy szellemi téren lassabban mutatkozik meg ez az eredmény, mini a fizikai építésben, mert szellemi léren nehezei)!) kiirtani a téves irodain)! és világnézeti csökevénvojiol és uj, a népi demokráciának megfelelő irodalmi életet teremteni. Szeged azonban az egyetlen vidéki város Magyarországon, amelyben sikerült az irodalmi élet képviselőjeként irodalmi folyoiratot felmutatni. A pályázatban résztvevőktől természetesen a mai alkotó idők szellemének megfelelően a valóság lendületes ábrázolását kívánjuk, szépilés nélkül történőirást. A körülöttünk folyó élet számos lémát rejt magában, a harcok, a viták, az alkotás, a szövetkezés, a gépállomások története, mind papirosra kívánkozik. A legsikerültebb müveket a bírálóbizottság bárom díjjal jutalmazza: I. dij 250 forint, II. 150 forint, III. 100 forint, ezenkívül a szerző megkapja a szokásos közlési iiszleleldijat is A pályaműveket a Tiszaiái szerkesztő égébe (Szeged. Vértanuk-lére 3.) kell küldeni. nemcsak mi lépünk fel immár, kommunisták, hanem országszerte fellépnek katolikus. de cgvlH'i) a demokráciához hü tömegek is. Fz a jelenség országszerte és ilt Szegeden is tapasztalható. Helyes és kívánatos, liogy magából az egyházból erősödjenek és támadjanak fel, ú'ljauak talpra azok az erők, amelyek velünk cgvült odakiáltják Mindszenty bíborosnak, ennek az imperia'ista ügynöknek, hogy e'ég volt. Ezután Révai elvtárs a párttagság felülvizsgálásáról, a pártoktalás kérdéseiről és a pártszervezeteink szociá'is ö s e'.é'.e'énck kérdéseiről szólott. Beszédéi igy fejezte bc Révai elviárs: A felada! tehát — és esak ezzel Imfjuk megoldani azokat a feladatokat, amelyek előttünk állnak — belegvftkereztetni küénheletlcnül dolgozó népünkbe és elsősorban a munkásosztályba azt a tudatot, liogv valóban tiéd az. ország, magadnak építed, érezd magad urának, ami egyben azt is jelenti, hogy MÍ la 'a l a kii e'ezelbé'e el. feladatokat, még lia nehézségekkel járunk is, vállatil azokat a feladatokat és kötelezettségeket. amelyeknek vállalása nélkül a szoelulíznuisl felépíteni .Magvarországon nem lehet — fejezte be hosszan tarló tapssal fogadott beszédét Révai elviárs. A tószéd ulán számos hozzászólás következett, melyekre Révai elvtárs vá'aszo't. Válaszától) az életszínvonal, a falu szocialista fejlődése és a klerikális reakció számos kérdését világította meg, adott útmutatást a felszólalóknak. Az ülés az Internacionálé e-'énölelésével ért végei. Szagod város adóhivatalától. árverési hirdetmény Közhírré leszi a városi adóhivatal, liogy 1918. évi december 6-án, Tábor-idea 3. száin alalt reggel fél 9 órától folytatólag zongora, rádiók, üzleti berendezések, ezüst, arany karórák, gyűrűk, cigaretta szelence, szekrények, székek, toilelle tükör, ebédlő és kombinált szekrények, Íróasztalok, szőnyeg, különböző csillárok, asztali-'és éjjeli lámpák, gyalupad, kaptafák, gyermek női és férfi cipők, borpumpa gumicsövekkel és motorkerékpár alkatrészek. Kelemen-utca 5. szám alatt fél 9 órakor üzleti és irodai berendezések. gvorssajló nyomdagép nvilvános árverésen a legtöbbel idérőnek készpénzfizetés melleit elárvereztetnek. Az átverés sikertelensége esetén a felsorolt ingóságok a fenti hel veken ?* időben december Ifi án a Ica'öWbct ígérőnek készoénzfize'és mellett elárvereztetnek. Szeged, 19'8 de-ember 4. V<5 osi adóhivala