Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-15 / 135. szám

DK LM AGY 4 l< IIIIN A G Kedd, 1948 junius 15. minden teknitetbemi megfeleltek a hozzájuk fűzött reményeknek. Az Állam pénzügyei rendben vannak, költségvetésünk első tíz hónapja C

ajdnem 100 millió felee5ge] zárult. — Az első tervév eredményei 2 százalékkal meghat fidják az eredeti előirányzatot. Hároméves tervünknek — mondotta — és az egész magyar gazdásági fejlődésnek hatalmas lökést ad az a nagyszerű gesztus, amellyel « Szojelimlá és bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz elengedte a jóvátétel hátralévő részének felél. Újra bebizonyosodott, mint annyiszor felszabadulásunk éta. ho«jv a magyar népbiztosán számíthat nehézhelyzetében a Szovjetunió megértésére és támmogalására. Az ország termelő erőinek Üellőtfése Szólt ezután a további teendőkről. Gazdasági téren a dolgozó nép életszínvonalának további állandó és rendszeres emelése céljából fokozni kell az ország termelő erőinek fejlődését, a munka termelékenységét, növelni az ipari és mezőgazdasági termelést, tovább kell csökkenteni a kizsákmányolásból eredő jövedelmet, tovább kell fejleszteni a tervgazdálkodást, összhangba kell hozni a szomszéd baráti népek terveivel, elő kell készitenii az uj, ötéves tervet, az ország villám ositlsának és öntözésének tízéves tervét. E feladatokat elválaszthatatlanul összeköti a mezőgazdasági termelés korszerű reformja Biztosítani kell a paiiaszhi kisbirtokon épülő mezőgazdaság számára a modern technika és tudomány eszközeit. Csak icy Valósitható meg az ipar és mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbölése — Napirendre kell tűznünk — mondotta Rákosi ezután — a demokratikus néphadsereg kiépítését és korszerű felszerelését. Az uj magyai* honvédségből ki kell irtani a régi hadsereg népellenes szellemét. A honvédség tiszti kádereit, elsősorban a munkásokból és parasztokból kell venni A demokrácia és az egyház viszonya — A köznevelés terén meg kell szüntetni végre a vagyonos osztályok müvcltséSl monopóliumát és az általános műveltség, a szaktudás. a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegerinek. — A szoriatista nem a vallás, hanem a kapiiafjr mus ellen küzd. Ml ennek a marxista-leninista széllein nek megfelelően nyu'IIInk a vallás kérdéseihez felszabadulásunk e'ső pillanatától kezdve. J945 1 avasain minden ellenállás nélkül végrehajthattuk volna az állam és az egyház szélválasztását és mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a nyugati demokrár dák előttünk évtizedekkel, vagy egy-két évszázaddá!) előbb már megtettek. Nem él lünk ezzel az alkulonun*d akkor, mert előre láttuk, hogy a demokrácia egészséges fejlődése és megerősödése folyamán eljön az idő, amikor á niogyw nép zöme e kérdések rendezését politikai érettségének eredményeképpen maga fogja követeim. Addig is gond 06a í: vif

páztunk nemcsak arra, ogy a nép vallásos érzését ne sértsük, hanem mindenütt segítőkezet nyújtottunk az egyházak ialp rááll Hátához ls. Az egyházak százezer holdjait a földreform elvette ugyan, ez az intézkedés azonban nem a vallás, hanem a nagybirtok ellen irányult, Ezerl gondoskodás történi arnöl, hogy a földreformból a szegény papok is részesüljenek, ami a földreformban érintett községek egyharmad részében meg is Történi. Az ellentét a fekete reakcióval -- A magj ai' demokrácia •Uenléte a fekete reakdiővpl politika is nem vallási jclfefi.ii A mi ellentétünk Mind?ntvvel abból származik, • iogy mi kiosztottuk 7IMUMMI földnélküli közöli a grófok és püspökök földjét. 6 pedig el szeretné kergeIS

az ujgazdálcgt, megint resekoi és zselléreket csinálna belőlük, a földet visz•zaatfná Eszterházy lier•agnek, meg önmagának is. Mi a gyárakat, bányákat átadtuk a.z államnak; ő 0 régi tőkéseknek szeretné É

sszaadni Mi védjük a népiztársaságot. őmegaHnbsJbairgokat sirja vlsszla. — Mindszenty fajvédő volt és n nyilasokat támogatta, mo'st pedig a sváb volksbundislákat. Ezek érdekében még az amerikaiaknál és »z angoloknál is közbelépett s minden követ mcgniozgalolt azért, hogy ezek a svaitok itthon maradjanak n földjük ne jusson a ma. S

yar nincstelenek kezére, lindszenty, Shvoy és a többiek magasztalták Hitlert. Mussolinit. Horthyt, dicshimnuszokat zengtek Inirédyről vagy Hónianról. inig a demokráciáról, arról n bőst áldozatos munkáról, nielvet a magyar paraszt, • munkás, hazánk újjáépítéséért k> fejtrtt, egy jó szava sincs, •flndszcntyék ma tüntetnek. buzdítanak ellenállásiba, fenyegetnek kiátkozással, de •mikor az országot a németek és nyilasok rabolták, amikor a bünlelöszáradokban, a »muszoklvuí és egyéb veszt őhelyeken százezrével gyilkolták az embereket amikor tízezrével hajtolták el a leveutegyérékeket. akkor ezek ur úpalk helyesel tek, vagy meglapultok. Helyeselt és meglapul I Mlndszeuty is. aki utólag nem álalotta ogy másik nyilassal történt személyi torzsalkodás-ál nemzeti ellenállássá átbamisitam*. s helyeselte az iskolák államosításának V.x évv el ezelöli Bébin József plébános. a mostani M'ndsaenly, amikor egyház! Iskolák helrefl Zalaeverszeifen államiakat létesített. Persze Horthy reakciós államáról volt szó, nem a mostan! demokráciáról, — A magyar demokrácia nagy önmérsékléssel tűrte Mindszentiék garázdálkodásait abhau a tudatban, hogy & dolgozó nép érdekében kifejtett jó és eredményes munkája lassan, de biztosan mindenütt, n Ida t olt kus hívők között ís. megérleli azokat az előfeltételeket, amelyek leiietellenné teszik a reakció működését ésmeglindStjlk azt a demokratizáló folyamatot amely — bo vontatottan is, dé — a protestáns egyházban már megindult és amelynek jelei a katolikus hivők közt is egyre szaporodnak Kórelem minden dolgozó magyarhoz most nem mer kiállalni, annak nincs helye soraink között. — Innen, a kongresszus tribünjéről kérek minden dolgozó magyart, mindén ! öntudatos demokratát — küj 1 önösen a falviak népét, az I asszonyokat —, hogy ne engedjék magukat a re i kel ós szólamoktól, vUgy vallásos érzületükre vaó hivatkozástól megtéveszteni. Tekintsék az iskolák államosítását ama politikai szerves részének, amely a dolgozó parasz.tn'ak adta a grófi földet, a(z iparbárók gyárait államosította és minden téren becsületesen és eredménnyel védli sokat szenvedeti, dolgos népünk érdekeit. Külön felhívom a kommunistákat, a szociélctem okra tékát, a Magvai- Dolgozók Pártjának" minden tagját, hogy e k rdésben megalkuvást ingadozást nem ismei-ve. álljon az élen és járuljon hozzá, hogy a nép ellenségeit itl is megverjük. Vkí ebben a kérdésben meglapul, vagy inglndotök, aki Az uj Függetlenségi Front — Az iskol* kérdése mellett a magyar demokrácia másik kérdése, amely a» esztendő őszén kerül napirendre, a Magy&r Nemzeti FüggeUenségT Front újjászervezése szeles népi alapok r-R helyezése. A magyar függetlenség megvédésé változatlanul megköveteli a demokratikus erők sorainak szorosabbra fűzését. — Az elmúlt három és fél eszlcndő megmutatta, ho, a demokratikus párt e tő bé-kevésbbé laza koalíciója nem felel meg a kitűzött feladaloknak es a népi egység ujabb, szorosabb tömegszervezetére van szükség. —. Az egymással versenyző pártok laza koalíciójának rendszere a népelJenes erőknek kedvez, amelyek a párlversengést az. egyes demokratikus pártokba való behatolásra használják fel, hátráltatva ezzel a demokratikus együümükődésf, az épitő munkát. — Az uj Függetlenségi Front a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó kisemberek harci szövetségének egységes tömegszervezete. Ezért benne nemcsak a demokratikus politikai pártoknak, hanem a magyar nép nagy társadalmi szervezeteinek — szakszervezeteknek, szövői kőzeteknek, a nők és az ifjúság egységes szerveinek — méltó helyet kell biztosítani. Rákosi Mátyás két és háromnegyedórás halalmas beszédét a kongresszus tagjainak tomboló ielkescdése közepeüe fejezte be. Percekig zúgott a tapsvihar s a küldöttek felállva éljenezték a magyar dolgozó nép nagy vezéréi. Ezulán Rónai Sándor javasolta, hogy a kongresszus táviratban üdvözölje a magyar nép nagy barátját és segítőjét, Szlálin generaliszszimuszl. Szakasits: Lenin és Sztálin útjáról nem tériink le többé soha! Ezután Szakasits Árpád tartotta meg referátumát. — A márciusi kongresszus előtt Rákosi elvtárssal folytatott beszélgetésünk során közöltem, hogy az egyesülés gondolata megérett bennem, olyan fölszabadultnak éreztem magam, mint még soha. De a mardosó önvád érzésével sem találkoztam annyiszor, mini azóta, hogy miért nem téplem szél hamarább azokat az érzelmi szálakai és hamis illúziókat, amelyek gúzsba kötötték akaratomat, miért nem léptem fő! határozottabban és keményebben a párion belül terjengő reformizmussal, peverizniussal és árulásokkal szemben. Ezeket az elemeket > párton belüli eszmei harccal nemi lehet legyűrni* — móridolta Szlálin és igaza volt. »Ezekkel az elemekkel egy párt keretében megbirkózni, rohadt és veszélyes elmélet, amelyet a párlot bénulással és krónikus sorvadással fenyegeti, a pártol az opportunizmusnak szolgállalja ki«. Az egység a győzelem fegyvere és mi néni engedjük többé kicsavarni a kezünkből Kálépiünk Lenin és Sztálin hatalmas útjára és nem térünk le róla soha többé! A jobboldali szociáldemokraták a Szovjetunió békepolitikájának merő gyűlöletből hátat fordítanak és bárgyú félelemből belevetik magukat az imperializmus karjaiba, meghosszabbitván ezzel a kapJlalizmus rothadása t és a népek szenvedését Európa gazdasági pusztulásai. -Csak egy ilyen gyűlöletben foganhat a rágalmaknak és a hamis és jogtalan vádaknak az a tömege, amelyet a Szocinform jobboldali pártjai olyan komisz következetességgel szórnak a kommunisták és az együttműködő baloldali szociáldemokraták felé is. Szakasits Árpád beszéde további részében megvib'gitotta a nyugati jobboldali szociáldemokraták manővereit. Beszédét igv fejezte be Szakasils elvtárs: — A szociáldemokrata tömegek túlnyomó nagy része felszabadult örömmel lépeti az egyesülés útjára. — A Magyar Dolgozók Pártja él, hatalmas karjait munkára lendíti, hogy uj országot épilsen, amely boldog otthona lesz a dolgozóknak, amelynek földje a dclgozóknak és csak a dolgozóknak teremjen, amelynek gépei a dolgozók és csak a dolgozók jólétét szolgálják. A küldöttek felállva, ütemes tapssal és kiáltásokkal éltették Szakasits Árpádot. Elsőnek Rákosi Mátyás üdvözölte beszédének elhangzása után Szakasits Árpádot és a kézszoritáskor újból dübörgő laps támadt. Révai József feSszóiaiása Ebédszünet után került sor a délelőtti beszámolók feletti vitára. Sercgjélvi József Pestvármegye, Mosoni Jenő Tolna vármegye kiküldötteinek felszóialisa után Révai József elvtárs szólalt fel. Leszögezte, hogy a DMP programnyilatkozata nem elvi ellentétek! elkenésére, vagy 50 százalékos összeegyeztetés utján jött létre. A mostani megegyezés abban különbözik az 1919-től, a programnak csak látszólagos elfogadásával sziemben. Az MDP a marxizmus és leninizmus eszméinek a mathogy vannak biztosítékaink gyár munkásmozgalomban kivivolt győzelmének jegyében alakult meg. A magyar népi demokrácia sajátos fejlődése békés átmenet a szocializmus felé. Ennek a békés fejlődésnek «z toll a felléte'e, hogy a Szov jet unió végezte cl, amit különben a magyar dolgozóknak kellel! volna elvégezniük, a népi rendszer eglész gépezetének szétzúzását. A Szovjetunió szerepét a népi demokráciák fejlődése szempontjából nem ugy kell venni, mintha lebecsülnénk az egyes országok demokratikus erőinek önálló cselekvését. A Szovjetunió természetesen nem pótolhatta saját tetteinket, a magyar dolgozók önálló politikáját. A békés fejlődesnek Magyarországon az volt a döntő feltétele, hogy a munkásosztály a meghódilolt hatalmi pozíciókat lépésrőllépésre szélesítette és az átalakulást egyre inkább tovább fejlesztelte a szocializmus irányába. Az osztályharc a népi demokráciában nem enyhült, sőt annál inkább erősbödött, minél inkább túlléptük i polgári demokrácia halárait.