Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-15 / 135. szám

Kedd, 1948 junius ja. UR.HM\I. V \T:OKSZIV Révai elvtárs ezután a programnyilatkozat gazda­sági részével foglalkozva megállapította, hogy a mun ­kásság nem elnyomott osz­tály többé. Hogy ki van-e (zsákmányolva, vagy sem, az jállamositoU üzemek mun­jkássága ezt a kérdést a reál­bér abszolút magassága dönti el és ha nem, hogv melyik osztály birtokában vannak a fiönlő termelési eszközök, hogy kié az állam. Termé­szetesen még ná'ink fs van kí/sák­rr?ínyo'á«. meri a falvak­ban és varosokban van­nak lökés elemek és elég­gé nyúzza a do'gozókat a speku'áló kereskedelem Megállapüotl a ezután Ré­vai elvtárs, liogy a pro­gramnyilatkozat nem lép fel azzal az igénnyel, hogy az egész Függetlenségi Front programjává váljék. Nem is lenne helyes, nem is lenne őszinte, hogy a marxizmus és leninizmus programját mindenki elfogadja. A Füg­getlenségi Front programja természetesen nem áll szem­ben a mi programunkkal. Az élcsapat programja A program egészen a Ma­gyar Dolgozók Pártjának programja, a program nem az egész nemzeté, csak az élcsapaté. Ez persze nem: je­lenti avt, hogy a mi progra­munk nem valóban nemze­ti. Aki azt állítja, hogy a marxizmus-leninizmus ide­gen termék, az tulajdonkép­pen azt állítja, hogy a ma­gyar nemzet a dolgozók ma-felszabadításával nem gyar nemzet többé. A magyarság csak akkor válltaiik igazán nemzeité, ha a munkás és paraszt államává lesz. A marxizmus és leninizmus segítségével meg lehetett ol­dani olyan magyar problé­mákat, amelyeket egy évszá­zadon át nem tudtak meg­oldani. Gerő Ernő a szocialista gazdasági rendszer győzelméről Benkovics Dezső Ganz­gyári dolgozó, Balogh Ká­rolyné nógrádmegyei kikül­dői I és Dusek László diós­győri párttilkár felszólalása után Gerő Ernő elvtárs kereskedelemügyi miniszter szólalt fel. Felvetette a kérdést, hogy biztosítani tudjuk-e végső fokon a szocialista gazda­sági rendszer teljes győzel­m' t n em zetga zdaságu n kban. 'A kérdésre igennel válaszolt, mert a demokratikus állani kereskedelme szilárdan a néo kezében van. Tervgaz­dálkodásunk segítségével aknázhatjuk ki hatalmas tartalékainkat. A szociális építkezés mindeneke'őtt azt jelenti, hogy a munka ter­melékenységét a régi színvo­nal fölé kell emelni. Erre megvan minden lehetőség. Szóvá tette ezután az épi­lőioarunkban uralkodó tart­hatatlan helyzetet, aliol ál­talában 10—í l-es szorzó­számmal dolgoznak, holott a háború előtti viszonyok­hoz képest a szorzószámnak 4—5 közölt kellene mozog­nia. Az építőipari szorzó­számot lényegesen le kell szorítani. Az országos inuukaver­seny nyomán megszilár­dult a munkafegyelem, növekszik a nienka'erme­lékenység és ezzel párhu­zamosan a dolgozók élct­szinvonala is. A többlermelés és a kisebb önköltség nemcsak a mun­kás keresetét növeli, hanem az újjáépítést is meggyorsít­ja. Teljesen tarthatatlan, hogy az állami üzemek ál­lal termelt cikkek árát, vagy az állami birtokokból ki­kerülő cikkek árát az elosz­lás révén magas százalékok­kal terhelik meg. Nemzet­gazdálkodásunknak szüksé­ge van a magánkereskedők tevékenykedéséro, de nem engedheti meg, hogy a ke­reskedelem a termelés ér­téklöbbleféhő' nagyobb mér­tékben részesedjen, mint azt megérdemelné Mezőgazda­ságunk gépesítése jelentéke­nyen megnöveli majd a nemzeti jövedelmet és lehe­tővé teszi a városi lakosság zavartalan ellátását is. Ha tehát helyesen használjuk fel gazdasági erőtartalé­kainkat, kétségtelenül ren­delkezésünkre áll mindaz, ami szükséges ahhoz, hogy a népi demokrácia utján to­vább haladva, sikerrel ki­építsük a szocia-izmust. Kül­kereskedelmünk egyelőre még elégtelenül látja el ipa­runkat nyersanyaggal és egyéb szükségletekkei. A belkereskedelem terén sem jobb a helyzet, mert Itt ma még a legnagyobb a tőkés termelés anarchiája. Szükséges, hogy a keres­kedelem lőrére csoporto­sítsuk át legjobb embere­ink egy részét, hogy meg­felelően átszervezzük adó­rendszerünket és tervsze­rű irányítást valósítsunk meg a kül- és belkereske­delemben egyaránt. Az áralakulás helytelen ke­zelése teljes egyenetlenséget okoz a nemzeti jövedelem megosztásában és részben odavezet, hogy nem tudjuk olyan mértékben emelni a dolgozók életszínvonalát, mint amilyen mértékben emelhetnénk a termelés mai állása melleit. Ez annál na­gyobb hiba, mert a 3 éves tervben általános a tultel­jesitmény különösen az építkezés terén. A közalkalmazottak fizetésrendezése Ezután hangsúlyozta Ge­rő Ernő elvtárs, hogy a közszolgálati alkalma­zottaknak aránytalanul alacsony fizetését minél előbb rendezni kell. Teljesen helyes és indokolt hogy azokat, akik a népi demokráciának ellenségei és nem hajlandók velünk dol­gozni, a demokrácia félreál­lítja, de teljesen helytelen, ha mindenkit, aki nem kom­munista, reakciósnak minő­sitiink és régi tapasztalt szakembereket menesztünk csak azért, mert bizonyos kérdésekben nem a mi mó­dunkon gondolkoznak. A to­vábbiakban a miniszter tu­dományos kutatás jelentősé­gét hangoztatta, majd arról beszélt, hogy a népi demo­krácia igyekszik kiküszöböl­ni a gazdasági életből! a zűr­zavart, SZÍVÓS küzdelmet folytat a korrupció ellen. Ezért van szükség fokozott munkájára. Végül rámuta­tott azokra a kedvező válto­zásokra. amelyeket az ed­digi tervek megvalósítása a dolgozók élelmezésében, ru­házkodásában, lakásviszo­nyaiban és kulturális szük­ségleteinek kielégítésében előidézett. A szociális épi­tés most már nálunk is a mindennapi munka dolga lett — fejezte be beszédet. Vadász Ferencné ország­/ülési képviselő, Simonvl ál budapesti kerületi tit­kár felszólalása után Maro­sán György elvtárs hangsú­lyozta, liogy ez a kongresz­szus küzdelmes és válságos fejezetet zár le, de egyben olyan uj fejezetei nyilt, amelyben széles kilátás nyí­lik a magyar munkásmoz­galom1 és "ezen túlmenően az egész világ munkásmoz­galma számára. Ugy érzem — mondotta —, megfelel­tünk a munkásosztály hoz­zánk fűződő reményének tály parancsát, jóvátettünk teljesítettük a munkásosz­minden hibát és bajt és se­gítettünk uj pályára lendí­teni a szocializmus fejlődé­sét. Ra!k László az uj Függetlenségi Frontról Hollós Ervin és Némeih Imréné, Pápa polgármeste­rének felszólalása utánRajk László belügyminiszter hangsúlyozta beszédében, hogy a fő láncszem most a demokratikus erők szerve­zetének szilárdításához fű­ződik. Az összes demokra­tikus népi erők közös front­ja kiállás az uj magyar Nemzeti Függetlenségi Front egységes tömegszer­vezetében. Hogy a dolgozó népet boldoggá és gazdaggá tegyük, meg kell valósíta­nunk terveinket s ebbe bele kell kapcsolni az összes né­pi termelő elemeket. Nem szabad sorainkban rést hagyni az osztály és a nép ellenségei számára. A Nem­zeti Parasztpárttal és a Füg­getlen Kisgazdapárttal nincs közös ideológiai alapunk, viszont eljutottunk a demo­kratikus fejlődésnek egy olyan szakaszáig, amikor le­zárultak előttünk a nyitott kérdéseknek egész soroza­ta. Az államosítás ügyében ennek a bét pártnak az állásfoglalása nemcsak gazdaság', vagy kulturá­lis ál'ácfoglalás, hanem egytdotü'eg poli'ikai állás­foglalás Is az igazi népi demokratikus Magyaror­szág kialakításában. Ez azt jelenti, hogy a demo­kratikus erők szövetségé­nek szorosabbra fűzésé­hez adva van a közös alap. Az a párt, amelyik a közős feladatokat vállalná ugyan, de mégis a laza koalíció fen­tartásához ragaszkodnék, önönmagával kerülne ellent­mondásba, sőt egyenesen az ellenség malmára hajtaná a vizet. A reakció mindig a koalíció lazaságát, a demo­kratikus pártok versengését igyekezett felhasználni ar­ra. hogy megossza a demo­kratikus erők táborát és őket egymással szembe for­ditsa. A Magyar Független­ségi Front kereteit feltétle­nül ki kell bővíteni, alkal­massá kell tenni minden de­mokratikus, haladó és ha­zafias elem befogadására. A Függetlenségi Frontba való tömörülés nem szün­teti meg a pártok és szer­vezetek önálló szerepét, az önálló párt- és szerve­zel! tevékenységeket. A reakció hirverése, amely szerint a Függetlenségi Front leple alatt az MDP diktatúrája lesz és totális állam lesz, vagy erre törek­szik, ostoba rágalom. Az uj Függetlenségi Front létre­hozása napirendre fogja tűzni államszerkezetünk megváltoztatását, a közigaz­gatási reformot is. Ez azál­lamsZerkezoL a demokra­tikus követelményeknek csak akkor feleibet meg, ha a nép jogainak kiterjeszté­sén épül fel Jelent! egyúttal a mai lálszatőnkorman- zaf­nak felelős népi demokra­tikus önkormányzattá való kiépítését is. Egységes, oa egész országra érvényen központi vezetés és irányí­tás keretében mezőgazda­sági önkormányzatokat kell biztosítani a helyi népi ön­kormányzati szerveknek az összes kérdések megoldásá­ra. Előttünk állnak a »8-as nemzeti bizottság nagv.szcrü hagyományai, a 48-as idők nagy népvezéreinek idevo­natkozó elgondolásai és a felszabadulás uláni idők de­mokratikus népi szerveinek tömeges rendelkezései. Ezzel a kongresszus első napi tanácskozásai vasárnap este véget értek A hétfői viíö Az MDP egyesülési kon­gresszusa hétifon folytatta a vitát Rákosi Mátyás referá­tuma felett. Az első felszó­lalók Lakatos Dezső Zalai­vármegye titkára és Polgár János vasmegye kikülkölta voltak Vajda Imre iparügyi ál­lamtitkár beszédében emlé­keztetett azokra a kísérle­tekre, amelyeket a kio'la­listák és az" őket szolgáló jobboldali sZooiálde m r.k rá­ták indítottak a szakszerve­zetek és a más fontos intéz­mények ellen. A GyOSz urai­val, Felncrrel, Knobbal és társaikkal a Bán—Kelemen­Kisliázli vonalon szoros kap­csolatokat tartottak fenn. El akarták pusztítani aa üzemi bizottságokat A jobboldali szoc! dáe­inokráeia a lőkésrPndszc* fentartására vett Irányt és elárulta az osztályharcot Kísérletük kiiiTareet val­lott. Molnár Zoltán >OUI<>OT­megyei párttitkár felszólalá­sa után Lukács György mű­vészet filozófus a pártpro­gram kulturális részévéi foglalkozott. Dr. GáIo«é Gyöngyné Nagv-Budanest ld« küldöttjeként szólalt fel, ez­után Pálfi György altábor­nagy a népi hadsereg ne­vében üdvözölte a kongresí­szust. Bergi Mihályné bor­sodmegyei kiküldött felszó­lalása után GiugKano Palet­ta. Az olasz kommunistái párt központi vezetőségénele tagja üdvözölte a kongres* szust. Rákosi Mátyás bezárja a vitát Ezután Rákosi Mátyás vá-1 krácia egyik legbiztosabb Jászolt a vitában elhangzót-1 záloga, hogy be tudott ha­takra. Megállapította, hogy' tolni a parasztasszonyok a kongresszus a marxista, leninista szellemi egységet tűzte ki célul, majd méltat­ta a demokratikus rendőr­ség szerepét a demokrácia újjáépítésében. Egyes fel­szólalásokra válaszolva hangsúlyozta, hogy a pa­raszti tömegek között erős­bödik a hangulat az egysé­ges magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front megterem­tése iránt. A magyar demo­Hangya Szövetkezet összes fiókárudáiban és a Termelők boltjában olcsón beszerezhető: 10 natúr lecsó 1 kg 3 forint, süritrit paradicsom í kg. 7 forint, savanyu sós paradicsom I kg. 80 fillér kg.-on felü i vételnél külön 10 százalék árengedmény közé. Még több helyet kell biz­tosítani a nőknek a politi­kában és a gazdaság élet­ben. A közhangulat mindenütt megváltozott. A dolgozó nép egyre inkább sajátjának te­kinti és megvédi a maga demokráciáját, helyesli en­nek a demokráciának bel­és külpolitikáját egyaránt. Rákosi Mátyás ezután hang­súlyozta, hogy a MDP-nak minden erejével össze kell forrnia a marxi és lenini el­vek alapján. Erélyesen megoldjuk az Iskolák államosítását és rendezzük a demokrácia és egyház viszonyát. Igazunk és erőnk tudatában az egyesülés adta uj lendü­lettel folytatjuk a harcot hogy a magyar nemzet: nemcsak eros és független legyen, hanem szabad en boldog is, hogv tovább ha­ladhasson a népi dómotok­ola és a szocializmus győ­zelmes utján. A kongresszus tagjai ino­legen ünnepelték Rákosé Mátyást. Orbán László a fcövetkeaíB határozati javaslatot terjesz­tette be a kongresszus elé: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokra­ta párt egyesülési kon­gresszusa megállapít!* hogy a magyar munkás­osztály sorsa a három év­tized óta fennálló szaka­dás megszüntetése, a mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom