Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-29 / 147. szám

Kedd, 1045 junius 29. D E l; n A Cl A B O H S Z A G Prága, junius 28. A két csehszlovák munkáspárt va­•árnap egyesült A kongresz­tzuson Zapotoczky minisz­lerelnök hangsúlyozta, hogy a két munkáspárt egyesülé­se helyrehozza azt a nagy kábát amelyet 1920-ban a Szociáldemokrata Párt ak­kori vezérei követtek el, amikor teslvérharcot kezd­tek a kommunisták ellen és •zövetségre léptek a nagy­lökét képviselő polgári pár­tokkal. — Ahol a szocialisták leszámolnak a megalku­vókkal s egységbe tömö­rülnek, ott győzni tudnak a reakció, a burzsoázia és a kapitalizmus felett, ezek­ben az országokban nép] demokratikus rendszer épül fel, amely békés uton halad a szocializmus felé. Ezl b'ouvtto Pu'ráría, Lengyelország Román'a és Magyarország példája. — mondotta Zapotoczky mi­niszterelnök, majd rámuta­tott, hogy Franciaországban, Olaszországban és Angliá­ban, ahol a szociáldemokra­ták nem egyesülnek a kom­munistákkal és folytatják a testvérháborut, együttmű­ködnek a nagylökésekkel, olt lejtőre taszítják a dol­goziö népet és megerősítik a kapitalizmust. A nagygyűlés egyöntetű lelkesedéssel szavazta meg a határozati javaslatot, amely kimondotta a két pár! egyesülését. Az uj egységes munkáspárt neve: Csehszlo­vák Kommunisla Párt. Péter-Pál napián Tízévi íegvházra itélt a szeged! statáriális b ráság egy sándorlalvl tegyverreitegetüt A szegedi törvényszék sia­Wrialis tanácsa h&főn dél­előtt tárgyalta ökrös István •ándorfalvi füszerkereskedő fegyverre j tegetési ü©*él. A rendőrségnek bizalmas bejelentés utján jutott tudo­mására, hogy ökrös lakásán fegyvert rejteget. Házkuta­tást tartottak lakásán, amely­nek során a füszerkereskedő kamrájában egy hatlövetű •öltött pisztolyt találtak. Az ügy statáriális tárgya­lásán ökrös azzal védeke­zett, hogy a fegyvert néhány hónap­pal ezelőtt találta kamrá­jában és azt ö csak ugyan oda tette vissza, mert »ncm tudtac kié. A statáriális tanács aífüszer kereskedőt bűnösnek mon­dotta ki fegyverrejtegetés bűntettében es tízévi fegy­házra, valamint ötévi poli­tikai jog- és hivatalvesztésre ítélte. „Első köszönetem a demokráciát f'leti" Szegedi tudós kapta meg a fehérvérüség kutatására kiirt londoni pályázat ösztöndiját A szegedi diagnosztikai Kli­nika egyik szobájában rokon­Wenves, 27 éves fiatalemberrel beszélgetünk: dr. Felemen End­rével, akit most igen nagy ki­tüntető elismerés ért. Az ch& Vs egyetlen magyar tudós, aki 'megkapta a fehérvérüség terü­letén végzendő kutatásra, a vi­lág összes államában kiirt pá­lyázat, az úgynevezett nt.ady Tata Memóriát* atapílvány di­tyát, amely egyúttal jelentős ösz­lőndijial is Jár. Ebben az évben 'K londoni »Sclentifíc Advisory Commitle* ajánlására ezt a hagy díjat rajta kivül még négy K i, két angol, két francia, egy n és egy olasz: kulatő kapta taeg. Dr. Kelemen Endre elismerésé­nél a magyar orvostudományt ls magát a magyar demokrati­kus tudományos életet érte clis­teerés, amelyben lehetővé vált •Pycn kiváló eredmény elérése. )A fiatal tudós ugvanis már a felszabadult országban 1948­jbun szerezte meg belgyógyász jeeakorvosi képesítését. — Első köszönetem a demo­ydeiát illeti, — mondja szc­l&iycn Kelemen doktor, — aelyben a Jidboru utáni nc­tzsé,ek közepette is alkalom *v:lt, hogy komoly kntatómun­' ival foglatkozhassam. Mükö­sem bizonyítéka annak, hogy felszabadult Magyarországon egvnnnak a tudományos élei Ehetőségeit, amelyet most küt­Idön is elismertek. Remélem, _ ezután a gazdasági helvzet fivulásával még fokozottabban meglesznek. Köszönettel tarto­kom az orvos szakszervezetnek h. Nagyban hozzájárult tudo­mányos munkám sikeréhez, mi­bor támogatta M sOrvcstu­Womdnyi Beszámoló« tímü fo­lyóiratot és megbízott annak további szerkesztésével. — Munkámhoz Jancsó Miklós professzor hiszlaminnal végzett nagyjelentőségű kutatásai nyúj­tották az alapot. Igen hálás va­gyok támogatásáért dr. Purjes. Béla professzornak, a diag­nosztikai klinika igazgatójának és dr. Takó József adjunktus nak. A további tervekről érdeklő­dünk ezután. — Az ösztöndíjból laborató riumot létesítünk a klinikán, ­kapjuk a feleletet, — ahol a fe­hérvérüség terén végzünk to vábbi kutatásokat. Ezenkívül külön betegosztály is alakul a belgyógyászati klinikán, ahol csak ezekkel a speciális esetek­kel foglalkozunk. Dr. Uetényi Géza professzor felajánlotta, hogy az ebbe a csoportba tarto­zó betegeit észlelésre átadja, amiért ezúton is köszönetet mondok. Szeged tehát dr. Kelemen Endre kitüntetésével uj kutató­osztállyal gyarapszik, de ezen­kívül .az országban itt létesül az első betegosztály, ahol a fc­liérvérseftüségben szenvedő be­tegekkel külön foglalkoznak. Maguknak a betegeknek is első­rendű érdeke teliát, hogy a sze­gedi belgyógyászati klinikának ezt az uj osztályát keressék fel ahol Kelemen doktor bizonyára még sok szép eredményt érhet (l. t.) A Kuomintans hadsereg óriási veszteségei Sanghaj, junius 28. A Kuo­miutang hadsereg vesztesége a májusi harcok során 137 ezer ember volt, kőztük 13 tábornok. A Maqya Hadi­gondozottak Szövetsé­gének kongresszusa Budapest, junius 28. A Ma­gyar Hadigondozottak Szövetsé­gének kongresszusán, héttőn, a vidéki kiküldöttek egyöntetűen helyeselték a IIONSz felszámo­lását. Kinyilvánitották bizalmu­kat az ideiglenes vezetőség mű­ködése iránt és kérték, hogy állami j ogosítványokat juttassa­nak a hadigondozottaknak és adjanak nekik olyan munkahe­lyet, amelyben a demokratikus •népi Magyarország újjáépítésé­ben tevékenyen résztvállalhat­nak. I romén delegáció a Lühejitjrin bemutatóién A magyar-román határbi­zottság továbbra is a legna­gyobb barátság és megértés je­gyében tárgyalt A Lohengrin premierjére Dénes Leó polgár­mester páholyba hívta megy a román delegáció tagjait, akin előadás uán a legnagyobb el­ragadtatással nyilatkoztak a színház operatársulatának tel­jesítményéről. Kedden este a lionvédkerülell parancsnokság látja vendégül a román küldött­séget. IRODALOM ————— A Tiszaiáj legújabb száma A Tiszaiáj juntusi számáról elismeréssel kiell szólnunk. »A költő és népe* címmel Ortutay Gyula irta a vezető tanulmányt Radnóti Miklósról, Szeged tra­gikus sorsú költőjéről. Ugyan­csak Radnótiról irt Madácsy László ls lírai tanulmányiban, TrencsiSiyi W. Imre "pedig verssel adózik nagy költőnk emlékének. A tanulmányok so­rában különösen érdekes Ök­rös László írása »A társadalmi zenetudomány- címmel, mely­ből uj tudományágat látunk ki­bontakozni. a felszabadulás­sal járó társadalmi átalakulás következtében. -Város, tanya és szabadmüvelés* címmel Se­res József közöl gyakorlati ta­pasztalatokra felépült, hasznos iránymutatást. Birkás Géza Egy francia írónő Szegeden 1881* dhnű tanulmánya érté­kes irodalomtörténeti adatokat közöl ; 1 foméroszt ui'öm án y * címmel Sebők Lajos irt gaz­dag anyagú fejtegetést. Sík Sándor, Spira György, Darázs Endre, Szabó Ede. Szüts László, Szabó Tibor. G. Tóth László. Zoinbori Imre versei. Aron Cotrus, Tudor Viann és Bacovía költeményei Zeley Fe­renc műfordításában. valamint Kálmán László színháztudo­mányi tanulmányának folyta­tása egészíti ki a folyóiratot. mec/áll a földeken mindenütt a munka, hogy ezen a napon ün­nepet/ék a kenyeret, ezúttal most már a szabad föld termé­sét. I.egényck, lányok buzako­szorut. aralókoszorut kötnek ilyenkor az uj termésből, meg belefúzdelnck néhány mezei vi­rágot hagyományos formában. Valamikor a földesúr kapta eze­ket az aratőkoszorukat, amely­re rátapadt a parasztok nehéz verejtéke. Ma már magának kö­ti a paraszl"ág az aratókoszo­rut, mint ahogy magának végzi az aratást is. Mintha frissebb (enne ettől most a virágok szí­ne is, büszkébb a gabonaszálak tartása, amint viszik elöl az ünnepi aratómenetben, vidám énekszóval. Sok helyen ilyen­kor vízzel locsolják le a há-ak ajtajából, ablakaiból az arató­koszorút vivő legényt, nyilván ősi esőcsináló szándékkal Csu­romvizesen is mosolyog azért minden arc, fris.sscn térnek ki a loccsanó vtzescsöbrük elöl és végül hangos, nagy mulatság­gá1, eszcm-iszommal ütmcp'ik az arafást. Boldog ezen a napon min­den parasztember, mert lálja nché~: munkája eredményéi. Nem könnyű munkát végeznek bizony sem az aratők, sem a mögöttük hajladozó marokszc­dök. Azért is kötnek az aratás­megkezdésekor néhány szál ga­bonát a derekukra, hogy • — amint a néphit tartja — cl, ne érje őket a derékfájás. A kéve­kötés már vidámabb kedvet hoz azután. Ilyenkor főbb hangu­latban csipkelődnek a legé­nyek meg a lányok. Az éil gályám sárga pikét, Jobb kőtelei egy kicsikél — kiáll oda vidáman a kéve­kötő legény, ha elszakad a kö­tele. Így folyik az aratás, kéve­kötés, bizakodó, lelkes hangu­latban mindenütt. Szabad pa­rasztok vágják a búzát, Szábad munkások segítenek hozzá a cséplésnél, hogy jobb élete, jobb sora legyen a dolgozó nép­nek. A búza egy táborba hiv minden dolgozói, éppúgy, mini József Attila irta: Ide, aki földet szántott, Ide, aki traktort gyártott, Segítselek proletárok! Zug a biizji. Az idén már szabadságot zug és azt is fog mindörökké, amig dolgos, öntudatos nép él itt a Duna völgyében... 25 év a színház szolgálatában Beszélgetés Hegedűs Tiborral A kinai demokra­ta néphadsereg előrenyomu-!helyre válóban "szakág"'ván lásuk során 61 várost foglal- | Szeced halászéi lem ű rrlel­tak cl. , Szeged liatactószellemü i mis*, gének. A Stefáiiia platánjai alatt be­szélgetünk Hegedűs Tiborral, a Szegedi Nemzeti Színház jubi­láló főrendezőjével. — Elszaladt feleltem cz a 25 esztendő — mondja Ilegcdüs Tibor — és tulajdonképpen ak­kor döbbentein rá, amikoír a ta­valyi kónyvnapon Kosztolányi egyik kötetében egy rólam 1923-ban irt kritikára hívták fel a figyelmemet. Valóbán ak­kor álltam élére a fiatat gár­dának a Tavasz ébredésében. Mondhatnám: ez volt a forra­dalmi indulásom a magyar színpadon. Még eblien az évben megkaptam a hivatalos kineve­zésemet az Unió színházaktól. Akkor Lengyel Menyhért azt irta rólam, hogy, rendezéseim Szlauiszlavszky előadásaihoz hasonlítanak. Egyébként az aka­démián modern szellemem mi­att nem nagyon szerettek, sőt ki is akartak lenni. Dr. Sebes­tyén Károly, Gál Gyula és Pe[­lfes Imre szállottak ekkor sík­ra érteni. Hevesi Sándortól kaptam az első rendezési in­strukciókat, később külföldön Reánhardtnál, Párizsban Gaslon Batynál és Jouvetnél tanultam és jártam a próbákra. — Tlendkiviilí érdeklődéssel fordultam a szovjet színpad fe­le, akkor, amikor'az ilyesmiért itthon még sok gáncs járt, for­dította,mi le Sztaniszlavszky könyvét színész nevelő metó­dusáról.' Könyvben nem tudtam megjelentetni, folyóiratokban, színházi lapokban közöltem részleteket, mintha én írtam volna. Remélem ezért •Szta­niszlavszky megboerájt nekem, hiszen a felszabadulás után mindjárt megjelent fordításom az Atheneum kiadásában. Egy cikket mutat Hegedűs Tibor, amit Szántó Dénes hír­lapíró ír* róla, mikor a Víg­színház igazgatója lelt. Szántó cikke végén azt kérdezi Hege­dűs Tibortól. iMire lcgbüsz­kélib két évtizedes rendezői pá­lyája alatt?* — Arra — felelt a cikkben Hegedűs Tibor, — hogy a szín­padi munkások szerelnek és be­csülnek. ezt elmondhatnám, — jegyezte meg Hegedűs Tibor. A végzett munkáról beszélge­tünk tovább. — Amikor a németek bejöt­tek, bizony nehéz volt játszani. Mégis előadtam és rendeztem a csupa humánumot lehelő Thorton VVilder darabot, A ml kis városunkat, amivel rende­zői működésemet Szegeden is megkezdtem. Egyébként az ősz­szcs pesti színházakban rendez­tem, mint akadémiai lanár a Nemzetiben is. A Vígszínház­hoz 192G-ban kerültem. Tö!>­bek között fiatal koromban együtt játszottam Pethcs Imré­vel, Bajor Gizivel és Somlav­vaL Rendeztem nem kisebb szí­nészeket, mint Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Szerémy Zolfíin, Varsányi Irén, Csortos Gyula, Góth Sándor, Gőthné Kertész Ella és rendeztem a Marikálran a kezdő Gaál Franciskát­Ebnondom még azt is, liogy a' Vígszínházhoz én segitettera szerződtetni kedves tanítványo­mat Tolnay Klárit, éppen Sze­gedről Aftay Andort és l.ado- ' merszky Margitot- Tehetséges nö'vendéke'm közül ugyancsak az élen vannak: BcnkO Gyula, liajczy l.ajos és Kelemen Eva. Eddig tagolt a beszélgetés Hegedűs Tiborrab Még csak annyit mondunk cl róla, hogy nemcsak rendező, hanem iróisj Tudunk néhány kitűnő darabjá­ról, az pedig mindenki előtt is­meretes, hogy Hegedűs egyik legkiválóbb fordítónk. Számos francia darabot ültetett dt ma­gyar nyelvre. Hegedfis Tibor kartársai, tisz­telői és barátai csütörtökön es­tté 8 órakor a Tisza nagytermé­ben müvészcstet rendeznek, amelynek tiszta jövedelme a Vő-; röskereszt szegedi szervezetét lilfeti. Jegyeket a Vöröskereszt (Széchenyi-tér 16. és Dózsa' György-u. 8) árusít Az esté­lyen Ilegcdüs Tibor régi ked­venc színészei és barátai Tol­nay Klári, Ladomcrszky Mar­jgit és Somlay Artúr is fellép* Boldog elnnék, ha ma ugyan- nek. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom