Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-25 / 96. szám

Vasárnap, 1948 április 23. DEL'MAGYAROKSZAG 5 Ez a Gladics mindig kivágj a magát Egy-két szó a pártfegyelemröl és az akarategységrői mutató ballag. a felé úszik a Yámellettd .tér munkáspárti Fodor-lelepcn már negyeaiiét Meleg aranyban sárhelyi-sugárut pázsitja, ae" a székház szinpadtermében már üldögél a liüvosség. Padokon óten-hatan sorakoznak, pártnapra várnak. A szomszédos szobában elénk tárgyalás folyik és a várakozók akarva-nemakarva hiallják a dolgokat. — Üléseznek, készítik elő az egyesülést - mondja az egj'ik várakozó, nyugdíjas kinézésű elViárs szomszédjának. Mondana valamit a másik, de öblös mély hang hallalszik odabentről. — Olyan szellemei szerelnék én ebben az uj pártban, mlfít a mi időnkben volt. Akkor éjfélkor megzörgetlek az ablakol, mi beugrottunk a nadrágba és mernünk. Nem kérdeztük mikor, miiért. \égo/lük kötelességünket. Nem olyat, mint idáig volt, mikor hetente- egyszer fél hétre párlnapot hirdettünk és fél nyolcra nagy kegyesen tényleg beballagtak a, szociá'de-, mokrata meg kommunista elvtársak! — Akkor könnyű volt Gladics elvlárs — veti oda egy! női hang. Akkor tizenkilenc volt, forradalmi idő, később meg illegalitás. — Forradalom ide, illegalitás oda, mosl még nagyobb> fegyelemnek kell tenni. Egy egységes munkáspártban nem lehet saját kódorgó fejünk ulán- menni — húzza alá Gladics, az »,illegális*. Itt nem lehet majd sokat tanakodni. Nem Polgári Kör ez, ahol (másfél óráig tanakodtak vegyenek-e gyertyát, ne vegye, j nek gyertyát, amikor egyszer kialudl a villany. Derülnek az elvtársak a > szoba mind a négy sarkában. Gladics folytatja: •— Na jól is néznénk ki, lia Rákosi vagy Zöld elvtársak azl mondanák, hogy nézze Gindics elvlárs ezt meg ezt meg kellene csinálni és én nem hajtanám végre a vezetőim utasítását. Akiket én választót hun meg és társaimmal egy ült a párt vagy a'szcgedi v. b. élére állitoltam. — Ugy van, ugy van! hallalszik a leülepedő derűn ál és kissé fátyolozott hang tovább gombolyilja a vitái. — Nálunk a szociáldemokraláknál olt kezdődött a baj, amikor meglazult a fegyelem! Gladics mintha válaszolna neki, de valaki megelőzi: — Elvtársak, nem éppen ugy van az, ahogy Gladics mondja. Bán Antal is munkáspárti vezető voll, nekünk akkor vonakodás nélkül utána kelleti volna menni. Ha akadna légy, zümmögése most kihallatszana a szobából, olyan csend van egyszerre. Nesze neked Gladics, most megfogtak. Az ajtón keresztül szinte látszik, hogy Gladiics a szoba közepére íép, szétterpeszti lábát, körülhordozza tekintetét, majd egyszerre felveti fejét, szembenéz a kötözködővel: — Az biztos, hogy Bán vezető volt, de az is biztos, hogy azt nem maguk választották elvtárs, hanem retyerutyája, Kéthlyék, Szederék, vagy talán még maga Horthy ültette a munkásság nyakára! A vezetőségi szobában kirobban a kacagás. A fodortelepi elvtársak, most még szociáldemokraták, kommunisták, egy-két nap múlva egységes munkáspártiak felszabadultan nevetnek. Nevet künt a benépesülő terem is. Ez a Gladics, mindég kivágja magát. Gladics még egy-két szól szól: . — Igazi fegyelem csak marxista-leninista pártban le. bet. Mi folyik odabent, kérdezi leülés közben egy érkező a padon ülőtől — látva a derül a bajszok alatt. Gladics elvtárs busz perc marxizmust tart a vezetőségin. Magyarázza a párlfegyelmet és az akarategységet ... Fontos kijelentéseket tett Szegeden a köznevelési reform érdekvédelmi szektorának képviselője: Béki Ernő, a Magyar Pedagógusok Szabad ."szakszervezetének főtitkára. Megállapításai országos érdeklődesre tarthatnak számot, célszerűnek látjuk tehát részletesebben is foglalkozni annak gondolatmenetével. A köznevelés főfeladata a jövő kimunkálása. A nevelésnek időben messzire előre kéli látnia. Célkitűzéseiben' nem a jelent, hanem a jövő fejlődését és szükségleteit kell figyelembe Vennie, hiszen itjuságunkat a jövőnek neveljük. Nem szabhatjuk a jelen nevelői feladatait a lelünőben lévő társadalmi rendszer szükségleteihez! Az uj emberideált s ennek szellemi fegyverzetét a jövő társadalmi képének kell meghatároznia. Meg kell teremtenünk a magyar népi demokratikus nemzeti nevelést. Ennek a feladatnak köznevelésiünk mai állapotában nem tudunk megfelelni. Nem, mert közoktatásügyi rendszerünk nem tudott míg megszabadulni a feudális iskolaElvtársaimhoz Elvtársaim! Legyünk mi élcsapat, amely egy korhadt kort a tűzbe visz! A konkolyt zuzó, zümmögő garat, s derült egei villantó tiszta viz, nehéz árnyék a tőkés életén, s érzékeny uj a nép ütőerén. Ha kell, Te légy a puffanó ököll S lidérc kék fénye száz süppedt síron. Szél, mely futva ráncigál... pöröl, s. osztályok karján pattanó izom. Nyújtózó hid: ívelve kössed' át a négert s sztrájkot tartó franciát. Füstölgő savként mard moh ón, amit a lelkek lábiájára irt az elny omól Erélyes kéz, mely durván szétszakít minden rossz törvényi! —Dohogó kohó: hasában már az újnak érce forr. .. Tiéd a föld1, az égi Tiéd e kor., Csorgasd az elveket tágszáju csői A népet öntudat tavába mártsd. Szeszélyes zápor légy, s makacs eső, mert mindenévé választott a Párt. Kezedbe téve bármely funkció: Szervezz; beszélj, vagy légy m unkásbiró. Mini durva dörzspapir, £ hü vös selyem: sérts, tia rossz! Simíts, ha jó: s derék. Az államgépezetben szüntelen Te légy a leggyorsabb fogaskerék — És fényes ablakot bevágó kő, — sár: az óvatos mellére fröccsenő. Teknő vagyunk! A fejlődés dagaszt az ellentmondásokból kenyeret. Marx és Lenin kovásza kelti azt, belőle büszkén unokánk ehet. Boldog kor lesz az: szabadság kora. Elvtársam! Légy a bátor liacosa! ILLÉS LAJOS *) Elmondotta a szerző április 14-én a szegedi Forum Club »Fialal költők estjén*. reformja rendszer maradványaitól. Mig politikai fejlődésünk a népi demokrácia megteremtésén át már a szocializmus fokozatos megvalósítása felé tart, addig iskolarendszerünk még a polgárt demokrácia célkitűzéseit sem tudta megoldani. A középkorban az oktatást az egyház teljesítette. A polgári demokratikus fejlődésen átment országokban az uj-' korban ezt a szerepet egyre inkább a politikai közösség: a község és az állam vette át. A mi fejlődésünk ezen a vonalon akadozóbb yolt. S ma az a helyzet, hogy határozott ellenmondás van hazánk haladó népi demokratikus fejlődésié' s a be,nne konzerválódásra törekvő feudális maradványok közölt. A magyar köznevelési reformnak a fejlődést gátló nehézségekkel meg kell küzdenie. A köznevelési reform ütemét meg kell gyorsilani! Ez azonban nem csupán a pedagógusokon múlikI A pedagógusok java hatalmas erőfeszítéseket tesz a köznevelési reform kimunkálásáért. Ez a munka azonban cSak akkor járhat tőljes sikerrel, ha aZ egész társadalom melléje áll az uj iskolának s a haladásért dolgozó pedagógusoknak. Ifjúságiink nevelésén épül fel népünk jövője. Ezért a jövőért nemcsak a pedagógusok felelősek 1 A felelősség a szülőkön át az egész magyar társadalom vállán nyugszikt Megálllapították a közérdekű gyapjúszövetek fogyasztói árat ; A Gazdasági Főtanács a ! közérdekű gyapjúszövetek fogyasztói árát az' egész ország területére egységesen a kö] vetkezőképpen állapította meg: I a; Kamgarnszerü, 110 cm. ; méterenként 57.50, 70 Frt., b) j vastagszövet, 110 cm. széles j méterenként 88 Frt, c) kasha í szövet, 140 cm. széles méte\ renként 98 Frt, d) női ruha- szövet, 70 cm. széles méterenkénti forint. A matematika történetét elsősorban azzal a gazdasági rendszerrel — .j3s különösen az illető társackpbm gazdasági szükségleteivel — való kapcsolataiban kell vizsgálni, amelyben e történet lezajlott, másodsorban belső fejlődésében, azaz a módszerek történetéhez váló viszonyában. Nos, az első feladatot tekintélyes mértékben elvégezte IIogben professzor, Malhematics for the Millión (Milliók matematikája) cimü könyvében. Ez sok tekintetben kitűnő munka, azonban — nagyjában és egészében — csak a tizennyolcadik század elejéig tárgyalja a matematika történetét. Az anyagot a történelmi materializmus szemszögéből vizsgálja. Megkísérlem pusztán felvázolni néhány fontosabb gondolatmenetét, amelyek vizsgálódási körünkbe vágnak. Hogben hangsúlyozza a csillagászat tudományos fontosságát azokra nézve, akiknek az élete bizonyos évenként ismétlődő eseményektől — például a legeltetési időszaktól, vagy a Nilus kiáradásáLól — függ. Ezeknek az embereknek igen fontos, hogy a lehető legnagyobb pontossággal előre be lehessen jósolni a várt eseményt. Erre A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS A MATEMATIKA Irta: J. B. S. HALDANE | kell a naptár. A naptárkészij tés azulán egyszeriben egy ; csomó bonyolult számításba, olyan irracionális számok kii fejezésének a kísérletébe viszi bele az embert, mint például a csiillagásizati év napjainak a száma, amelyet vagy mint egész számot — 365 — vagy mint egyszerű törtet 365 1/4 — írunk 'le. Ezekben a kísérletekben számos, .igen értelmes ember életének munkája fekszik. Egy csomó misztikus számviszonyt eszellek ki, mint amilyeneket többek közölt az egyházi szerlarláskönyvek elején lehet látni. Ezek a számitgatások kétségtelenül kifejlesztettek bizonyos érdeklődést a számok tulajdonságai iránt, amit más eszközökkel alig lehetett volna elérni. Hasonlóképen szinte már közhelyszerű megállapítás, liogy a földmérés hozta létre a mértant, mig a csillagászat további fejlődése vezetett a trigonometriához. A középkor végén ismeretes igen egyszerű gépek is elég bonyolulr lak voltak ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődést az egyensulytan iránt és a korpuszkuláris dinamika tudománya, amely Newlon munkásságában érte el dicsőséges tetőpontját, igen sokat köszönhet a tüzérség fejlődésével kapcsolatos ballisztikai kutatásnak. A tizenkilencedik század' végének egy másik matematikai újdonságával kapcsolatban talán még meglepőbb összefüggésre mutathatunk rá. Ebben az időben kezdenek dolgozni a va 1 öiSzin ü ségszámitás elméletén, Angliában is, Franciaországban »iis. Angliában az első valószinüségszámilási munkához az életbiztosítás gyakorlatbahelyezése és más, statisztikai számításokkal járó kereskedelmi tevékenységek szolgállak ösztönzésül. Franciaországban a korabeli matematikusokat a kockával és kártyával űzött szerencsejátékok vezették a valósziniiségszámitássál való foglalkozásra. Nyilvánvaló^ hogy a kétféle indíték oka a két ország társadalmának fejlődési különbségeiben rejlik. Franciaországabn az uralkodó osztály még mindig a nemesség volt, amely idejének nagyrészét szerencsejátékkal töltötte, mig Angliában a Boyal Society (három — angol, skót és ir — angliai tudományos akadémia neve) alapításának idején a hangadó személyiségek annak az emelkedő polgári osztálynak a tagjai voltak, amely győzelmet aratott a polgárháborúban. A matematika további fejlődése szempontjából azok a problémák, melyeket a szerencsejálékosok állítottak a tudósok elé, jelentősebbeknek bizonyultak, mint a biztosítás művészeiét megalapozó, az előbbiebnél erényesebb gentlemanektől felvétett problémák. Mindezek megállapítása után is még sok mvnden szőrül magyarázatra. A görög matematika részletkérdéseire ezeu a módon csak igen kevés fényt tudunk deríteni. Rámutathatunk, Imgy a görög matematika egyik jellemvonása az elvontság és a gyakorlati ieDeg hiánya nagyrészt abbból a körülményből következik, hogy a régi Görögországban a gazdasági élet a rabszolgaságon nyugodott és a szabad emberek a gyakorlati tevékenység legtöbb formáját méltóságukon alulinak tartották. De a tudomány fejlődését részleteiben ezzel a módszerrel nem tudjuk megmagyarázni, hiszen még abból sem tudunk megmagyarázni, ami a tizennyolcadik és tizenkilencedik században történt, még hozzá elsősorban annak a jó hírverésnek eredményeként, amit a matematikának az első gyakorlati alkalmazásai jelenteitek, különösen a hajózásban. Ekkor a tizennyolcadik és tizenkilencedik században — matematikai tanszéket alapítottak és a matematikai kutatás immár önálló tudományként haladt előre. Olyan gyorsan fejlődött, hogy az uj eredmények gyakoriali felhasználása messze elmarad mögölte. \l. B. S. Haldane a mai angol haladó tudomány legjelesebb képviselője. Az angol kommunista párt központi lapjának, a Daily Worker-nek egyik szellemi irányi tója.Haldane rendkívül sokoldalú, legjobb azonban a hiológiában, fizikában és matematikában. Közöli részletünk a /Marxizmus filozófiája és a tudományok? cimü könyvéből van, amely most jeleni meg magyarul a Szikra kiadásában.