Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-25 / 96. szám

4 IEDI4GIAI0I9U0 Vasárnap, 1948 április 25. FALU © TA IsT CZI tzn CZZ1 czn EZZ1CZ3 C=3 CZZ1 c HU 11 " »T —" " 1"» " " " " " " " " » ÁTOKBÓL 15 áldást fakaszt a dorozsmai kubikos 160 száza ékos teljesítmény miniszteri dicsére A 3 éves terv ujabb nagysza­bású eredményi mulatoti fel: elkészüli a kiskunsági Atok-csa­torna, mely Sollszenlimre, Dönt­siid, Bugyi és környéke eddi müvellicléllen földjet látja vizzet, s lehetővé, teszi mintegy 2500 holdnyi uj rizsföld léte­sítését. A befejeződött munkálatokat megtekintette Darvas József épí­tés és közmunkaügyi miniszter. Ilarmathy Lnjos, a Tervhivatal elnöke és kíséretük. Örömmel állapították meg, hogy a most létesített rizsterulet évi 11 és fél millió forintot jövedelmez. Kü­lön dicsérettel emlékezlek meg arról, hogy a munkálatok 15 napim az előirányzott halár,idő­nél .korábban fejeződtek J>c. Darvas miniszter ezért dicsérő elismerésben cs pénzjutalom­ban részesítette az első dijat nyert Békésszen1 a n drási és gyu­lai kubikosokat. Kiváló munká­jukért dicséretet kaptak, lüs­kundorozsma, Jászapáli és Jász­berény kubikosai. A tervhivatal, az éplés- és köz.munkaügyi minisztérium és a dolgozók példás összmunkája kövelke/.tébcn a nép állal Átok­nak nevezeti és eddig víztelen csatornáitól az Áldás csator­nája leli. Kérges a tenyerem, a tenyerem . .. A községháza, előtt találunk rá a minap hazajött dorozsmai kubikosokra. Körülállják szak­társaik és kérdezgetnek tőlük. Nagysokára a kapualjában meg­találjuk Mojzes Istvánt, a kis­kundorozsmai kubikosok cso­portvezetőjét. Meglett 35 év"kö­rüiii szurósszemü dorozsmai. Amíg kérges kezével kezet sző­rit velünk, addig körülállnák a kubikosok, lehetnek ugy 400-an. Orömmei mondják el, hogy a lapát nyeic kérgesre törte a teü yerii kot. — Csak akkor örül a kubi­kos — mondják —, ha kérges lehel a >tenyere. Valóban ugy van, meri a sok helyeslő fej­bólintás csak megerősíti a mon­dottakat. — Annyian m ön tünk cl dol­gozni, mint amilyen idős Lajkó Tóni bácsi. Ötvenkilencen,-, só többen sé- kevesebben. Mög mutáltuk azonban, hogy dolgoz­ni tudunk, mert 160 százalék volt n teljesítményünk. — Sé" több, sé kevesebb — szögezi le Ocskó Ferenc, aki nem látszik többnek 18 évesnél. Újságolják, hogy Csizmadia József csoportja volt a legjobb. Nincs itt Csizmadia, dc — ami igaz, az igaz — büszkék rá. Harminc falu kubikosai ismerlek el, hogy ilyen csoporttal még nem dolgozlak. Azonban a kö­rül állók panaszkodnak. H aggyal ok későbbre — inti ökel Mojzes István — majd yá-térfink arra is. Előbb azt mondjuk el, amiért köszönetet keli mondani. Köszönetet mon­danak a ^ollszenlimrei közel­látási hivatalnak a két mázsa zsírért, amit 12 forintos árban juttattak a kubikosoknak. Negyven deka kenyéren nem lehet egész nap talicskázni — jegyzi meg valaki a körülál­lók közül. A dorozsmai ember megél a jéghátán is Ahogy felvetődött a kenyér hangja, megkezdődik''a panasz­kodás is. 500 munkanélküli ku­bikos várja a munkát. Elvittek már ebből 35 embert a Duna­Tisza csatornához. A többiek azonban várják, hogy minél előbb dolgozhassanak. Megérke­zik a kitüntetett csoport vezetője Csizmadia József. Előre tuszkol­ják az első sorba, hogy ő is mondjon valamit. iiuClsamtk idénymunkát. A iniuikanélkUL'ck fámának fijye­letnlte vételével alkalmazzanak kubikosokat a Duna-Tis/a csator­na építésénél. Sorolják a dorozs­mai kubikosokat a szegedi kubi­kos-csoport fizetést osztályába. Mint valami határozatot mand­ja el a fentieket. Többet nem mond. Hiába is kérdezünk tőle. De miből élnek? — vetjük fel a kérdést. — Ugye csodálkoznak ezen az elvtársak? Nem kell csodálkozni, mert a dorozsmai ember megke­resi a munkát és elmegy oda, altol dolgozni leheti Valóban igy van. Elmennek messze falujuktól dolgozni, meg­keresni a mindennapi kenyeret. Félnapot töltöttünk el közöttük, de egy szóval nem emiitették meg a" multat. Nem akarnak a múltról és a esendőrkalaprói beszélni. Büszkék arra, hogy nincsen náluk küfönb kubikos. Nem hiszik, hogy valaki feltudja velük venni a versenyh Gazdasági élefünk uj utjai A városunkban a minap le­folyt crdészgyiilés igen érdé kes megvilágításba helyezte az erdők jelentőségét gazda­sági életünkre nézve. Ma, ^miikor a hároméves terv kapcsán az brszágépités ütemének és sikerének a fo­kozása mindnyájunk elsőren­dű érdeke, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a gaz­dasági lehetőségeket, amelye­ket az erdő és a célszerü*fast­tások nyújtanak. Alföldünk hármas nagy kincséi: az aranyáradalkénl lezuduló napsugarak hőener­giáját, alföldi homoktalaja­Olasz választások és a csengelei gazdák Csengele a szegedi tanyavidék leginesszebbesö falu­jellegü települése. Szegedtői mintegy félszáz kilométer­re, peslmegyébe kalapácsszerűén beékelve épüli fel az a közel száz ház, melyet ma Csengele-lanyaközpont néven jelölnek be a térképre. Nincstelen zsellérek voltak 'akóti félév tizeddel ezelőtt. A félsz abadulás után azonban, meg­változóit a falit képe. Eltűntek a város földjét bérlő nagy­bérlők és a »vitézi nevet büszkén viselő fasiszták. Azé lelt a föld, aki megműveli. Sokai küzködnek a futóho­mokkal az uj birtokolok. Látástól vakulásig dolgoznak. Helenkéiit kétszer jönnek csak be a hetipiacra rövid pár órára s ulánna kimennek újra a földekre. Ruzsi ángyom légy gye el Kora reggetszállunk te a cSengelei vasutállámoson. Az autói rilkáu látóit kövesuton bandukolunk az állomásiéi! négy kilométerre levő falu­ba" Amikor a falu határába érünk, kidugja az öreg nap lis a fejét. A batyukkal hátukon piacra [igyekvő nénikék meg­gyorsítják lépteiket. Korán akarnak érkezni, mert mire felszárad a harmat, a vevők már bevásárolnak. A kis piactéren csoportok­ba verődnek az emberek. Vi­tatkoznak. Oda megyünk az egyik csoporthoz és kihall­"gatjuk a beszélgetést. — Na lássák, hogy megvál­tozik a helyzet rövid időn belül — ntoudja majdnem suttogva egy jólöltözött csiz­más ember. Bebizonyítják ezt az olasz választások is. II igy­gyék el kenlök nem érdemes dolgozni, mert úgyis elveszik a földel magáiktól. Akár vál­tozik a helyzet, akár nem. Ha nem válloziik — sóhajt egyel akkor az állam veszi el, ha pedig változik, akkor meg visszaadják nekünk. . — Várhattyák azt kentük — szól li a rágósán Eszik László, — akár holtuk nap­jáig ,is. Többen zsebükhöz kap­nak, de hiába. Ellünt az Ur, mint a kánfor. Keresik egy jó ideig, azlán abbahagyják. Mi is elmegyünk egy másik csoporthoz. Sánta vehetünk. Egy ángyom Feri bácsiról példát év alatt többel rull a piacon, mint az anyám egész életében. Mond már Pirikém, hogy­hogy? Ugy csinál la valahogy, hogy kertészkedett. Kora reggeltől merle a kulitól a vizet ti ká­posztára még a karfiolra, Mög is vé>t a haszna belüle. Tízezer forintot árult a mull évben. >— Jesszus Mária! Ez vaíó­ban igiaz? — ájuldozik né­hány asszony. Folytatnak továbbá be­szélgetési, de megjelent a kis­bíró. Kihirdeti a rond'elcle­ket. Meghallgatják figyelem­mel. Amint kimondla az utol­só szög elindulnak a szélró­zsa minden irányába, haza­felé. Félóra múlva kiha'l a nemrég még hangos piactér. A legeltclni kihajtott állatok békésen harapdálják az eső­utáni dus füvet, nem törődve azzal, .hogy ott nemrég még egy lelketlen hazug fráter akart széthúzást szítani a bc­csüleles parasztok között. Jó­ízűen nyelik a fűcsomók Lesz mit emészteni az éjszakára. Megemésztik azt a falat fü­vet, melyen röviddel azelőtt a demokrácia és az ujbirtoko­sok ellensége élit. Hohi>ra egy "féldekát hiznak. Milyen ,igaz: megemésztik és hiznak, a gazda és az ország gyarap­szik. —eg—er. ít — Tóni bátyám elhiszsi-é kend, hogy ez az év kihúz , majd a sárból mindannyiért- j ! kai. Jobban figyelünk g. be- ' szélgetésre. Itt már komoly dologról vitatkoznak. Hány részvényt Írassanak a föld­mivesszövetkezetnéi, -mennyi tertpésre számithatnak rozs­ból, kukoricából, no meg krumpliból. Az egyik is mond egy számot,"A másik is. Vé­gül megállapítják, hogy köze­pésnél máris jobb lesz a ter­més. Ha kapnak még egy kia­dós májusi esőt, nincs semmi baj. Asszonycsoporfoflálunk a piactér sarkában. Sokkal hangosabbnn vitatkoznak, mint a férfiak. Egy fiatal menyecske viszi a szót; „fiz MKP-ban van a helyünk... Tömegesen lépnek be a parasztok Alsóhözponton a Magyar Kommunista Pártba Szálegyenes büszketekin- tom csak mennyire felüllünk az ostoba rémhíreknek. Rövid félnap alatt hat asz­szony ,tr alá Belépési nyilat­kozatot. Elmondják, Rogy a választásokon Pleiíerre sza­vazlak, de megbánták. A ka­tolikus ház előtt mondták, hogy á belesbe rakják a ke­resztet. Sok szégyell magát, de becsülettel bevalja. Azt mondták, ha a kommu­nisták győznek, elviszik a gyerekeket, — mondja egyik sírva. Hogy hazudtak, nem féllek az Istentől — mondja egy másik. Meggyőződtek róla, hogy az egész csak választási fo­gás volt. Dolgozni akarnak a lobbi asszonnyal együtt. Há­lából Rákosi elvtársnak — moiMják, — rrlcrl férjüket hazahozatta a fogságból. Két hónap alatt százhúszan léptek be a Magyar Kommunista Párt­ba Alsóközponton. Ezek kö­zül száz földmives, 12 tanító és tanár, a többi kisiparos. Nap, mint nap többen jön­nek. Három év tapasztalatai után meglátták, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt segit a dolgozókon. Ok is dolgo­zók és érzik, hogy a dolgo­zói: közt a helyük. Egymás­után lépnek a pártba a régi gazdák. A belépetlek között van 20—25 holdas is. Bclép­nek, mert gyarapodni" akar­nak. Förgéleg Szilveszter. lelü gazda áll szemközt az ulsókozponli MKP titkárával, Tóth Ferenccel. Mégértetle az idő szavát és csatlakozik a Magyar Kommunista Túri­hoz, uz ország legnagyobb pórijához, hogy segítő része­se legyen, annak a munká­nak, melyet a Magyar Kom­munista Párt a parasztság ér­dekében végez. — Tóth elvtárs, ha megen­geded', hogy igy szólítsalak, belépek a Magyar Kommu­tüsta Pártba. A két ember sokáig néz szembe egymással, majd mindkelten elmosolyodnak. — Rendben van Makra György elvtárs. Kezet ráznak egymással és Makra György kitölti a belé­pési nyilatkozatot. Nem fiatal ember már. Lopva be lehet pillantani a belépési nyilat­kozatba. Hány hold löldje van? — kérdeshez vastagbe­lükkel beírja: Tizennyolc. Te­hát régi gazda. Az asszonyok tömegesen tépnek be Miért lép be a Magyar Kom­munista Pártba? — kérdezi Tó 111 Ferenc elvtárs. — Meggyőződtem arról, hogy a Kommunista Párt a parasztok egyedüli pártja. Csak a kommunisták segítet­tek rajtunk igazán. Amit Ígér­lek meg is 'lelték. A válasz­tásokat megnyerték, de nem csináltak kolhozt. Most Iá­ink kiváló fizikai tulajdonsá­gait, szikes talajaink dus táp­erejét és az alföldre jellem­zően, a növényzet, különösen a fák gyökérzetével majdnem mindenütt elérhető talajvizet, az erdők és lásitások által lehelövé váló helyes vízgaz­dálkodással tudjuk igazán ér­tékesíteni. Mélyre lt aló gy ökérzet ük vizfelszívó segítségével mér­hetetlen pára tömegeket jut­tat az erdők, fák lombozata a levegőbe s ezzel, valamint lomuozatuk árnyalásával, széltörő erejével kjegyensu­lyozólag hatnak az Alfflfld szélsőséges éghajlatára és igen keuvezően befolyásolják a mezőgazdasági termésered­ményeket. Persze, telepítés esetén az erdő maga'is reászorul az lis­lápolásra. Mezőgazdaságilag kell a talajt előkészíteni talaj­javító takarmánynövények termesztésével, zöldtrágyá­zással, melynek hatását még fokozzuk a takarmány földe­lésével nyert trágyának a ta­lajba való visszajuttatásával. Gyorsítjuk még a talajjavli­lás ütemet a lapályos helye­ket kedvelő elszigetelt állás­ban is egyenes, szép törzsei fejlesztő jegenyenyárfának fasorokba való ültetésével. Gyors növésükkel, sudár lom­bozatukkal elsőrendű szélfo­gókéul hatnak); napsugarak­tól átjárt árnyékuk gyorsan változtatja helyét és nem nyomja el a növényzetet. Ezzel az eljárással a ter­mőhelyi viszonyok gyorsan javulnak, a megtelepMftt er­dő kitűnő fejlődésnek indul, gyorsan záródik és a magas­ba tör. S ami pénzügyi szempont­ból különösen fontos: a meg­javított talajon folyó mező­gazdasági közteshasználat (kapásnövények stb. termesz­tése a csemetesorok között) annyi hasznot nyújt, hogy fe­dezi az erdőtelepítés és ápo­lás költségeit, ugy hogy az erdő ingyenben marad. Mindenki ismeri az akác­erdő dus mézelő erejét.. Egyi­két nyújtja a legjobb méhle­ge.őknek. Meliékhasználatnak számit, de az így nyujlotl jö­vedelem sokszorosát leheli ki annak a jövedelemnek, ame­lyet magának az erdőnek az értéke nyújt. Kitűnő eredményt lehet még elérni az erdőn baromfi­tartással. Egészséges, kitűnő husu, jól lojó baromfit tart­hatunk az erdei legelőn s ez­zel hihetetlenül fokozhatjuk az ország baromfigazdaságá­nak jövedelmét. De ez a lehetőség kívána­tossá teszi azt, hogy minden kis lanyagazdaság is mái* ar­ra törekedjék, hogy megle­gyen a maga kis erdeje, meg epreskertje (seriéskifulónak) gyümölcsöse és mindennek kiegészítésében az ügyesen el osztott fasorjai. Olyan lehetőségek ezek amelyek rövidesen meg fof* ják változtatni az Alföld ke pét és terméseredményeit. Az erdészgyülés, az ott be jelentett munkaverseny eze kel a gondolatokat hozta fel szinre. Üdvözöljük és sok siker kívánunk az erdészgyülései Szeged városának először bc mutatkozó, szervezési elgon dolásail itt ismertető Osvátl István miniszteri oszlálylaná csost dáját. és lelkes munkagát

Next

/
Oldalképek
Tartalom