Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-14 / 62. szám

Vasárnap, 1948 március 14. DELMAGYAKOKSZAG 3 IGYKEZDÖDÖTTA SZABADSAGHARC sz^lo-eidiejlsr Előre hát, óh nemzetem, ne állj meg, Hogy altnál meg pályád közepén? Félutadön vagv, fölértél a hegyre, S könnyű már annak, á.d völgybe mén. Eiö, elő a zászlóval kezedben! Egész Európa teutánad jő; Te vagy, hazám, mos! a világ vezére ... Mily na© szerep, mily lelkesítő' (Petőfi: Jött a halál.) tudta, hogy g forradalom szele Bécsig ért. A reformeszmék mély ©öke­ret vertek már a baladószelieimü városban és a külföldi szabad­ságmozgalmak hirei nyomán ösz­tönszerűleg mindenki rendkívüli történések beköszöntését várta. A feszült izgalom és várakozás kihatott a város valamennyi pol­gárára, vagy mint, az e©koru A« 184 8 márciusi szegedi ese­mények igazolják, hogy nemcsak egyedül a »kezdeményezők" előtt, nemcsak egyedül a »iia©« emberek előtt áll nyitva a cse­lekvés széles mezeje. Mindenki száméra n válva áll az, akinek szeme van, hogy lásson, füle, ho© halljon és szive, hogy sze­resse embertársait. A »nagy« fogalma viszonylagos fogalom. Erkölcsi értelemben a legtöbb szegedi lakos n;\gy voll 1848 márciusában, mert "leikéi ál­dozta társaiért*. Szegedet nagy­gyá az tette, hogy már a 40-es éveklven példát mulatott az em­beri haladásért folyó küzdelem­ben. Az élére állt annak a harc­nak, amelv független magyar államot akart teremteni, amely­ben biztosítva van a magyar nép életének békéje és fejlődé­sének folytonossága. Szeged város lakói a párizsi 1848 februári eseménye Kről, a szabadság, egyenlőség és test­vériség elvének diadaláról, a város németajkú polgárai mon­a köztársaság kikiáltásáról' az d'olták: a ribiilió. A sok <jlle,n­ujságokból értesült. Tudomás- tétes hir nagy tömeget mozga­sal birt, hogy a februári tolt meg és mire a gőzhajó forradalom szele Németországot (Panónia) megérkezett, a kikö­is mozgásba hozta, de azt * is tőt ellepte a város lakossága. Hazánk újjászületésének órája megkondult krónikás megállapította: »Az iz­galom kihatott a lakosság leg­alsóbb rétegeibe is.« Hiszen a jogtalanok, az elnyomottak fej­szabadulásukat várták, az el­nyomatás lürheietlen volt. Ilyen izzó és várakozással teli hangulatban érkezeit meg 184S március 17-én — pénte­ken — délután 5 órakor a pesti hajó. Sokan — mé|g a hajó érkezése előtt — tudtak már a pesti március 15-iki esemé­nyekről. Futótűzként terjedt el a városban a htr, hogy Pesten •kiütött a szabadsag*. vagy mint A nemzeti színekkel díszített Panónia utasai, akik a pesti eseményeknek szem- és fültanúi voltak, nem győzlek válaszolni a sok kérdésre. Több példányt hoztak az első magyar szabad sajtótermékhői (»Mit kíván a ma­gyar nemzet* és "Talpra ma­gyar*). A pesli hirek az amu© is túlfűtött hangulatot még csak fokozták. Az izgaiom azonban a tetőpontra hágott, amikor el­terjedt a hire, hogy »valamely veszélyes következményű sür­göny erkezett* (sürgönynek ne­vezték akkor a külön lovasposta utján küldött levelet). Az izga­tott tömeg faggatta a hatóság képviselőit, de senki sem tu­dott megnyugtató választ adhi. Az izgalom és kíváncsiság még csak fokozódott éis a tömeg nő­tön-nött. A kikötőből a tömeg a helyettes főbíró lakása elé vonult. Tarv Pár főkapitány, Pelrovics és* Kololyár tanácsta­gok a helyettes főbíró lakásán a sürgönyt átvették, amelyről kiderült, hogy a varos követei­nek — Wöbcr György és Rcn­gey Ferdinánd — jelentése az országgyűlés március 14-iki és 15-iki üléseiről. A terjedelmes levelet fel is olvasták á tömeg­nek, amelyben többek között a következőket olvassuk: •Hazánk újjászületésének órá­ja megkondult, a magyar ha­zája 300 éves küzdés és szen­vedés ulán egv nagy és di­cs óli li jövendőnek nézhet elejbe; a régi* átok szűnni kezd, s Isten felv'raszlan: Ja még reánk "s a jogegyenlőség, a lerhekhenf közös osztozás. Szóval az alkotmányos élet malasztos áldása"!.« A tevéi további részében be­számol, ho© Metternich és át­kos rendszere megbukott. Majd az országgyűlés március 14-iki é,s 15-iki határozatait közlik: a sajtószabadságot, az évenkinti országgyűlést/ Erdély visszacsa­tolását, az esküdtszéket, a fe­lelős minisztériumot. A tudósítás beszámol, ho© az országgyűlés feliratot inté­zett a királyhoz, amelyet kül­döttség visz Jtécsbe, a küldött­ség tagja az egyik szegedi kép­viselő. Rengey Ferdinánd. A be­számoló továboi részében el­mondja a közteherviselést, az urlxMÍség megszüntetését ' és ho© választmányt küldtek ki •a honvédelmi és népképviseleti rendszer tervezetének elkészí­tésére. Leírhatatlan lelkesedés tett úrrá a tömegen^ a jelentés is­mertetése után.* A haladőszel­leniii ifjúság követeLésére a fő­bíró és tanácstagok ugy hatá­roztak, hogy másnap, március 18-án népgyűlést tartanak, ahol ismét felolvassák a követek je­lentését. A centura temetése Különféle csoportok verődtek össze, zászlókkal és zeneszóval vonultai; fel. Minden csoportnak akadt egy-egy szónoka. Az egyik lelkes csoport Horváth Cilii lí­ceumi igazgató és»királyi könyv­vizsgáló* lakásának ablaka alatt »örok renuiemet* tartottak a cenzúrának. Egy másik csapat bement a szinielőadásra, ahol Dáni Ferenc lelkes beszéd' kí­séretében kihirdette: a szabad­ság, egyenlőség és testvériség győzelmet. A máskor csendes város a l^éső éjszakai órákig volt hangos. Másnap, március 18-án nyu­godtabb, de annál ünnepélye­sebb hangulat uralkodott Sze­geden. Küldöttség, amelynek tagjai voitak: Bérczy Antal. Dáni Ferenc, Zsólér Andor és Szabó Hazai Gép­kereskedelmi Rt. Budapest,XIII. Váci-ut 47 Telefon: 200-264, 203-034. Ma is régi áron á'usif: használt szerszámgépeket nagy választékban, hasznos lemez és rudvasanyagokat, körtárcsákat és fogaskerekeket, csavarokat, villamoscikkeket. Hivatalos árban 5-15 /„ engedménnyel: II a. hengerelt rudvas és ge­renda minden szelvényben, durva lemez. Selejtes fürdő­kádak, csövek. flnvaghivataii kiutalás nélkül; ­Korlátolt mennyiségben finom­lemez darabo , abroncs és sza­lag darabok. Ácskapocs, mező­gazdasági szerszámok, minden méretben. Péler, a széképület tornyára a nemzetiszínű lobogók' kitűzését követelte (aminek rögtön eleget is lettek) és népgyűlés tartását kél-tél;. Állandó bizottmány Hetivásár napja volt (szom­bat), a nagypiacon egész rövidméke volt: hazafiak! Szeged város-közönsége aiol­irolt napon a hozott külön hir­detményben közzéteendő hatá­rozatok végrehajtása és- a rend id'ő alatt négyezer ember ©ült össze. A gyűlésen felolvasták a követék jelentését és a 12 pon­tot. A népgyűlés proclamálta a sajtószabadságot, elhatározták a nemzetőrséig szervezését, az ország »átafakulásának* a kö­vetkező napon való ünneplését és a város kivilágítását. Kossuth Lajosnak hazafiúi érdfemeiért­háiás elismerését nyilvánította a népgyűlés. Tary Pál elnöklésé­vel 24 lagu »állandó bizott­mányt" választottai;, amely fal­ragaszokon tudatta a város pol­gáraival a népgyűlés határoza­tait, amely falragasz Szegeden a szabad magyar sajtó első ter­fenn tartására közértelemmel ál­landó bizottmányt választván, s ez ugyan csak mai napon össze­ülvén, következőket határozott: 1. A létező polgári őrsereg szaporittatni fog. Evégett min den becsületes ember holnaptól kezdve a választópolgárság termében Bába Antal, Joo József, Diielzgen József, Dáni Fe­renc és Schmid't Ferdinánd őrseregi tisztek előtt a polgári őr­sereg ivébe magát beírhatja. 2. A haza békés átalakulásáért vasárnap délelőtt 9 óra­kor minden hitvallású egyházban isteni tisztelet fog tartatni. 3. A város vasárnap este ki fog .világíttatni. A bizottmány minden becsületes embertől teljes bizalommal várja: hogy a személy és vagyon bátorságot nem fogja megsérteni, sem a közbékél és rendet megháborítani. Hazafias jelszavunk: Etjén a nemzet! Alkotmányos reform, szabadsság, egyenlőség, testvériség, béke és rend'! Költ Szegéd'en 18484k évi mártius 18-án. Az állandó bizottmány meghagyásából. Tary Pál bízott­mányi einök. Somogyi Antal bizottmányi jegyző. A szegedi fiatalok következe­les felvilágosító munkája, a SZÍ­VÓS harc a szabadságért, meg­hozta gyümölcseit. Diadalmas­kodott a haladás szelleme Sze­geden. Elindult a szabadságharc. Dániel Gvör©. Petőfi Sándor A magyar szabadságharc legnagyobb küllője. Mindent meglett, ho© verseiben hir­delelt eszméit megvalósilsa. 1848 március 15-én e©ík ve­zetője volt a pesti forrada­lomnak, utána a politikai éleiben tevékeny részt veit, mint szélsőbaloldali poli­tikus. Amikor pedig aflabs­biirg-reakci|ő megsemmisü­léssel fenyegette a fiatal ma­gyar demokráciái, beáll! ka­tonának és nemcsak harci dalokkal lelkesilelte a hon­védekei a harcra, lianem ő maga is részivel! számot* ütközetben. A segesvári csa­tában ball hő i hálált a ma­gyar nép és minden el nyo­molt nemzet szabadságáért. Elsöpörték a jobboldali s ociáldemokratákaf egy bet alatt tizenötezer méterrel többet termeltek az ujszegedi kendergyárban Üzemünkben megteremtettük a go'gozók e©séigé,t — büsz­kélkedik a tábla az ujszegedi Magyar Kender-, Len- és Juta­ipar Rt. bejárata felelt. Ez a felírás alig napokkal előbb ke­rült a kapu fölé és a Tisza túlsó partja, a márciusi verő­fényben sülkérező Szeged felé hirdeti, hágy ebben az üzem­ben Marosán elvtárs beszéde ulán alig pár órára 800 döLgozó lépett át a Magyar Kommunista Pártba. Hirdeti, hogy ebben az üzemben három éven át dúló test­vérharc, az áskálóaásoknak, viszálykodásoknak egész láncolata zárult le és helyébe beköltözött a béke. Olyan béke, amelytől izmosodik a termelés és ezen keresztül csak áldás, jólét fa­kad... Az ujszegedi gyár az előző két-három évben Szeged' »tő tét* helyei közé tartozott! Politikai téren állandó intrikálások, fúrá­sok, különböző zavaros szán­dékú akciók voltak napirenden, amelyek teljesen megmérgezték a munkásegységet mind' az egész üzemben, mind az egyes osztályokon. A ku (mérgezők Farkas István vasesztergályos, az üzemi szo­ciá 1 de mofcr at a pár ts zerveze t egyik vezető egyénisége és Ko­vács Ágoston lakatos, müheíy­bizalmi körül csoportosultak. Bomlasztóközpont — a műhely saroh ban A műhely e©ik homályos sarkában nap mint nap ulle­gáliis* gyűlések voltak és e sut­lógó-ko aspiráló csoportokból raj­zottak (ki a gyár összes osztá­lyaira azok az elemek, akik minden akciót, nemcsak politi­kai téren, hanem az üzemi ter­melés v onalán is sikeresen meg­akadályoztak. Ez az aknamunka természe­tesen elsősorban a kommunista Húsvétra cukorkát, csokoládét legelő­nyösebben Kovácsnál Szeged, Tisza L.-körut 48. Tekhilse meg kirakatomat. Vértes István tüzelő- és épitő anyagkeres­kedő. — B o 1 d o j» assz o n y-s n • gárul 17.» Telefon: 3—65. Eladás fogyasztók részére minden mennyiségben. pártszervezet, az üzemben tö­retlen becsülettel dolgozó kom­munisták ellen irányult. Rákosi elvlárslói kezdve az MKP e©­szerü párttagjáig mindenkit be­mocskollak és rágalmaztak. Az MKP után — az Ü. B. és a termelés ellen Az üzemi bizottság munkájá­val szemben ellenhangulalol te­remtettek a gvárban. Minden kiharcolt üzemi eredményt le­kicsiny leltek. FaFkas István és Kovács Ágoston politikai izga­tásukat kiterjesztenék a terme­lés terére is. A demokrácia a munkást csak kizsákmányolja — hirdették uton-utfélen. L tevékenység eredménye­képpen a munkafegyelem telje­sen meglazult, »a termelés gra­fikonján az "égves ágazatok szí­nes vonalai megreszkettek és le-fet cikáztak. Átlépés, béhe — munkástestvéri segítség Marosán elvtárs beszéde az ujszegedli gyárban szinte föld­indulást hozott. A beszéd1 az or­szágos politikából elsöpörte azo­kat az elemeket, akikre a sze­gedi szociáldemokrata központi szervezeten keresztül az ujsze­gedi ©ár szociáldemokratáinak Farkas és Kovács Agoston-féle vezérel támaszkodtak.. .Marosán elvtárs beszéde pár­nuzamosan felnyitotta a szociál­demokrata munkásság tömegei­nek szemét. H©emberként sö­pörték ei eddigi vezetőiket és átléptek abba a pártba, amely az üzemben három év óta kö­velkezeles, sziklaszilárd és ered­ményeket felmutató politikát folytatott — a Magyar Kommu­nista Pártba. Politikai téren valami végte­len csöndes nyugalom önti el a gyárat. A kómmiin'slák nem ültek örömünnepet. hanem se­gítő kezet, valóban munkástesi­vérfl kezel nyújtottak a szórtál­demokratákból lelt uj kommu­nisták leié. Az üzemen belül szeminárium indult, amelyet munka után sürü tömegben látogatnak az uj elv­társak. A pártszervezet életébe azonnal bekapcsolták őket és a jó szociáldemokratákból most jó kommunista tizes csoportveze­tők, pártbizalmiak lettek. Farkast és társít a változások szele kifújta a szerintük biztos, de homályos mű helysarokból. Távozásuk ulán nemcsak a poli­tikai légkör javult, de érezhe­tően rendeződik a termelés is. Egy hét alatt — ivet a gralikon Kiss elvtárs, az üzemi bizott­ság elnöke a hét elején érté­kelte 'ki a gyári, adminisztrációs osztály áltat össze©üjtött leg­frissebb adatokat. Nincs még kél hete scm> r pe­piik a J változásnak — mondja. — Az első nyugodt hét terme­lésé eredménye azonban már je­lentős javulást nozoll. A februárvégl állapothoz v*» Rzonv'tva az első nyugodt hé­len 15.000 méterrel 'többet ter­mellünk. Ez kereken 30 vég anyagnak felei meg. De az ered­ményt csak két-három hónap után mérhetjük le pontosabban. Ha mindfen ugv megy, mint ed­dig — szögezi le —, ©örnrö­rücn ivei felfelé a grafikon. i JVő a munkalegyelem — iermel a lonó A boldog és optimista ü. b. elnök után Yig elvlársnő, az ü. b. régi, bevált szociáldemo­krata tagja, akit csak huszonöt év harcának emléke tartott visz­sza pártjáoan — csatlakozik op­timizmusban Kiss elvtárshoz. E© hét alatt 3 százalékkal ugrott fel a fonó termelése. De "(Folytatása a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom