Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-14 / 62. szám

4 DCLMAGYAKOKSZAG Vasárnap, 1948 március 14. Barangolás a szőregi csatatéren A mult bűnei tárulnák fel a szabadságharc egyik nagy csatájának sainholyen Aliig négy-öt kilométerkő su­han ol mellettünk a szőregi or­szágúton az első idei márciusi tavaszi napon, amikor mcgérkc­fcünk motorkerékpárunkkal az ujszőregi elágazáshoz. Nem mcsssze kis vasútállomás fehér­lik felénk: az ujszőregi megálló. Előtte fut el a vasúti töltés a szőregi országúttal párhuzamo­san, mellette meg liosszu, régii löllés húzódik, »ket oldalán ap­rócska háza/tea 1. Ez a töltés események cmiékót őrzi. Itt, eb­ben a szögben álll lel ugyanis majdnem száz évvel ezelőtt 1849 augusztus 5-én a szabad­ságharcos magyar csapatok egy része, a IX. hao'testnez tartozó Wisoczki és Lázár haaosztály, hogv hősi ellenállásával fedezze a Deszk és Bába felé visszavo­nuló X. és IV. magyar hadies­tet. Mögöttük Dessewly huszárai sorakoztál/ föi, a töltés tutold'a­ián az osztrák csapatok állottak, hátul ]>edig valahol a mai ken­dorgy.ár tájékán Panjutin cári orosz csapataival megerősített fferzinger osztrák hadosztály. Itt ennél a töltésszakasznál, a kis ujszőregi állomás közelében, ahol leszálltunk motorunkról. Itt vágatolt .éréseket a hadtest parancsnoka, DcmninsZid, ötven magyar löveg számára. Össze­sen mintegy 38 ezer magyar szabadságharcos állt már itt dél­előtt óla, velük számtalan nép­felkelő és készülődtek1 hősi el­szántsággal a tuleróvet szem­beni küzdelemre. Vissza az időben Amint igy elgondolkozunk ezen, oiőltünk a szőregi Csala térkó|)óvei, — egyszercsak meg­elevenedik előttünk a környék. Késő délutánra jár az idő, a meleg nyári nap is langyosab­ban süt. Egy zsinórosruhás bon véd tiszt előveszi zsebóráját­fél hatot mutatnak rajta a zö­mök óramutatóit. Ebben a pil­lanatban megszólal n töltés túlsó oldaláról, Szeged' felől egy osztrák ágyú, sorra dördülnék hfcána a többiek is. A Válasz nem marad' el a magyarok oldalán sem. Alig pár perc lelik el és lőporfüsl terjeng mindenfelé, az időnként lieálió Kisebb csöndet I>etiig pnskaropogás szakítja meg. Homályos távcsövön látjuk, hogy az egyik osztrák alakulat a szentiváni erdő felé kanya­rodik, az ott táborozd kéf ma­gyar zászlóalj viszont Szentiván felé vonul vissza. Itt mellet­tünk is megélénkül ismét a le­vegő; két osztrák hadosztály ol­dalba aikarja kapni a IX. hadlest ütegeit. Harsány »hajrá« hallat­szák azonban féi -mögöttünk. Megóncíuitak Szőreg felől Des­sewfy huszárai. Kivont kardok villannak a levegőben, píros sapkák tűnnek Tel nagy tömeg­ben, alig néhány perc és már itt is vannak. Élérí'k a töltést és heves harcokban tartják vissza az ellenség bekerítő csa­patait. Közben Dombinxzki is új­ból megszólaltatja ágyúit, de a a Wisoczki és Lázár hadosztály­nak visszavonulási parancsét ad. Hiába, á túlerővel szemben kár lenne az oktalan hősiesség­ért! Egy zászlóalj azonban ki­ugrik a Wisoczki hadosztályból, elszánt, lóporfiistös, vérző ar­cokkal tömörülnék össze a töl­tés melleit. Az osztrák Jab­lonovvski dandár élosztagai ve­lük szemben már-már feljutnak a töltésre, de egyszercsak fel'Io­bog egy magyar zászló, ujabb • hajrá® kiáltás hallatszik, meg­harsan egy kiirt is és rövid, de heves kézitusa után az osztrá­kok leszorulnak a töltésről. « Hősies küzde'em a túlerővel Ez a hősi lendület megmen­tette a visszavonuló magyar csapatokat. Most ntár visszavo­nulhatnak ők is. Közlien Dem­binszki felxaptat Jovávai egy magaslatra, hogy áttekintse a csalaleret, de lova felhorkan, felágaskodik, majd tompa puf­fanással zuhan le a földre. Go­lyót kapott, majdhogynem gaz­dáját érte a gyilkos ólom. A csata ezalatt mostmár kisebb erővel folyik, végig a töltés mentén. A magyar csapatok in­kább a visszavonulásra gondol­nak, hiszen az osztrák és cári orosz csapatok túlereje teljesen nyilvánvaló: Nem adják azért oiyan olcsón! Piros nadrágos (Folytatás a 3. oldalról.) ennél romosabb, liogy a inun­kafogyclein szilárdult. A munká­sok, munkásnők beláttak, hogy a kommunisták által folytatott munka, a többtermelés, az ol­csóbb előállítás, a gazdaságo­sabb munka jelszava csak az ő érdekükben van. . A festőben, a fonóban és a többi osztályon ina már min­denki munkájával törődik. Ha valaki az elmúlt hetek esemé­nyeiről érdeklődi/, mosolyogva fordulnak vissza a szövőszék mellől: — Bégen voll az, szinle elfe­lejtettük már. Ha tudtuk volna, hogy ilyen jól megy utána min­dén — már ejőbb megtettük volna. l/f „összeesküvés" — termelési versenyre A gyári eseménytclenséget a hét végén azonban uj mozgoló­dás, uj »konspirálás« váltotta fel. De mosl már nem plrt­sovinizmustól ve/érclve, sötél tervek megvalósítására szövet­keznék. Versenyt készítenek, elő, termelési versenyt Egyelőre nincsenek meg a végleges nor­mák, ezért nem mérkőzhetünk Kardos iestéh Valéria-fér. más üzemekkel — mondják. — De iIrénülgképpen® gyáron be­lül mar versenyre kattognak a szövőgépek. Március 15-re már teljesen kibontakozott ez a versengés. A j Csepel felől jött friss tavaszi 'szél kifújta a műhely sarkokból, a munkatermek zugaiból a régi szellemet. A gyárkapun ma reg­gel vigan csattog a vörös és nemzetiszínű trikolór. Egy-egy csattogásnál végigsimít a mun­kásegység megteremtését hir­dető táblán. Azon a táblán, amely alatt öntudattól duzzadó ós munkára kész elvtársak más­félezres tömege megy be a már­ciusi ünnepek után az ujsze­gedi kendergyárba. Termelni, jövőt építeni." izmos lábak ösztönzik' most ro­hamra az erős lovakat és Bocs­kay-huszárok vetik magukat egy elszigetelten álló osztrák üteg­re.. Elkeseredett küzaelem ala­kul ki. Mindkét csapatból bősé­gesen hullanak Je a lovakról. Két-három osztrák is jut egy-egy magyar huszárra, dö vagdalkoz­nak is hősiesen és itt is, ott is seliesűllen fekszenek, a földön a fehérzubboiiyos osztrák katonák. Már-már el is foglalják magyar­jaink az üteget, de ott hátul előrenyomulnak Panjutin oro­szai és ilyen hatalmas túlerő visszavonulásra kényszeríti hu­szárjainkat is. 'Nem tehetnek mást, ők is 'követik' a többi ma­gyar csapatot és elindulnak hősi utóharcokkai -Béba felé. - Este nyoic örára jár már az idő. A távoli domnhátról már az esti szürkületbe olvad l>eie a szőregi templom tornya. Csön­dé s lelt a csatatér, dc" végig a töltés kél oldalán fel-fél nyög egy egy sebesült. Halottak vére festi pirosra mindenfelé a föl­det. Szomorú, de mégis dicső­séges napja ez a magyar törté­nelemnek, A csata elveszett, de a szabadsagharcos magyar sere­gek keményen kitartották és si­került is elérniök, hogy a két másik hadtest épségben, harcra­készen vonulhatott Béna felé és gyűjthetett erőt a további küz­deicmhez. Dolgozó, felszabadult nép a csatatéren Éles den... fütty hasit Ke (riadunk. át a csen­Nagv, fe­lhány évvé; ! diló Vörös kete mozdony robog ál a kis ujszőregi vasútállomás előtt a zöldlelő vasúti töltésen, éppen ott. ahol valamikor a Lázár­hadosztály állhatott. Nagyot for­dult azóta az idő kereke. A csatateret most vasúti töltés szeli át, amelyen napjában több­ször is hosszú sor vasúti ko­csik futnak végiig, újjáépített mozdonyok, helyreállított sze­mélykocsik, tehervagonok. Amar­ra meg Szeged felé, ahol közel száz éve a cári orosz csapatok vonullak a magyarok ellen, né­ezelőtt a Hadsereg fclszaba­hataimas egységei szorították vissza a né­nié leket. A hircs ujszőregi töltés kél oldalán, ahol a magyar és osz­trák csapatok állták szemben egymással, most kertes kis há­zak húzódnak mog. Végigsétá­lunk a töltés tetején és sorra belátunk a '/is kertekbe. Itt gyümölcsfákat metszenek, olt meg szorgalmasan kapálnak a zyme ip.cuoaioioa izsi:m:j ssuj egyik liázlelórő! galambok száll­nak fel. mintha a békés munka hirdetői lennének. Vizet, v llanyt kér a ta»u Fejkendős asszony jön velünk i,bérlő földjét is másnak adták szemlie a töltésen. Karján két odá. Mindenképpen jó lenne már kanna, mögötte pendőles gyerek Szegedhez tartozni, hiszen majd­kocog egy kis kannácsítával. ] nem mindannyian oda járunk Vízért meiniek a kútra, mert a , munkára is. Minek hál ez a kú­ti özei 90 családi házból álló, lönáüés? fiiként munkástelepülést ámult-1 Megnyugtatjuk, hogy elavult ban nem méltatták arra, hogy j közigazgatási r'endszerünk re­nemsokára megszületik szeged-terv mcgvaló­ku tiki folyókat létesítsenek. A de-! formja nen mokráciának kelt ezt is pótolnia és a Nagyi ós pótolja is a hároméves terv során. — Bizony többszáz métert kelt meglenni naponkint a víz­ért -— mondja az asszony. — De vannak olyanok is — Uj­szőreg másak végén lakók —, akik két kilométert tesznek meg, a mig a kútra érnek. Más bűne is előbukkan itt a múltnak. A házakban még ma is pelróleumlámpa ég, a falu töltésből álló egyetlen utcája meg koromsötét ej^g inert a felsődunánluli villamostársaság­nak, amelynek hatáskörébe tar­tozik ez a környék, nem volt jó üzlet ide kivezetni a villany­vezetéket. Ezen "a bajon is mai tervszerű gazdasági rendünk se­gít majd, amely elsősorban nem az üzleti érdekeket, hanem a dolgozók érdekeit tarlja szem előtt. Elavull közigazgatási rendszerünk bűnei — Látják kérem ott Szeged felé, a házak mögött azt a kes­keny utat? — mutat egy ujsző­regi munkásember egy poros gyalogúira. Az ott a megyehatár. Mi már Csanádhoz tartozunk, amaz a fele meg Szegedhez. Igv azután az ujszőregliek azon a részen nem kaphattak földet a földreform során, sőt közel 20 Olcsó savanyúság (csalamáöé) viszonteladók­nak és étkezdéknek ki­mérve JANKÓ konzerviparnál Pulcz-utca 23. 15-én, hétfőn esle 8 árakor a móravárorfl Népházban (Kálvá­ria-tér) műsorral és lánccal egybekötött centenáriumi ünnepélyt rendeznek a koaiiriós pártok. — KözremüködÜk a rendőr tanosztáiy szavatókórusa. Beiépődij nincs! — Műsor meg­váltása kötelező, ára 1 Ft. nagy választékban részletre is. Javítások jótállással Déry Ede Szeged, Kiss-ufca 3. sz. sitása sem kési* soká, amellyel ezek a problémák is megoldód­nak. Kisemberek látszólag ki­csiny, mégis nagy panaszai ezek. A szőregi csatatéren karddal védték őseink az országot, utó­daik most itt kapával, 'két kezük munkájával dolgozna/ meg érte. Erre gondoiiinK, amikor végig­ballagunk a nagy időket tátott töltésen és elmegyünk a szürke iskolaépület mellett is, amely­ben egy alig húszéves tanítónő égyediii oktalgalja a kis falu valamennyi nebulóját. A sző­regi csatatéren igy olvad össze mult és jelen. »Csatájuk a vé­delmezett "népjog csatája voll« — hirdeti a Bajza-dd'ézet a sző­regi csala szegedi emlékművén. Mi pedig hozzá lehelj lik: ez a védelmezett népjog annyi évti­zed' .ulán niosl juthat diadalra a tervszerű munkában egyre jobban taipraálló, demokratikus Magyarországon. Dr. Ltikos Zoltán r Edes, m nt a szép lény szája Szeredai paprikáia ! Üzemek! Üzemi Bizottságok. munkásruhák InSS részletre mig a *>ésslef tart KlauzáMér 5., az udvarban Dobó-fele tjummi szandá árusítását megkezdtük. Príma minőség. Olcsó árak. Hódy cipöüzlet Szeded, Ketemen-utcaa 14. sz. Női és leányka-felöltők, férfi, fiu, gyermek kész felső­ruhák nagy választékban Szécsy ruhaáruház Szeged, NagyJ,-u.4. Kiskereskedő egység Irta: BOZOKY LÁSZLÓ Az utóbbi időben minden­ki érezte, hogy a kereskedel­mi érdekképviseletek szerve­zetei körül valami baj van. A kiskereskedő társadalom egység ulán áliilozott, de ezt az egységet nem sikerült ed­dig megvalósítani. Hosszú he­tek, hónapok óta folylak a tárgyalások a kereskedelmi érdekképviseletek között az egység megteremtése érdeké­ben. Büszkén jelenthetjük, hogy a küzdelmes munka nem volt Hiábavaló, sikerüli a kiskereskedői egységei meg­teremteni. Ezzel azonban csak a kez­deti nehézségek oldódlak meg, mert a munka nagyobbik ré­sze ezután következik. Az uj érdekképviseleti csucsszervezelre, a KISOSz-ra vár az a nagy feltálal, hogy' többek közöli a demokrácia egyik legna­gyobb vívmányát, az egyen­lő elbánás elvéi megvaló­sítsa. Nagyjelentőségű a mult hó­len tarlóit kamarakerületi ér­dekképviseleti vezetők érte­kezletének határozata, amely szerint a KISOSz országos elnök­sége fcnnlarlás nélkül elfo­gadta. hogy » vidéki főosz­tály elnöksége és vezetősége aktív vidékii kiskereskedők­ből álljon. Meg kell emlileni, hogy Sze­geden a KISOSz szervezeté­nek megalakítása elé sok aka­dályt gördítettek a közelmult­bn. Sokn voltaaak. akik min­den eszközt felhasználtak, hogy hátráltassák az egvséges építő munkát ugy az érdek­képviseleteken belül, mint a közvélemény felé: Ha a vidéki kiskereskede­lem érdekképviseleteinek ve­zetői felismerték volna hova­tartozandóságukat, osztály­helyzetüket, nem fordult vol­na elő, liogy ugy-az áruelosz­lás, mini egvéb kérdésekben annyira háttérbe kerülnek a vidéki kiskereskedők, mint ahogv az történt. Sokan kérdezik, hogyan tör­tént az, hogy akik eddig a» KISOSz megalakítását gátol­ták, azok ma a KISOSz zász­lóhordozói közé tartoznak? A felelet egyszerű: a rossz vonalvezetésért és a rossz korcskedelempolili­Ikai irányításért nem a motg­lévész'eil kiskereskedők fe­le'ősék, hanem az Irányítóik!! Az uj érdekképviseleti mun­kában helyt kell biztositara mindazoknak, akik becsületes munkájukkal, szakértelmük­kel és demokratikus állásfog­lalásukkal szolgálni akarják a szegedi kiskereskedők igaz ügyét. A KISOSz régi hívei nem áhítoznak bosszúra, ha­nem a megértés vezeti öjcet. Nem bizlosilanak azonban he­lyet a közéleti szereplésre vá­gyó, a karrieristák, vagy az anyagi javakért felfelé törte­tők részére. A dolgozó kiskereskedő a maga munkájából él, ezért a kereskedőnek és szervezeté­nek — a KISOSz-nak — nem lehet más politikája, mint a magyar dolgozók két pártjá­nak, a munkáspártoknak po­litikája. Csak ezzel a poli­tikával lesz a magyar kiske­reskedő a népi demokrácia öntudatos harcosa, ez bizto­sítja jövőjét, megmaradását, polgárjogát az uj magvar/köz­tái-saságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom