Délmagyarország, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-23 / 215. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Kedtí, 1947 szép (említ r 23. (Folytatás az 1. oldalról.) a tegnapi nap folyamán megtörtént de az országgyűlés munkáját erő­sen fékezhetik a koalíciós pártok­ban fellépő jobboldali, kommunis­taellenes hangulatok és ugyanak kor nem egészen alaptalanul szá mitanak arra is, hogy a mai kiéle­zett nemzetközi helyzetben hatba tósan táplálhatják ezzel a kalan­dokra spekuláló reakció botor re menyeit. Lapunk hasábjain löbhizben be­bizonyítottuk, hogv a választási visszaélések, bárki kövclte el azo­'kat, aránytalanul kis mértékben be­folyásolták a végeredményeket, de sajnos koalíciós partnereink sajtó­la nem világositolta fel eddig £lég­fté párthiveiket. hogy immúnissá tegye őket az ilyen reakciós pro­pagandából származó veszéllyel szemben. Erre alapozza a szegedi reakció is reményeit. A reakciós szándék felismerését a Szegedi Napló u^y védi ki, hogy alattomos cselvctését ügyesen a itfrágaság- és a korrupcióellenes tö­rekvések leplébe takarja. Ezzel is közelebb férkőzik a koalíciós pár­tok demokratikus tagságához. Az a reakció, amely gazdásági sikon mindent megtesz a drágasúg pme­lésére, lapjaiban igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a kisembe­rek érdekeit védi. Ezzel á jól kiszámitolt, agyafúrt reakciós propagandával csak a ko­alíciós pártok közös és határozott fellépése tudna eredményesen meg­birkózni. A közös veszély tudata kell. Jiogy egy táborba tömöritsen mindén demokratát, kommunistát, vagy nem kommunistát egyaránt. Csak az ilyen fellépés tudná meg­akadályozni azt, hogy a reakció to­vább bomlassza a koalíciós pár­tokat, főképpen a Kisgazdapártot. Tisztában kell ugyanis lennünk azzal, hogy a rossz választási ered­ményeket az okozta, hogy a Kis­gazdapárt nem elég erélyesen szállt szembe a pűrlon bcliti és kivül dol­gozó reakcióval. A reakcióból egyik demokratikus pártnak sincs sem­mi haszna, ha az belülről bom­lasztja sorait, a pártonkívüli reak­cióval pedig csak erélyes és demo­kratikus ellenpropagandával lehet megküzdeni. A magyar demokrá­cia kilátásai e"E>ben a tekintetben Jobbak, mint az elmúlt kormány­zati időszakban: a nyilt ellenséggel sokkal eredményesebben lehet fel­venni a harcot, mint az alattomos baráttal, amely a szükség esőjén cserbenhagy. A Szegedi NapTó-féle csclvetéseket játszi könnyedséggel kivédjük, a koalíció táborából ala­posan kisöpörjük az áldemokratá­kat. Elhelyezték Eidus Bentian em ékibiivet az MKP belvárosi székházában Az MKP Belváros I. szervezete vasárnap délelőtt Eidus Bentian­einlékünnepélyt rendezett székhá­zában. EidUs Bentian vértanúja lett marxi világnézetének. Benne olyan elvtársat vesztett mozgalmunk, kevés élt közöttünk. Hozzátartozói könyvtárát a pártnak ajándékozták melyet plakettjének avatása után átadtak közhasználatra. A párthelyiség jcönyvtárhelyisé­gében Eidus Bentian életnagyságú bronzplakettjét helyezte el a párt­szervezet. A MaDISz dalárdája az Internacionálét adta elő, majd Dé­nes Leó polgármester méltatta Ei­dus Bentian munkásságát. Ligeti Jenő a Szociáldemokrata Párt ne­vében szolalt fel. Kcnessey Ferenc egy Ady-verset adolt elő, mig Dá­niel György Kovai Lőrincz meg­emlékezését olvasta fel. Befejezé­sül a MaDISz) munkásindulókat énekelt. Az ünnepség után dr Eisner Ma­nó bejelentette, hogy Eidus emlé­kének Sszteletére a Belváros I. pártszervezet Eidus könyvtárát ki­bővíti, ujabb cs értékes munkákkal gazdagítja. Talpbör a hídépítő munkásoknak A hídépítő munkások súlyos pro­bléma előtt álltak a közeledő esős időszak következtében. Talán egyet­len munkás sincs, akinek cipője használható állapotban volna. Tar­ján Tibor iparügyi kormánybiztos ezért a liidmunkások részére száz pár cipőtalpat utaltatott ki,_ amit a munkások közt hamarosan ki is oszlanak. Szőrmét? Rosman Szörmegyá® közp. raktár Kárász ulca 8. Mit látott a magyar delegáció a 800 éves Moszkvában (Moszkva, szeplemlicr 13.) A Mosz­kva 800 éves fennállásának évforduló­ja alkalmából rendezett ünnepsé­gekre a szovjet fővárosba érkezett és jelenleg is ott tartózkodó magyar küldöttség tamai a moszkvai rádió felkérésére elmondották látogatásuk során szerzett benyomásaikat. Bognár polgármester a következő­ket mondotta: az itt eltöltött 8 nap alatt általános kép alakult Ja ben­nünk a Szovjetunió életéről, fejlő­déséről, merész kezdeményezéséről, kultúrájáról. Szeretném a vélemé­nyem szerint lényleges lanufságoka* leszögezni. Az első az, hogy a szov­jet rendszer milyen nagy mértékben tudja biztosítani a szovjet nép szer­ves részvételét a különféle kitűzött célok megvalósításában politikai és gazdasági téren egyaránt. Ilyen pl. az ötéves Jerv. A második, hogy mennyire benne él a népben a maga forradalmi múltja. Harmadik lanulsá­Kübehháza és Deszk panaszkodik a tef beszolgáltatás miatt Az utóbbi időben Szeged tejel lá­tása nem volt zökkenőmentes. Or­szágszerte zavarokat okozott az ál­latállomány részbeni kipusztulása, a tei árának maximálása, de kü­lönösen a 10.900/1946-os miniszteri rendelet. Ez a rendelet ugyanis azt irja elő, liogy mindén lobén tartó gazda köteles egy liter letet be­szolgáltatni, a többivel szabadon rendelkezik háztartásában, d& ha eladásra szánja, ugy köteles a tej­gyüjtőállomásnak maximális áron áladul. Tejgyüjléssel hivatalosan nem nagyon zavarták a gazdiákat, ellen­ben az litöbbi időben Littomerczky tejgyüjtő két községben eleget akar tenni a rendélelnek. Tudni kell azt hogy Kübekháza és Deszk, a két kiválasztott község Szegedről jól és könnyen megközelíthető. Littome­riczky tehát kiépítette Deszken és Kübekházán a tejgyüjtést. Az ot­tani gazdák közt természetesen1 nagy elkeseredést váltott ki, hogy éppen ők a kiválasztottak, hííután ők a hídépítő munkásokát és a kend'ergyárat látták el eddig a tej­jel s a hivatalos tejgyüjtés éppen őket érintette érzékenyen. Ezzel szemben igen sok szegedkör­nyéki tanyai gazda nagyon hálás lenne a tejgyüjtő központnak, ha in­tézményesen összegyűjtenék odakint a tejet, mert azért á néhány literért nefcik nem érdemes a rossz utakon Szegedre gyalogolni. Ezek a gazdák kész örömmel adnák maximális áron igen jó minőségű árujukat, ami "igy, ha nem is megy veszendőbe, mert odakint felhasználják, de a közellá­tás terén lényeges javulást idézne elő. Egyébként is leheletlen állapoto­kat teremt az a rosszul sikerült 10.900-as rendelet, mert £ gazdák most dugva hozzák egyes kiváltságos házakhoz a tejet, mig ha felszabadí­tanák, szabad kézből árusítanák a gazdák, minden bizonnyal elfogadható áron ezt a nélkülözhetetlen közszük­ségleti cikket. Felavatták a szegedi deportáltak emlékművét A szegcdi zsidó hitközség vasár­nap .délelőtt avatta mártírjainak emléktábláját, melyet a zsinagóga előcsarnokábaii helyezlek el. Mint­egy 2000 azoknak a zsidóknak a száma, akiket a fasiszta őrület pusztított el és akiknek még .„jel­telen sírjuk nincs. Ezeket temette el jelképesen a szegedi zsidó hit­község fl jjemplom előcsarnokában elhelyezett fekete márványkopor­sóban, neveiket pedig fehér már­ványba vésve örökítette meg. Az emlékmű Fenyő Lajos műszaki ta­nácsos tervei szerint készült. Az a valóünnepélyre az ország minden' részéből megérkeztek a küldöllek. Az istentisztelet során dr. Fren­kel Jenő főrabbi mondolt megrá­zó erejű emlékbeszédet, majd Fe­nyő Lajos az emíékmübizott&ág jie­vében, Stern Márton bitközségi el­nök a szegedi zsiidó hitközség pe? vében, Stöckler Lajos a Magyaror­szági Izraeliták Országos Irodája nevében, Dénes Leó polgármester a város nevében beszélt. Ezt köve­vetőleg fl küldöttek mondták el em­lékbeszédeiket. Dános Dezső kul­tuszéi ől járó vette át végezetül az emlékmüvet. SZINHA5& • MŰVÉSZET A Dolgozók Színháza előadásaira a DéSmagyarország kiadóhivatalában igényelhetők a jegyek Mint már jelentettük, a Magyar Kommunista Párt nagyszegedi vég­rehajtóbizottsága az idén is foly­tatja' a tavaly olyan jól sikerült dol­gozók színhaza akciót. Az MKP tár­gyalásai során „ujabb megállapodást kötött a Szegedi Nemzeti Színház­zal. A megállapodás értelmében az idén a szegedi dolgozók J0 prózai, 8 opera- és 6 operettujdonságot lát­nak. Ezen túlmenően, az elmúlt év azt bizonyította, liogy darabonkint egy előadás kevés, ezért az idén minden darabból két előadást reftdez az MKP a dolgozók színháza sorozatban. Az MKP megbízásából a dolgozók színháza akciót a Délmagyarország kiadóhivatala bonyolítja le. Ezért fel­hívunk pártállásra való tekintet nél­kül minden szegedi dolgozót, hogy jelentse be jegyigényét sürgősen á kiadóhivatalunkban. Felhívjuk a sze­gedi kerületi és üzemi pártszerve­zeteinket, hogy jegyigénylésükct je­lentsék Jic, Miután az érdeklődés a szokottnál is nagyobb, a helyeket pe­dig az jjgénylés sorrendjében osztjuk ki. A dolgozók színháza első előadá­sát október 13*án tartja a szinház. ga, hogy soha semmiféle politikai rendeszerre olyan terhes örökséget; nem hagylak, mint a szovjet rend­szerre és mégis úgyszólván minden lényeges, minden tervszerű alkotás­ai elmúlt 30 esztendőből való. A negyedik tanulság az, hogy lépten­nyomon alkalmuk volt tapasztalni, hogy a Szovjetunió hatalmas biro­dalom nemcsak arányaiban, hanem, sokféle népeleménél fogva is, ame­lyet a szovjet haza és a szovjet rendszer tart össze. Ez a tény örök cáfolata minden faji elméletnek és faji felsőbbrendűségnek. Remélem — mondotta befejezésül Bognár polgár­mester —, liogy látogatásunk a Bu­dapest—Moszkva közötti kapcsolatok erősbödését fogja eredményezni és rövidesen Budapesten viszonozhatjuk azt a páratlan, soha nem tapasztalt vendégszeretetet, amelyben itt ré­szünk volt. Ezután Miliők Sándor államtitkár mondotta et a rádió mikrofonja előtf moszkvai benyomásait. Számomra moszkvai látogatásunk jóval több' volt, mint turisztikai érték. Amit egy­hetes itt-tartózkodásunk alatt lát­tunk, kitörölhetetlenül vésődik emlé­kezetünkbe. Rámnézve, mint közle­kedési szakemberre, elsősorban a moszkvai Metró, a földalatti villamos hatalmas méretei, modernsége, szép­sége, óriási tömegeket mozgató ké­pessége. volt legnagyobb hatással. Má­sodsorban lenyűgözött a moszkvai Volga-csatorna, amely 3 tenger kikö­tőjévé tette a birodalom fővárosa t­Még kell emlékezni arról a határta­lan szeretetről is, amelyet az orosa. nép érez Moszkva iránt. 3 Delmagyarország íiadHogolvhiratíöja A Magyar Hadirokkant, Hadifogoly Híradó jelenti: Az alább felsorolt hadifoglyok szeptember 16-án érkez­tek Foksániba, ahonnan a közeli na­pokban Debrecenbe érkeznek1: Aradi Béla Szeged, Alberti József Szeged, Bába Dezső Szeged, Borbás Szilveszter Szeged, Csóti János Sző­reg, Czászár Pál Szeged, Fogas Ist-­Gaát Géza Szeged, Gara Ferenc Sze­ván Szeged, Farkas András Szeged,, ged, Hegedűs Ernő Szeged, Horváth Sándor Deszk, Juhász János Kiskun­dorozsma, Jani István Kiskundo­rozsma, Juhász Gergely Tápé, Kor* mányos József Deszk, Kocs Pál Ofe­hérló, Kovács Béla .Szeged, Kondász József Szeged, Kiss József Ujfehértó, Léber Gyula Szeged, Mucsi László Szeged, Molnár Antal ószentiván, Molnár Imro Kiszomhor, Márlha Ká­roly Szeged. Németh József Szeged, Nnkits János Szőreg, Ozc János Cson­grád, Papp Vilmos Kiszombor, Pap Béla Kiszombor, Szemmáry István­Szeged, Szabó Péter Ujfehértó, Soós János Szeged, Stampf Ferenc Sze­ged, Szegő Szilveszter Szeged, Sáf­rány Albert Szeged, Szabó Lajos Uj­fehértó, Szabados Fe'rcnc Csongrád, Tóth Mihály Szeged, Tombácz Balázs Szeged, Tanács Balázs Szeged, Vass Dezső Szeged, Vidó György Szeged, Zsizsik Sándor Kiszombor. 705 hadifogoly szeptember 18-án érkezett Máraniarosszigctrc és utón. van Debrecen felé; köztük: Bulcz Sándor Szeged, Galbács Péí­ler Szeged, Gyuris József Kiskun­dorozsma, Kovács János Kiszombor, Palásti Kovács Rókus Csongrád, Sze ­keres György Szeged.

Next

/
Oldalképek
Tartalom