Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-27 / 169. szám

A Községi Élelmiszerüzem szerepe D«LMAG¥ARÜfiSZkG sirat Szeged élelmezésébe! Magyarországot a háború előtt ugy emlegették, mint középeurópa éléskamráját. A háború azonban olyan mérhetetlen puszlitásokat végzeit az ország területén, hogy a nemzet ellátását is problématikussá vált. Szeged- a nagy alföldi metropolis is súlyos élelmezési gondokkal küzdött, közvetlenül a háború befejezése előtt és után. A város nem rendelkezett olyan intézménnyel, amely elasztikusan és gyorsan oldotta' volna meg a (közellátási problémákat. Volt ugyan közellátási hivatal, oz azonban főleg adminisztratív munkát végzett. 1945 decemberében törvényhatósági határozat értelmében megalakult a Községi Élelmiszerüzem. Az ui intézmény éleirehivása első pillanattól kezdve a város legjelentősebb üzeme lett. Jóvátételi szállítások és közellátás A felszabadulás után nagy problémát jelentelt egyrészt a felszabadító hadsereg másrészt a város élelmezése. A fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi kötelezettségek csak szaporították az ellátási gondokat. A Községi Élelmiszerüzem azonban helytállt. A körülményekhez képest az ország egyetlen városa sem vészelte ál a Községi Élelmiszerüzem tevékenysége folytán a felszabadulás utáni időket oly viszonylagos bőségben, mint Szeged. Szegedhez egészen közel fekvő városokban megoldhatatlan probléma volt a kenyér, zsiradék, cukor és só. Szegeden, ha nem is bőségesen, de mint ezt adott a Községi Élelmiszerüzem. Az inflációban azután jelentőségében csak növedkedett a Községi élelmiszerüzem szerepe. InUácUs nehézségek A pengő romlásával a lehetetlenséggel volt határos közellátási cikkéket pénzért kapni. A hatalmas város ujabb nehézségek elölt állt. A pengő senkinek sem kcllelt és a Községi Élelmiszerüzem megszakítás nélkül szállított. Miniséffi termelés A város közellátási értekezletein minden alkalommal órákig tartó panaszáradatot volt alkalmunk hallani a kenyér minőségéről. Egyetlen értekezlet sem volt, melyen a közellátási kormánybiztos asztalára nem tettek volna ehetetlen kenyeret. Ez a helyzet arra készlet tc a Községi Élelmiszerüzcmet, hogy átvegye a minőség szabály zó szerepét. Nagy anyagi áldozatok árán az üzem életrehivta pékségét és a város közönsége rögtön megállapította, hogy egyike a legjobb minőségű kenyér ott készül. Ez azután arra késztette azokat, akik addig gyengébb kenyeret sütöttek, hogy áttérjenek a minőségi termelésre. Azóta a panaszok! a kenyér minősége irányában teljesen megszűntek. Burgonya problémák Az 1946-os év egészen gyenge burgonya termést hozott. Szegeden nem lehetett burgonyái kapni. A Községi Élelmiszerüzem akkor, amikor már senki sem tudott burgonyát beszerezni, megoldotta ezt' a problémát is. A város burgonyát kapott, olyan áron, mint máshol, j sehol sem. A Községi Élelmiszer-, üzem súlyos anyagi áldozatokat ho-! zolt, hogy a dolgozók olcsó burgonyához jussanak. 50—60 százalékos veszteséggel adták a burgonyát és még is ellátták a dolgozókát. A szegedi élelmiszeripar fejlesztése . Lapunk munkatársa felkereste dr. Leipnik Győzőt, a Községi Élelmiszerüzem vezetőjét és az üzem további tevékenységéről érdeklődőit a 3 éves terv keretén belül. Dr. Leipnik válaszában rámutatott, hogy a Községi Élelmiszerüzem pillanatnyilag az árszabályozó szcrépél tölti be. A panaszok állandósultak, hogy Szegeden a burgonya legdrágább az országban. A Községi Élelmiszerüzem nagy mennyiségeket vásárolt és cikkünk megírása pillanatában 70 fillérért árusította. A Községi Élelmiszerüzem akciója sikerrel járt, mert az árak rohamosan estek. Az üzem azonban ezzel még jiem látja a burgonya kérdésben befejezettnek szerepét. A cél a burgonyát mégolcsóbbá lenni. Szeged száraztészta ipara jóhirü volt országszerte. Ez az iparág ma pang, a Községi Élelmiszerüzem ezen a téren is a kezdeményező szerepét vállalja és ilyenirányú termelő munkát is indít. Ezen túlmenően az üzem az idén is készit nagynépszerüségnek örvendő gyümölcsízeket, főleg szilvaizt, Káposztát savanyít és húsüzemét is fejleszti. Kisemberek szolgálatában A kisfizetésű emberek minden álma és vágya a disznó hizlalás. A mai kereseti viszonyok mellett ez azonban lehetetlen. Ezen túlmenően városi viszonylatbán egészségügyi szempontból nem is engedélyezik minden kerületben a hizlalást. A Községi Élelmiszerüzem az idén kísérletet tesz a városi alkalmazottak részére részletfizetésre disznót hizlalni. Hat havi fizetésre kapnak a városi alkalmazottak hizolt sertést. Pillanatnyi; lag jjz összeírás folyik. Amennyiben ez az akció népszerű lesz, ugy jövőre kibővíti ilyenirányú tevékenységét is az üzem. Kiskereskedelemmel a dolgozókért A Községi Élelmiszerüzem munkáját a kiskereskedelemmel és nem azok ellen fejti ki a dolgozókért — fejezte be nyilatkozatát dr.| Leipnik Győző. Az ország területén több na^v város tanulmányozta már a Községi Élelmiszerüzem szervezetét és állitolt fel hasonló intézményt. S2 ® fi ® & ® * g r* Az amerikai tafvedo Olvasd és terjeszd m Dél Magyarországot Szerezz ui előfizetőt Sztambulba junius végén egy amerikai repülőgép érkezett, mely földkörüli utazást végzett. Az utasok közölt 15 amerikai újságíró is volt, közlük Roy Howard, az ismert kiadó, a Scripps-Howard ujságtröszl egyik tulajdonosa. Az amerikai vendégek tisztelelére ünnepélyes fogadtatást rendezlek. A banketten kölcsönös üdvözlések hangzottak el. l'eterson újságíró megelégedettségének adott kifejezést abból az alkalomból, hogv Newyorkban török sajtóirodái álluottak fel. Nicolson újságíró kijelentette, hogy Törökország «az Egyesült Államok oldalán állt a békeért való küzdelemben.* Az • International News Service* líurst hírügynökség főszerkesztője kijelentette, hogy a közeljövőben nagyszámú ludósitó érkezik Törökországba. Többek között Roy Howard is felszólalt és válaszolt a török újságíróknak, az Egyesült Államokéban lezajlott örmény tüntetés tárgyában feltett kérdéseikre. Hogy mi a véleménye a tüntetésekkel kapcsolatban, Roy Howard szórólszora a következőket jelentette ki: — Ne tulajdonítsanak az örmény tüntetőknek jelentőséget. Ml nem tartjuk őket embereknek... Ezek a szavak igen jellemzők az amerikai sgjló ismert képviselőjére, többszörös laplulajdonosára, akinek újságjai széleskörű olvasóközönség közvéleményét irányítják. Az USA-ban éppen a lcgreakciósabb sajtóorgánumok, mint a Hurst- és a Scripps-Howard féle újságok kiabálnak leghangosabban a demokráciáról. Roy Howard kijelentése nem véletlen. Hangsúlyozza azt az elvitathatatlan tényt, hogy a valóságban a demokrácia cégére alatt reakciós nézetek rejlenek, melyek a hitleri faji őrülethez közei állanak. A Roy Howard féle reakciósok »nem tartják embereknek* az Egyesült Államok 13 milliós néger lakosságát. Számukra azok *nem embereki, akik nem- fogadják el az ő fajelméletüket. Nemrég az amerikai képvisellőház egyik bi zottsága elfogadott egy lörvényja vaslalot, amely szerint az állami segélyt megvonják mindazoktól a' leszerelt katonáktól, akiknek kapcsolatuk van a kommunista párttal. Nem tekintik embereknek az amerikai fajvédők a szrájkoló munkásokat sem, akiket a háború előtt könnyfakasztó gázzal mérgeztek és akiket most «törvényesen» is szeretnének a vasrács mögé ültetni. Scripps-Howard sajlpja mindig á legádázabb ellensége volt a munkásmozgalomnak. Amikor a? USA a hitleri Németország ellen harcolt, ennek a trösztnek az újságjai fasisztabarát propagandát űztek és gyors békekötést ajánlottak a hitleristákkal. Most ezek az újságok védik a «Truman doktrínát*, és c lapoknak a tulajdonosa •földkörüli* utazása alkalmával szétfröcsköli az amerikai tájvédelem mérges nyálát. Eszes-malom Kiskundorozsma T3rlést, tárolást paprikaőrlőét és bérfürészelést megkezdte. TELEFON: 5. BefŐZŐ kellékek legolcsóbban Weiszf eiler Testvéreknél SZEGED Kölcsey utca 2, Vasárnap, 1947. julius 27. A felszabadulás vértanúi A Magyar Kommunista Párt vértanúinak emlékét idézzük. A Magyar Tanácsköztársaság hősi harcában és az azután következő' ellenforradalmi vérfürdőben-ezrével estek el pártunk legjobbjai. Utána negyedszázadon keresztül bőven öntözte a magyar kommunisták vére azt a csatamezőt, ahol szívós, soha meg nem szűnő harc folyt a népünket guzsbakötő Horthy rendszer eiíen. SACVÁRI ENDRE a'magyar ffjuság tanítómesterét és nagy vezetőjét, a magyar függetlenség hős harcosát 3 évvel ezelőtt 1944. julius 27-én délután a csillaghegyi Gestapo csendőrnyomozói meggyilkolták Ságvári Endre egész életében azért harcolt, hogy a magyar ifjúság- szabad legyen. 1944. márciusában írta: ".félmondatként szeretnőnk mipdjpn magyar hazafi lelkébe vésni: nincs demokratikus Magyarország az ifjuság demokratikus nevelése nélkül. Nincs szabad nemzet szabad ifjuság nélkül*. Halálának évfordulóián felhívjuk a magyar ifjuság figyelmét nemzetünk és pártunk nagy vértanujára. Tanuljon a magyar ifjuság Ságváritól hazát szeretni, szeresse a szabadságot ugy, ahogy Ságvári szerette, álljon a magyar ifjúság előtt példaképen Ságvári elete és akkor a magvar ifjuság bizton rátalál á helyes ulra: az 1848 márciusi ifjak nyomdokára. SALLAI IMRE a Saüai és Fürst ellen vitt törvényszegő perben, érdekében megmoe•dull a külföldi közvélemény is 1932-ben: Romáin Roliand, Barbusse és mások tiltakoztak a magyar kormánynál. Mindez azonban nem segített, mert a halálos Ítélet előre meg volt írva. Meggyilkolták Sallai Imrét is. Születésnapjának évfordulóján idézzük éleiét, mely felolvadt a mqgyar nép felszabadításának nagy ügyében. Frázismentes, pátosz és gesztus nélkül élt és halt meg. Es éppen ebben az akart és eTért személytelenségben ütközik ki egy jelentékeny egyéniség személyisége az Uj ember példaadó élete. _ SnltsQk a Maivar Kizvéleménvkutaté latézatat " A Magyar Távirati Iroda kebelében működő Magyar Közvéleménykutató Intézet felhívja a közönséget, hogy közérdekű munkájában támogassák. Leveiező-tudósitóink kérdéseire válaszolva az ország egész területén mindenki résztvesz a demokratikus építőmunkában. A közönségnek tjz aktuális eseményekről való megkérdezése ugyanis azt jelenti, hogy a nép jogot kap arra. hogy az államvezetés problémáiban véleményét nyilvánítsa és hozzászólhat az'újjáépítés, és a gazdasági élet minden kérdéséhez és a termelés irányításához. Szeretnénk már rámutatni arra is, hogy a Magyar Távirati Iroda és igy a Magyar Közvéleménykutató Intézet az összes demokratikus pártok felügyelete alatt működik és igy nem pártérdeket, hanem országunk demokratikus fejlődését szolgálja. Levelezőink kizárólag olyan kérdésekét teltetnek fel az intézet nevében, melyek a körbélyegzőlenyomaltal ellátolt kérdőíveken szerepelnek. Kérdező-ludósitóink nevet nem kérdezhetnek. J Akik hajlandók a kérdezés munkájában is résztvenni, amely abból áll, hogy az időnként megküldött kérdőlapokkal kb. 10 ember véleményét megkérdezik, jelentsék be az intézetnek ebbeli hajlandóságukat levelezőlapon. A jelentkezőket kérjük, nevüket, címüket, foglalkozásukat és életkorukat közöljék az intézettel. Az intézet cime: Magyar Kőzvéleménykutató Intézet Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 22.