Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-01 / 146. szám

8 DCLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 10-17. juliaa 6. > Orszái - VILÁG BUDAPEST. Értesülések szerint Károlyi Mihály elválalja a párisi követi megbízást, ha ezt neki fel­ajánlják. llir szerint a demokra­tikus pártok egyetértenek Károlyi Mihály jelölésében. BÉCS. Az österrechise Zeitung a Tirolban még juindic szép szám­mal élő nyügatosokrol ír. Tiroí'ban sokszáz nyugatos család él Inns­bruckban legalább 500-ra tehető a magyar családok száma. Nagyré­szük a nyilaskeresztes párt tagja volt, azért nem mernek hazamenni. Sok tiroli község van, ahol inkább lehet hallani magyar szót, mintnó­metet. Ha ezek! a nyugatos magya­rok hazai magyarokkal kerülnek össze „akkor természetesen javá­ban folyik a Magyarországról szó­ló rémhirck terjesztése. Innsbruck­ban van egy magyar szerv, mely azzal foglalkozik, hogy a magya­rok kivándorlását Amerikába elő­segítse. VELENCE. A városban "összetű­zésre korült sor a keresztény de­mokrata párt hivei és a baloldali elemek között, amelyek megaka­dályozták, hogy De Gaspcrri el­mondhassa beszédét a keresztény demokrata párt ifjúsági szerveze­tének velencei kongresszusán. A zavargás a Szent Pál-téren tört ki. ahol De Gasperrinak beszélni kel­lett volna. A rendőrség könnyfa­kasztó gázt használt. Sok sebesül­tet kórházba szállítottak, sok em­bert letartóztattak. ATHÉN. Hazaárulás vádja miatt a bíróság eljárást indított az EÁM központi bizottsága és az EAM pár­tok két vezető lapja ellen. A haza­árulás vádja azért áll fenn, mert a központi bizottság az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsához emlékiratot küldött, amelyben a teljes felelősséget a görög polgár­háborúért a mostani rendszerre há-|hog;. _JL ritja, a két lap pedig közölte az I haladó volt, az megérdemíí, hogyeiő­cmlékiratot. I adják ma is. Éppen ezért választottuk Beszélgetés Major Tamással Magasszlnvonalu művészetet nyújtunk népszerű formában ibií gedi bemutatásra, amely annak idején Hétfőn Szegedre érkezett a buda­pesti Nemzeti Színház művészeinek egy csoportja Major Tamás igazgató vezetésével. Programjukban kél klasz­szikus darab előadása szerepel. A Délmagyarország munkatársa elbe­szélgetett a budapesti Nemzeti Szín­ház igazgatójával különböző szinházi kérdésekről. Elöljáróban arról szód Major igazgató, hogy miért ép­pen ezzel a két darabbal: Shakes­peare: Vízkeresztjével és Moliere: Nőik iskolája cámü vígjátékával jöttek hozzánk. — Azt szeretnénk bebizonyítani ez­zel a kél előadással, hogy minden közönségnek és minden társadalmi osztálynak lehet a legmagasabb ni­vót adni. Ezeket a darabokat Buda­pesten a legszélesebb néprétegek néz­ték meg. Ennek oka a rendezés mód­jának újszerűségében is kereshető, amely különösen a Shakespeare da­rabnál érvényesül. Nem akarluk a da­rab stilusegységét megbontani, azért minden kihúzás nélkül az eredeti teljes szöveget adjuk. A diszletezés terén is sok érdekes újítást vezet­tünk be, igy például sok helyen a diszletváltózást is a nyilt szinen, a közönség szemeláttára végezzük. Sha­kespeare egyébként ezt a darabját népszerű darabnak szánta. Ehhez az elgondoláshoz igazodunk mi is és va­lóban sikerült elérnünk, hogy ezt a úgynevezett »nehéz« vagy legalábbis nehéznek gondolt daraiJot minden előtanulmány nélkül megérti a kö­zönség. Shakespeare a »Vizkereszt«-et annak idején a népnek irfa és uu ma ismét a népnek akarjuk adni. Aa újjászületett magyar színját­szás feladataira tereltük ezután a szót. — Az igazi színháznak, így első­sorban a Nemzeti Színháznak hár­mas hivatása van. Az első, hogy ma­gyar darabokat mutasson be, — mon­dotta Major Tamás. Sajnos most technikai akadályok miatt nem tud-, tunk lehozni magyar darabot. A má­sodik kötelesség a klasszikusok ápo­lása. Ezeknél kiindulási elvünk az, hogv amely darab a maga korában most Moliernefc ézt a darabját sze­•m a nőkérdésben forradalmi kiállás volt. A harmadik kötelesség azoknak a modern daraboknak a bemutatása, amelyek valamely uj szellemi irány­zatot jelentenek. A vidéki színjátszás megsegítésére vonatkozó elgondolásairól kérdezzük a továbbiakban. — A vidéki szülészet felemelése érdekében első lépés volt a szegedi színház államosítása. Természetesen nem Jehet minden vidéki színházat államosítani, mort sok helyen még nem érték el uz ehhez szükséges művészi nívót. A kormányzat 3 millió G00 ezer forintot irányzott elő a vi­déki színjátszás megsegítésére. Ter­vezzük ezenkívül, hogy a Nemzeti Színház művészei rendszeresen vi­déki körútra indulnának és ezek be­vétele a vidéki színházat illetné. Min­denütt azonban általános élvnek azt tekinthetjük, hogy jóizlés megterem­tése legyen a főcél. Nálunk bevált módszerrel azt keli mondanom, hogy ugy kell megindulnunk a közönség rosszizlése ellen, hogy a közönség zsúfolásig megtöltse a "színházat. — Aa ízlés megváltoztatása és a jóizlésre való nevelés egyben poli­tikai kérdés is, a magyar demokrácia kérdése — folytatja Major igazgató. Pártpolitikát a színházba nem sza­sorban nemzeti ügy. Ezzel szombeo igen keményen politizálnunk kell ab­ból a ^enipontbói, hogy rohamot kell indítanunk az ellen az izlós ei­len, amely ellen már Ady is annyit rohamozott. Ez az a rész, ahol poli­tikának tartjuk a művészetet is. Végül A Szegedi Nemzeti Színház­ról szerzett benyomásai iránt érdek­lődtünk : — Egészen komoly és nagyszerű az az eredmény, amelyet a színház operai vonalon" elért, — válaszolta Major igazgató. Az együttes szellemé­ről is igen jó véleményen alakult ki. Különösen nagyjelentőségűnek tartom azt az eredmenyt, amelyet a munkás­ság számára rendezett" előadásokkal (ért cl a szinház. A csere játékokat minden esetre a jövőben meg akarjuk valósítani. A budapesti közönségnek feltéllcnüi be szeretnénk mutatni a Szegeden ofy n^gy sikerrel előadott >Saoro­cainszki vásár«-t. A beszélgetésbe itt bekapcsolódik Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Szin­ház igazgatója is és elmondja; hogy éppen most tervezik a szegedi szín­háznak tSjszinházzá való kiépítését, amely a munkáselőadások után a kör­nyék népének bekapcsolását is ered­ményezné. Az ideutazásokat kedvez­ményes jegyekkei biztosítanák, ezen­kívül maga a színtársulat is kiszállna vidékre. Nagy reményekkel bucsnjmnk és hisszük, hogy a budapesti ós szegedi Nemzeti Szinház további kapcsolata országos viszonylatban is jelentős batl bevinni, mert a színjátszás első- eredményeket ér majd ef Sebesüli orosz katona gyilkosa a népbiróság el ott 1944 őszén Sövényháza-Puszta­szer kisebb harcok után a felsza­badító Vörös Hadsereg kezéről át­menetileg jnémet kézre került. Bo­dor Rókus sövényházi 19 eszten­dős földműves észrevett a földjü­kön egy sebesült orosz katonát s ahogy később elmesélte, először sa­ját fegyverével „majd amikor el­törött, kapával addig ütlegelte a magával tehetetlen sebesültet, mig Rákosi levele a demokratikus pártokhoz a választási szövetségről A különböző pártok sajtója utalt a Magyar Kommunista Párt veze­tőségének junius 26-án a demokra­tikus pártokhoz intézett levelére a választási szövetség kérdésében. A lapok azonban hiányosan ismer­tették a levelet és igy az különfó'e félreértésekre adott okot. A he­lyes tájékozódás céljából teljes egészében közöljük a Magyar Kom­munista Párt nagyjelentőségű le­velét: > A Szociáldemokrata Párt, a Füg­getlen Kisgazdapárt, a Nemzeti Pa­rasztpárt vezetőségének! A nem­zetgyűlés feloszlatása és az ui választások megtartása elkerülhe­tetlen, szükséges és sürgős. Az ui vá­lasztásoknak a magyar demokrácia megszilárdítását, a nyugodt alkotó munka feltételeinek megszilárdulá­sát kell eredményeznie. E célok­kal szemben állnak azok a reak­ciós erők, amelyek az összeeskü­vés felszámolása ulán is elevenek. A fasizmus, főként a Sulyok-párt formájában és a demokrácia álar­cában újra jelentkezik és komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy a Szabad cukor, I. rendű faszén burgonya, kukorica kapható a Munkás Szövetkezetben tömegeket a demokrácia ellen for­ditsa. A reakciós és a fasiszta erők a választásokat is fel akarják hasz­nálni a demokrácia gyengítésére és aláaknázására, hogy megakadá­lyozzák a demokrácia nyugodt al­kotó munkáját a nép jólétének emelésire. A Magyar Kommunista Párt azért azt javasolja, hogy a demo­kratikus koalíció négy pJrtja kös­sön egymással választási szövetsé­get, ujitsa föl a reakció és a fa­sizmus elleni közös harcot, vala­mint a hároméves terv nagy or­szágépitő feladatának közös válla­lása jegyében a Magyar Nemzeli Függetlenségi Frontot. A demokra­tikus pártok választási szövetsége parancsoló szükségesség, valóban nemzeti érdek, amelynek alá kell rendelni a szűk pártérdekeket. Vá­lasztási szövetség nélkül a demo­kratikus pártok a reakció elleni közös harc helyeit egymással ver­sengenének. Az 1945-ös választás és az azóla eltelt idő tapasztalatai bebizonyították,' hogy az a demo­kratikus párt, amely a reakciós szavazatok elnyerésére vett irányt, amely a reakció elleni közös harc helyett a szövetséges demokrati­kus pártok ellen folytat vá'asztási harcot, múlhatatlanul arra a sors­ra jut, hogy reakciós elemek fu­rakodnak soraiba és a reakció/esz­közévé válik. Aki a demokratikus pártok választási szövetségét visz­szautasitja, felidézi a népi erők testvérharcát, megbontja a nem­zeti egységet, amely népünk föl­emelkedésének döntő feltélele. Az általunk javasolt vá'asztási törvény .természetesen nem érinti az egyes pártok önállóságát és kü­lön jelölt Pistáit, valamint azt az elvet, hogy a választási szövetség­ben résztvevő pártok mandátumu­kat listákra, külön leadott szava­zatok arányában nyerik el. A Ma­gyar Kommunista Párt reméli, hogy a demokratikus pártok ve­zetősége javaslatunk elbírálásánál éppúgy, mint mi, a magyar demo­krácia, a nemzeti erők összefogá­sának érdekeiből, a reakció és fa­sizmus elleni közős harc szüksé­gességéből fog kiindulni. Kérjük javaslatunk megbeszélésére párt­közi értekezlet sürgős összehívá­sát. Budapest, 1947 junius 26-án,. Rá­kosi Mátyás főtitkár.* élet volt benne. Fél órával a gyil­kosság után Bodor Rókus több is­merősének eldicsekedett, hogy jel­intézte* az oroszt. A lakosság közt ezután pánik keletkezelt, senki cem mert a faluban maradni s mind elmenekültek, félve a megtorlás­tól. A felszabadulás ulán az oro­szok kihantolták halottaikat s egy szemtanú orosz katona, aki szin­tén sebesülten feküdt a közelben, fedte fel a gyilkosságot s Bodor Rókust őrizetbe vették és átadták a népügyészségnek. A nyomozás szemtanukat nem tudott produ­kálni, csupán olyan tanuk jelent­keztek, akiknek Bodor eldicseke­dett a gyilkossággal. A népbiróság Kiss DczsŐ-tanácsa hétfőn tárgyalta a minden embe­ri mivoltából kivetkőzött gyilkos bűnügyét, aki semmire sem akar emlékezni s részegségre hivatkozik. A kihallgatott tanuk csupán a te­kintetben tudtak vallomást tenni, hogy Bodor dicsekedett nekik az esettel, de közelebbit ők se tud­tak. Dr. Lippay László népügy ész visszakérte az iratokat pótnyomo­zásra s saját személyében helyszí­ni nyomozást végez az ügy tisz­tázására s az esetleg beszerzett ui bizonyítékok alapján kerül aa üg>, ismét népbiróság elé. Gyászünnepély a szegedi munka hősének emlékére A Déímagyarország gyűjtést índit Mucsi Ferenc családjának megsegítésére Beszámoltunk arról a megdöb­bentő halálos szerencsétlenségről amely kedden reggel érle Mucsi Ferenc lakalosmestert, a most épü­lő ui közúti hidi kötelességtudó munkását. Szeged közönsége, dc az egész ország dolgozó társadalma is Míjcsi Ferencet a munka hősé­nek tekinti, hiszen kötelességtel­jesítés közben, nehéz, kemény munkája végzése során lelte halá­lát. Holttestét még mindig nem si­került megtalálni, dc a hidépilő munkásság Jegalább jelképes teme­tés formájában akar megemlékez­ni róla. Ma, kedden délulán fél 5 órakor kerül sor a gyászünnepély­re az épülő hid ujszegedi oldalá­nál. A hidépitc? munkásság felkéri a szegedi gyárakat és üzemeket, hogy a gyászünnepségen minél nagyobb számban képviseltessék magukat. A Délmagyarország gyűjtést in­kiit a hősi halált halfdiidépitő mun­kás kereset nélkül maradt család­ja számára. Kérüjik mindenkit, hogy erre a célra szánt adomá­nyait minél előbb juttassa el a Délmagyarország! kiadóhivatalába (Kárász-utca 6.) Az adományozók névsorát lapunkban közöljük. Belvárosi egyszoba-Sconyhás összkomfortos lakásomat elcserélném, belvárosi hasonló kétszobás komfortos lakásra. — Címet a kiadóba kérek

Next

/
Oldalképek
Tartalom