Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-29 / 145. szám

DfiLMAGVARORSZA <3 •'.ÜUMWU MMHRHBMBHnnMHr Mu^kaeröSiiány késlelteti a telekkönyvezési KmW* szárad,össxe 354 repedi uffjaűedat LlllllU • ielekkönyvi kivonaía készült el Székessy Lajostól, a Földhivatal műszaki osztályának vezetőjétől érdeklődünk: hogyan áll a te'ekkönyvezés Szeged cs környékén? — A kiosztás! munkálatok már befejeződtek,— mondja. — A mintegy 44 ezer hold kioszloll földterületből a műszaki munkát 20 ezer holdon elvégeztük és ezek/ iratait áttettük a telekkönyvi hivatalhoz. Ebben a hónapban még átadunk 15 ezer holdat, a jövő hónapban pedig leljcs egészében elkészül a .műszaki osztály, a,munkálatokkal. Igy ebből a szempontból! semmi akadálya sincs a telekköuy•ezésnek. Az idén a házhelyosztások is befejeződnek. Mit mondott a telekkönyvi hivatal? Hódi Miklós telekkönyvvezető dr. Katkjcs Andor járásbiróhoz ulasit. — Hogy állunk a telekkönyvezéssel? — Vetjük fel a kérdést a járásbirónak. — Elég rosszul. — Hangzik az őszinte felelet. Dr. Kalkics Andor és Hódi Miklós együtt magyarázzák meg, miért nem haladf a lelckkönyvezés Szegeden. Először is a telekkönyvi hivatal a földhivatal tól május l-e óta kap munkarészeket. A másik nagy baj, hogy csak öt telekkönyvvezető van Szegeden. Ebből is csak három dolgozik a telekkönyvi hivatalban. Valójában kellen telekkönyveznek. Ez a létszám a napi munka elvégzésére sem elegendő. Nemhogy a 44 ezer hold föld telekkönyvezéséhez c "egendő legyen. A 44 ezer hold föld mintegy 15 ezer földhözjnltatottat jelent. Tehát ennyi telekkönyvi betétet kellene nyitni. A meglévő kél telckkönyvcző egy hónap alatt a Andor. — Hiába foazonban junius eleje óta az igazságügyminiszter ren; deletél, mely szerint olt, ahol ujbirtokosok telekkönyvezéséről van : szó minden más munkát félre kell tenni és csupán az úgynevezett j széljegyzést lehet alka mázni. Nem : segit semnril. Legalabb 4—5 lelekkönywezető és leiró kellene, hogy 1 elkészüljön időre a telekkönyvezés. í Ezeknek a szakembereknek bőven legodaadóbb munka méllctl is csak dr. Kalkics G—700 telekkönyvi kivonatot tud ganato&itjuk elkészíteni. Elképzelhető, hogy mennyi időbe kerül igy a lelekkönyvezés. Nem is szólva a telekkönyvi kivonatok kitöltéséről. Sürgősen telekkönyvezetőkre és leírókra van tehát szükség, hogy a telekkönyvi kivonatok mielőbb elkészüljenek, Pillanatnyi ag 354 telekkönyvi betélet nyitottak meg. Ezeknek a telekkönyvi végzése is készül. A Szegvár környékiek kap- • lenne munkájuk, mert a Lelekkönyják meg valamennyit. Szegedén az l vi hivatal egyébként is tul van első telekkönyvi kivonatokat egy- j terhelve. Ugyanis nem minden linkét héten belül az ujszegedi iparos lóságot érintett ugy a földosztás, kiskertek juttatottjai kapják meg. mint Szegedet. Ill Szeged város Ezután sorban Királyhalom, Átok háza, Röszke, Szalymaz, Baklő és Szcntmihálytelek és a többi falu környéke következik. A telekkönyvi hivatal tiltakozik az ellen a vád ef'en ,hogy szándékosan késleltetik a te'ekkónyvézéstv Már a múltban is állandóan sürgettük az igazságügyminiszlériumot hogy a hiányzó nyomtatványokat és munkaerőt küldjön, — mondja és a Pallavicini nagybirtok felosztása jelenlelt nagy munkát az ország legnagyobb telekkönyvi ha lóságának. Tizennyolc község leiekkönyvi munkálatait keli a hivalalnak elvégezni. Ez a helyzet a telekkönyvezés terén. Most már az illetékeseken a sor, Gondoskodjanak róla, hogy a földhözjuHalottak idejében megkapják a telekkönyvi kivonatukat. yegfeSenf az építési minisztérium „Házhelyosztási utmutafója"1 Házhelyoszlási ulmulalő»-t adott ki az építés- és közmunkaügyi minisztérium. A földreform törvény egyik intézkedése oda irányul, hogy a földhöz juttatottak házhelyet iis kapjanak Öletve azoka nincstelen parasztok, akik földhöz nem jutottak, Jegalább házhelyet kapjanak. A házhelyjuttatás kérdésé igen sok embert érint ésf a magyar társadalom fejlődésére erős befőMaw* Kommunista Párt a hadirokkantakért 750 ezer nélkülöző had ^'ondozofi H agyarországon Magyarországon mintegy háromnegyedmillió hadigondozott (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva,*) van, akiknek nagyrészc a legsúlyosabb anyagi viszonyok között él. Á Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága részletes programoL dolgozott ki ezeknek a tömegeknek megsegítésére és magáévá telte a hadigondozottak minden jogos követelését. A program teljes határozottsággal mutat rá arra, hogy a hadirokkantak a háború legszerencsétlenebb áldozatai, akiket erkölcsileg megbecsülni és á rendelkezésünkre álló .'ehetőségekhez képest anyagilag is támogatni, a demokrácia elsőrendű, becsületbeli kötelessége. A Magyar Kommunista Párt programja követeli a hadigondozott uj gazdák cenzusbalárának fölemelését, azonkívül törődöttségi \ pótlékot a teljesen munkaképtelen, i valamint 60 éven felüli gondózott- j tak számára. A követelések közölt j szerepel a hadigondozottak egész- : ségügyi gondozásának megjavítása, ; évenkint legalább egyheti; ingyenes üdülés a 75 és 100 o/o-ox : hadirokkantaknak, a müvégtag-el-) látás megjavítása és e célból egy I második állami müvéglag-gyár fel-1 állítása. A program egy sor előnyhöz kivánja juttatni a földműves alap megszavazását követeljük, kölcsönökkel és más módon is lehelövé akarjuk tenni, hogy a hadirokkantak uj cxisztcnciát luilajnak teremteni maguknak. A program vezérgondolata az, hogy a hadirokkantakat visszavezessük) a nemzet dolgozó közösségéhe. Ezért azt kívánjuk, hogy az állami jogosítványok kiadásánál részesítsék előnyben a hadirokkantakat. Továbbá,, hogy olyan munkákra, amelyeket hadirokkantak is ei tudnak végezni, elsősorban ilyeneket alkalmazzanak Itt utalunk arra hogy Rajk László elvtárs belügyminiszter, már néhány nappal ezelőtt kiadott hasonló értelmű rendeletet. A Magyar Kommunista Párt ezzel a programjával nemcsak teljes erkölcsi szolidaritást vá lal a hadirokkantakkal, hanem erőinkhez képest minden anyagi támogatást is meg akarunk adni számukra. Ennek a támogatásnak a 3 éves terv során; az álialáuos életszinvona emelkedésével párhuzamosan növekednie kell. i A sí Magyar Kommunista Párt bízik abban, hogy a hadirokkantak akik a mult reakciós rendszer bü'hadigondozottakat,(házhelyjuttatás- nős politikáját legsúlyosabban úrnál, kislakás-építésnél, zö'dhitéí ak- zik saját bőrükön, megbízható, harciónál slb.) továbbá á hadiárvákat cos katonái lesznek a magyar deis továbbtanulások és szakmai ki- mokr.áciának és meg fogják védeképzésük idejére. A hadirokkantak ni azt az idegen zsoldban álló é'álképzésére megfelelő pénzügyi' lenségekkel szemben. § Kerékpárok, Déry Ede R.-T. Kis-utca 3 szám varrógépek, rádiók, alkatrészek, grasnofengramofonok részletre is. lemezek, Bumík Javítások jótállással Iyást gyakorol, tehát nem elhanyagolható kérdés. «Az eddig lefolytalatott házhelyosztások során sajnálatosan gyakori esetekben volt megfigyelhető az, hogy a házhelyosztás végrehajtása nem teljesen sikerült. A földosztó mérnökök a reájuk háruló nagy nemzeti feladat méreteinél fogva, esetleg idevágu gyakorlatuk híjján, az emberi otthonok megteremtésére rendelt házleikeket sokszor nem ugy osztották fel, hogy azokon az uj birtokosok házaikat valóban kedvező körülmények közöli építhessék meg. A tervek sivár mértani rendű, merev oszlásokat eredményeznek, kedvező természeti adottságok, régi fasorokat, zöldelő ligeteket könnye'müen el pusztítani rendelnek, a régi telcpedésekhez való csatlakozás helyes megoldására és a házak égtáj szerinti fekvésére kevéssé figyeltek,* — irja erről a kérdésről a legilletékesebb, Veres Péter építési miniszter. Az ő. utasítására az épilés- és közmunkaügyi minisztérium »llázhclyosztási utmulató»-t bocsáloll ki legutóbb. E füzet, mely elsősorban a földmérnöki kar és a közigazgatás vidéki emberei számára készüli, igényi tart minden érdeklődő és a falu problémái Jránt fogéköny érlel miségi ember érdeklődésére is. De ugyanúgy szólni kiván magukhoz] a parasztokhoz, az uj birtokosokhoz és az uj telektulajdonosokhoz, mjnd pedig a régi gazdákhoz egyaránt. A füzet rajzai, számos szemléltető térkép és képláblája. valamint a közérthető, de mégis a kérdést a legkorszerűbb módon tárgyaló szöveg a legszélesebb érdeklődést szerelné elnyerni. Végső célja: minél több ember jusson megválasztott házhelyhez, a helyesen épülő faluban, rawir —ffMMrcy ^-^err-jaasm^asaeaasíUtMmaummí Vasárnap, 1947. junius 29. Készül a falu a péter-páli arató ünnepségre.' A háború szenvedései és a kéteszlendős aszály után elérkeztünk odáig, hogy nem nyomja a 15 holdon aluli gazdákat a beszolgáltatás. A gazdatársadalom fellélegzett. Nagy epést tettünk ezzel; a békés étet nyugodt termelőmunka felé, Néhány napja már megpendült a kasza a • szegedkörnyéki határban és Péter-Pál napján országszerte lelejs erővel megindul az aratás. Á régi világban a részes aratók meg az aratóbandák is zenésinótás aratóünnepet tartottak a nagygazdák és az uraságok ajtajai előtt, hogy bor, birkapaprikás meg a cigányzene fejében szép köszöntővel hálálják meg az aratást. Az idén más lesz az aralóünnep. Az egész falu parasztsága jön össze, hogy egy esztendős verejtékes munkának eredményét számbavegye és a jobb jövendő reményében néhány órára elfeledkezzék a fáradságos hétköznapokról. A Magyar Kommunista Párt a nemzeti hagyományok leghűbb ápolója. A falusi pártszervezeteink mindenütt készülnek az aratóünnepély megrendezésére. Szeged környékén az idén az egész parasztság a jövőbe vetett bizalo nmal ünnepel. Népi hagyományaink ápolásában segítik őket a város dolgozói is, akik szintén megjelennek az ünnepségeken, hogy a munkás-paraszt szövetséget ezzel is ápolják. Az idei arató ünnepség abban a reményben készül, hogy jövőre a parasztság piég közelebb kerül a kitűzött célhoz, a virágzó, boldog mezőgazdaság megvalósításához. A. J. Asszonyoknak "Anyánk, fújja az ébresztői! Fel. fel, s eltűnik a homályban mire mi hárman — pulyák — kinyitjuk az egyik szemünket. Bályám Ferkó, megreszkirozza: Hová? — a fára, hangzik a konyhából s anyánk tüntetően csörömpöl a kávésibrikekkcl. Bátyám Béla, firtatja a dolgot. Melyikre? Az eperre. De erre már mindkettő kint az udvaron. S felhangzik a konyhából a parancsszó: Előbb a faalját felseperni! Apánk fogja a söpirii|L s a fiuk helyett fölsepri a földel. Miután nálunk a családban anyánk töltötte be a káplári lisztet, mindenki szónélkül engedelmeskedett. A többi már gyorsan ment, kezdetét vette a parancs teljesítése. Szedtünk 10 liternyi faepret, hideg vizbe tettük, megmostuk lecsurgattuk és feltettük főzni. Szedtünk egy kg. meggyel és másfél kg. sárga barackot. Megmostuk és kimagoztuk a barackot A megygyet csak megmostuk és a magját nem szedtük ki. Alikor az eper jól megfőtt, átpaszirozluk, ruhán átszűrtük a levét. A barackot és a meggyet beletettük, felforraltuk ínég hozzá adtunk negyed rud vaníliát és egv egész szeletekre szelt citromot. Még egyet forraltunk raila és üvegekbe rakva háromszor egymást követő napon kidunszlolLuk. Nem is volt ez olyan régen csak 1899-ben Nagyváradon Péter-Pál napján. i Szege Ki MM Nemzeti Színház heti műsora: Vasárnap este fél 8 órakor Ajtay Andor vendécTelIóplévél Csipetnyi bors. Szelvénybérlet. A budapesti Nemzeti Szinház vendégjátéka. Vízkereszt. Dolgozók színháza 13. A budapesti Nemzeti Szinház vendégjátéka. A nők iskolája. A budapesti Nemzeti Szinház vendégjátéka. Vízkereszt. A budapesti Nemzeti Szinház vendégjátéka. A nők iskolája. Munkáselőadás 7. Szöktetés a szerátvbrtl. Szelvénybérlet. Hétfőn fél 8 órakor Kedd fél 8 órakor Szerda fél 8 órakör Csütörtök fél 8 órakor Péntek fél 8 órakor :