Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-11 / 106. szám

Ma rádióműsor, kisiparos és kiskereskedő hiradá! proletárjai egyesüljelek! Szegen, 1S47 május 11, vasárnap, IV. évi 10S. sz. Ára: 40 fillér AGYAR KOMMUNISTA PÁRT DELMAOYA RO RSZAOi NAPILAPJA llensé a ilMii a vallásnak ? Irta : Horváth Márion d&kazavu rendőri jelentés közölte, — hogy április 26-áu, vasárnapra Vhractó éjszaka, egy fiatalemberekből tiltó csoi>or' a Kár,olyi-kert ProMszka-szobrüt kötelekkel a föjdre döntötte. Másnap a "katolikus hivők valóságom zuründoklátot rendeztek a ürébor talpazatához. Virággal vették körül és beszédek hangzottak el, maga Mindszenty is niegjelerit s kije'íeiutette; »Prphászkát nem döntötték •te, szelleme ezzel még csak emelkedett.* 1 Miudszetitynek — ez alkatommal — igaza vótt. Ha kételkedett valaki abban, hogv Prohászka 'szelleme, az egyházat lobogóul használó ellenforradalom »emeLkedetti, csak el keljeit tátogatnia a Károlyi-kertbe, elvegyűlni a felhevült és érzékenyen megbántott hivők tömegéhen, hallgatnia a hangos szónoklatokat s a csendes suttogást. Ha olhangzóll a meglaort-ánkozott kérdés: ki művelte ezt? — aa emberek körülnéztek s legtöbbts'jör az szaladt kfi a szájukon: atkomniuniabák lokgn akadnak, akik hazug és haQU.X vádak szövevényével szeretnék jguzsbaltötri a kommunistákat. Kik nkarják eltörölni a vattást. az iskolákban? Kik akarják kiirtani a vallásos hitet a jövő generáció, az ü'Juság szívéből? Kik terjesztik az istentelenséget. kik sértik magatartásukkal a hivők érzületét, kik döntt.ík le »Székesfehér szeníéletü püspökének* szobrát? A kommunisták, titöidtg a kommitnisták. A kommunisták azonban nem fognak, hitt'óba esett legyek módjára viselkedni. Itt az ideje, hogy széttépjük ti körénk szövődő szálakat s megmutassuk, hogy miféle pókhálós sötót zugokban készül a fonál. /puénségei n kommunisták a val' • líisnak? Aki szereti a népet, az eaere.tí a szabadságot és nem lehet ellensége 'a vallásszabadságnak sem. A magy ar dolgozó nép t öbbsége istenhlvŐ,söt vaJUálos. Évszázadok szenvedése nyomán a parasztság és kispolgárság, sőf a munkásság egy része a megpróbáltatásoktól való szabadulást alig várhatta egen a világon. A templomok homályéban még mélyebbre hajtotta h fejét'. Nem a harcba, a világ tnegy iltoztatásába, hanem a túlvilági nyugálotrfhr vetette hitét. Az utolsó éveteket megindult avál'iozás. Milliók tapasztalják, hogy a világ hatalmasainak ideje lassan lejár s nz ígéret földje nem a halál utón, hanein két kezünk munkája nyomán ftt, c földön vár reánk. Megerősödött ugyan a földi életünkbe vetett bizalom, d% ma ís kiegészíti ezl' a nagy tömegekben a földön nem térvényesülő túlvilági igázságossság és elégtétel reménye. A paraszt és sok munkásember ma Is Isten áldását kéri munkája eredményére. Ki emelhetne szót ez ellen? Akt nem valami elvont fogalmat, hanem a valóságos, körülöttünk dolgozó, törekvő és hivő népet szereti, az semmiesetre sem. Akinek szivén fekszik, hogy népünk szenvedése elviselhetőbb legyen, az nem" fordulhat a vallásos élet ellen. Minket, kotnimmistákat, ném a pillanat taktikai szükségletei, hanem nagy tanítómestereink megállapításai vezetnek ebben. Engels már 1874-ben U blauqnista menekülték programja-, bői ári cikkében élesen szembefordult azokkal, akik »az átheizmust kötelező hitvallássá óhajtják tenni*. Lenin már 1903-ban így irt »Á parasztságnak; cimü brossarájában: »A szocialisták mindenki számára követelik a neki tetsző vallás szabad gyakorlását. Mindenki számára a'dassék meg, nemcsak a váltás gyakorlása, hanem szabad hirdetésének lehetősége is. A vallás lelkiismeret kárdése, senki se avatkozzék abba.* Ugyancsak Lenin, »A vallásról* cimü munkájában, szembefordult »minden kísérlettel, mely a munkások vallásos meggyőződése elten irányul*. Nemcsák azt hangsúlyozta ki, hogy helye vaii a pártban »mindazoknak q, munkásoknak is, akik megőrizték Istenbe vetett hitüket*, hanem azoknak a papoknak is, akik velünk közös politikai munkát vállalnak, akik lelkiismeretesen elvégzik feladatukat és nem foVdulnak a part programja ellen. Kommunista nem fordulhat tehát a vallás ellen, mert ez a lelkiismereti szabadság lábhal liporását jelentené, a dolgozó nép szenvedésének a semmibevételét, elszakadást a'jobb életre törekvő és megváltást kereső hivők tömegétől. Állásfoglalásunk gyakorlati konzekvenciáját messzemenően levontuk. Számunkra az elmélet tetté vált ezen a téren is. Falu járó munkánk nyomán pcmcsak az ekéket és traktorokat javítgattuk ki, hanem a bömbasérült, pusztulásnak indult templomokat is. A földrefcrra-végrehajtás idején, s az állami kiadások, a költségvetés megszavazásakor, döntően érvényesítettük szavunkat és súlyúnkat azért, hogy a papi hjyatásuknak élő férfiak teljesíthessék továbbra is féladatukat és anyagi nyomorúság' ne akadályozza a vallás szabad gyakorlását. Saját soriunkban is kíméletlenül felléptünk azokkal a helyi pártembcrekkel szemben, akik egyik-másik cselekedetükkel, túlkapásokkal megbotránkoztatnák a hivő nép. tömegét, akik nem tudtak különbséget tenni a hit és a papi hivatás egyik-másik méltatlan képviselője között. A • vallás szabad gyakorlása és h kommunista mozgalom között tehát nemcsak ellentét nincsen, hanem, mint minden demokratikus szabadságjog, a kommunisták védelmére és támogatására számithat. A

vallás és az egyház azonban nem egy és ugyanaz. Akadtak vezető egyházi körök, akik baráti támogatásunkra ellenségeskedéssel válaszoltak. Akadlak főpapok, akik a vallásból mellünknek szegett politikai fegyvert kovácsolták, akik az urak védelmében szerkesztett agitációs írássá változtatták a pásztorleveleket és a demagógia eszközévé a templomok szószékeit. A Horthy-rendszerben kiagyalt képekkel a vallásgyalázó bolsevista ördögöt festették a falra — s akkor csodálkoznak, ha a kommunisták elfogadjál; a kihívást, valóban' -megjelennek és felsorakoznak a demokrácia védelmére. Miről van sző 1 A demokrácia pólbitelek nélkül 66 millió forintot szavazott meg egyházi célokra és húsz vármegyében mintegy 19.000 katasztrális hald földet osztott ki papoknak és egyházaknak. A demokrácia kenyérrel i dobta megt az egyházat, de annak egyes vezetői követ dobtak vissza. Ha mi türelmet, szeretetet, sőt összefogást prédikálunk és 'gyakorolunk a hivőkkel és papokkal, — ők türelmetlenséget és gyűlöletet hirdetnek. Baráti magatartásunkból Ezidén kedvezményes vasúti jegygye! utazhatnak szabadságra a dolgozók és családtagjaik Gerő Ernő intézkedése általiínos örömet leélt a szakszervezeti dolgozók ltőrében (Budapest, május 10.) Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirali Iroda munkatársának: — Május 15-től kezdve «któber 31-iíf {mindazoknak; akik fizetésüket vagy bérüket a kollektív szerződés alapján kapják és azoknak p közúti alkalmazottaknak, akiknek nincs vasúti arcképes igazolványuk, a fizetéses szabadságideje alatt egyszeri uiazásra jogosító vasúti kedvezményt engedélyeztek A rendelet már készen van és a | kedvezmény május 15-én élelbelép. A kedvezmény nemcsak magukat a dolgozókat érinti, hanem kiterjed feleségükre, 14 éven aluli gyermekeikre is. A gyorsvonatra és személyvonatra egyaránt érvényes y kedvezményt a MÁV a Szakszervezeti Tanácson keresztül boesájtja a "dolgozók rendelkezésére. A múltban a dolgozók amennyiben össze is gyűjtöttek annyi pénzt, hogy szerényen elmehettek volna valahová pihenni a szabadságidejük alatt, pz rendszerint a tetemes vasúti költség következtében nem volt realizálható. Gerő Ernő intézkedése következtében a demokrácia már az idén jelentős kedvezményt ad azok számára, akik dolgoznak, akik újjáépítik az országot. Gerő Ernő intézkedése ujabb j jele annak, liogy cz az ország | a dolgozóké. A stabilizációi a dolgozók koplal,-1 ták meg és küzdötték ki. A.jó pénz I előnyeiből immár a dolgozók is j részesülnek, nemcsak egy kivált-' ságos osztály. A Magyar Kommunista Párt jgó-1 retéhez híven minden alkalmat j megragad, hogy a nemzet értékeit i azok, akik megteremtették,, élvez-.! zék ís. A Kommunista Párt a nem- j zet érdekeit vette védelmébe, a kommunista miniszterek a nemzeti érdekeit szolgálják. csak annál vakmerőbb támadásra merítenek bátorságot. Ezek az egyházi >^örök a vallás szabadságából a lelkek? rabszolgaságát szeretnék megteremteni. A vallás szabadságával azonban éppoly kevéssé lehet ma már vis»szaélui, mint a szólás- vagy sajtószabadsággal. Ha akadnak olyan főpapok, akik. a vallás, az Isten szolgálatánál előbbrevalónak tartják a voltr nagybirtokosoikj, s a hatalmukat vésztői uri rend szolgálatát, akkor no számítsanak türelmünkre , és elnézésünkre. A

zt jelenti-e ez. hogy mi, kommunisták, a vallásszabadság hívei vágj unk ugyan, de az egész egyházban ellenséget bitünk? Erről szó. sincs. Az egyháznak nemcsak azt az arcát' látjuk, mely siratja elvesztett* sdkszázezer holdját, a magyar feudalizmust, a tőke korlátlan uralmát. Az egyháznak nemcsak azokat a hivatalos, de mégis inkább a multat jelentő képviselőit látjuk, akik odaadják befolyásukat - minden jobboldalimegmozduláshoz 'és nem vetik mega provokáció eszközeit. Találkoztunk áz egyház más képviselőivel is. Nem ülnek talán püspöki arékben és befolyásuk nem oly erős, de a jövőt mégis ők jelentik. Emlékszem dr. PélCrffV Gedeonra, ar budapesti Papnevelde vicerektorára, alti 1944 őszén szállást é - menedéket adott intézetében — s csák annyit tudott rólam, hogv küzdök a német hódítók ellen. Azoknak az egyházi férfiaknak egy jórészo, akik a német?" ellen h nép mellé állottak, ma is kitartanak népük mellett, amikor azr, épités, a belső béke és jólét megteremtése van soron. Az elkobzott és feloszlott egyházi birtokok százezer, liobljai nyomán talán megszűnt a korlátlan bőség a főpapság körében, de ugyanakkor csökkent a szegénység is a parasztság millióinál. Az alsó papság eddig sem élvuzte az egyházi nagybirtok gazdagságát, de sokhelyütt érezte a nincstelen nép szemrehányását, .sőt gyűlöletét. Ez most szüuőben van. Az ezer holdak lem választják el többé a parasztot {/apjától. Közös a szegénység és a szabadság, közös lesz a jólét' is népünk munkája nyomán. a néppel élő és érző uj demokratikus egyház lehetősége született meg. Megerősödését talán akadályozhatják az elvesztett világi hatalom után sóvárgó vezető egyházi körök: de meg nem akaszthatják. Az idö eljárt fo{Icttük. Büszkén beszélnek az egyház. évezredes múltjáról, s közben könnyelműen kockára vélik a jövőt. Főerejük nem a lelkek sötétsége, mely lassan világosul, 5 ueai is aa alsó papság soraiban van, mely fokozatosan ielzárkózik a nép érdekel mellé. Erejüket és befolyásukat elsősorban politikai szövetségeseiknek köszönhetik, melyek jobbról, kőt ittolt »balról* is támogatják őket. Támogatja őket jobbról a Kisgazdapart a szabad vallásoktatás felvetésével — és nem vállalásával. És támogatják őket balról azok a körök, akit; kitervelték és végrehajtották a Prohászkaszobor ledöntését. I 71 lsősorban a Kisgazdapártról van .-< szó. Politikai ő -tünk minden oldalán leszögezték ma imírA hogy a« ' önkéntes vallásoktatás tervének fel(Foly tatás a 2. oldalon.?