Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-11 / 106. szám

axrk&sie Vasárnap, 1917 május- 11. nóbmiaaabanhmaaa vetése a Kisgazdapárt vezetőitől szár­mazik — cvilc éppen a Kisgazdapárt hallgatott erről. Mi, kommunisták, ország-világ előtt vállaljuk minden kezdeményezésűn kel, akár a stabilizációról, akár a 3 éves tervről legyen is szó. Hosszú idő éta az 'önkéntes vallásoktatás, felve­tése volt a Kisgazdapárt első "derno kratjUcuM kezdeményézése, melyet azonjban világért sem óhajt kisajátí­tana, sőt egész vidéki agitációjában a kommunisták nyakába szeretné varrni. A Kisgazdapárt vezetőinek kétértelmű magatartása teszi lehetővé a nagyoil is qgvértelmü rágalomhad­iáratot, mely ellenünk Irányul. A sza­bad hitoktatás tervének legelső fel­vetését is már ez a kétértelműség jellemezte. Március 1-én hozták nyil­vánosságra a Kisgazdapárt politikai bizottságának döntését a következő­képpen: "Tisztázni kell az . egyházak viszonyát a demokráciához. Le kell Hangyáim az egységes tankönyvkia­dást, n fakultatív hitoktatás kérdését, valamint az általános' iskola kezdeti fogyatékosságainak kiküszöbölését... Azóta kiderüli, hogv .egységes tan­könyvkiadást alatt ők kizárólag a számtan- és fizikakönyvek államosítá­sát értik, de a világnézeti tárgyakat szeretnék meghagyni a régi, rosszul bevált* kezekben. Az önkéntes hitok­tWtás állásfoglalás nélküli emegetésc uttán odabiggyeszlik kritikus megálla­pításukat nz áitalánbs iskola "kezdeti fogyatékosságairól*«. Felmerül tehát a kérdés: inllyén cél vezfil'te a Kis­gazdapártot a fakultativ hitoktatás fel­vetésénél? Vájjon valóban a magyar fiatalság demokratikus és szabad ok­tatásának útját akarta-e egyengetni — vagy épp ellenkezőleg, a tudatlan­ság és sötétség erőit akarták-c mozgó­sítani ellenünk? Akár az egyik, akár o másik volt is eredeti Szándékuk, in tényleges politikai gyakorlat, melyet követnek, nz utóbbira vall. Odáig fa­jult a helyzet, hogy az önkéntes hit­oktatást kezdeményező Kisgazdapárt, s a javaslat ellen elkeseredetten küzdő egyház között valóságos egy­ségfront alakult, ki, inclv a "kommunis­ták elten irányúi. »Ncm véletlen az — irja a Hírlap —, hcigy a Kisgaz­dapárt vasárnaponként mindenütt az országban a mise, vagy az istentisz­telet után a templom előtt tartja gyű­léseit ...« Valóban nem véletlen. Az önkéntes vallásoktatás körül gyűrűző egyházi lés kisgazdapárti agitáció a vidéki gyű­lések sokat idézett jegyzőkönyvei sze­rint a megtévesztésig hasonló: a kom* nnunisták, a demokrácia ellen irányul. T7 a jobboldali egységfrontot a Ll. Proliászka-szobor ledöntése "bal­oldali* provokációval tetézte. Az a kötél, amivel* holmi "foltozott irhájú zsoldosok* a földre rántották a Ká­rolyi-kert szobrát, szorosabbra kap­csolta a katolikus hivők millióit az egyház reakciós vezetőihez. Mi, kom­munisták romboltunk szobrokat, de nem ujtíst', hanem 1914 őszén, Szá­llási rémuralma idején, amikor « a Gömbös-szobor felrobbantása ökölcsa­jkís volt a nyilas uralom arcába. a harcos, demokratikus erőknek nin­csen 'arra Szükségük, hogy éji órán, topva, jó ték-roerényletekkcl tüntesse­nek s a ledöntött szöbör talpazatát a halott szobor helyett nz élő re­akciónak adják oda' szószékül. Az ut­cákat, n tereket, de még a homályos templomok szószékeit sem sajátíthatja ki a politizáló egyházi reakció a maga számára. A vallás szabadságához az is hoz­zátartozik, hogy azt senki ne használ­hassa jobboldali és provokációs po­litika Takarójaként. Politikusainak és papjainak a nép óhatatlanul fel fogja tenni a kérdési: velünk, vagy elle­nünk? A felelet nom késhet soké. A szegedi pedagógusok köszönete . a Magyar Kommunista Pártnak és a Délmagyarországnak A nevelők megbecsülését látják abban a segítségben, -amit a MKP nyújtott — Dr. Sőrős Jenő tanfelügyelő levele (Szegeti, május 10) A Magyar Kom­munista Párt éber figyelemmel tu­sén az ország dolgozóin .k életmeg­nyilvánulásait, problémáit és részvé­telüket a demokrácia realizálásában. A pedagógus társadalom ígaz'­ságlalamll a leheld Tejjnyonm tr­ságosabh hely/.éUien van. Ha figyelembe vesszük, hogy nálunk a demokrácia nevelés kérdése, akkor értékeljülc és ismerjük fel "u "yesen pedagógusaink szerepét fiatal demo­kráciánkban. A Magyar Komfnunista Párt a maga részéről mindent elkövet, hogy ?i 'hemyat nevelőin segítsen. Szegeden az MKP nagy szegedi vég­rehajtó bizottsága mhitán megállapí­totta. hogy pedagógusainknak kulturá­lis igényeik kielégítésére már nem jut a fizetésből — hiszen még a leg­szükségesebb élelmiszereket sem tud­ják megvásárolni. Ezért az MKP vég­rehajló bizottsága a maga szerény anyagi eszközeivel tette lehetővé pe­gógusa'ink részére kulturális igényei­nek részbeni kielégítését. Ezzel .is példát é,s utat mutatott a "többi demo­krakikus partnak,Tiogyan letót nem­zet érdekeit szolgálni. Jól eső örömmel vettük a szegedi .Tanfelügyelő, dr. Sörös Jenő kö­szönő levelét a pedagógusokat Jámo­gnló akciónkért. A levél a kövei közö­ket mondja: »Nem mehet el a pedagógus kü­«z,öu<> szó nélkül azok mellett a "té­nyek mellett, amelyek a közelmúlt napokban történtek. Szinház, hangver seny, kultürest a jvodagógusók bevo­násával, illetve azók szórakoztatására. Jólesett nékünk mindez. Azt látjuk, azt kell megállapítanunk, hogy min­den tekintolhou segíteni akaniak raj­tunk, hogy dokiimenlálni akarják a nyilvánosáig előtt is a nevelők meg­becsülésének fontos lényét. Nem en­gedik, hogy elszigeteltségben marad­jon az a társadalmi réteg, amelyik­nek a demokrácia szellemi magvelő­jének kell [ennie. Bekapcsolják a ne­velői a dolgozó társadalom megbecsü­lésének, elismerésének termékenyítő áramába. Bizalmat kölcsönöznek, hi­tet adnak, lelkesedést keltenek n ne­velői karban "és nemes gesztussal kc­zetnyujtanai, hogy a kéz a kézben haladjon a dolgozók társadalmának minden rétege a demokráciaépitcs ut­ján hfd.idószetlem jegyében. Igen, igy sikerülnie kell a nagy feladatnak, mert a megértő, kölcsö­nös bizalom az alapja a sikeres együttműködésnek. Illesse "köszönet és" elismerés nz MKP nagys'zegedi végrehajtó bizott­ságét, a Délmagyarország szerkesztő­ségét nemes elgondolásaikért, tetlcik­ÓT. «.e$tő támogatásukért. Tömegesen érkeznek adományok az ujsomogyitelepi Rákosi Mátyás népház építésére (Szeged, május 10.) A Magyar Kommunista •'árt nagyszegedi végrehajtó bizottsága országos ak­ciót kezdeményezett Ujsoraogyite­lcp „dplgozóinak művelődési lehe­tőségei adni azáltal, hogy felépíti a Rákosi Mátyás népházat. Mini már jelentettük, egymás után futnak he az ország minden részéből az adományok. A sömos­kőujfalusi pártszervezet domá­nya, a két vagon alapköanyag már mégis érkezeit Szegedre. E :én túl­menően azonban cgymásu, n fut­nak be a pénzbeli adomány or Többek között megérkezett . P központi pártvezetőség 380 forin­tos adománya, a Magyar Posztó­gyár (Csepel) 200 forintos hozzá­járulása és' a budapesti központi internálótábor vezetőségének 60.50 forintos adománya. Lapunk terjedelme nem engedj meg, hogy valamennyi befutó ado­mányt regisztráljuk. Tömegesen ér­keznek kenyerüket nehezen kere­ső kisemberek forintos adományai és lelkes levelpi. Ila ilyen tempó­ban folynak be az adományok, ugy minden valószínűség szerint rövi­desen meg lehet kezdeni a nép­h.'z építkezését. RIZS igfsiínéi, Kárász utca Hetekkel a halálos iíéiet áfán beismerő vallomást tett a vásárhelyi gyilkos Gyilkosság, vagy halálosvégü verekedés? (Szeged, május 10.) A mult hó­napban ítélte nem jogerősen, ha­lálra; a szegedi büntetőtörvény szék Szalay-lanácsa M o 1 n á r E . n bé­reslegényt, aki éjszaka egy s. kérruddal agyonverte gazdáját. Bodrogi Imrét s a véletlen szem­tanút, Ilerczeg István béresle­gényt. A tárgyaláson végig tagadott a gyilkos, a tanuk vallomása s más bizonyilékok alapján azonban beigazolásl nyert, bogy a véres let­tet ő követte el s kétrendb gyil­kosságért halálra Ítélték. 'A fellebbezési tárgyalás elóil az F.gyaSem í Figyeiem: 'Állandó friss sörök. Riadó zónák. Legolcsóbb árban a ]^3£ÍL£lÍ.öl^«£É.ir3L SZEGED, MIKSZÁTH KALMAN-Ü. 8. elitéit kihalljgátásra "jelentkezett a vizsgálóbírónál, ahol jegyzőkónyv­be'roondta, hogy gazdáját és a béreli lényieg » verte agyon, de védekezésből, mert Bodrogi ütött rá először íi rúddal, ami elől azonban ügyesen kiiért s a célt tévesz­tett kocsirúd a földre csell. Felkapta a korsirudal és most már ö ütőit a gazdájára, aki eszméletét vesztette. Herczeg erre a zajra ébredt fel s akkor mar annyira önkívületben i 11, hogy a bérest is agyonütötte. \z ujabb bejelentés alapján a vizs­gálóbíró további kihallgatásokat fo­ganatosít az esetleges összetűzés körülményeinek a tisztázására, ami valószínűleg meglazítja a hurkot az élitélt nyaka körül. dl lmokat szo a szövölány... ,,Szövölány cukra ételekről <Imodlh, nem f««í kertekről" József Attila örökéletű versének sorai tömören fejezik ki a szövő­nők Lágyait és való helyzetüket. Zsenge korú lányok, fiatal asszo­nyok, édesanyák az Újszeged! Ken­dergyár szövőnői. A cukros, k> éte­lek, a szép ru híílt, Szórakozás több­nyire, mint délibábos álom jelenik meg előttük. Kergetik, kívánják a szép álmok bcteljesedesét, de utol­érni nagyon ritkán képesek. Az ál­modozáshoz, a vágyak kergeíésé­hez a szövőgépek vad, fülsiketítő zaja adja a zenei aláfestést. A munka; akkordba megy, több teljesítmény* több forintot jelent: Néha olyan rossz az anyag, hogy a h 1 k őket adják bele, mégsem tudnak Töb­bet kihozni 36—40—46 forintos bet:", keresetnél. Istenem, tudjuk mi. hogy dolgozni,, termelni kell. Nem kell minkén biztatni n többtormelésre. De ha az anyag .annyira rossz, hogy lel­künk kimérgelődésével sem bírunk. többet kihozni belőle Legalább' annyit tennének meg, hogy ami­kor esik a termelés, rögtön utána­néznének, mi az oka. Előfordul, bogy egymásután két-három hétig som tudunk keresni. Persze, a. mesternek nem sürgős utárranér­ni, meri nem annyit keres, mint mi.* "El kell cserélni a szövő­nők és mesterek fizetését. ' A mes­ter sem marad adós, csattan a vá­lasz: »De a felelősséget is megkell cserélni, nemcsak a fizetést • Vannak, akik a szövőnőikre azt mondják reakciósok", incgvszá­juak«. „Miért? Mert meg merik mondani az igazat? Jól teszik. Hál Istennek, van egypár köztük, aki annyira "nagyszájú*, hogy azt is elmondja, amivel a másik, félén­kebb társa nem mer előhoza­kodni. Az igazságérzet, öntudat tü­zcsiti a szavakat. Miért hallgatná­nak el, amikor tudják, érzik, bogy igazuk van. Követelnek! Jogost munkával kiérdemelt jussukat kö­vetelik. Vádolnak! Ha azt íá'tják­hogy félrevezetik őket, bogy ígér­ték, dc«az igérelet be nerö váltot­ták, szartik .vádoló lesz. Mindegy,, hogy leiről, vagy kikről van szó, ha mindjárt vezérigazgatói hatal­masságról is. az egyszerű embe­rek nyíltságával vádat emelnek, fe­lelősségre vonnak. Becsületé, hite­le csak annak van elöltük, akiről tudják, hogy nem vezeti félre őket az igazat mondja, még akkor is... ha ez az igazság fáj. Mióta ígérnek már tnlpbőrt,, munkaruhákat, cukrot, még min­dig nem kapták - meg. Legutóbb Gellért vezérigazgató ur azt igéz­te., május 1-ro megkapjuk ; cuk ­rot. Május 1 elmúlt de.cukior még mindig jrines. A gépekkel is bai van. El vannak már kopva, sürört javítanak. Ki kellene egy párat cse­rélni. A szövőnő nem tud körtei­tekről. Ugyan ki tanította volna meg, hogy mi az? Talán a gyár ­urai? Hogyne* a fejűk azért fáj, hogy munkásaik igy is sokat tud­nak-: De k'érem, a szövőnők tudásuk­kal és munkájukkal pici gyén kük­nek, idős szüleiknek keresnek ke- ­nyerőt. Es hányan vannak közülük, ahol a családfcmitárté apát Js az asszonynak kelt helyettesileni Abból a keresetből, amffc : egy szövőnő hazavisz, "pénteken csak kenyérre és a legszüksége­sebbre télik. Bizony időnkint, m-m is ritkán, előfordul, bogy a szegé­nyes életbe és a kicsinyke, kény c­rc.az anya és a gyermekek könnye patakzik, a távollevő kedvesAe.g'er­dői va. Ugy-e nem.lehet csodálkoz­ni, ha néha a munkás, a - óvónő is ideges mer tenni? Kezük ügyességével, a gép -egit­ségével szép, finom anyagokat sző­nek ... maguknak álmokat .. jö ételekről... szép ruhákról.., ar­ról, hogy 'apuka", a férj nemso­kára hazajön. (gsllaif

Next

/
Oldalképek
Tartalom