Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

Csütörtök, 1947 május l. 5 fl Duna—Tisza csatornázási (ervével egyidejűleg Elkészüli a Tisza csatornázására vonatkozó tervezet is A Szegeden megépítendő vízduzzasztó ' 1. nyáron is hajózhatóvá teszi a Tiszát, 2. évi 60-65 millió kilowattóra viliaaiosáiamot termelne, 3. lehetővé tenné az Alföld egy részének rendszeres öntözését (Szeged, április 30.) Az ország közvéleménye általában már tudomást szerzeit a Duna-Tisza csatorna idén kezdődő építési munkálatainak nagyjelentőségű tervéről. Annál kevesebben tudják azohbnn, hogy ezzel egyidejűleg külön terv készült a T'sza csatornázására vonatkozóan és ez a terv közvetlenül érint) Szegedet. Ez utóbbi keretében ugyanis Szegeti en kéíülue megépítésre az egyik tiszai • duzzasztómű, amely ipari és' mezőgazdasági szempontból egyaránt fontos a város továbbfejlődése számára. A csatprnáépités ügyében a közelmúltban Kecskemét és álig néhány nappal ezelőtt Csongrád is értekezletet liíVott össze, csak Szeged nem mozdult meg még mindig, pedig félő, hogy esetleg fcmialt a nemsokára meginduló építkezéseknél más városok ezért háttérbe szorítják. A Tisza csatornázása természetesen elsősorban hajózási célok miatt történne, de ezj a vízfelszín felemelése miatt szükségessé teszi négy duzzasztómű építését, amelyeket öntözési és enérgiafejlesztési célokra is ki lehetne használni. \ négy lista' duzzasztómű TtKzaUUuud, Tiszafürednél, Szolnoknál és Stégeden a Boszorkány sziget Iáján épülne meg. majdnem teljesen elkészült a tervekkel és igv rövidesen várható a megvalósítás'-is. Szili-Török Imre professzor a duzzasztómű varhato hatásárpS A Dóim agyarország munkatársa elbeszélgetett erről a kérdésről SziliTörök imre főiskolai tanárral, az is-. mert szegedi mezőgazdasági szakemberrel. bnnondotla, hogy hármas feladat vár ezzel megjoldásra, mégpedig a folyó hajózhatóvá Lélele a nyári alacsony vízállás esétén Ls, Lovábbá a folyóvíz energiájának felhasználása villamosenérgia termelésre, valamint a Tisza vizének igénybevétele az Aliöld égy részének öntözésére. — Mindhárom alapját, — mondotta Szili-Török professzor — a Szegeden létesítendő duzzasztómű képezné. Ez buszezer kataszteri hold vagyis mintegy 11500 hektár mezőgazdasági terület öntözését tenné lehetővé. Ennek következtében a termelés kedvező átalakulása várható belterjes irányban, de ezenkhüi a terméshozam nagymérvű felemelkedése Is. A brutlóhozam legalább annyival emelkedne, mintha a földterület kettő és egyharmadszorosára növekedett volna. Az állattartás nyershozamának legaíálib ugyanilyen' arányú emelkedése reméihelő. Ugyaniakkor komoly .sbgitséget jelentene a munkanélküliség csökkentése terén is, mert az egyes mezőgazdasági üzemek munkaerőszükséglele az eddigi átlagos hektáronkénti évi 30 féríimunkanapról legalább 70—90-re emelkedne. Természetesen ennek megfelelően emelkedne a mezőgazdaságok termelése és igy jövedelme is. Mindezeken felül jelentkezik az a közvetett közgazdasági és szociális hatás, amelyei az érdekelt mezőgazdasági népesség vásárlóképességének és üzemi szükségletének megnövekedése az iparra és kereskedelemre gyakórol majd, Lovábbá uj kulturális szükségletek teremtésében és azok kielégítésének lehetővé télelében nyilvánul meg. Hozzáteszi még Szili-Török proieszszqi', hogy mindezek az eredmények az öntözés első egy-két évtizedében várhatók,- mert az öntözési ismeretek terjedésévéi néhány további évtizeden belül a nyérshozam ifjabb megkétszereződése is remélhető. Mit Jeleni a duzzasztómű Szeged iparosodása szempontjába! Mm*.-*'** • -.v - . A szegedi duzzasztómű mezőgazdasági szerepéuék megismerése után Dokor Mihály mérnöktől, a szegedi ármentesilő társulat vezetőjétől érmeg — moixdja a Tisza szábályozúsának kitűnő ismerője — négy-hal turbina. Ezek hasznosít ásónak azt az esésben rejlő ienergiát, amelyet a felEzek közül méreteiben és jelentőségében is a legnagyobb és legfontosabb a szegedi lenne. A műszaki j deklődtünk a duzzasztónak a város "duzzasztott viz képvisel szempontok is azt kívánják, hogy ezt építsék meg először, de ezt csak akkor érhetjük el, ha Szeged idejében intézkedik ennek ügyében. Az Országos "Vizierőügyi Hivatal már iparosodására gyakorolt hatásáról. A duzzasztómű ugyanis a szegedi oldalén nagyobb vizi erőteleppel lenne összeköttetésben. — Egy belső öbölben épülne itt Ennek az erőműnek felépítése 10 inilí'.ó .békepengői venne igénybe. Ez a kiadás azonban sokszorosan megtérülj ha flgycbonát vetettek rajta, pedig alig fizet. Szőlő, gyümölcsfa, kertészet - való ide. De ezt csak most lehet, a kisbirtokon. És csak lassan, mert építeni is kc|l, adózni is kell, élni is kell. És főképen szántani kell most... 'Traktor kellene. És éppen erről van szó, á traktorról. Egy feketebajuszu ember irja össze a névsort. Mikor kezet" fogtunk, nem a nevét mondta, hanem ezt: »A parasztpárt elnöke és az UFOSz alelnöke vágyók*, ö Ma össze a listát, mert Szegedről az UFOSz két traktort küldött, s az 45 forintért szántja föl az ujgazdák földjét. Aki fizet, fizet, a többiét hitelbe szántja az UFOSz. Ez hál a szántási hitel. Csöndese* irja sorban, kinél és mikor és'hol szánt majd a traktor. És- azt mondja nekem, magyarázőáti: »Nagy itt most az egyesség*. — »Miértb — »Mort a multhéten ittjártak Sulyokéit*. —~ »S mit csináltak?* — »Zászlót bontottak. Megalakult a párt'. — • Sok ember belépett? »Aki odavaló, az mind.* Lassan beszél, mintha diktálná a . szavasat. írom is, minden szavát. 'f Sulyokéktél Nagyiván: János járt Csöngölén, meg liz bicskás legény., az őrség. És qzt mondta, hogy a régi bérlő az régi bérlő, ami löldje • volt, az az övé. Vissza kell neki adni. Nyolcvanán léptek be a pártbú, mind a régi bérlő. Es a malmos, aki odáig a Kisgazdapárt elnöke volt, most a Szabadságpárté. Hőim a neve, h-val, mert sváb. Azóta van itt ez a nagy égyesség. »Azóta — mondja — vannak itt a Sufyakisták, meg Mi.* Ki az a mi — kérdem. Mnuiéz; tűnődik. '»Tudja, — mondja ' aztán — Csöngölén most a kövel; kezö kommunisták vannak: a* kommunisták, a szoaiáldemokralák, a kisgazdák, mi parasztpártiak, és a többi, aki csak kapotl földet. Hál igy: De ezt mért irja föl?* Mert fontos, iriondom. Gyanakodva néz rám, azt liiszi, tréfálok. Pedig komolyan * mondtam, amit mondtam. De még milyen komolyan. EGY KÉPVISEL*) kijött a tanyákra és azt mondta, hogy a földeket vissza kell adhi. Bajos szóba foglalni, hogy ez ralit jelent. S hogy éppen itt, az Alföld déli részén, ahol a demokrácia egészen máskép született meg, mini Pestén vágy a Duuántulon. Itt nem volt ostrom. Szeged egy éjszaka szabadult föl, pár lövés esett. »Este — mondja a sofőr, aki szegedi — mikor lefeküdtünk, még bent voltak a németek. Reggel hatkor bevonultak az oroszok. Arra ébredtünk*. Ez október 11-én történt, a dátum is fontos. Szeged csak hirből isimerte a Szálasi-uralmat: az emberek mély létekzelet vettek "és hartnaduap kezdték fölmérni a határt. A föld, ahol nem szikes, homokos 2—3 mázsa gabona az ájltig. Az ujgáalák a gyümölcs felé fordulnak; a város kioszt évente 50,000 csemetét, s ők is. vesznek, ha' futja. Három forint egy fa, 80 foHnf az iga a szántáshoz, vagy öt napi euibermunka. Egy csizma 400 forint; tér len is voltak mezítláb ab emberek Csöngölén Túri Imre hajadojifőtt járt, most vett egy kalapot a kistél ki vásáron, s mutatja: •51 forint volt a kalap.* Egy birkabőr,ért 3, egy káló gyapjúért 9 forintot kap; csaknem 6 kiló gyapjú ára a kalap. Így ^in lód lak itt; de ném hátráltak, egyetlen, hold földel senki el nem adp,lt. a kertekben most virágzanak először a ritkás gyümölcsfák ós Túri Imre fején büszkén ül a ka„lap... Ide jöttek zászlót bontani Sulyókék. Tréfán kivid: jói tették, hogy jöttek. Nem annak ártottak akinek akartak. Csöngölén, s az Alföldön s az egész Tiszántúlon is egyképen esett a változás. Ugy mint Szegeden. Az etriberek, egyszerre 'és egykézből kaplák meg a békét, a demokráciát és a földet. Érezték, ,hogy ez a liároni valahogy egy és azt hitték, hogy c'zl tőlük soha senki el nem vitatja. Nem voltak nagyon .elégedetlek, a beszolgáltatás a húsúkba vág és az aszály a belévő falatot dézsmálta meg... "De eljöttek Sulyokék, s megrendült alattuk a föld. Először mondta valaki az ő fülük hallatára ezt a szót: vissza, Azóta nincs sz<5 a beszolgáltatásról és az aszályról. Mert ha elveszik a földet, akkor úgyis hiába a legszebb májusi felhőszakadás. Azóta van itt az a nagy egység. Kérem, adjanak nékik féláru vasúti jegyet, ingyen autót és jutá nyos lobogót. Hadd bontsanak zászlót mindenüti; akarva, nem akarva a demokráciát erősitik. Hadd tudják meg á tanyák, hogy mit akar Sulyők; s legyen végre egyesség mindenütt, nemcsak Csöngölén, Szeged alatt. lembeveaüük, hegy áz energiatelep évente 69—65 nttlliá kilowattórái termelne. Ez azt jelenti, hogy a szegedi gázgyár vagy villanytelep számára termelt energia négyszerekét tudná adni az év legnagyobb részén át. Az energiatelepel megtelelő,fűtőberendezéssel látják el, úgyhogy a téli fagy idején is zavartalanul tudja folylatni működését. Évente csupán 70 nap esne ki energiafejlesz Lésből, mégpedig amikor a nyári apadás miatt nem elég magas a vízfelszín. Megtudjuk a továbbiakban, hogy a vfri energia alján termelt áram költsége kilowattóránként 1.8—2 békefillért tenne Él, tebál körülbelül mai értékben tb fillért jelentene, szemben a jelenlegi 89 —1 forintos ipari árammal. Ez olyan ár, amellyel az ipar rentábilisan tudna szénülani és egyben lehetővé leimé, hogy Szegeden nagyobb ipartelepek létesüljenek. Ezek fontosságát talán nem is keli külön hangsúlyoznunk, akár a munkanélküliség csökkentését, akár pedig a Szeged számára életszükségletei jelentő iparosodást tartjuk szem előtt. Ezenkívül az itt termelt árammennyiség annyinak felel meg, mintha évente 8—10 ezer vagon szenet tüzelnének el a villanygyárbau. Országos viszonylatban a tiszai vízi erőhasznqsitás megvalósítása évenként 32 ezer vagon szén megtakarítását jelentené. Ez a kérdés tehát mezőgazdasági és ipari szempontból egyaránt fontos, mert csak ilyen körülmények között lehet nemcsak jólfejlődő iparosításról beszélni, lianem a mezőgazdaság elektromos árammal való ellátásáról és a községek villamosításáról is. Ezertonnás ha,ók a Tiszán Mindezek . melléit hajózási szempontból ís igen nágyiontosságu ez a tervezet. Amint ugyanis Bokor mérnöktől "megtudtuk, a Tiszán 120 napds kiesés van a hajózás tekintetében, a zátonyos meder miatt és mivet nincs meg a hajózáshoz szükséges mélység. Ezen segítenének a tiszai zsilipek, amelyek két és iéLméterrel duzzasztónak fel a viz felszínét és biztosítanák a hajózást. Ezáltal a Tiszán ezertonnás baják is közlekedhetnének ezentúl. — Mindezen tul természetesen hajózsilip készítésére ls szükség tenne az ujszegedi oldalon — világosított fel bennünket Bőkor mérnök. Ez tulajdonképpen hosszú kamra lenne, amelyei íeliil és alul hatalmas kapukkal zárnak el. Ez biztosítja, hogy a hajók, ha alacsony vízállás van, akkor is közlekedhessenek. Itt ugyanis a hajók. beúsznak a kamrába, akkór lezárják mögöttük a kdput, majd a felső, magasabb vizet beengedik a lezárt kapuk „közé, ez felemeli a hajót a magasabb szintre utána pedig kinyitják a felső kaput és a hajó továbbuszlk á már felduzzasztott vízen. A Délmagyarország munkatársának a két szakemberrel folytatott beszélgetése is világosan bizonyítja, hogy nagy távlatokat jelentő, döntő fontosságú kérdéssel állunk szemben. Az ehnult hónapokban mult száz esztendeje, hogy megkezdődött a Tisza szabályozása. Száz évvel ezelőtt a viz kártevése elleni küzdelem álídtt a munkák előterében, a Tisza vizi erejének hasznosítása és kihasználása pedig a inai társadalom, a mai generáció feladata. Reméljük, hogy elsősorban Szeged társadalma és vezetősége érti meg ennek a kérdésnek, ennek a valósággal • »békés honfoglalásnak* fontosságát és minél előbb megfelelő lépésekét tesz nemcsak Szeged, de az ország szempontjából is igen fontos ügy kedvező megoldására. (lökön) {Fizess el6 a Mm$farországra