Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-13 / 83. szám

Itfá9 proletárjai egyesüljetek! szeged, 1947 április 13., vasárnap, ív. évi. 83. sz. ára: 40 fittér DHMAGYARORSZÁG j MAgTAS KOMMPItlITA fÁIT D ÉLM AOTARORIZÁQI NAPILAPJA A jugoszláv Aíx$ néhány évvel ezelőtt űxég a ihitleri Németország beugratására . magyar íepülők indultak s bevetésre* Jugoszláviába és mégis most (jugoszláv jrók látogatnak el hoznánk, hogy baráti közeledésükkel megalapozzák és "megszilárdítsák a két nép politikai és kulturális együttműködését. Ellátogatnak hozzánk,, mert tudják, hogy a magyar nép többsége nem kívánta ellenük a háborút, nem kívánta a vérengzéseket és maga a nép nem is igen vett részt benne, csak elvakult urai, gőzősfejü osztályárulói. Tudják azt is, hogy ma már más a helyzet ©álunk és általában megváltoztak a két nép viszonyai. A jugoszláv szövetségi népköztársaság uein a pe tárok földje többé és Magyarország is a népi demokrácia útjára lépve kivetette magából azokat a hamis előitéle' leket, amelyeket ' idegen érdesek ügynökei szítottak benne szomszédnépeink ellen. A'magyarság ina már Üsztán érzi Ady szavait, hogy magyar, oláh, szláv bánat rnindfgre egy bánat marad*. Ez a közös sors a két ország vezetőinek elnyomó politikája mellett is mindig összehozta a két nép legjobbjait. Maga a.pép sohasem T*lt távol lélekben, szokásaiban, népi kultúrájában egymástól, de ezen tul is a kiválóbbak lettekkel bizonyították barátságukat. Jugoszlávia nagy •.rója: Ignyatovics például 1818-ban a magyarság mellé állt több Társával együtt az abszolutizmus elfeni •küzdelemben. Ezt a szabadságharcos, haladó Magyarországot jöttek "köszönteni és megismerni piost is •a jugoszláv írók, amint egyikük ki is fejtette rádiónyilatkozatában: »Tudjuk, hogy Petőfi és Ady Magyarországának vagyunk vendégei és nem felejtjük el, hogy Tito hadseregében égy Petőfi-zászló <li is karcolt*. A mult lüinei. mindkét ország íeuüális, uri politikája szembeállították, de a demokratikus újjászületés igaz szándékú jóbaráttá Vette.a jugoszláv és magyar népet. Ennék a barátságnak az elmélyítésére a legalkalmasabbak a két nemzet írástudói, írói és költői, akik legjobban ismerik népük lelkét, gondolkodását. Igy vallja ezt a demokx-atikus Jugoszlávia megteremtője. Tito* marsall is. Egy beszélgetése alkalmával ugyanis a következőket jelentette ki Azon a véleményen vagyok, hogy rendkívül fontos más országok haladó íróival a kapcsolatok fölvétele, inert ma a jő és rossz között folyik erős harc világ igazi demokráciájáért.« A jugoszláv írók azért • jöttek hozzánk, hogy közelebbről megismerjenek bennünket. Nem mintha nem ismernének eléggé minket — hiszen n hozzánk' érkező Jovan Popovies es Mladen Leszkovac Petőfi és Adv számtalan versét fordította szerb nyelvre, úgyszintén Deszanka Makszimovics költőnő is kiváló ismerője a magyar iroda- j lomnak —. de ezen tul is szeretnék látni, hogyan alakxxlt át életünk! a demokráciában és mint illeszkednek ebbe bele nagy íróink. Költőink, művészeink Szei'etnék látni, mert náluk a demokratikus Jugoszlávia hozta meg at üroclalöm magyar barátság Irta: LOKöS ZOLTÁN kibontakozását és a "klasszikus nagy alkotások megszületését. Addig ugyanis — kiváló műfordítónk: Csuka Zoltán megállapítása szerint — a jugoszláv irodalom csak egy uralkodó osztálynak szólt, még akkor is, ha egyesek esetleg az arisztokratikus köztársaság eszméjét dicsérték. A felszín alatt azonban gazdagon élt, virágzott a délszláv népdalok, népballadák színes, eleven világa, amely alapját adja a mai jugoszláv Irodalomnak is és amely olyan nagy rokonságot mutat igen sok magyar népdalunkkal és balladánkkal. Ezeket mondhatjuk a délszláv irodalom legerősebb, legtermékenyebb és legrégibb demokratikus gyökereinek. Ezek viliették előre azután hatalmas lépéssel a jugoszláv irodalmat és művészetet egy szabad országban. Mindehhez azonban: a szabad nemzet, szabad irodalmának megszületéséhez harcra, kemény munkára. áldozatvállalásra vort szükség. A jugoszláv irók ezen a téren is in egált ták helyüket és ők voítak az elsők, a kik sikra szálltak a népi Jugoszlávia követelése mellett. ma'jd pedig fegyvereser'. is Rákosi Mátyás: igazé alapjai szembeszálltak a betolakodó idegem csapatokkal. Sok hősi halált halt nagy Írójuk, emlékét őrzik ma is kegyelettel és velük együtt minden demokratikus nép Ezeknek az időknek talán egyik legérdekesebb alakja a ma is élő ősz horvát költő: Vladimír Nazor. írói pályáját Babits-szerü lírikusként kezdte, de a liáboru idején a partizánok közé'ment, velük haroolt ós attól kezdve minden Írásával az uj Jugoszláviát szol gátja ma is. A Szegedre érkező Jovan Popovics is a partizánokkal küzdött és egyik legszebb verse a »Fecske a gépfegyver-fészekben < is ezt az élményét örökíti meg. Érdemes megemlítenünk Miroszlav Krlezsa nevét is, aki kitűnően figurázta ki müveiben nemcsak a horvát, de a magyar feudális osztály alakjait is. Igy sorolhatnánk őket még tovább, de e helyeit jellemzésükre csupán annyit, hogy a megszállási alatt nerti jelent meg egyetlen folyóirat sem, mert nem akadt senki. aki idegen érdekek szolgálatába állt volna. Az irók legnagyobb része a felszabadító harcokban vett tevékeny résgl és toilal, fegyverrel egyaránt szolgálták népük és a haladó emberiség SZÍ badságának ügyét. Ma már öt nemzet három nyelvén müveit irodalom virágzik Jugoszláviában és nemzeti kisebbségeknek is megvan a maga irodalmi folyóirata. A magyarság js nemcsak saját nyelve folyóiratát, .de magyar "jieti- és napilapját is olvashatja. A dolgozói, x-étcgéből támadt uj. olvasókö/.öri sége Jugoszláviának, amely ezentúl biztosítja irodalma továbbfej lődésél és fennmaradását. A jugoszláv irók magyarországi és szegedi látogatásakor ezeket a tényeket kell meglátnunk. Látnuuk kell, hogy minden érték, ami ott kialakulhatott, a demokratikus átalakulás eredménye. Látnunk kell azt is, liogv éppen eZ a szellem lehet egyetlen, igazi alapja a két nép egymásratalálásának is. Kölcsönösen le kell vetnünk amu'H acsarkodó bűneit, hogy egymás kölcsönös megbecsülésében találkozzék a demokratikus Jugoszlávia és a demokratikus Magyarország dolgozó népe. Hisszük, hogy ezeu az alapon a közős történelmi sors és népkultúránk rokonsága tudatában szorosra fűzhetjük kapcsolatainkat legbarátibb teitestvérüij'- kel: a jugoszláv néppel! A stabilizáció évfordulóján meg keli kezdeni a hároméves terv végrehajtását A hároméves ferv legfőbb céija: a dolgozók életszínvonalának emelése A nyugati demokratikus országokhoz hasonlóan rendezzék a szabad vallásoktatás kérdését — A Sulyok-párt: fasiszta párt — Az eddiginél is szorosabb kapcsolat a munkáspártok között Rákosi Mátyás és Szakasifs Árpád rádióbeszélgotése , (Budapest, április 12) Szombaton helyetesekkef a rádióhallgatók nagyesté a magyar Rádió munkatársa be- nyilvánossága • előtt. Elsőnek azt a szélgetésl folytatott Rákosi Mátyás kérdést tctle fel számukra, hogy ini Ós S z a k a s i'ls Árpád miniszterelnök- a véleményük v a mai magyar politikai helyzetről Válaszában Rákosi Mátyás a közelmúlt politikai válságáról szólott, majd megállapította, a megegyezés lehetőséget adott arra, hogy aímak betartása esetén a koalícióban egyesült pártok közösen vezessék tovább az ország ügyeit. — A rég" uri rend hívei —• mondotta — semm1 körülmények között neiu fognak belenyugodni, hogy akár a megegyezéssel, akár megegyezés nélkül a demokrácia erőteljes, egészséges fejlődésnek induljon és o maguk részéről mindent meglesznek", hogv a békés nyugalma! nja^ó politikai zavarok és válságok f<£idézésével bontsák meg. ' difi vannak a Kisgazdapárton belül olyanok, akik ezt az előbbi szándékot' elősegítik. Szakosíts Árpád a következőket mondotta errő! a kérdésről: — Ha belső étetünk jelenségeit szemléljük és a politikai élet világát vizsgáljuk, semmiesetre sem adhat nekünk megnyugvást. Nem mondhatjuk még, hogy7 a demokrácia megszilárdult. Nem vagyunk hajlandók illúziókban ringatni magunkat. A'z a véleményünk, hogy a magyar belpolitikai válság nem papiros-inegegvezésseí, hanem csak a koalíciós pártok teljes, őszinte, demokratikus együttműködésével szűnhet meg. A második kérdésre, hogy mi a véSzólt még arról is Rakdei Mátyás, .. ..... liogy a megegyezés ellenére'lyégriiin-lleméuyük a tárgyalás után az összeesküvésről Rákosi Mátyás hangsúlyozta, libgy ha demokratikus rendőrségünk nem lett volna feladata magaslatán, álékor súlyos csapás zudull volna fiatal demokráciánkra. Kifejtette, hogy az összeesküvők legádázabban a földreformot gyűlölték és elsősorban a parasztság ellen törtek. — Tevékenységük veszélyességét növelte az a komoly befolvas, anxe-, tyei a Kisgazdapártra gyakoroltak. Céljaik igen jelentékeny részét Kovács Bélán keresztül tudták elérni. Reméljük, hogy a bíróság most máigyors üten\btm letárgyalja az összeesküvők ügyét. Erre annál is inkább szükség van, mert az első tárgyalás elhúzódása bizonyos fokig csökkentette azt az 'éberséget, hmelyre a dolgozóknak szüksége van. Hasonló szellemben nyilatkozott Szakosíts Árpád is és kifejtette, hogy teljesen csak a két munkáspárt tömegei értették meg ennek a veszedelmes összeesküvésnek jelentőségét Hogyan áll a hároméves ferv ügye — kérdezte ezután a Rádió munkatársa a két államférfit. • » Rákosi Mátyás beszámolt róla, hogy a Szociáldemokrata Párttal á hároméves terv egyeztetése már megtörtént, most már csak a Kisgazdaparttal (s a Nemzeti Paraszlpártta! való.egyeatelés van liátra. - A hároméves terv — mondotta Rákosi Mátyás — mind a gazdák, mind a városi dolgozók, elsősorban az ipari munkásság életszínvonalai kell hogy Jelentse. A gabonaárakat is fel kell emelni, hogy ezzel is csökkentsék az agrárollót. Az ipari munkások reálbérét is emelni fogjuk. A készülő uj kollektív szerződésnek ez lesz a legfontosabb része. A hároméves terv nemcsak a háborús sebeket akarja begyógyítani, de legfőbb része a dolgozók jelenlegi életszínvonalának emelése. M/.t mái augusztus 1-én. a stabilizáció évfordulóján meg akarjuk keiden1. A tervgazdaság előfeltételeinél még foutosabbak poiilikat előfeltételei, a rend és nyugalom biztosítása. Tudjuk, hogy a régi uri rend, hívei mindent meg fognak tenni, liogy megzavarják a rendet, nyugalmai és ezzeí ;i fiároméves lem végrehajtását, de a magyar demokrácia éberen őrt áií.