Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-13 / 83. szám

oetnteYiiuRiiiii Sxekasils Árpád « hároméves tervet jónak, meggondoltunk jeíentettc ki ós fcitétíen bizalmát fejezte ki veto kapcsolat hun. Hangsúlyozta, hogy • •"•'"" 1 az egész dolgozó magyarságot mozgósítani kell a lei-v sikere érdekébon. Nyilatkoztak a továbbiakban Vasárnap, 1947 április 13. a fakuitativ hitoktatás kérdésérö — Mi, magyar kourrauuKták — mondotta Rojtosi Mátyás — liefyesolJMí, h«*y a -/abail Vallásoktatás kérdését nálunk is rendezzék olyan módon, ahogyan a nyugati demokratikus orwzágoktum, Vngfiáliaii, Amerikában, Franciaországban 'már régeu megláttént. Ext a kérdést most a Kisgazdapárt ttt/te napirendre és meg vagyok eóta gyö£«Mtv«, hogy bár a reakció * Megpróbált ebből Iákét kovácsolni, mégis közmegelégedésre és közniegA Suiyok-pártrói ós a * Holnap* körül felvctödött problémákról nyilatkoztak a továbbiakban. — A Sulyok-párt: fasiszta párt mondotta Rákosi Mátyás — és ennek megfelelően kell kezelnünk. Rajta leszünk, hogy a fasizmus nóíuuk a demokrácia adta szabad szervezkedés és gyülekezés jógiin ne használhassa fel a demokrácia a kiásására és megdöntésére. Ezért az első pillanattól kezdve támogatjuk a derék myoindászok fellénését Sulyok »Hóímap« cimü lapja ellen. Az angol nyomnyugvásra fogjuk megoldani. Gondunk fesz rá, hogy ez a kérdi s ne szorítsa liáílcrbe n demokrácia fontos problémáit, főként a reakció elleni harcot és a báromeves terv megvalósítását. Szakasits Árpád kifejtette, hogy hazugságokkal, ostoba demagógiával hálózták körül ezl a kérdést, holott az émberi szellem legnagyobb gondolatáról, a lelkiismereti szabadságról van szó. dászok hasonló elhatározásra jutottak Mosley 'angol 'fasiszlavezér lapjával szemben és az egész angol demokrácia ezt a lépésüket helyeselte. Szakasits Árpád is azt hangsúlyozta, hogy scimniesetre sem mehetünk bele, hogy a demokráciát saját fegyvereivel dönthessék le. Kijelentette, nem hajlandó a sajtószabadság sérelmei Iáiul abban, hogy az öntudatos nyomda? munkásság megtagadta a .Holnap* előállítását. Végül az egyik legfontosabb kérdésről, Skz atombomba ellenőrzését és az általános leszerelés! sürgette Wallace, az Egyesűit Államok volt alelnöke (London, április 12.) Wallace., az Egyesült Államok volt a elnöke angliai tartózkodása során pénteken nagy hallgatóság előtt mondott beszédet. Szólott az Egyesült Államok külpoífiikájáró, amely nézető szerint a világot két részre osztja. Ezt most betetőzte Truman segélyjavaslata. Kijelentette a továbbiakban, semmi értelme annak, hogv a Szovjetunió határait rendőrséggel vegyék közül, majd a következőket mondotta: - Helyesebb lenne, ba az Egyesült Államok hatalmas erőforrásait és nagymennyiségű nyersanyagait a hábprudulta országok rendelkezésére bocsátanék és tlyinócfoi:. elősegítenék az országok újjáépítését. Ez végül is lehetetlenné (enne egy ujabb háborút. 'Javasolta az atombomba, valamint a stratégiailag fontos nemzetközi területek ellenőrzését, a világbiztonság fokozatos kiépítését é.° az általános leszerelés mie'fíbbi be vezetését. Annak a reményének adott kifejVzóst, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és * Szovjetunió a jövőben fokozottabhan támogatni fogják az Egyesült Nem- • zetek szervezetének tervszerű é? alapos munkájál. . a muakásegységrő! •nyilatkozott a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vénére. — Az elmúlt kél esztendő nie*miulatla — mondotta Rákosi Mátyás —, hogy nincs su a nehézség, amely meg tudja zavarni a két munkáspárt egységéi. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy bár .súrlódásokban és nehéz.ségekl>en a közeljövőljou scin lesz tiiany, mégis a niunkásogység erősödni fog. Ennek felismerésébon a inult héten a két rflunkáspárt vezetősége elhatározta. hogy a munkás-egység szorosabbá tételére fontos rendszabályokat foganatosítanak. Ezért állandó körös bizottságot lélesiteuek, czenkivül a két párt jiolilifcai kérdésekben hetenkint közös értesítőt ad ki és egyeztető bizottságokat szervez különböző területekre. Rámutatott ínég Rákosi Mátyás arra, hogy a Sulyok-párt fellépése még Jobban erősítette a munkáspártok összefogását. Szakasits Árpád annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magyar demokrácia eddigi síkerei elképzelhelellenek lettek volna a kél munkáspárt együltmüködéve nélkül. A két munkáspárt vezetősége ezután is minden akadályt le akar küzdeni, amely útjában áll a teljes ós zavartalan együttműködésnek. Molofov ellenezte Németország telfes felszámolását A „Humanife" óva inti a franciákat az angolszász csalétektől Amerikai kezeslábas,' nadrág-íemberzsek rendkívül mérsékelt áron kapható, üzemeknek részletre is. Kívánságra mintázott ajánlattal szolgálunk Kérjük az alábbi szelvényt kitölteni: Név: Lakás: Munkahely: Drb : - - , Megjegyzés: *Kitötöft szelvények a kiadóhivatalba kü'dendök. (Moszkva, április 12.) A külügyminiszterek tanácsának legutóbbi ülésén a német határok, valnmint a Ruhr- és Rajnavidék kérdését vitatták meg. Molotov ellenezte a Rajna- és Ruhrvidék clszakitását Németországtól, mert véleménye szerint ilyen lépés végül is Németország felszámolásához vezetne, ehhez pedig a Szovjetunió semmi körülmények közölt sem járulhat hozzá. Ez ugyanis nem szolgálná a tartós béke érdekeit. A német népet nem lehet megfosztani altimától, mert az ilyen- politika Németországot a német revansisták és militaristák karjaiba taszítja. Ilyen politikával nem (kehet megvalósítani Németország demokratizálását. Emlékeztetett Sztálin egyik kijelentésére is, amely szerint a Szovjetunió nem egyezhet bele Németország feldarabolásába. A Ruhrvidékrc a négyhatalmi ellenőrzés bevezetésiét javasolta. A négyhatalmi ellenőrzést Marshall amerikai külügyminiszter is helyeselte, de ellenezte, hogy ezt egyel őre csak a Ruhrvídéken óílitsák fel. Ezután Bcvir. szólalt még fel és lobbek között tá'xodatla Csehszlovákia, Luxemburg 6s Hollandia területi követeléseit. A moszkvai értekozlettel foglalkozik a Humanité és arra kóri olvas'^jl. hogy ne kapjanak a saarvidéki horog után. Az angolszászok csalétket kínálnak fel — írja a Tap — és mi saját biztonságunk és gazdasági talpraállásunk körctelménycivel helyezkednénk ellentétbe. ha a horgot bekapnánk. Maiiadjunk továbbra is azou az állásponton, hogy a Saarvidéket gazdaságilag csatolják hozzánk. A Ruhrvidék kérdése és a jóvátételek ügye lényeges dolog, nem pedig mellékes, mint ahogy Bidault pénteki felszólalása után gondoFní tehetne. KUÜnö Rókabögvösi kadar és ES f* ffi» literenkint 's veltelini ö VII kapható Várnai József szivárvány 13b. Na^y Sándor: Balogné bánata Lassú, emésztő kin nyomta Balogé„kat. Neiu lehetett ludni, mi nz, de körülfonta a családtagokat, mint a szögesdrót és bclebökólt egyébként l>ékére való szándékaikba. Nem ugy voltuk, mini a főbiróék — akikkef -egy hnzba zsúfolódtak a háború után , mert azok közölt méz volt uz -egyetértés, a szeretet fénye, izzó kal>ocs. Hiába bélistázták ki n főbírót, •a nagyobbik fiát a vasúttól, hiába prolctnrizálódolt cl és fett kereskedő.. segéd a *kisobbik diákfiuk, ezek a csu|iások nem törték meg őket. Szigorú fennkóllségüket keményen tar; lottók és egy akarat feliércdelt az arcukon. Csapásról csapásra mesélték maguknak, hogy ez igy van jól, a megpróbáltatásból is kcllt Meg akari -Iák mutatni élnivatóságukat, a támadó :*dncot a gyűlölt hatalom ctíen, mely őket ide juttatta. Minden ellenkezésük -végén a vélt igazság tüze fehéredett. Balogné, a szabó felesége csodálta •vés tisztelte ezt n családot, pedig elég •*>!; kellemetlenséget okoztak neki. Többek körött n két család közös •előszobán járt keresztül, amit főbiróék nem tartottak jogosnál; Semmit <ii?m lart jogosnak az ember, ba alább Ikerül, lia vészit valamit. Kimondha-' katlanul is sugárzott az eltávolítás i karata a szabócsnlád felé. S Balogné a csodálatnak arra á fokára (jutott, hogy majdnem átengedte nekik előszobát. Ugy gondolta, jó őnekik i kamrán kérésziül pincelejáró is. Balogné abból a nagyon más szellemből akart a családjara vinni, amiLen a főbiróék olyan könnyedén moroglak. A mogorva, vén szabómesternek csak kocsmávágyai voltak, de az jó volt benne, hogy tiz körömmel iparkodott. így lehetett meg a mód Balognénak otthonos hangulatokat teremteni. Kedvességével befurakodott a fiai közé, fényesre és kényelmesre puhított mindent n tarka, a bútorzatban egyre' gyarapodó szobában, de minden igyekezetébe belevágtak egy-egy liireíinetlon vakkanlással. Mintha féltékenység zavarta volna őket. irigység, iránytalan nyugtalanság. »Csaladi bajt szeretettel gyógyítsatok. Tegyetek igazságot* — rezgett Balogné lelkében a pap vasárnapi beszéde. Elérzékenyült saját jóságában és a békét hintette volna mindenáron. Ezt az ebédet is felhasználta arra, hogy belenyúljon ebbe a tarthatatlan családi csomóba. Egyetemista fiával ellenkezett rögtön. jaki rsokornyakkendőben ült áz aszlal melleit. Iehér gyerekarcára uraktól tanult erőszakolt okosságot erőltetett. Kissé tulhegyes, csőrös orrával a levesbe szimatolt és a levest különös gondolatokkal kötötte össze: — Ez a fekele leves mainal... Ilyent eszünk majd a kommunizmusban. Bosszantja az cmbCrt, hogy szép lassan térünk arra az útra. Jóm a mama is kezdi... Elveszik a vallást, azután a vagyont és beterelnek mindnyájunkat a "kollektívába, mint a barmot. Marad a fekete leves meg a csajka... mama, hiába nem szerelem a babot. Balogné védte az ételt. — Tettig ezt is kéli ám enni, fiam ... avnit az Isten ád. Nem mindig voltunk ám igy apátokkal. Keservesen cipekedtük össze,'amink van. Szerencsénk, hogy eldugtuk a szövetünket, meg* a feketézés is bevágott. Nem szabid áin igy íilymálédni. A durvább képű másik fiút, aki gyárba járt, iszonyú dühbe hozta ez a beszéd. Mintha olajból gyűlt fanyar gémőcsc fakadt volna eí á szájában. — A ficsurak fitymálnak, aki nem dolgozik, az fitymál. Tanulni, napot lopni jobb, mint dolgozni — fröcskölte ki a maga igazságát. — Ej Pista, már megint miket beszélsz — csitította Balogné. a hirtelen támadt mérget. — Ainit Feri csinál, az is munka. »A szellemi munkát nagyon meg kell becsülni!« — utánozta a főbiróné szokásos mondását. Az egyetcmisla legény tudálékosan, femisőbbségesen nézett. Tudományosan Zárni akarta a vitát. — IIol állna az ember szeltem nélkül, elmehetnétek a gépeitekkel kukutyinba, ha a inérnök vagy a gyárigazgató olt nem lenne. Az idealizmus ebben n tekintetben örök téleleket szögezett le. A másik nem hagyta annyiban. — No a fellegekbe járó izmusokkal gyere folyton, hanem arról beszélj, íiogy ki teremti a csócsát a szádba. Ur nkiBsz lenni te is, a fene egyen meg, ídom. A főbíró fiával jársz folytoit meg a nyegle társaival. Balognét szurla meg legjobban a fia szava. A maga gőztől rekedt hangjával kéli vtédelmére n másiknak, akit meg akirt menteni a munkától, mint n drágailövpt. Főbiróék sértegetése is bántotta. Nhgy perlekedésbe eslek azzal a fiá/valv aki kcblélőí csak a gyárba szakadhatott. Hasztalan, szava csak a párolgó ételek fölött maradt, senki él nem vett belőle. — Nem érlelek meg benneteket, fiaim. Talán ezek az uj idők rontottak meg mindnyáj unkát. Nem biztok az Istenben, gyérmekeim. — Nagyot akaróznak ezek — szóJl közbe a n/igorva,.- hajlói 1 szabómester. — Ugy látom, prédára fog itt maradni minden. Kár a kinlódás ezekért, megette a fene. Az öreg szava is c4ik lánniloü, nem csillapított. Ha nem jön he ti főbíró diákfia, akkor kirobbant volna a nfércg, kitudódott volna nflnden, de igy a nyitott szájaklxin maradi. A főbire fia Ferihez intézte a szói: — Feri. gyere tüntetni a fakulfativ hitoktatás ellen. Nem hagyjuk a valtásunkat. Az egész város " tüntet. Tüzek gyúllak a diákok szemében., diadalmasan körülnéztek és elrohantak. Pista, a munkás, gúnyosan pöccintett utánuk: bolondok. Nemsokára otthagyta a názat. A szabómester kelíellcnül íenfcasz-totta a kabátját és a belvárosi íteletébe távozott. Balogné egyedül maradt a házban akkor, amikor a főbiróéknál süröglek-iöroglak, sugdolóztak. terveztek a fiatalok. Egész nap tüntettek a diákok a városiján Egyre több rossz hir érkezeit n városból arról, hogy a gyári munkások szétverték a tüntetőket. de azért srerette volna, tia az cgSsz csuiád ott lenne. Ráncos arca Kipirosodott, mikor ezl kívánta. Másodnap kikeli képpel jölt be hozzá a. főbiróné. — A maga fia areonvori az én fiamat? Erre neveli n gyerekeit? — hosszan kiabálni kezdett. — Nem kívánóra magukat lábu töi>liet, istentagadó, neveletlen népség Még agyonverik a fiamat. Ezek ÍZXA a híres munkások. Becsapta az ajtót maga utón. Balogné sápadtan, lehetetlenül bámult az ideges úriasszony után. Seégyelte n családját, szereuGséHentégét, tehetetlenségét, a szeretetteaségél, mért ezek miatt vesztette el egy finom uriasszony nehezen wereeu barátságát. Balogné, szegény, nagyon boldogtalan voít.