Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-13 / 83. szám

oetnteYiiuRiiiii Sxekasils Árpád « hároméves ter­vet jónak, meggondoltunk jeíentettc ki ós fcitétíen bizalmát fejezte ki veto kapcsolat hun. Hangsúlyozta, hogy • •"•'"" 1 az egész dolgozó magyarságot moz­gósítani kell a lei-v sikere érdeké­bon. Nyilatkoztak a továbbiakban Vasárnap, 1947 április 13. a fakuitativ hitoktatás kérdésérö — Mi, magyar kourrauuKták — mondotta Rojtosi Mátyás — liefyesol­JMí, h«*y a -/abail Vallásoktatás kér­dését nálunk is rendezzék olyan mó­don, ahogyan a nyugati demokratikus orwzágoktum, Vngfiáliaii, Amerikában, Franciaországban 'már régeu meglát­tént. Ext a kérdést most a Kisgazda­párt ttt/te napirendre és meg vagyok eóta gyö£«Mtv«, hogy bár a reakció * Megpróbált ebből Iákét kovácsolni, mégis közmegelégedésre és köznieg­A Suiyok-pártrói ós a * Holnap* körül felvctödött pro­blémákról nyilatkoztak a továbbiak­ban. — A Sulyok-párt: fasiszta párt ­mondotta Rákosi Mátyás — és ennek megfelelően kell kezelnünk. Rajta leszünk, hogy a fasizmus nóíuuk a demokrácia adta szabad szervezke­dés és gyülekezés jógiin ne használ­hassa fel a demokrácia a kiásására és megdöntésére. Ezért az első pil­lanattól kezdve támogatjuk a derék myoindászok fellénését Sulyok »Hóí­map« cimü lapja ellen. Az angol nyom­nyugvásra fogjuk megoldani. Gondunk fesz rá, hogy ez a kérdi s ne szorítsa liáílcrbe n demokrácia fontos problé­máit, főként a reakció elleni harcot és a báromeves terv megvalósítását. Szakasits Árpád kifejtette, hogy ha­zugságokkal, ostoba demagógiával há­lózták körül ezl a kérdést, holott az émberi szellem legnagyobb gon­dolatáról, a lelkiismereti szabadságról van szó. dászok hasonló elhatározásra jutottak Mosley 'angol 'fasiszlavezér lapjával szemben és az egész angol demo­krácia ezt a lépésüket helyeselte. Szakasits Árpád is azt hangsúlyozta, hogy scimniesetre sem mehetünk bele, hogy a demokráciát saját fegyverei­vel dönthessék le. Kijelentette, nem hajlandó a sajtószabadság sérelmei Iáiul abban, hogy az öntudatos nyom­da? munkásság megtagadta a .Holnap* előállítását. Végül az egyik legfontosabb kér­désről, Skz atombomba ellenőrzését és az általános leszerelés! sürgette Wallace, az Egyesűit Államok volt alelnöke (London, április 12.) Wallace., az Egyesült Államok volt a elnöke angliai tartózkodása során pénte­ken nagy hallgatóság előtt mon­dott beszédet. Szólott az Egyesült Államok külpoífiikájáró, amely né­zető szerint a világot két részre osztja. Ezt most betetőzte Truman segélyjavaslata. Kijelentette a to­vábbiakban, semmi értelme annak, hogv a Szovjetunió határait rendőr­séggel vegyék közül, majd a következőket mondotta: - Helyesebb lenne, ba az Egye­sült Államok hatalmas erőforrásait és nagymennyiségű nyersanyagait a hábprudulta országok rendelke­zésére bocsátanék és tlyinócfoi:. elősegítenék az országok újjáépí­tését. Ez végül is lehetetlenné (en­ne egy ujabb háborút. 'Javasolta az atombomba, vala­mint a stratégiailag fontos nemzet­közi területek ellenőrzését, a vi­lágbiztonság fokozatos kiépítését é.° az általános leszerelés mie'fíbbi be ­vezetését. Annak a reményének adott kifejVzóst, hogy az Egyesült Államok, Nagybritannia és * Szov­jetunió a jövőben fokozottabhan támogatni fogják az Egyesült Nem- • zetek szervezetének tervszerű é? alapos munkájál. . a muakásegységrő! •nyilatkozott a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vé­nére. — Az elmúlt kél esztendő nie*­miulatla — mondotta Rákosi Mátyás —, hogy nincs su a nehézség, amely meg tudja zavarni a két munkáspárt egységéi. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy bár .súrlódásokban és nehéz­.ségekl>en a közeljövőljou scin lesz tiiany, mégis a niunkásogység erő­södni fog. Ennek felismerésébon a inult héten a két rflunkáspárt veze­tősége elhatározta. hogy a munkás­-egység szorosabbá tételére fontos rendszabályokat foganatosítanak. Ezért állandó körös bizottságot lélesiteuek, czenkivül a két párt jiolilifcai kérdé­sekben hetenkint közös értesítőt ad ki és egyeztető bizottságokat szervez különböző területekre. Rámutatott ínég Rákosi Mátyás arra, hogy a Sulyok-párt fellépése még Job­ban erősítette a munkáspártok össze­fogását. Szakasits Árpád annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy a magyar demokrácia eddigi síkerei el­képzelhelellenek lettek volna a kél munkáspárt együltmüködéve nélkül. A két munkáspárt vezetősége ezután is minden akadályt le akar küzdeni, amely útjában áll a teljes ós zavar­talan együttműködésnek. Molofov ellenezte Németország telfes felszámolását A „Humanife" óva inti a franciákat az angolszász csalétektől Amerikai kezeslábas,' nadrág-íemberzsek rendkívül mérsékelt áron kapható, üzemeknek részletre is. Kívánságra mintázott ajánlattal szolgálunk Kérjük az alábbi szelvényt kitölteni: Név: Lakás: Munkahely: Drb : - - , ­Megjegyzés: *Kitötöft szelvények a kiadóhivatalba kü'dendök. (Moszkva, április 12.) A külügy­miniszterek tanácsának legutóbbi ülésén a német határok, valnmint a Ruhr- és Rajnavidék kérdését vitatták meg. Molotov ellenezte a Rajna- és Ruhrvidék clszakitását Németországtól, mert véleménye szerint ilyen lépés végül is Német­ország felszámolásához vezetne, ehhez pedig a Szovjetunió semmi körülmények közölt sem járulhat hozzá. Ez ugyanis nem szolgálná a tartós béke érdekeit. A német népet nem lehet megfosztani al­timától, mert az ilyen- politika Németországot a német revansis­ták és militaristák karjaiba taszít­ja. Ilyen politikával nem (kehet megvalósítani Németország demo­kratizálását. Emlékeztetett Sztálin egyik kijelentésére is, amely sze­rint a Szovjetunió nem egyezhet bele Németország feldarabolásába. A Ruhrvidékrc a négyhatalmi el­lenőrzés bevezetésiét javasolta. A négyhatalmi ellenőrzést Mar­shall amerikai külügyminiszter is helyeselte, de ellenezte, hogy ezt egyel őre csak a Ruhrvídéken óílit­sák fel. Ezután Bcvir. szólalt még fel és lobbek között tá'xodatla Csehszlovákia, Luxemburg 6s Hol­landia területi követeléseit. A moszkvai értekozlettel foglal­kozik a Humanité és arra kóri ol­vas'^jl. hogy ne kapjanak a saarvi­déki horog után. Az angolszászok csalétket kínálnak fel — írja a Tap — és mi saját biztonságunk és gazdasági talpraállásunk körctel­ménycivel helyezkednénk ellentét­be. ha a horgot bekapnánk. Ma­iiadjunk továbbra is azou az ál­lásponton, hogy a Saarvidéket gaz­daságilag csatolják hozzánk. A Ruhrvidék kérdése és a jóvátételek ügye lényeges dolog, nem pedig mellékes, mint ahogy Bidault pén­teki felszólalása után gondoFní te­hetne. KUÜnö Rókabögvösi kadar és ES f* ffi» literenkint 's veltelini ö VII kapható Várnai József szivárvány 13b. Na^y Sándor: Balogné bánata Lassú, emésztő kin nyomta Balogé­„kat. Neiu lehetett ludni, mi nz, de körülfonta a családtagokat, mint a szögesdrót és bclebökólt egyébként l>ékére való szándékaikba. Nem ugy voltuk, mini a főbiróék — akikkef -egy hnzba zsúfolódtak a háború után , mert azok közölt méz volt uz -egyetértés, a szeretet fénye, izzó ka­l>ocs. Hiába bélistázták ki n főbírót, •a nagyobbik fiát a vasúttól, hiába prolctnrizálódolt cl és fett kereskedő­.. segéd a *kisobbik diákfiuk, ezek a csu|iások nem törték meg őket. Szi­gorú fennkóllségüket keményen tar­; lottók és egy akarat feliércdelt az arcukon. Csapásról csapásra mesélték maguknak, hogy ez igy van jól, a megpróbáltatásból is kcllt Meg akar­i -Iák mutatni élnivatóságukat, a támadó :*dncot a gyűlölt hatalom ctíen, mely őket ide juttatta. Minden ellenkezésük -végén a vélt igazság tüze fehéredett. Balogné, a szabó felesége csodálta •vés tisztelte ezt n családot, pedig elég •*>!; kellemetlenséget okoztak neki. Többek körött n két család közös •előszobán járt keresztül, amit főbi­róék nem tartottak jogosnál; Semmit <ii?m lart jogosnak az ember, ba alább Ikerül, lia vészit valamit. Kimondha-' katlanul is sugárzott az eltávolítás i karata a szabócsnlád felé. S Ba­logné a csodálatnak arra á fokára (jutott, hogy majdnem átengedte nekik előszobát. Ugy gondolta, jó őnekik i kamrán kérésziül pincelejáró is. Balogné abból a nagyon más szel­lemből akart a családjara vinni, ami­Len a főbiróék olyan könnyedén mo­roglak. A mogorva, vén szabómes­ternek csak kocsmávágyai voltak, de az jó volt benne, hogy tiz köröm­mel iparkodott. így lehetett meg a mód Balognénak otthonos hangulato­kat teremteni. Kedvességével befura­kodott a fiai közé, fényesre és ké­nyelmesre puhított mindent n tarka, a bútorzatban egyre' gyarapodó szo­bában, de minden igyekezetébe bele­vágtak egy-egy liireíinetlon vakkan­lással. Mintha féltékenység zavarta volna őket. irigység, iránytalan nyug­talanság. »Csaladi bajt szeretettel gyó­gyítsatok. Tegyetek igazságot* — rez­gett Balogné lelkében a pap vasár­napi beszéde. Elérzékenyült saját jó­ságában és a békét hintette volna mindenáron. Ezt az ebédet is fel­használta arra, hogy belenyúljon ebbe a tarthatatlan családi csomóba. Egyetemista fiával ellenkezett rög­tön. jaki rsokornyakkendőben ült áz aszlal melleit. Iehér gyerekarcára uraktól tanult erőszakolt okosságot erőltetett. Kissé tulhegyes, csőrös or­rával a levesbe szimatolt és a levest különös gondolatokkal kötötte össze: — Ez a fekele leves mainal... Ilyent eszünk majd a kommunizmus­ban. Bosszantja az cmbCrt, hogy szép lassan térünk arra az útra. Jóm a mama is kezdi... Elveszik a val­lást, azután a vagyont és beterelnek mindnyájunkat a "kollektívába, mint a barmot. Marad a fekete leves meg a csajka... mama, hiába nem sze­relem a babot. Balogné védte az ételt. — Tettig ezt is kéli ám enni, fiam ... avnit az Isten ád. Nem min­dig voltunk ám igy apátokkal. Ke­servesen cipekedtük össze,'amink van. Szerencsénk, hogy eldugtuk a szöve­tünket, meg* a feketézés is bevágott. Nem szabid áin igy íilymálédni. A durvább képű másik fiút, aki gyárba járt, iszonyú dühbe hozta ez a beszéd. Mintha olajból gyűlt fanyar gémőcsc fakadt volna eí á szájában. — A ficsurak fitymálnak, aki nem dolgozik, az fitymál. Tanulni, napot lopni jobb, mint dolgozni — fröcs­költe ki a maga igazságát. — Ej Pista, már megint miket be­szélsz — csitította Balogné. a hirtelen támadt mérget. — Ainit Feri csinál, az is munka. »A szellemi munkát na­gyon meg kell becsülni!« — utánozta a főbiróné szokásos mondását. Az egyetcmisla legény tudálékosan, femisőbbségesen nézett. Tudományo­san Zárni akarta a vitát. — IIol állna az ember szeltem nélkül, elmehetnétek a gépeitekkel kukutyinba, ha a inérnök vagy a gyárigazgató olt nem lenne. Az idealiz­mus ebben n tekintetben örök téle­leket szögezett le. A másik nem hagyta annyiban. — No a fellegekbe járó izmusokkal gyere folyton, hanem arról beszélj, íiogy ki teremti a csócsát a szádba. Ur nkiBsz lenni te is, a fene egyen meg, ídom. A főbíró fiával jársz folytoit meg a nyegle társaival. Balognét szurla meg legjobban a fia szava. A maga gőztől rekedt hang­jával kéli vtédelmére n másiknak, akit meg akirt menteni a munkától, mint n drágailövpt. Főbiróék sértegetése is bántotta. Nhgy perlekedésbe eslek az­zal a fiá/valv aki kcblélőí csak a gyárba szakadhatott. Hasztalan, szava csak a párolgó ételek fölött maradt, senki él nem vett belőle. — Nem érlelek meg benneteket, fiaim. Talán ezek az uj idők rontot­tak meg mindnyáj unkát. Nem biztok az Istenben, gyérmekeim. — Nagyot akaróznak ezek — szóJl közbe a n/igorva,.- hajlói 1 szabómes­ter. — Ugy látom, prédára fog itt maradni minden. Kár a kinlódás ezekért, megette a fene. Az öreg szava is c4ik lánniloü, nem csillapított. Ha nem jön he ti főbíró diákfia, akkor kirobbant volna a nfércg, kitudódott volna nflnden, de igy a nyitott szájaklxin maradi. A főbire fia Ferihez intézte a szói: — Feri. gyere tüntetni a fakulfativ hitoktatás ellen. Nem hagyjuk a val­tásunkat. Az egész város " tüntet. Tüzek gyúllak a diákok szemében., diadalmasan körülnéztek és elrohan­tak. Pista, a munkás, gúnyosan pöc­cintett utánuk: bolondok. Nemsokára otthagyta a názat. A szabómester kelíellcnül íenfcasz-­totta a kabátját és a belvárosi ítele­tébe távozott. Balogné egyedül ma­radt a házban akkor, amikor a fő­biróéknál süröglek-iöroglak, sugdo­lóztak. terveztek a fiatalok. Egész nap tüntettek a diákok a városiján Egyre több rossz hir érkezeit n vá­rosból arról, hogy a gyári munkások szétverték a tüntetőket. de azért sre­rette volna, tia az cgSsz csuiád ott lenne. Ráncos arca Kipirosodott, mi­kor ezl kívánta. Másodnap kikeli képpel jölt be hozzá a. főbiróné. — A maga fia areonvori az én fiamat? Erre neveli n gyerekeit? — hosszan kiabálni kezdett. — Nem kívánóra magukat lábu töi>­liet, istentagadó, neveletlen népség Még agyonverik a fiamat. Ezek ÍZXA a híres munkások. Becsapta az ajtót maga utón. Balogné sápadtan, lehetetlenül bá­mult az ideges úriasszony után. Seé­gyelte n családját, szereuGséHenté­gét, tehetetlenségét, a szeretetteasé­gél, mért ezek miatt vesztette el egy finom uriasszony nehezen wereeu barátságát. Balogné, szegény, nagyon boldog­talan voít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom