Délmagyarország, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

Vifág proletárjai egyesüljetek I Szeged, 1947 március U szeméaf. IV. évf. 50. sz. Ira: 40 fillér A. szakszervezetek megyei konferenciája ír!a. Komtcsii Hiháiv Csongrádmegye ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozóinak megbízottal ylnek össze szombaton kétnapos megbeszél ésr.c, hogy megye területén a felszabadulás óta felmerült gazdasági, szociális és kulturális problémákat megtűr gyaljúk 'ás a dolgozók érdekeinek megfelelően meg is oldják. Nem könnyű feladat ez, inert figyelembe kell venni a politikai és gazdasági adottságokat egyaránt A múltban ezekkel a kérdésekkel majdnem teljes egészében az ipari munkások szakszervezetei fogtál koztak. Ma azonban a mezőgazdasági dolgozók nagy szervezete és az érielíyiségi csoportok bekapcsolódása folytán könnyebben „váló-; sjillatjuk meg törekvéseinket. Három különböző munkák őrben foglalkozó dolgozó tömegek megbízottai adják össze gyakorlati és elméleti tudásukat, hogy kihozzák mindazt, 'amit a magyar nép érdekében ki kell és kí lehet hozni. A küldöttek nem kis felelősséggel tartoznak nemcsak megbízóik felé. hanem az egj'etepiesi-'szakszér vezeti mozgalom" múltja és jövőbeni célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében is. Nem szabad hogsté konferenciánkat jobboldali ellenforradalmi tevékenység, a szervezett munkásságot érő támadások befolyásolják, vagy munkájában megzavarják. Munkásmozgalmunk megbeszélésein mindig adódott ellenvélemény, most is lesz vifa,%d.e nem vezette és nem vezailteti ma sem romboló szándék azokat, akik a tennivalókat megvitatják. A küldötteknek figyelembe keli venni/ hogy a magyar szervezett munkásság figyelnie felénk fordult, vájjon mi , és hogyan történik a régi > szegedi gondolat;! fészkében. Most adódik alkalom arra, hogy megmutassuk,. semmi közünk neTn volt és nem lesz a mult megkótyagosódott, politikai eszmeáramlatához. Küldöttek, szeretette) ü<lvö®l'ek benneteket az első nagy megyei találkozón. Egy gondolat vezessen •ténykedéslekben; mjndent a dolgozók családfáért, a Szabad Szakszervezetbe tömörült magyar dolgozókért teszünk. * Belszólálástokban a testvéri szolidaritás, a közösségi, gondolat vezessen benneteket. « Keljetek memes versenyre, ki tud és ki akar legtöbbet 'és legjobbat adni, akár csak gondolatban is helyzetünk megvalósításának érdekében. Adjátok tudástok legjavát, hogy méltók legyetek megbízóitokhoz, a csongrádmcgyei szakszervezeti mozgalomhoz. Legyen konferenciánk méltó a mult mozgalmának hagyományai hoz, adjon erőt és! bíztatásK a megalkuvást nem tűrő osztályöntudatos és osztályharcos szakszervezetiek felépítéséhez. Nem könnyű munka az, ami reánk vár, sokat kell tanulni, hogy taníthassunk, sok áldozatot kell mág hozni, de a bátraké és á megalkuvást nem 'tűroké a jövő. Nemes, nehéz és szép munka vár reátok! egy ui világ alapját rakjátok te, ha az Osztályöntudat vezet munkátokban. Gondoljatok arra hogy nem^vagytok egyedül, az orDálnoki Veress Lajos bevallotta, hogy a Kisgazdapárt támogatta a demokrácia és köztársaságelienes összeesküvést Az összeesküvők „jogfolytonosság* alapjárt visszaakarták áliifani a királyságot vágy a kormányzóságot 28.) Pénteken ejőadla, amikor kirúgatták, ítlÉakonyiioüa meg Jankó zolt a fővezér megnevezés élíeii' ás Péter tanácselnök a népbiróság ötös ! az ellen, hogy a katonai j&ervezke(Buúapesr, femuár íggel 9 órakor tanácsának fot y í a tói agos az összeesküvők ügyében. A második napon Dáfnaki Veress Lajos kihalígatására'került sor. Az elnöj| kérdésére kijelentette, rogy nem erzi magát bűnösnek. Tagadta, hogy az államhátafonf erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben része íeít vojna. Szerinte csupán a nonvédség^megszervezését vállalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepeL;íján Szenlmíklósi kérésére összejövetelen vett részt, amelyen ' ar nunvéciség és a katonaság megszervezésének megbízatását elvállalta, Ezen az ülésen határozták 'ő hogy négy szakértőt választanak. Két hét múlva: ujabb összejövetel olt Veress Lajos lakásán, ahóf rajta kívül András Sándor. .Szentmiklósi fstán es Dónátíi György is rész-Ivett. Amikor Kiss Károly felkérte őt szerepe elvájfalasára.' sejtelte, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés. Ujabb két bél eítettév^ a Lónyai-utcában tartott összejövetelen Szentmikiősi átnyújtotta u hadparancs tervezetét A jelenlévők véíem'ényének meghallgatása után ugy döntött, hfffy a hadparancsot' nem írja alá és- nem adja ki. Szentmiklóst kijelentette, hagy a közösség polgári vonala! nem fogja ezt jöszemmel nézni, ezt a véleményt megerősítette Donáth is. A további kérdésekre kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azonosítja magát, de helytelenítette .hogy ezt á hiídpyranesba' felvették, mert ez .politika. A hadparancs többi részében nem azonosítja magút. Az elnök a továbbiakban megkérdezte, milyen(jogon használta azokat a kifejezéseket, "hogy elrendelem, kinevezem, megbízom, síi). Veress Lajos azt vallotta, hogy katona • és megszokta, hogy vagy parancsoljon, vagy engedelmeskedjen. Különben is Szentmiklósi elve szerint az. ellenállási mozgalom azért bukott meg, mert senki sem parancsolt. Az1 elnök szünetet rendelt e[. A szünet alatt Donátit György és Dálnoki Veress Lajos hozzátartozói engedélyt kaptak, hogy beszólfaessenek a két vádlottal. Szünet után a tanácselnök a hadparancs .példányainak sorsáról telt fel kérdéseket. Veress Lajos a?t Vallotta, hogy ő "s András megsemmisítették az ő példányaidat, arról a példányról öem tud, ami Szert lm iktósinál volt. 1 Ezután szcmoesileüék Veress . Lajost Donáth Györggyel, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Veress Lajos a továbbiakban • a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választásuk Kozma. Istvánra esett. Védekezése szerint a csendőrséget csak az ő személyének pozícióba va'íő juttatása után állították •'Volna fel, á honvédség rryugalz alakulatairól szerinte nem volt szó. 'Az! elnök Veress Lajos-. o]é tárta az előző kihallgatás álKafniávaf felvett' jegyzőkönyvet,' amikor Veress kifejezetten' fővezérségrőt beszélt, mig most ..... ...... hogy tulajdonképunn a ininiszterelnök. » 0 tárgyalását jdés a hatalom átvételét- célozta volna: Arról tudott, hogy a Magyar Közössé*1 álíoit a háttérben- az eseífegcs pártokkal, pélóáiií a Kfvgaetfapárttaf. •Majd elmondotta,jtíiogy -I'9M augusztus 5-éti előzetes leleíiHiértesÜés után levelet kapott Horthytól. Ebben a tevéiben Horthy arra az esetre, ha «t egy idegeit halalaitt megakartál} o/^fá a korniány'.úf jogkör gyakorlásában. Veress Lajosi nevezte kí jírfiilsaríerefnöknek és megbírta a kormány afakilássál- Erről a fevéíről említést telt az ostrom után Donálhnak, aki erre azt mondottíf, Veress Lajos azobhan felhívta Donáth figyelmét arra, hogy sem KáJIay, sem Lakatos nem ínöndfafe le a mn'iiszteretnökségrő! és ezek szerint három miniszterelnöke lenne az országnak. A * jogfolytonossággá! kapcsolatban az elnök kérdéseire Veress kijefeniette, hogy a jogfolytonosság! jeíélcwényescuék a voít kormányzat te* kínt. Szerinte ma tét államfője van az országnál9, inert a kormányzó nem ínoiidotl fe. Milyen politikai hefyzefváHozásra száinitoítak? — tette fel a kérdést aa elnök. — Uj választásokra a béke ratifikálása után — felelte Veress Lajos —, esetleg uj pártok alakítására, vágy fúzióra a meglevő pártokkal. Szünet után Jankó Péter tanácselnök megkérdezte: — Tuata-e- Dátnoki "azt, hogy a . Magyar Közösség; megmaradt horthysta líöztársaságelleues ideológiájánál'? * Dáln oki ázt vallotta: Nem tudta, de » régi alapon álfva képzelte ef a ; Magyar 'Közösség? munkáját. Bevallja, hogíy a jogfolytonosság: alapján állt és ebből következik, hogy vagy királyságra, vagy kormányzóságra gonitehDr. Antal' néphiró telt fef*ezután kérdéseket. Arra a kérdésre, kik voltak, akik "reá mint egyetlen katonára számítottak az országban, Dálnoki azt vallotta, hogy sok tiszt. A s.Magyar Közösség ,-re és más erőkre számítottak, a meglevő politikai pártok kiízíif a- Kisgazdapártra. Arra a kérdésre, tudott-e arról,' hogy a csendőrséget a magyar köztársaság LoHektíV© felejosségre' vonta, Dálnoki tagar dótag válaszolt. A továbbiakban az.t Vallotta, hogy hadműveleti céljaik nem voilak. <í 'csak- azoknak a tiszteknek érdekében lépett; közbe a nuhdenkori minis ztereknéí, akiket B-listázni akarlak. További népbirói kérdésekre válaszolva kijelentelíe, hogy Donáthot előbb ismerte meg, mínt "ahogy, a közösség tagja lelt. A. fajsléretetet a maga részéről ogy érlefntcííe, hogy elsősorban a kö/.ölség tagjait igyekeznek segíteni. Az ügyész kérdéséire elmondotta, bögtf . a zsidó-kérdéssel nem foglalkozott, a tárgyalásaikon soha szoba nem került és leszögezte egy korábbi megállapításával kapcsolatban, hygy szerihte két államfője van 9:/. országnak. A tárgyalást ezután félbeszakították és azt szombaton reggel folytatják.' Szeged iparostársadalma telkesen támogatja az iparos egységlistát • (Szegeti február 28 ). Hatalmas érdeklődés melleit za'foll le pénteken délután it DIKSzm.cchncrtári székházában a szegedi munkáspártok kisiparos nagygyűlése. Takács Ferenc gyüléselnök megnyitója után Vörös József i vázolta a kisiparosok nehéz helyzetét és mutatott rá azokra az eredményekre amelyeket a munkáspártok értek el érdekükben. Katona András nagy .tetszéssel tfek?beirsorakozzék ?eTaz"e^ség u honvédség 'szét; hasaiul ja. Vqrcss fogadott beszédében szembeszállt azokkal a rágalmakkal, amelyekkel a munkáspártokat illetik a magántulajdon* kérdésében. Rámutatott arra. hogy ma az ellentáborban a polgári gondolat védelmére so rakozlatiák fel a kisiparosokat. Ez azonban veszedelmesen hasonlít ahhoz a g#idolathoz, amelyet keresztény-nemzeti •eszmének neveztek és amely végül is rombadöutötte az országot. A továbbiakban számtalan konkrét példával vi ágitotta meg, hogy ipartestületi elnök korában mennyire megvédték aj kisiparosság érdekeit, jgy magán-; tulajdonát is. . _ A Magyar. Kommunista Párt és általában a munkáspárfok ucttt elvenni akarják a kisiparosok magántulajdonát — mondotta — hanem éppen ellenkezőleg azí a cétlja hogy ebben az országban virágzói kisipart és jómódú kisiparosságot terem tsen. Éppen ezért fel kell hívnunk a kisiparosság figyelmét, hogy csak egységesen tudja megvédeni érdekéit, egységesen tudja megvalósítani kívánságait. Minden becsületes kisiparos tehát saját ír- • UiU.- áHnn c,ir-il. ,:V7ÓL- fpl 7 szág minden megyéjében ezt csinálják. De Szerte a világon százés százmilliónyi szakszervezeti dolgozó épiti" a békét, a biztonságot a dolgozók munkáját megbecsülő ui világot, egy igazságos!társadalmi rendet, a szocializmust. Ez a meggondolás vezesse munkátokat, az eredmény akkor nem marad el. • „ - lista mellé. Nagy -tapsokkal kisírt beszéde után több felszólalás következett. Ennek során ökrös Mihály temetkezési vállalkozó megemlítette azt az esetet, amikor annakidején komoly formában felvetődött a te-, metkezési vállalatok felszámolása. Ekkor éppen Katona Adrás volt az. aki ipartestületi elnökkánt kiállt a temetkezési vállalatok ügyében és jórészt neki köszönhető azok további fennmaradása. Ez is mutatja, hogy á munkáspártok és azok tagjai mindig a kisiparoséig és magántulajdon mellett állottak. A pénteki iparosgyülés méltó képe volt a szegedi/demokratikus kisiparosság .egységes állásfoghúá*nak és reméljük, hogy a valóban demokratikusan gondolkodó kisiparosok mindig egymásra találnak és egységesen küzdenek érdekeik megvalósításáért.