Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-02 / 27. szám

VASÁRNAP, 1947 FEBRUÁR 2, D1LMAGIAKOKSZÁQ 3 A Magyar Kommunista Párt hároméves államgazdasági terve Ismertetjük Gerő Ernő előadását a nagyszcbásu tercről A terauiks eineilMKlete ; kai meghaladjuk az 1938-as év '.ermc­,, , . „ ., , . ! lését? Szerintünk ez nem könnyű, de Ennek az alapvető célnak a megy a- feltétlenül megvalósítható feladat. Meg. msttasahoz azukseges, hogy 194, augusz- „átható azért, mert nehéziparunk .us l-m. amikor a terv' vegrehejtasa £eJWdésének csúcspontját hem 1938­ulkezdodik, egeszen i950 augusztus l-ig ban érte j hanem 1943-ban, amikor a az ipari , rmelesben nemcsak elerju,. az tenntíés 30%-kai haladta meg az 1938­uloiso beketv, azaz 13*5 39 szmvonalat, j as szinvonalat; mert nehéziparunk ka­nanem azt mintegy 2t>.5 szazamkka.. j pacitósa a hábofús pufzütások ellenére is általában eléri, több 'termelési ágban tangl is haladjuk. Emellett a szélt.ebb értelemben veti nehézipar termelését, amelyet a rövidség kedvéért „A"-cso­pormak nevezek, tehát a szénbányá­szait és a kohászat, az elektromos ener­gia termeléséi, a géjfipar és ezen belül a mezőgazdasági gépipar, továbbá a vegyészeti ipar és küiünüsképen a me­zőgazdasági vegyészeti ipar termelését nagyobb mértékben kell fokoznunk, mint a „B"-csoportét, azaz a könnyű .párokét, bár' — amennyire az adott­ságok megengedték — ex.n 'a terüle­ten is igen jelentékeny termeiésemei­nedést irányoztunk elő. Az „A"-csoportban a termelés na­gyobb mértékű eme.kedéset rneg­okolttó, szükségessé, sőt elk.rülhetei­renne teszi, hogy ettől függ mezőgaz­daságunk magasabb színvonalra vaió felemelése, a földreform eredményei­nek gazdaság: megszilárdítása, az uj­gazdák es általában a kisbirtokosok anyagi talpraállítá-sa; ettől a szektortól függ továbbá iparunk es közlekedé­sünk helyreállítása és kifejlesztése; vé­gül ezen múlik jobbára jóvátételi kö­telezettségeink teljesítése, amelyek fő­ként az ,.A"-csoportot terhelik. Az elmondottaknak megfelelően és •zámoiva már meglévő, valamint ujabb befektetések útján nyerhető többletter­mslési kapacitásunkkal és tekintettel nyersanyag, valamint piaci helyzetünk valószípű alakulására, a hároméves terv utolsó esztendejében a bányászat termelésének összértéke 1938-hoz viszo­nyítva 148°,0, a kohászaté ' 137.5%, a vas. és fémiparé 153.6%, a gépiparé 143.8%, a villamosenergia-termelése 147 %, a vegyészeti iparé 142.1%. Ugyan­ekkor a könnyű ipar "ágazataiban az emelkedes megt.le óen a következő; a faiparnál 117.7", 0, a .texU'iparnál 121.6 %, a papíriparnál 122%, a bőripamái 102.8%. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi évi egy millióké .százezer pár lábbeli helyett hatmilliót fogunk termelni; ez azonban a tényleges szükséglethez ké­pest még kevés; többet azonban nem .ehetett felvenni, mert a nyersanyag­helyzet előreláthatólag, nem fogja meg­engedni a termelés nagyobb fokozását ezen a területen; a ruházati iparé 108.3%, az élelmezési iparé 116.3%, és a sokszorosító iparnál 106.9%. Az első és a második csoport között helyezke­dik el, közelebb az „A"-csoporthoz az építőanyagipar, amelynek termelése előirányzatunk szerint az államgaz,da­sági terv "harmadik évében el fogja ér­ni az 1938-as termelési érték 135%-át. Természetesen itt csak a rövidség kedvéért nem említem meg a közbül­eső éveli termelési adatait és nem ad­tam abszolút számokat értékben és mág egységekben, dc ezeik1 az adatok rendel­kezésre állnak és megtekinthetők. Felvetődik az a kérdés, vájjon le­httséges-e ipari termelésünket oly mér­tékben fokozpi, hogy a terv harmadak évében, átlagosan összértékben 1938-as változatlan pengőben számítva 26.5%­Termelési szerződéseket Köt az Eísö Szegedi Konzerv­gyár (Rókusi Konzervgyár) zöldborsóra, zöldbabra, sárgarépára, paradicsomra, paradicsompaprikára, teket megfelelő befektetések útján ki tudjuk tágítani és így biztosítani lehet a kívánt eredményű Ami mezőgazdasági termelésünket illeti, itt hároméves tervünk azt a célt tűzi az ország elé, hogy a terv utolsó esztendejében általánosságban elérjük az 1838-as termelési szinvonalat. Ter­mészetesen nincsen arról szó, hogy li­neárisan érjük el ezt, egyrészt, mert nem is lehetséges, például nz állatte­nyésztés bizonyos ágazatainál, másrészt, mert nem is célszerű, például a gabo­natermelésnél. Már a hároméves terv megvalósítása során irányt kell ven­nünk mezőgazdaságunk messzemenő á'aJaldtására és korszerűsítésére, bár jól tudjuk, hogy három esztendő le­forgása alatt ezt a folyamatot befejez­pedig meghaladja az 1938-as termelési kapacitást, mert a szűk keresztmetsze- [ ni nem leszünk képesek. A beruházások A hároméves államgazdasági terv döntő fontosságú része a beruházások kérdése, iít főszempontjaink a követ­kezők: Mindenekelőtt biztosítani kell a beruházások terén energetikai bázisunk igen lényeges kiszélesítését, mert jelen­leg! és még hosszú éveken át előreha­ladásunknak az energetikai bázis szűk volta lesz leginkább a kerékkötője. Fi­gyelembevéve ezt a szempontot, előtér­be kell helyeznünk a szénbányászat, továbbá a villamosenergia-termelés nö­veléséhez szükséges beruházásokat. A második döntő szempont, amely­re figyelemmel kellelt lennünk az, hogy a háború elsősorban közlekedé­sünket pusztította, és hogy a megnöve­kedett termeléssel járó megnövekedőit árutömeget egyik h .lyről a másikra kell szállítani, mégpedig elsősorban vasúton. Ez indokolja a közlekedés helyreállítására és fejlesztéséi e elő­irányzott jelentékeny beruházásokat, s ezeken, belül a vasút számára előirány­zott tetemes beruházási összegeket, A harmadik döntő szempont, ame­lyet figyelembe kellelt vennünk, az volt, hogy bár a legtöbb beruházás az ország, uz egész lakosság, a város és a falu érdekeit egyaránt szolgálja, vi­szonylag mégis növelnünk kellett azo­kat a beruházásokat, amelyek közvet­lenül a falut szolgálják és lehetővé te­szik, hogy a faluban komoly javulás álljon be gazdasági, egészségügyi és kulturális szempontból már a legköze­lebbi éveüjben. A negyedik döntő szempont, amely­re tekintettel voltunk a beruházási terv kimunkálásánál, az hogy szilárd Iránon vétel, eladás, javítás II UyG|J legelőnyösebben Szenesi Irodagép Vállalat Széchenjl-tér 7, Telefon 6—41. A iKiét legnafjobb irodagép import vaililfüí anyagi alapokra kell helyezni egész ok­tatási és népművelési rendszerünket, hogy lehetővé kell tenni szakemberek képzését az új demokratikus Magyar­ország számára szükséges számban és minőségben, hogy komoly lépést kel! tennünk előre a tudományos kutatás 'erén. Végül, de nem utolsó sorban, figye­lemmel kellet t lennünk arra, hogy nép­egészségünket kiemeljük jelenlegi ne­héz helyzetéből és gondoskodnunk kell arról is, hogy a dolgozó tömegeknek olcsó és egészséges üdülési és pihenési lehetőségek1 álljanak rendelkezésre. Mindezek figyelembevételével álla­pítottuk meg az egyes iparágakban és egyéb területeken előirányozható beru­házások összegét és jelöltük meg- a konkrét célokat, amelyekre szerintünk a beruházás-okai forditani kell. Itt abból indultunk ki, hogy a terv megvalósításának három esztendeje alatt körülbelül másfélmilliárd 1938-as pengőt fordíthatunk beruházásokra. Ebből 410.650 ezer pengőt az első, 490.140 ezer pengőt a második és 599.320 ezer pengőt a harmadik évben. Ezekben az összegekben természetesen bennfoglaltatnak az összes beruházá­sok, tehát az állami, a közületi, szövet­kezeti és magánszektor isi o A Hitelbank különféle mesterkedéssel el akarja sorvasztani saját vállalalát a szegedi lemezgyárat Amikor a nagytőke érdeke ütközik sz ipari termelés és érdekeivel a magyar m p bank nem elégszik meg az 5—6 százalékos haszonnal és igyekszik beszüntetni az üzemet A munkásság teiveszí a karcot a lemezgyár üzembetartásáért (Szeged, február 1.) A háboruokozla halálos sebekből Magyarország csak ugy tud felgyógyulni, ha minden gép, minden gyár teljes kapacitással dol­gozik, hogy az elvesz.ett értékeket pó­toljuk és megteremtsük anyagi alapjait fiatal demokráciánknak. Ez a nemzet érdelve. A nagytőke érdeke azonban so­hasem egyezik a nemzet érdekével, mert a nagytőkének minden lépése ön­célú, a profilért van. Ahol a nagytőke elégedetlen a profittal, ott a legönzőbb módon visszavonul és nem törődik a magyar nép egyetemes érdekeivel. Igy alakul a helyzet a szegedi Lemezgyár­ban is. A felszabadulás után a dolgozók hősi erőfeszítéssel indították el a gyá­rat és a legnagyobb nélkülözések köze­pette fokozták a termelést. Közben változott a helyzet, a dolgozók munká­juk gyümölcseként nem kapnak többé papirrougyokat, hanem értékálló pen­gőt A szegedi Lemezgyár tulajdonosa a Hitelbank. Január elején a bank meg­vásárolta Újpesten a Furnier és Lemez­müvek Rt. majoritását és most a jelek után ítélve az a szándéka, hogy a sze­gedi üzemet megszüntesse. Természe­tesen a kapitalisták ezt nem teszik ala­posan előkészített jogi munka nélkül. A paragrafusok előtt sértetlenül szeret­nének megállni. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy ezt a játékot, ami a dol­gozók kárára a kapitalisták érdekében folyik, leleplezzük és felhívjuk az ille­tékes kormányzati tényezők figyelmét, hogyan szerez magának a bank alibit, hogy a szegedi üzemet büntetlenül tud­ja elsorvasztani. Vetőmagot ad, kedvező feltételeket biztosit, termeléshez útmutatást nyújt. Termelési központokra kíván­ságra megbízottját kiküldi. Telefon; 4-57 és 7-89. Van pénz, de az igazgatóság: nem vásárol tüzelőanyagot A budapesti központ a maga részé­ről azt igyekszik bizonyítani, hogy a gyár nem rentábilis. Vizsgáljuk meg, mit tesznek ennek érdekében, hogy az üzem csakugyan elsorvadjon. Min1 egy 8 hónapja, hogy a felelős gyárvezető­ség sem a munkásság tiizif a járandósá­gait, sem a gyár üzembeniartásához szükséges tüzelőanyagot nem szerzi be. A gyár üzembentartásához mintegy 50 —60 vagon tüzelőfára van szükség. Ez­zel szemben a gyártelepen mindössze 3 vagon tüzelőfa van. Amennyiben nem érkezik sürgősen ujabb tüzelőfameny­nyiség, ugy meg kell szüntetni a mun­kálatokat. Az üzemi bizottság a maga részéről mindent megtett, hogy a fo­lyamatos gyártás elé akadályok ne gör­düljenek. Az üzem részére biztosítottak az erdőbirtokosok szövetkezeténél 50 vagon keményfát. Ez a mennyiséget azonban, csak készpénz ellenében kap­hatja meg az üzem. A gyár már hóna­pok óta szállít Budapestre kész árut, ezt azonban a bank nem számolja el, igy a tüzelőfamennyiségre szükséges összeg a tőkések rendelkezésére áll és csak rajtuk múlik, hogy as üzem foly­tassa a nagy.munkáját az ország újjá­építésében. A gyúr már hónapokkal ezelőtt le­szállított 130 köbméter kész árat. Ezt az összeget Budapest azonban nem szá­molta el a gyárral azzai az indokolás­sal, hogy ráfizetett az összegre. A le­mezgyár javára a 130 köbméter fáért mindössze 120 ezer forintot fizettek ki Budapesicn. Ezzel szembeni az 'Ár- és Anyaghivatal maximális árai szerint ezért 250—280 ezer forint járna. Szabotálják a nyersanyagbeszerzést Az előjelek után ítélve a Hitelbank el akarja sorvasztani a szegedi vállala­tot. Mindezideig egyetlen kötése sincs a gyárnak a nyersanyagot szállító vál­lalatokkal. Ez a gyár részére életkérdés Amennyiben a lemezgyár faszükségle­tét télen kell leszállítani, mer: külön­ben „befülled" a la és az használhatat­lan. A gyár a télen kapott famennyiséget vízben tárolja és igy biztosítja az üzem menetét. Annak ellenére, hogy már csak a legrövidebb ideig van nyers­anyagja a vállalatnak, a legfontosabb teendők közé tartozik, hogy a központ necsak nyersanyagot kössön le, de i szállítás is megkezdődjék, különben az üzem kénytelen leállni. Miután a Hitelbanknak Ujpestar. is van hasonló vállalata, a tőkés érdeke azt diktálja, hegy azt az üzemet tartsa fenn, amely kevesebb kiadással dolgo­zik. Miután Szegedre a szállítás tete­mesen drágább, igy nyilvánvaló kapi­talista érdek, hogy az elsorvasztás mi­nél gyorsabban teljesedjék be. A tőké­sele érdekeivel szemben áll viszont a nemzet érdeke, ami azt diktálja, hogy mindenáron üzemben kell tartani a gyá­rat. Most az a kérdés, hogy ez az alat­tomos, az ipari termelés csökkentését célzó küzdelem kinek a győzelmével fejeződik be. A nemzet érdekei érvé­nyesülnek-e, vagy a nagytőkésé. Soha a magyar nép olyan kényszer­helyzetben nem volt, mint napjaink­ban. A lemezgyár igazgatóságának meg kelt tanulnia, hogy elsősorban a dol­gozó nép érdekei jöhetnek számításba, még akkor ia, ha valamennyi tőkést veszteség érné ezzeL Ezentúl a mun­kásérdekekkel is számolni kell a kal­kulációnál. A Lemezgyár esetében azon­ban még a veszteség lehetősége sem fo­rog fenn, csak az 5—6 százalékos hasz­not kevesli a Hitelbank. Az üzemi bi­zottság mindent elkövet a maga részé­ről, hogy' mint jó hazafiak a nemzet érdekeit megvédjék. Ha a fasiszta rom­bolástól és elhurcolástól megmentették az üzemet a nagytőkések részére, ugy most a munkásság a haza érdekében tizemben is akarja tartani a gyárat. ÜZLETI KÖNYVEK, papíráruk, irodafeisxarelések, feslősze­rek, rajzszerek, Ozalid fénymásoló kap­ható a :.CENTRUM"-ban. Pontos ki­szolgálás. Részletre is adok: Hálószobát, kombináltszobát vagy bármilyen bulorbeten­dezést, javításokat is. Kaknszl ir.üasztalos, -:ossulh L.-s. 15. TÁVIRA T RAFFAY étterem és kávéház. Szombaton estétől kezdve jazz-együtteseromel Önnél játszom. Stop. Orlov Brigita énekel. Vissza varázáolja a béke­beli hangulatot. BÉ1A dobos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom